A Lex Apponyi csak az oktatással foglakozott, kötelezö nyelvvizsgát csak a tanítóktól kért, de azt is csak egy pár év türelmi idö után, a törvény bevezetése után.
A köztisztviselök nyelvvizsgája a trianon utáni Romániaában volt divat, így szabadultak meg a magyarajku tisztviselöktöl, akkor volt kiírva minden hivatalban "Vorbeste romaneste", vagyis beszélj románul, még akkor is ha mind a kettö magyar volt.
Más : összehasonlítani egy százéves törvényt a mostani törvényekkel? Ráadásul: Az akkori nemzetiségi törvények sokkal demokratikusabbak voltak mint a mostaniak az utódállamokban: felekezeti iskolák függetlensége, ahol a nemzetiségiek többségben voltak ott a közhivatalnokoknak kellet a kissebbség nyelvét ismernie (olvasd el a Bólyaiak életrajzát)
Én erdélyben születtem, legalább jártál ott, ha már ilyen határozott véleményed van mindenröl?
Igen ez nem dontheto el a terkepbol egyertelmuen. De sajnos nagyob teruleten. Es ugye itt mindenki azon vitazik.
Viszont ott a gond, hogy ezt csak attelepitessel lehetett volna kikerulni (az meg tudjuk milyen...). En inkabb ezt neveznem a tortenelem nagy balszerencsejenek, hogy a tiszta magyar terulet nagyon is messze volt a (mai) orszagtol. Ha a hatar mellett lett volna akkor talan nem lett volna gond vele (bar a vajdasag is el lett szakitva..:-((((.
Az a baj, hogy ha egy nem magyar gyoztes hatalom ra nezett arra a terkepre, es a romanoknak volt jogos kovetelese (ezt sajnos ki kell mondani) akkor ugy huzta meg a hatart hogy az a terulet elszakadt. Akkor meg nem volt legifolyoso, hogy az orszagtol tobbszaz kilometerre legyen tobb megyenyi "szinten" Magyarorszag. Ma mar ez nem lenne lehetetlen de akkor.... Lehet, hogy ez is ok volt Erdellyel kapcsolatban, nem tudom.
A románok valóban többen voltak (1910), de a térkép alapján ez nem dönthető el, mivel a magyarok nagyobb népsűrüségű területen éltek, a románok pedig kisebb népsűsrüségűn.
Nem azért léptünk be a II. világháborúba is mert....hanem...
Nem azért léptünk be a V.SZ.-be is mert....hanem...
Nem azért léptünk be a NATO-ba is mert....hanem...
Van-e/lehet-e egyáltalán NEKÜNK saját szabad akaratunk?
kedves geszthi!
Kanyargom, nem azért léptünk be az I. vh-ba, mert nemzetvédők lettünk volna, vagy mert itthon mindenki szerbre akart célba lőni!
Nem a magyar vezetésen múlott! Sőt!
De a pontos körülményeket már leírták lentebb.
nils
rezso kedves, ha lennel szives bovebben kifejteni, hogy mi volt olyan idetlenseg?
Az, hogy szerinted be kellett lepnunk a haboruba, mert az annyira, de annyira nemzetvedo volt?
Az, hogy a szlovakok, romanok sajat orszagot szerettek volna es nem monarchiaban elni?
Az, hogy erdely (lasd basand fele terkepet alabb) alapjan sajna nem volt szintiszta magyar terulet? (Mi van igy oda a nagy mitosz, hogy erdellyel mekkora szintiszta magyar teruletet vesztettunk el?)
Vagy az, hogy elismertem Nabukodonozor nagylelku volt a felajanlassal de ketelkedem, hogy ez lenne az altalanos?
Mert gondolom, aki csak ugy konkretumok nelkul kozol velemenyt a tortenelemrol az szinten kihagyott egy par orat...
Az meg, hogy hogyan tanitjak most az altalanos iskolaban, miben befolyasolja a regebbi kozepiskolaba jarast? Legalabb egyeztetned a biralatod targyat...:-)))
Csak azert kerdezem ezt toled, mert szeretem mindenoldalrol korbejarni a temat es itt amig ra nem kerdeztem (mivel nem tudtam az pontos adatokat) senki nem fogalkozott a nemzetisegi eloszlassal. Es lehet vak vagyok de a basand fele terkep alapjan nem tudom de mintha erdelyben, sajnalatos modon tobbsegben lettek volna romanok.
Ha mi lettunk volna a "lilak" es ok a "pirosak" mi mennyi teruletet kertunk volna ???? Vagy mi is maradni akartunk volna a monarchiaban?
Szoval nagy igazsagtalansag tortent az sajnos igaz, de azert ne feledjuk el, hogy ha nem kaptak volna sajat orszagot a romanok, szlovakok akkor most az lehetne esetleg itt is amit speaker egy flegma "és"-sel elintezett. Nem hiszem, hogy erre vagyna valaki is...
Speaker, ezek utan mar ertheto, hogy miert irtad 999-03-22 22:05:28.
No hat az ilyenektol mentsen meg az Isten minket. Abba nem gondolytal bele, hogy amit ilyen nagy flegman idebufogtel azt a vajdasagi magyarok esetleg nagyon is rettegve szemlelik.
Hat ennyire foglalkozol te a magyar kisebbsegekkel. Csak fel teglank kellenek, hogy verhesd a melled, hogy te milyen nagy magyar vagy...
" Es? " mit szamit ugye...
Ha akarod alapul vehetjük a századforduló európai nagy nemzeteinek kissebségpolitikáját is.Kérdezd meg a baszkokat, íreket, skótokat. Vagy nézz meg egy akkori bankót, hány nyelven írták rajta az értéket?
Kedves Lui Kátorz!
- valóban nem a kiadás évszámát kifogásoltad, de amit kifogásoltál, az ugyanolyan szőrszálhasogatás volt.
- hol mondtam, hogy trianonoztál?
- mindenkinek fel kellene ébrednie, akik azt hiszik, hogy bármilyen határrevíziónak volna helye, illetve akik nem gondolják, hogy a határ túloldalán rekedteknek ártanak a kérdés felvetésével és értelmetlen ragozgatásával.
- amit kiemeltem, azért emeltem ki, hogy átmenjen a koponyacsonton
A "lex Apponyi" lényege SZVSZ nem a magyar nyelv kötelező oktatása, hanem az a passzus, amelyben kötelezően magyar nyelvű közigazgatást ír elő — a nem magyar anyanyelvűeknek nyelvvizsgát kellett tenniük, ha közszolgálatba kívántak lépni. Ez a vizsga (gyakori) esetenként szélsőségesen szigorú volt.
Tehát: ne a mostani szomszédok OKTATÁSpolitikáját vedd/kérd hasonlítási alapul!
Bocs, de:
- nem a kiadás évszámát kifogásoltam.
- hol Trianonoztam eddig?
- kinek és miért kellene felébredni?
- miért KIABÁLSZ?
(Hisz én ilyennek kedvellek.)
Kedves Lui Kátorz!
Újból beismerem: TÉVEDTEM!
És ezúton mindenki figyelmét felhívom: LUI KÁTORZ ÉSZREVETTE ÉS KIIGAZÍTOTT!
Lui Kátorz rulez!
Lui Kátorz rulez!
és hamu medwe fejére
jó sok, hogy többet ne tudjon megszólalni.
A lényeg: az elcsatolt területeken mi, magyarok kisebbségben voltunk. Ebből a szempontból teljesen irreleváns, hogy Skorpió félreérthetően fogalmaz-e, vagy hogy elírom-e a Pallas lexikon kiadásának évszámát.
Mégis, te és azok, akik szeretnek trianonozni, ezen lovagoltok.
ÉBRESZTŐ!
Kolozsvár szász alapítású város volt. A magyarok bevándorlása az 1437. évi Budai Nagy Antal féle felkelés után indult meg, Mátyás uralkodása alatt volt a legnagyobb arányú. Jelentős román lakossága 1920 előtt sohasem volt.
A román történelemben nagyon sok érdekes dolog van, nem kell mindegyiket kritika nélkül elfogadni.
A lényegen mi nem változtat? Összekeverjük a Kolozs vármegyét Kolozsvárral, és amikor valaki erre rájön, nagyvonalúan ki lehet jelenteni, hogy ez a lényegen nem változtat.
Te így látod, én nem.
Maradj ilyen, ilyennek kedvellek.
Átfutottam egy kissé az elözményeket is, és nátyon meg vatyok lepve. Erdélyben a magyarság már a mohácsi vész óta fogy, a kissebbség meg szaporodik, egyrészt mert kellett az olcsó munkaerö, másrészt a hadi veszteségek nem a románokat tizedelték.Ezenkívül az elsö román nyelvü bibliát II Rákóczi F. pénzén adták ki, Erdélyben, több román iskola volt mint a Kárpátokon túl, a nemzeti eszmélés is itt történt, nem kevés Habsburg segedelemmel, a "divide et impera" jelszó figyelembevételével. Lásd a '48-as történéseket. Ha ismernéd össze tudnád hasonlítani az agyagfalvi illetve a balázsfalvi történéseket, és a két nép hozzáállását a nemzetiségi kérdéshez.
Az önálló erdély gondolata nem új, az erdélyi fejedelmek korára datálódik, és ez egy mai realitásokkal számoló megoldás lehet, de ehhez MO-nak is köze beleszólása kellene legyen, máskülünben, az ottani magyarság érdekeit minimalizálni fogják a románok, föleg a betelepítettek.
Az eröszakos magyarosítás amit mondikálsz, az egy nagy marhaság, ha a magyarság úgy viszonyult volna a kissebbségekhez mint a franciák az oxitánokhoz, akkor nem lett volna nemzetiségi kérdés.
A nagy asszimiláló politika a "Lex Apponyi"-ban csúcsosodik ki amelyik a román iskolákba bevezeti a kötelezö magyar nyelvtanítást, heti talán négy órában. Összehasonlítható az utódállamok mostani oktatáspolitikájával.
Akárhogyis Trianon egy nagyhatalmi sakkjátszma eredménye volt, és a nagypolitika büne, ellenünk, az egész kárpátmedence népei ellen. Azt hogy a sok háború, a magyarság befogadó alkata oda vezetett hogy egy adott idöben több lett a nem magyar ajku Erdélyben, az tény, de nem Trianon kellet volna a megoldás legyen.
Megjegyzés: Az elsö világháboru végén, mikor Károlyi hadügyminisztere katonát sem akart látni, ennek ellenére egyedül a székely hadosztály nem szerelt le, és több hétig védte MO-t a román hadsereg ellen a Nyugati Kárpátokban
