2000. június 4-én 17 órától
Budapesten, a Hősök terén, az Ismeretlen Katona sírjánál
az emlékezés és a magyar élni akarás ünnepélye:
Igazságot Magyarországnak!
Lesz, lesz, lesz,
csak azért is lesz,
Magyarország újra
Nagy és boldog lesz.
Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Hunyjon ki két szemem világa, mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
17 órakor felvételről megszólalnak Kassa, Kolozsvár, Zenta, Pozsony, Munkács, Nagyvárad, Budapest, Szeged, Pécs, Miskolc harangjai; a meghívott és bejelentett szervezetek képviselői elhelyezik koszorúikat az Ismeretlen Katona sírjánál. Ebben a jelképes sírban ezer év magyar katonái nyugosznak, akiknek életáldozatát Trianon értelmetlenné tette volna, ha mi most nem tisztelnénk meg őket virágainkkal és emlékezésünkkel, csakazértisünkkel.
A koszorúzás a Magyar Igazság és Élet Pártja Ifjúsági Tagozatának díszsorfala között történik. Az Ismeretlen Katona sírja négy sarkán a négy elszakított terület jelképeivel ifjak – odavalósiak és anyaországiak – állnak őrséget.
17.30-kor kezdődik az ünnepély a Himnusz közös eléneklésével.
Ökumenikus istentisztelet. Imát mond ifj. Hegedűs Loránt református lelkész és Havasi Ferenc piarista szerzetes tanár.
Részlet a Bocskai István Szabadegyetem Színpadának Trianonra emlékező vers- és dalműsorából.
Dokumentumműsor: trianoni tragédiánk megítélése a korabeli szellemi élet, a politika és a sajtó tükrében.
Gróf Apponyi Albert beszéde a békekonferencián 1920. január 16-án.
Az elszakított nemzetrészek képviselőinek felszólalásai 3-3 percben.
A Boldogasszony anyánk és a Tebenned bíztunk közös eléneklése a Bocskai Színpad művészeinek vezetésével.
Csurka István ünnepi beszéde.
Magyar Hiszekegy (szavalat).
Igazságot Magyarországnak! (ének)
Az ünnepélyt a Székely himnusz és a Szózat zárja le.
Ezt követően az egyéni koszorúzók és tisztelgők leteszik virágaikat az Ismeretlen Katona sírjára. Ezért egy szál virágot lehetőleg mindenki hozzon magával, akár egy szál mezei virágot.
A testületi, szervezeti koszorúzásra június 1-jén csütörtök délig lehet jelentkezni az alábbi telefonszámokon: 215-8795 és 317-2692.
Figyelem! A Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Felvidékről érkezőket a határállomásoknál buszaink várják, és az ünnepély végén oda visszaszállítják. A vidékről érkező csoportok autóbuszköltségét a MIÉP-központ magára vállalja.
Mindenkit szeretettel várunk, aki élni akar, és magyarként akar élni a Kárpát-medencében!
MIÉP-elnökség
Magyar Út Körök Mozgalom
Magyar Fórum szerkesztőség
Amikor megalakult a kisantant (amiben a kis Szlovákiának is köze lehetett) , akkor az emberiség fejlettebb volt mint technológiailag mint gondolkodásban mint az elődeink.
Szlovákia régen megvédhette volna magát. Azonban mi velünk csúnyán elbántak a szomszédaink. (és ezeknek nyalizunk ma) Előbb-utóbb úgyis autonómiát kaptak volna a szlovákok és más nemzetek.
Rekviem és búcsú Nemeskürty István a nemzeti önismeretről 75. születésnapján
"... – A pécsi katonai iskolán, ahová az úgynevezett Ludovika előtt jártam, már 1941 óta módszeresen figyelemmel kísértük a háborús eseményeket. Nekem például az észak-afrikai hadszíntéren történteket kellett értékelnem. Arra jöttem rá, hogy Rommel előrenyomulásához egy idő után nem lehet majd biztosítani az utánpótlást, és ugyanez fog történni a Sztálingrád felé tartó németekkel is. Bármennyire meglepő, én ezekből már 1941-ben úgy láttam, hogy a németek elvesztik a háborút, és nem értettem, hogy nekünk miért kell abba belépnünk. Ez után jött a doni katasztrófa, amelyről itthon jóformán nem volt szabad beszélni. Mindenki Sztálingrád elestét siratta. Rádöbbentem, hogy itt százezer embert föláldoztak! Akkor arra gondoltam, ha író akarok lenni, az lesz a feladatom, hogy megkeressem a magyar történelemnek ezeket a tragikus pillanatait, és megvizsgáljam, szükségszerű volt-e, ami történt, vagy elkerülhető lett volna. ...
Jóvátehetetlen bűnök
– Ez a gondolat későbbi esszéinek is alapfonala, egyebek között a második magyar hadsereg doni katasztrófájáról szóló Rekviemnek is.
– Borzalmas ostobaság és bűn volt a második világháborúban való részvételünk. Ez kétfelé ágazik, a tényleges részvételre, annak esetleges alternatíváira és a zsidóirtásban való közreműködésre. Az utóbbiban követte el nem csupán a magyar kormány, hanem a magyar társadalom, a nemzet azt a jóvátehetetlen bűnt, hogy nem gondolta át: bennünket Mohács után a nyelvünk tett magyarrá, és abban a pillanatban, amikor nem az egy nyelvet beszélők közösségét tekintjük alapnak, hanem mást, a nemzet megy tönkre. A zsidók megkülönböztetése pusztán azért, mert zsidók, jóvátehetetlen bűn még akkor is, ha közülük senkit sem pusztítanak el. Ez azonban nemcsak az akkori kormány bűne volt, mert az országlakosok nyolcvan százaléka is természetesnek tartotta. Magam is tapasztaltam, és nem szabad elhallgatni.
Fotó: Velledits Éva
– Mi az oka, hogy erről kíméletlen nyíltsággal eddig szinte alig szóltak?
– Ezen gondolkodtam. Az egyik magyarázat talán, hogy sokáig nem voltunk önálló állam, az emberek megszokták, hogy politikailag vezetik őket. Most is ilyeneket hallok, „a kormány így meg úgy”, „már megint árvíz van” és a többi. Emellett szerepet játszik ebben – és most hívő katolikusként is beszélek – a lelkiismeret elaltatása. „Ha nem nézek oda, nem én csináltam.” De nemcsak arról van itt szó, hogy a magyar lakosság nagy része tudomásul vette a zsidótörvényeket. Hiszen nem azért tette, mert annyira utálta a zsidókat. Hanem, mert sok, részben dologtalan, részben önhibáján kívül munkanélküli számára törvényes lehetőséget adtak mások javainak megszerzésére, pozícióinak elfoglalására. Erről is elmulasztottunk őszintén beszélni a háború után. Pedig ha ezt a lakosság átérezte volna, most sokkal türelmesebb lenne. Más kérdés, hogy most is vannak, akik szeretnének hasznot húzni abból, hogy a nagypapájuk zsidó volt, holott az általa elszenvedett hátrányokból ők már szerencsére semmit sem tapasztaltak. De ez is a mi ostobaságunk és bűnünk. ..."
A Lex Apponyi csak az oktatással foglakozott, kötelezö nyelvvizsgát csak a tanítóktól kért, de azt is csak egy pár év türelmi idö után, a törvény bevezetése után.
A köztisztviselök nyelvvizsgája a trianon utáni Romániaában volt divat, így szabadultak meg a magyarajku tisztviselöktöl, akkor volt kiírva minden hivatalban "Vorbeste romaneste", vagyis beszélj románul, még akkor is ha mind a kettö magyar volt.
Más : összehasonlítani egy százéves törvényt a mostani törvényekkel? Ráadásul: Az akkori nemzetiségi törvények sokkal demokratikusabbak voltak mint a mostaniak az utódállamokban: felekezeti iskolák függetlensége, ahol a nemzetiségiek többségben voltak ott a közhivatalnokoknak kellet a kissebbség nyelvét ismernie (olvasd el a Bólyaiak életrajzát)
Én erdélyben születtem, legalább jártál ott, ha már ilyen határozott véleményed van mindenröl?
Igen ez nem dontheto el a terkepbol egyertelmuen. De sajnos nagyob teruleten. Es ugye itt mindenki azon vitazik.
Viszont ott a gond, hogy ezt csak attelepitessel lehetett volna kikerulni (az meg tudjuk milyen...). En inkabb ezt neveznem a tortenelem nagy balszerencsejenek, hogy a tiszta magyar terulet nagyon is messze volt a (mai) orszagtol. Ha a hatar mellett lett volna akkor talan nem lett volna gond vele (bar a vajdasag is el lett szakitva..:-((((.
Az a baj, hogy ha egy nem magyar gyoztes hatalom ra nezett arra a terkepre, es a romanoknak volt jogos kovetelese (ezt sajnos ki kell mondani) akkor ugy huzta meg a hatart hogy az a terulet elszakadt. Akkor meg nem volt legifolyoso, hogy az orszagtol tobbszaz kilometerre legyen tobb megyenyi "szinten" Magyarorszag. Ma mar ez nem lenne lehetetlen de akkor.... Lehet, hogy ez is ok volt Erdellyel kapcsolatban, nem tudom.
A románok valóban többen voltak (1910), de a térkép alapján ez nem dönthető el, mivel a magyarok nagyobb népsűrüségű területen éltek, a románok pedig kisebb népsűsrüségűn.
Nem azért léptünk be a II. világháborúba is mert....hanem...
Nem azért léptünk be a V.SZ.-be is mert....hanem...
Nem azért léptünk be a NATO-ba is mert....hanem...
Van-e/lehet-e egyáltalán NEKÜNK saját szabad akaratunk?
kedves geszthi!
Kanyargom, nem azért léptünk be az I. vh-ba, mert nemzetvédők lettünk volna, vagy mert itthon mindenki szerbre akart célba lőni!
Nem a magyar vezetésen múlott! Sőt!
De a pontos körülményeket már leírták lentebb.
nils
rezso kedves, ha lennel szives bovebben kifejteni, hogy mi volt olyan idetlenseg?
Az, hogy szerinted be kellett lepnunk a haboruba, mert az annyira, de annyira nemzetvedo volt?
Az, hogy a szlovakok, romanok sajat orszagot szerettek volna es nem monarchiaban elni?
Az, hogy erdely (lasd basand fele terkepet alabb) alapjan sajna nem volt szintiszta magyar terulet? (Mi van igy oda a nagy mitosz, hogy erdellyel mekkora szintiszta magyar teruletet vesztettunk el?)
Vagy az, hogy elismertem Nabukodonozor nagylelku volt a felajanlassal de ketelkedem, hogy ez lenne az altalanos?
Mert gondolom, aki csak ugy konkretumok nelkul kozol velemenyt a tortenelemrol az szinten kihagyott egy par orat...
Az meg, hogy hogyan tanitjak most az altalanos iskolaban, miben befolyasolja a regebbi kozepiskolaba jarast? Legalabb egyeztetned a biralatod targyat...:-)))
Csak azert kerdezem ezt toled, mert szeretem mindenoldalrol korbejarni a temat es itt amig ra nem kerdeztem (mivel nem tudtam az pontos adatokat) senki nem fogalkozott a nemzetisegi eloszlassal. Es lehet vak vagyok de a basand fele terkep alapjan nem tudom de mintha erdelyben, sajnalatos modon tobbsegben lettek volna romanok.
Ha mi lettunk volna a "lilak" es ok a "pirosak" mi mennyi teruletet kertunk volna ???? Vagy mi is maradni akartunk volna a monarchiaban?
Szoval nagy igazsagtalansag tortent az sajnos igaz, de azert ne feledjuk el, hogy ha nem kaptak volna sajat orszagot a romanok, szlovakok akkor most az lehetne esetleg itt is amit speaker egy flegma "és"-sel elintezett. Nem hiszem, hogy erre vagyna valaki is...
Speaker, ezek utan mar ertheto, hogy miert irtad 999-03-22 22:05:28.
No hat az ilyenektol mentsen meg az Isten minket. Abba nem gondolytal bele, hogy amit ilyen nagy flegman idebufogtel azt a vajdasagi magyarok esetleg nagyon is rettegve szemlelik.
Hat ennyire foglalkozol te a magyar kisebbsegekkel. Csak fel teglank kellenek, hogy verhesd a melled, hogy te milyen nagy magyar vagy...
" Es? " mit szamit ugye...
Ha akarod alapul vehetjük a századforduló európai nagy nemzeteinek kissebségpolitikáját is.Kérdezd meg a baszkokat, íreket, skótokat. Vagy nézz meg egy akkori bankót, hány nyelven írták rajta az értéket?
Kedves Lui Kátorz!
- valóban nem a kiadás évszámát kifogásoltad, de amit kifogásoltál, az ugyanolyan szőrszálhasogatás volt.
- hol mondtam, hogy trianonoztál?
- mindenkinek fel kellene ébrednie, akik azt hiszik, hogy bármilyen határrevíziónak volna helye, illetve akik nem gondolják, hogy a határ túloldalán rekedteknek ártanak a kérdés felvetésével és értelmetlen ragozgatásával.
- amit kiemeltem, azért emeltem ki, hogy átmenjen a koponyacsonton