Mit tudtok erről az egészről? A szkeptikus világképemben nem igazán találja a helyét, pedig ha igaz, amiket írnak róluk, akkor elég érdekes a helyzet...
Csak némileg több alapja van, mint a szíriuszi-nak.
Habár lehet, hogy a szíriuszi ősmagyarok jártak arra, és helyet kerestek Magyarábiának, de nem tetszett nekik, mert a sziklákon csak kecskék maradtak meg, szíriuszi parpáik, tengeri csikóik nem élhették a vidéket?
Ezért szeretnék -ha lehet magyar nyelvű- sallangmentes tudomáyos írást-összefoglalót elolvasni a dogon mitológiáról.
Amit eddig sikerül összeszedni, az egyre erősíti a gyanúm, hogy formás kitalációról van szó, ennek ellenére a dogonok tarthatják magukat csillagok szülötteinek.
Elfogadom a természetben élő emberek sokmindenben másként gondolkodnak, elismerem tudásukat.
/A modernítést is -MBT cipőben járok. :o)
Ám a hitterítő belemagyarázásokat elutasítom.
Minden nép legendáiban föllelhető hasonló csodás történet származásukról.
A szájhagyomány pont annyira hiteles történelem, mint a pletykák.
A hitterítő sitek értékéről +van az egyéni véleményem.
Nem lehet kétséges, hogy e hitvilágban idegen elemek is vannak, ami a francia és angol csillagászok jelenlétére, vagy a Siriusról, a Jupiter holdjairól és a Szaturnuszról alkotott ismereteik átvett hatásaira utal. Megannyi jeles „megfejtés”, népszerűsítő és dicsőítő bemutatás épült később e világképre, így az ősrobbanás vagy a galaktikák spirálszerkezetének bemutatása a dogonok kultúrájában… – ezek azonban inkább mesés néplélekre utaló tudományos mesketék voltak, s nem tudományos tények.
"Marcel Griaule a 30-as évek elejétõl csaknem negyedszázadon át élt Dogonföldön"
enyhe túlzás:
"From 1931 to 1956 the French anthropologist Marcel Griaule studied the Dogon. This included field missions ranging from several days to two months in 1931, 1935, 1937 and 1938[16] and then annually from 1946 until 1956.[17]"
"Másnap újabb vezetõ csatlakozik a csoporthoz. Õ dogon, de beszéli a bambarát is (ez a legnagyobb, kb. 25 százalékot kitevõ mali népcsoport neve és nyelve), amibõl bamakói vezetõnk fordít, ha tud, angolra, ha nem, franciára. Így aztán nem csoda, hogy a dogonokról szerzett ismereteim elsõdleges forrása a szakirodalom, meg persze a megfigyelés. Dogonföld a Bandiagara-fennsík egy részét, valamint az alatta elterülõ sík vidék keskeny sávját jelenti. A vörös homokkõbõl álló platót markáns geológiai törés metszi: ez a Bandiagara-lépcsõ, mely kb. 140 kilométer hosszan húzódik délnyugat–északkeleti irányban és 100-150 méterrel emelkedik a homokbuckákkal és akáciákkal tarkított Gondo-síkság fölé. (Mali geológiájáról legnagyobb erõfeszítéseim ellenére sem sikerült információhoz jutnom, sajnos.) A dogonok nem õslakosok mai földjükön; a XV. századtól élnek itt, valószínûleg a mai Egyiptom területérõl jöttek. Elõdeik, a tellemek úgy ötszáz évig lakták a magas sziklafal oldalát. Senki sem tudja, honnan jöttek, hová, miért tûntek el, azt se nagyon, hogyan éltek. (Hasonló sorsot értek meg a mai Egyesült Államok délnyugati részén egykor az anasazi indiánok, akik ugyancsak homokkõ sziklafalak tövében laktak. Pedig kizárt, hogy összebeszéltek volna.) A tellemek a sziklaüregekben fennmaradt temetkezési helyeiket és gabonatárolóikat hagyták utódaikra. Ahogy a fal tetején állva végigpásztáz a szem a lépcsõ tövében, végeláthatatlanul sorakoznak kisebb-nagyobb falvaik. A népcsoport mintegy 300 ezer lelket számlál, állítólag 35-féle dialektust beszélnek. Feltûnik egy pompás vízesés is, melynek tövében utóbb átmeneti felfrissülést nyerünk. Lemenni a fal tövébe egyszerûbb, mint látszik. A dogonok följárnak a fennsíkra kereskedni, az általuk kialakított ösvényen, a sok mezítelen lábtól fényesre csiszolódott köveken lépkedve ereszkedünk alá. Elõbb azonban szét kell osztanunk a kétnapos túrára magunkkal hozott holmit a helybeli hordárok között. Ötvenen ajánlkoznak tíz-egynéhány kis csomagra. Egy srác az elsõ napon hússzor próbálja magához ragadni két kameratáskámat. Nem adtam, kellettek. De kitartott az istenadta. Úgy leste minden léptemet, mint szavannai oroszlánok az öreg, beteg kafferbivalyt a csordában, mikor csaphatnak le rá. (Másnap odaadtam mindent, rém boldog volt, úgy követett, mint rabszolga az urát, amitõl elég pocsékul, bár kétségtelenül könnyebben éreztem magam.)
Dogon fafaragványokA dogonok mítoszvilága, melyet elsõként egy francia antropológus ismertetett meg a Nyugattal, máig foglalkoztatja a kutatókat. Marcel Griaule a 30-as évek elejétõl csaknem negyedszázadon át élt Dogonföldön. A helyiek befogadták, elmesélték legendáikat, engedélyezték, hogy filmet forgasson mindennapi életükrõl, szertartásaikról. Mítoszuk szerint amikor Amma isten megteremtette a világot, még nem volt halál. Az öregeket kígyóvá változtatta, azok pedig gonosz szellemként molesztálták az élõket. A megváltás úgy 3000 évvel ezelõtt következett be, amikor a Szíriusz mellett megjelent egy másik csillag, s annak lakói, a nommók elhozták a földieknek a halált. E csillag 60 évente válik láthatóvá, s megjelenéséhez kapcsolódik a dogonok legszentebb ünnepe, a sigui (ejtsd: szigi). A legutolsó ilyen eseményre, mely az elsõ meghalt ember emlékét idézi, 1969. február 12-én került sor, s francia filmesek meg is örökíthették. A szertartásnak szigorú rendje van. A dolgok menetét az öreg férfiak határozzák meg. A férfiak kifaragják, majd madzagon körbeforgatják a különös, búgó hangot hallató, a szellemeket szólító kis fadarabokat, elkészítik Y alakú ülõbotjaikat, melyen a szertartás idején ülnek. Ünnepi öltözékük fehér kagylókból kirakott mellényféle, indigóval festett nadrág, további eszközük a tökkorsó, melybõl a kölesbõl erjesztett sört isszák, valamint a szõr légycsapó (inkább légykergetõ). A férfiak minden korosztálya részt vesz az ünnepségen, a nõk csak távolabbról figyelhetik.
Mármost az egészben az a furcsa, hogy a dogonok olyan fantasztikus csillagászati ismeretek birtokában vannak (és voltak), hogy néhány nyugati elmeszülemény szerint tudásukat csakis földönkívüliektõl kaphatták. Carl Sagan viszont úgy vélte, nem lehetetlen, hogy Griaule-ék elõtt más európaiak is megfordultak itt, s eszmét cseréltek a dogonok világszemléletét alapvetõen meghatározó égi jelenségekrõl is. Megjegyzem, a falvaktól úgy 200 méterre levõ táborhelyünkön esténként magunk is az eget bámultuk, s mondhatom, életemben ennyi csillagot (no meg mûholdat) nem láttam.
Egyelõre azonban még kora délelõtt van, amikor megérkezünk az elsõ faluba. Pucér gyerekek szaladnak elénk, kezüket nyújtják, és szapora Ca va, ca va visongással üdvözölnek. A falvak szerkezete a sziklaperemrõl leginkább egy emberi testre emlékeztet. Központja a toguna, a férfiak pihenõ- és tanácskozóhelye. Alapja kõ, azon nyolc oszlop, a teteje száraz kölesszár. Ide nem mehetünk be, még fényképezni sem szabad, tabu."
vitathatatlan bizonyíték van arra nézve, hogy Griaule is keverte a málnaszőrt, Temple pedig egy opportunista gyík
szerinted más, hozzád hasonlóan elkötelezett és kellőképpen kvalifikált szakember nem ellenőzizte ezt a képtelen állítást? dehogynem:
"The biggest challenge to Griaule, however, came from anthropologist Walter Van Beek. He points out that Griaule and Dieterlen stand alone in their claims about the Dogon secret knowledge. No other anthropologist supports their opinions. In 1991, Van Beek led a team of anthropologists to Mali and declared that they found absolutely no trace of the detailed Sirius lore reported by the French anthropologists. James and Thorpe understate the problem when they say “this is very worrying.” Griaule claimed that about 15 per cent of the Dogon tribe possessed this secret knowledge, but Van Beek could find no trace of it in the decade he spent with the Dogon. Van Beek actually spoke to some of Griaule’s original informants; he noted that “though they do speak about sigu tolo [interpreted by Griaule as their name for Sirius itself], they disagree completely with each other as to which star is meant; for some, it is an invisible star that should rise to announce the sigu [festival], for another it is Venus that, through a different position, appears as sigu tolo. All agree, however, that they learned about the star from Griaule.” Van Beek states that this creates a major problem for Griaule’s claims."
Eléggé paranoid hozáállás, ha bizonyos vagyok, ha TUDOM, hogy vitathatatlan bizonyítékom van, sz@rok minden összesküvés elméletre és paranoiára és belevágok. MEGCSINÁLOM!!! Ennyi...
Figyelj! Ma már, ha és amennyiben megvan a kétségtelen bizonyíték, megszervezzük, hogy minden médiában egyszerre indítunk frontális, totális támadást, akkor nem tudják eltussolni, degradálni; mivel emberek milliárdjai szembesülnek a vitathatatlan, objektív bizonyítékkal, hiába küzdenek ellene korrupt politikusok, ortodox tudósok vagy aljas titkos társaságok, a teljes globális nyilvánosság és a vitathatatlan objektív bizonyíték, azaz AZ IGAZSÁG FOG GYŐZNI!!!
