Egészen jól használhatók ezek a régi cikkek a Hungár naptár rendszerében;
"A zárda még IV Béla idejében is mint a királyleányok nevelőintézete állott fenn. Boldog Margitot ide hozta édesanyja, míelkészült a róla elnevezett margitszigeti zárda. Ez időtájt a monostorban már cisztercita-rendű apácákat látunk."
Tehát AD 1031-ben (i.sz. 1221) itt készül a koronázó palást...
Kicsit későn vették észre - i. sz. 1329-ben - hogy a "dömösi prépostság adománylevelét" nem renoválták.
Ezért i. sz. 1138-es dátummal szépen átmásolták a valószínűsíthetően AD 948-t rögzítő eredeti oklevelet. Ha 1329-ben megvolt az eredeti még, miért kellett eltűnnie? A pergamen 200 év alatt nem megy tönkre, erre bizonyíték az 1329 óta birtokunkban lévő másolt pergamen, és a pontos másolás ténye.
Ez nem veszprémvölgyi oklevél lesz, hanem garamszentbenedeki.
"A XIII. század második felében hamisítottak egy átírólevelet 1124. évszámmal, amelyben Péter budai prépost mint királyi oklevél megpecsételője szerepel. "
Mi a fenének készítettek ilyen nyilvánvaló hamisítványokat, ha nem is létezett akkoriban Péter budai prépost? Ha nem jönnek rá, beépül a történelmünkbe. Vagy nem?"
Egyszerű oka volt; Amikor III. Ince [CE 1198-1216=AD 1008-1026] között átállította 190 évvel Krisztus születésének vélt időpontját, a teljes nyugati keresztény világban renoválni kellett az átállítás elötti összes AD tipusú oklevelet
"de a pecséthasználat elterjedésével a 13. század elejétől beköszöntött az interpolatumok és hamisítások korszaka. Ha egy királyi monostornak ekkortól volt is az alapítás tényéről hitelesen beszámoló oklevele, ez tartalmi vonatkozásai vagy külső jegyei miatt alkalmasint használhatatlan volt arra, hogy bíróságok előtt a monostor birtokait és kiváltságait hathatósan védelmezzék vele. Ezért nem egy esetben kényszerült az apát korszerűbb tartalmú vagy alakú oklevél előállíttatására. A bakonybéli monostor valaha talán létezett hiteles oklevelét így szoríthatta ki az idők során a hamis példány, melynek a gyakorlati és használati értéke jóval meghaladta a régisége miatt elavultnak tekintett hiteles példányét. Ugyanez történt Tihany és Garamszentbenedek esetében is. A manapság felbecsülhetetlen értékű eredeti tihanyi oklevélnek ugyanis van egy interpolált, már-már durva hamisítványnak tekinthető párja, melynek elkészítéséhez feláldozták - lemosták és levakarták - I. Béla király egyetlen ma ismert pecsétes oklevelét, s az így nyert megpecsételt hártyára írták be számos önmagában is hamis írott forrás felhasználásával a megváltoztatott szövegű alapítólevelet ( palimpszeszt). A hamisításra feltehetőleg a 14. század végén kerülhetett sor, mindenesetre 1417 előtt, amikor a tihanyi apát hosszadalmas pereskedései közben kiváltságokat nyert Zsigmond királytól. [27] A garamszentbenedeki apát ráadásul hol az interpolált, hol az eredeti oklevelet mutatta be a bíróságokon, nyilván attól függően, melyik szolgálta jobban monostora érdekeit. 1338-ban a kápolnaispánnak mindenesetre az eredeti oklevelet mutatta be az apát, s ennek egy rövid részletét át is írták az újonnan szerzett oklevélbe, majd 1506-ban is ezt mutatták be Perényi Imre nádor bírósága előtt."
Gizella apátnő, István felesége, Emerici (Imre/Henrik) anyja 1095-ben kb. 70 évesen halt meg. [Második] Fia 1050-ben született, és 45 éves korábn lett Portugália első királya!
"Vannak persze korábbi keltezésű okleveleink is, de például a Szent Istvánnak tulajdonított, ránk maradt tíz oklevélből csupán egy, a veszprémvölgyi görög alapítólevél tekinthető hitelesnek." (Bánó Attila)
Hát hiába, a tatároknak már csak ilyenek. A nagyar főurak is tipikusan a nádasban, és a mocsárban szoktak élni, és ha meglóbálnak egy Aranybullát valahol, akkor megjelennek mint valami dzsinn az arab mesékből, mert ez a szokásuk. Hát, ilyen rejtélyes országban élünk... :-))
Tényleg, mire is írták az Aranybullát? [Azt az eredeti hét példányt] Maradt meg belőle legalább egy? Vagy a tatárok mindet begyüjtötték a főurak előcsalogatására az ecsedi lápból?
