Lenne hová tolni a zsetont. ha a k-ormánynem állnamögé (jobb idegenforgalmi stratégia, marketing)
Ránézésre kevés kapcsolati tőkével, kis szellemi apportal, : üdülési jogok/kapcsolódó szolgáltatások mehetnének1 csomagba, +önkormányzati-Eu támogatások
- szálloda/ipar, egészségügy, egyéb szolgáltatók, területrendezés, stb. járulékos haszon a ittélők javára...
A Zeekrewards nem befektetés! Ha ezt meglátja a cég, le is tilt! Ne terjesszed ezt a baromságot. Egy aukciós oldal reklámozása a "munka", ez nem egy befektetés, ahol nincs érdemi tevékenység és csak a pénz dolgozik....
-egy hirdetést kell feladni meghatározott hirdetőfelületen
-leigazolni
-és várni a jóváirást
-90 nap után a tőke nyugdijba vonul
-de addig napi 1,5-3 százalékot kamatoskamatozik
-megfelelő taktikával, visszaforgatással olyan egyensulyi helyzetet lehet kialakitani ami komoly anyagi segitséget jelent.
-ingyenesen is el lehet indulni a bonusz összeg adott:100 dollár ami 60 nap után nyugdijazodik a kamata viszont kb 150 dollár megmarad és annak hozama már kikérhető Alert-Pay -re
"...1000 ember adja össze a pénzt egy szövetkezet formájában? Demokratikusan döntenének mindenről, átláthatóan könyvelnének, és ha esetleg nem is lesz nyereséges a projekt, akkor sem vesztenek túl nagy pénzt, ha emg nyereséges, akkor mindenki jól járt, és még tanult is egy csomót."
Szvsz az a helyzet hogy 1000 fős tömeg esetén nem az elsődleges cél a tanulás, hanem inkább a profit szerzés... monjuk évi 15% profit esetén van keresnivalónk
Nagyon "lájkolom" ezt az ötletet, szívesen beszélgetnék személyesen erről,
mindenképpen úgy kéne hogy ne csak nonprofit legyen, szvsz. valami bank helyetti alternatíva, maximálni a befektetést stb... szóval javaslom a személyes talit , ki jön? :)
Ezek elég hasonlóak a topikban felvázolt elképzelésekhez. A különbség az, hogy a tagtoborzáshoz fix, magas hozamokat ígértek, félrekönyvelések történtek, nem valósult meg az 1 tag 1 szavazat elv, és egyesek piramisjátékként pumpálták ki a pénzt az emberekből. Ezeket a lehetőségeket egy újonnan létrejövő közösségi befektetésnél, már az alapoknál ki kellene zárni (alapszabályban megfogalmazni). A demokratikus működést és az átláthatóságot, a hiteles könyvelést minden szempont elé kell helyezni, akár a jövedelmezőség rovására is.
Valóban a befektetési alapok adták az alapötletet, illetve a tőzsde. Csak ezekkel az a probléma, hogy nem tudod, hogy pontosan mit csinálnak a pénzeddel, a haszon nagy része nem a befektető zsebébe kerül, illetve a befektetőknek nincs beleszólása az alapkezelő döntéseibe. Ezért szeretnék kialakítani egy ilyen közösséget.
Ha lesz több időm, akkor elkezdek nézelődni jogi és gazdasági topikokban, hátha érdekelne néhány okos embert a dolog, és tudnának tanácsot adni. Te is hívj nyugodtan bárkit, ha van olyan ismerősöd, akit érdekelne egy ilyen!
Tök jó dolgokat mondasz, nekem az ötlet is tetszik, tulajdonképpen egy kockázatközösségi struktúra ahogy látom :)). Olyasmi mint egy bef alap, de itt maguk a tagok a portfolio-maganerek. A törvényeket csak nagyon unalmas óráidnak egyikében nyisd meg, a 2006. évi IV. törvény elég hosszú, a részletekben is el lehet veszni. Személy szerint egyelőre most csak ennyit tudok/tudtam hozzátenni a témához. Érdemes lenne tényleg valamelyik itteni index-es fórumról egy jogászt behívni, hátha ő is tud mondani valamit, másrészt gondolom vannak adózási megoldások is, rendszerszervezés, IT része ennek az egész elképzelésnek, úgyhogy tényleg még kellenének aktívabb hozzászólók, akik látnak az ötletben fantáziát, és nem csak egy újabb meggazdagodni vágyó, mlm rabszolgákat tartó hálózat jön le az egészből... mert ez nem az. :))
Nem feltétlenül kell általánosnak lennie a dolognak. Kezdetben én is úgy képzelem, hogy egy adott projekt köré szerveződne a dolog. Később el tudom képzelni, hogy több projekt fut párhuzamosan, és a tagok eldönthetik, hogy hová rakják a pénzüket. Egyesület esetén például lehetne szavaztatni, hogy mibe akarnak fektetni, és a top3 projekt között szétosztaná a pénzt az egyesület %-os arányban a kapott szavazatoknak megfelelően. Az indulásnál valóban egy célt kell választani.
A lényeg, hogy olyan emberek is be tudjanak fektetni viszonylag nagyobb projektekbe, akik nem tudnak, vagy nem akarnak milliókat kockára tenni. Ha pl egy társasházépítést nézünk, akkor az általában úgy zajlik, hogy alapítanak egy kft-t, 4-5 pénzes ember összead 2-300 milliót, megépítik, eladják, és mondjuk keresnek rajta 100milliót.
De miért ne történhetne ez úgy, hogy 1000 ember adja össze a pénzt egy szövetkezet formájában? Demokratikusan döntenének mindenről, átláthatóan könyvelnének, és ha esetleg nem is lesz nyereséges a projekt, akkor sem vesztenek túl nagy pénzt, ha emg nyereséges, akkor mindenki jól járt, és még tanult is egy csomót.
Nincs limit, akár 10.000 tagja is lehet... Az első szövetkezetek egyike Angliában mindössze néhány fonttal és egypár takácsmesterrel indult, és néhány év alatt többezer tagja, és 25.000 Font tőkéje lett...
Sajnos ilyen hogy "klub", vagy hasonló formáció nem létezik a hatályos magyar jogrendszerben. Ha valamilyen gazdasági tevékenységet szeretnél végezni, akkor bizonyos mértékben társulási típuskényszer van, tehát a jogszabály által nyújtott keretek között kell valamit választanod, kkt, bt, rt, kft, szövetkezet... És még kiegészítésként periférián valahol az alapítvány, egyesület, de fontos, hogy utóbbi csak kiegészítő jelleggel végezhet gazdasági tevékenységet.
Valamilyen szinten össze kell fogni a tagokat. Összeállhat néhány ember gazdasági tevékenységet végezni, anélkül, hogy valamilyen társulási formát választanának, de ennek előbb utóbb (és inkább előbb :)) ) nem lesz jó vége :)))).
Ennek legfőbb oka, hogy nem hiszek a víziódban, noha topiknyitás óta követem. Talán Uhu olvtárs figyelmét kellene felkelteni, az ő diákjai talán meglátnák benne a tanulási lehetőséget is (utalva a 26. hozzászólásra).
Ami szerintem működhet, az a "projekttársaság". Egy-egy társulás egy-egy adott cél vagy folyamat érdekében, végül is minden példád ilyen volt. De egy általános "befektetési egyesület" életképességében nem hiszek és értelmét sem látom.
De azért szurkolok :)
"no equity ownership" -> nincs tulajdonszerzés. (attól, hogy klubtag vagyok, még nem vagyok a klub vagy a klub eszközeinek tulajdonosa.)
Látom a fórumtémáid között, hogy nem vagy kezdő pénzügyekben. Esetleg ha valami ötlettel, tapasztalattal, vagy véleménnyel tudnád gyarapítani ezt a topikot is, azt nagyon megköszönném!
Van egy prezentáció az oldalba építve, érdemes megnézni, de a lényeg:
Club model is dominant: -investor pays membership fee -no equity ownership -members have right to share in profits
Why not equity crowdfunding: -illegal to promote investment in public -can't circulate business plan to more than 99 people -unlimited criminal liabilities for directors
Ha nem vagy jó angolból, akkor lefordítom nagyjából, de ha jó vagy, akkor elmagyarázhatnád ezt az equity dolgot, mert nem értem pontosan.
Annyi a fontos szerintem, hogy nem teljesen megoldott ez a tömeges pénzgyűjtés befektetési célra jogilag, viszont klubként lehet, hogy kevesebb jogi problémába ütköznénk, ugyanakkor megoldható lenne a profit szétosztása. Érdemes lenne utánanézni a magyar jognak a klubokra vonatkozóan, hogy mik a lehetőségeik, de nem tudom hol kezdjek neki. Ha van vmi tipped szólj! Nem azért hoztam föl újra a klubokat, mert el akarnám vetni a szövetkezetet, csak beleakadtam ebbe a prezentációba, és talán megérné utánajárni.
1. Most jót kérdeztél, erre pontosan nem tudok válaszolni. Szerintem nem kötelező belevenni a tagokkal való elszámolást minden üzleti évben, a törvény csak a kilépő taggal (illetve jogutódával, örökösével) történő kötelező elszámolásról ír. Szóval szerintem főszabály az, hogy ha van profit, akkor az üzleti év végével összehívott közgyűlésen egy napirendi pontként felveszik a tagok a profitról való döntést, feltéve, ha van annyi, hogy nem mind az esetleges közösségi alapba megy.
2. Szerintem nem változik, tehát ha az alapszabályban 15.000.-/részjegy lett meghatározva, akkor az annyi lesz 10 év múlva is, bár gondolom, hogy alapszabályt ha indokolt lehet változtatni úgy, hogy akkor 2020-tól 30.000.-/részjegy a pénzbeli hozzájárulás. A részjegyeket névértékének megváltoztatása közgyűlési hatáskörbe tartozik. Gondolom most valami olyasmire gondolsz, mint az alaptőkeemelés a kft-knél, vagy osztalék a rt-knél.
Tegyük fel, hogy 100 ember alapít egy szövetkezetet, 15.000.-/részjegy/fő. És a befektetéseikkel egy üzleti évben termelnek adózás után is 20%-os hozamot/hasznot...stb. a) dönthetnek úgy, hogy ehhez nem nyúlnak, képeznek belőle közösségi alapot, vagy arányosan szétosztják. És a gazdálkodást folytatják a következő üzleti évben folytatják az 1.500.000.- Forinttal. b) dönthetnek úgy, hogy a kötelező közösségi alap számára történő elkülönítés után, a maradék 15%-ból 10%-ot lekötnek bankbetétet, 5%-ot fejlesztésre fordítanak. Mindig a tagok döntenek, olyan arányban amit vagy a törvény megkíván... pl. egyszerű többséggel.
Másrészt lehet veszteséges is a tárgyév, ameddig van tartalék, pl. az előző évből, addig nem kell gondolom pótbefizetést eszközölni, de ha nincs tartalék, amit pl. az előző években eredménytartalékként felhalmoztak, akkor pótbefizetést kell eszközölni (ennek a módját is az alapszabályban kell rögzíteni mint szinte mindent). :))), vagy dönteni kell a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről...
Esetleg lehetne rögzíteni az alapszabályban, hogy kifizetés csak egy bizonyos %-ú elért profit után történhet. Ha ennek ellenére valaki kilép, akkor megkapja a részjegyre befizetett összeget.
Másik kérdés: mi történik a részjegyek árával, ha a cég profitot termel (vagy éppen veszteséget), de a részjegyek száma változatlan?
Kezdetben minden gazdasági társaság megalapítása jár bizonyos papírmunkával, ez elkerülhetetlen. A szövetkezetnél a tagok be/kilépése szerintem nem vészes, egy db A/4-es lapon megoldható, mindössze a tag tesz egy nyilatkozatot, hogy elfogadja az alapszabályzatot és biztosítja a szövetkezet részére a meghatározott részjegy értékét (tehát befizet belépéskor legalább 30%-ot, és egy meghatározott időintervallumon belül a maradék 70%-ot). De tulajdonképpen ahogy mondod, kell néhány aláírás. Az induló tagoknak legalább egyszer mindenképpen össze kell jönniük az alakuló közgyűlésre, hogy ott elfogadják az alapszabályzatat, igazgatóságot, ügyvezetőt válasszanak (akik képviselik kifelé, azaz 3. személyek felé a szövetkezetet, pl. adásvételnél, banki pénzmozgásnál aláírásra jogosultak...stb), ezek után mindössze évente egyszer kell összejönni.
Szerintem az, hogy minden projectnél ki-és belépjenek kissé macerás lehet, igaz, nem mindegy, hogy 2 évente van egy project, vagy évente van pl. 5 darab. Meg gondolom, aki a szövetkezet rendelkezésére bocsát 15-20.000.- forintot, az nem fog az első 5%-os nyereség után kiszállni, mert nem milliókról van szó, hogy az 5% megérje. Szóval szerintem eleinte nem is kell megszavazni a kifizetést, mivel nem sok mindenkinek érné meg, be kell(ene) fektetni a következő projectbe, tehát az online-s felület egész jól működne, mivel eleinte nem kellene (szerintem) minden projectnél kifizetést eszközölni.
Arra is kell gondolni, hogy a tőke egy része megfelelően likvid legyen, ha pl. 10-15 tag hirtelen úgy dönt, hogy kilép. Ez esetben maga a project is megborulhatna, hiszen a befizetett részjegy értékékét vissza kell adni. És akkor itt kapcsolódik be az egyik szövetkezeti alapelv, a nyitott tagság, változó tőke elve, mivel egy tag belépése vagy kilépése a tőke megváltozásával is jár.
A részjegy nem részvény, tehát az "ára" nem változik. Ez egy fix összeg, pl. 10.000.- vagy 20.000.- forint vagy ahogy tetszik. Ha valaki be akar lépni, akkor ennyit befizet, és tagja lesz a szövetkezetnek, szavazhat, gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat...etc.
A kérdés az, hogy mennyi papírmunkával jár a be- és kilépés. Gondolom mindenképp személyes jelenlét szükséges, aláírás... Ez néhány 10 vagy 100 főnél még kivitelezhető.
Fontos még, hogy a részjegyek száma és a tőke hogyan növekedhet, és csökkenhet.
Esetleg el tudom képzelni azt is, hogy egy projekt lezárultával minden tag kilép, az alapítókat kivéve, ekkor lecsökken a részjegyek száma, és a tőke mennyisége, mindenki megkapja a pénzét, majd indulhat a következő projekt.
Nem rossz gondolat a társasház, de ez még egy profiterős vállalatnak is nagy falat olykor-olykor, majd 5 év múlva beszélünk róla :))). Mindenképpen egy olyan "valamit" kell keresni, ami kisebb tőkéből is megoldható, kellően likvid, gyorsan "forog", igaz, kit milyen cél vezérel, valaki gyorsan akar keveset fogni, valaki lassan akar sokat markolni :). Tehát akár eleinte lehetne akár bizonyos áru beszerzése és továbbforgalmazása, vagy valami hasonló dolog az autóhoz, pl.: épületrész felújítása, vagy magának egy kisebb üzletnek a megvétele, felújítása, eladása... Nyilván megfelelő tőkével kell rendelkezni.
Komoly(abb)ra fordítva a szót, személy szerint azért gondolkoztam egy szövetkezeti megoldásban, mivel talán az lenne kellően demokratikus (tehát megoldható, hogy a közösség minden egyes tagja részt vegyen a döntésekben), mivel a szövetkezet az 1 tag 1 szavazat elvre épül, tehát nincs az, mint pl. egy részvénytársaságban, vagy egy kft-ben, hogy a vagyoni hozzájárulás alapján nagyobb befolyást képes a tag (pl. részvényes) szerezni. A szövetkezetnél - ha jól tudom - akkor mindenki hozzájárul anyagilag -lejegyzi/megveszi a részjegyet-, és kap 1 szavazatot (ettől az 1 szavazattól enged a jogszabály eltérni, pl. ha egy tag aktívabb közreműködése esetén).
Amennyiben visszatérítésen gondolkodsz, akkor szerintem megoldás lehet egy olyan konstrukció, hogy a törvény által szabályozott 1 kötelező közgyűlésen kívül, a jogszabályban meghatározott számú tag kezdeményezi egy újabb közgyűlés összehívását egy-egy sikeresen lezárult "project" után, ahol dönt a keletkezett nyereség felosztásáról/kifizetéséről (Rochdale plan). Át kell gondolni a legjobb/legrosszabb eshetőségeket, és meg kell csinálni egy jó alapszabályt, azon (is) múlik sok minden.
Talán az lenne a jó, ha először lenne egy világos alapkoncepció egy téma körül, és azon belül lehetne csak döntéseket hozni a tagoknak.
Először egy társasház építésre gondoltam (építész hallgató vagyok:-) ), de képtelenség annyi pénzt összehozni az elején szerintem, szóval egy olyan ötlet kellene ami néhány millióból megvalósítható, és sok embert érdekelne. Pl van a Discoveryn egy sorozat, amiben autókat vesznek meg és újítanak fel, majd adnak el. Kezdésnek el tudnék képzelni egy ilyet is akár.
Találtam még egy jó oldalt külföldön:
http://www.kickstarter.com/
ez egy crowdfunding oldal, de az itt összeadott pénz vissza nem térítendő.
Az én ötletem lényege pedig pont az lenne, hogy mindenki profitálhatna a befektetéseiből. Így talán az emberek motiváltabbak lennének. Csak az a probléma, hogy ebben az esetben egész más jogszabályok vannak, mint az adományozásnál... Talán ez a szövetkezetes dolog jó lehet, ennek még majd utána kell járni, csak azt nem tudom, hogy a kifizetés, a profit szétosztása hogyan menne.
Van még egy oldal, ami a közeljövőben fog beindulni. Ez talán közelebb áll majd a topik témájához:
Látom, nagyon tetszik a téma... jó látni, hogy vannak (még) ilyen emberek is.
Az első befektetésnek már valami konkrét dolognak kellene lenni, esetleg kevés számú alternatívát kínálni, hogy kicsit koncentráltabbak legyenek a tagok, tehát ne legyen az, hogy 2-3 tag papíriparba, 5 tag tejiparba, 5 tag IT-be, 5 tag építőiparba akar fektetni...
Romen gondolataihoz még annyi, hogy szerintem a könyvelés nem olyan problémás sok 100, esetleg 1000 ember esetén sem. Pl megalapítja 2 ember 5-5 ezer forinttal. Ekkor 10ezer az összvagyon 50-50%. Beszáll még valaki 5ezerrel, akkor 15e összvagyon 33%fejenként. Aztán jön vki 15ezerrel, ekkor 30ezer össz., 50-16,5-16,5-16,5 megoszlás. És így tovább. Ez több ezer felhasználó esetén is csak egy egyszerű excel tábla, és százalékszámítás.
Este még teszek fel néhány linket, kicsit gugliztam szövetkezet és rt. témakörökben.
A szövetkzet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság, változó tőke elvei szerint működő jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint társadalmi (kulturális, okatási, zocális..stb) kielégítésének az elősegítése.
Alapítása: legalább 7 alapító tag szükséges (speciális szövetkezetek, pl. hitelszövetkezetek...stb más törvényi feltételek).
Kell egy alapító közgyűlés, alapszabályzat, kell választani egy felügyelő bizottsági elnököt (tagokat), egy ügyveető elnökököt (igazgatóságot). Az alapítást követő 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes megyei (fővárosi)bírósághoz.
Szerintem a szövetkezet mint formula állna legközelebb az elképzeléseidhez.
Nyilván olyan konstrukciót nehéz találni, ami valamennyi elképzelésednek megfelel. Rt-t talán azért lehetne kizárni, mert magas működési költsége, alapítása magas tőkével van, Nyrt eleve kizárva, Zrt-ben sem a legmeghatározóbb a demokratikus jelleg. Kft-t kapásból csak 500.000.- -tal lehet megalapítani, ehhez járul még ügyvédi munkadíj, ami 100-150.000.-, tehát kapásból 600-700.000.- forintot össze kell toborozni. Nyilván a szövetkezetnek is vannak (indulási) költségei, ügyvédi munkadíj, eljárási illeték, könyvelés, adminisztráció....stb.
Tegyük fel, hogy 100 fő 15.000.- forint/fő részjegytőkével alapítana egy szövetkezetet (gondolom fejenként 15.000.- forint minden tagnak lenne), tehát kapásból lenne 1.500.000.- forint, az induló költségek egy része társadalmi munkában is végezhető lenne, pl. ha akadna egy könyvelő, könyvvizsgáló, jogász...stb tagok között. Az első ülésen megválasztanák a tisztségviselőket (igazgató elnököt, FB tagokat, akiket lehetőleg nem a gyors meggazdagodás (pl. igazgató elnöki tiszteletdíj) vezérel...stb), meghatároznának egy befeketési-, üzletpolitikát (pl. tejszövetkezet -tej gyűjtése, árusítása vagy bármilyen más gazdasági tevékenység). Létrehoznák az általad említett weblapot, amelyen keresztül a tagok aktív részesei lennének a szövetkezet mindennapjainak (egyébként a szövetkezet egyik lényege éppen ez, hogy nem csak vagyoni (részjegy) hozzájárulást vár el a szövetkezet, hanem aktív, személyes közreműködésre is lehetőség van). Egy-egy ilyen döntés meghozatala után a választott igazgatóság pedig eljárna, a döntésnek megfelelő irányban.
Inkább szerintem északon (pl. Dánia) és tőlünk nyugatabbra van nagy hagyománya a szövetkezeteknek, ott szerintem jól is működnek. Spec ilyen szövetkezetet nem tudok, de ha Dániában rákeresel, akkor biztos találsz rengeteget. Magyarországon talán a rossz történelmi emlékek (tsz) miatt lett mellőzött forma, másrészt a kft-k nagyon könnyen alapíthatók és hagyhatóak magukra...
