Ma az energetika legégetőbb problémája az energiának a tárolása!
A cél az volna, hogy mindenki elmondja milyen megoldást javasol az energia tárolására.
Az volna jó, ha olyan megoldható megoldásokat javasolnátok, amiket házilag is meg lehetne valósitani.
Például, hogy hogyan lehetne a napenergiát hasznositani, hogy télen fel lehessen használni, fűtésre, világitásra,stb.
Használható megoldások legyenek!
Szeretnék érdemileg hozzászólni a dogokhoz márhogy ne csak elutasítsuk a jó gondoltokat.
a homokkal való szigeteléshez annyit szeretnék hozzászólni hogy nem világos az adatokból bele van e véve a homérsékletkulombség a hotárolás idotartamába amit egyszetuen delta-t nek csúfolnak ami kifelyezi a homérsékletcsokkenés sebességét tehát az idotartamot ameddig adott veszteségek mellett el lehet tárolni.
- amúgy nem rossz a homok szigetelés mint otlet és mint hotároló sem. a kvarc jól szigetel. de ha megengeditek akkor meg kellene oldni a nedvességet mert az nagyban rontja a dolgokat. Hungarocell szóba sem johet mivel nagyon drága és érdemi szigetelést a német tapasztalatok mellett 25cm alatt nem érdemes csinálni. Anémet hotároló egy kisebb lakótelepre volt méretezve és 40cm szigetelést alkalmaztak a vákuumcsoves hogyujtokhoz és ezt tárolták el egész télre a tervek szerint 97°C és legalacsonyabb tavaszi 74°C kozotti homérsékletet tartották ami a futés és melegvízellátást szolgált egészévre biztosítani. ha a hotároló az épulettalatt helyezkedik akkor csokkenti pont a veszteséghovel az épulet hoigényét mivel ez egy padlófutésre hasonlít. De mivel egy családiház hoigénye eléggé nagy 200m2 háznál 7-15MWh ezért nagyon ajánlanám kombinálni mindent ami olcsó és jó.
A hotárolás ez esetben cirka 120m3 rel meg lehetne odani de kellhozzá jó szigetelés ami nem nedvesedik át hát akár homokot . Nem lenne rossz alkalmazni Magyarhonban szívesen alkalmazott sorkollektorokat sem azonnali futéskiegészítésre, így a tukros rendszer a hotárolót futené fel eloszor és nem a lakást ami fontosabb mivel a sorkollektorok csak napos idoben mukodnek de a hotároló havazás kozben is melegít ha fel van toltve és csokkenti a komerciális gáz és villany használatot. De ha valaki ugyes és van egy jó állapotú de használaton kívuli kemenceje akkor akár pet palackokból olvaszthat és onthet 50x50-es 2cm vastag muanyag blokkokat amelyek már konnyen ragaszthatóak és jó a vizzáró képességuk a pet ovadás és égési pontja érdekében olyan 120-170°C kozti hot kell tartani amire kívállóak a régi kemencék, továbbmenve pedig olcsón ajánlanám a Jásdi Kiss Imre féle betont ami garantáltan mukodik és sok homokkal nagy a hotárolóképessége.További otletekért nyugodtan tessék zargatni: ogilanyi@subterra.cz
Vettem a kritikát! Szerettem volna, ha mindenki irányitás nélkül mondaná el a véleményét, ötleteit!
Látván, hogy Te többre vágysz, ezért megadom a témát, amin gondolkodhatsz!
Tehát:
" A parametrikus kondenzátorok energia tárolási képessége, külünös tekintettel a dielektrikumok magas frekvenciás szerepére."
Segitség a felvetett témához:
A nemlineáris kondenzátorok energia tárolásának feltérképezése a Mathieu-féle egyenlet diszkrét megoldásának függvényében, arra az esetre amikor a dC/dt = k*C(t).
A megoldásnak tartalmaznia kell a C(t) nem egyenlő t7 negativ és pozitiv integer megoldást is abban az esetben, ha C(t) rész imagimárius!
Különös gondot kell forditani a megoldásnál, hogy az energiatárolás W(t) függvénye csak a t= 0...végtelen tartományban adhat valós értéket!
hiaba tekintem a kornyezo talajt egy jo vastag de gyenge hoszigetelonek, mert pl felfele, amerre a leghidegebb van telen, mindenkeppen nagyon is veges a vastagsaga.
Kedves Sephyra2, Lesajnaltad az otleteinket, latszik mast vartal. Mit? Milyen energiatarolasra gondoltal? Ha egy kis team-et akartal itt letrehozni, akkor komolyabb vitainditora lett volna szukseg, nemcsak bedobni a terbe egy kerdest. Ha sajnalkozni akarsz, akkor ezen sajnalkozz, illetve hozzaszolasoddal iranyitsd, korrigald a forumot
Bence jobban tette volna, ha számol előbb, és csak azt követően épít. Ha a szigetelése mondjuk 5 cm Hungarocell, akkor minden egyes m2 felületen naponta 1,1 KW energiát veszít, ami nagyjából 25 liter melegvíz veszteseg m2 feluletenkent. Nem csoda, ha egy honap alatt lehűlt. Az én megközelítésem más. Azt mondom, egy m3 föld egy dimenzios áramlás esetén majdnem olyan jó hőszigetelő mint 5 cm Hungarocell. Ugyanakkor a hőtárolás a nagy fajsúly következtében jelentős. Minél nagyobb a domb sugara, annál nagyobb a tárolóképesség, és kevesebb a veszteség
Nem tudom elerheto-e meg, nehai permanentes Bence csinalt egy kiserletet. Egy komplett pincet kibelelt szalmabalaval meg eps-el meg acellemezzel, es igy lett egy par tiz m3-es vizes puffertaroloja. Napkollektorral futotte, hoszivattyuval vette ki belole a meleget. Az jott ki, hogy akkora a veszteseg, hogy egy honapnal hosszabb idore nem lehet benne hot tarolni, mert eltunik magatol.
Ha ez ilyen egyszeru, akkor korunk nagy muszaki elmei miert nem ebbe az iranyba mennek? Hol tevedek, milyen osszefuggeseket nem ismertem fel?
ˇ A szaraz homok, a fold jo hoszigetelo, tehat a veszteseg alacsony. (jomagam 30% eves veszteseget kalkulaltam)
ˇ A fajlagosan rossz hovezeto kepesseg kompenzalhato a viszonylag nagyobb hoatado felulettel, ha a hoszallito kozeg a forro levego, akkor csak dongolt csatorna kell, aminek nincs is koltsege, es elegendo feluletet ad a hokozlesre, hoatadasra.
ˇ A magas homersekletu tarolas kedvezo a villamos energia termelesre
Egy kedvezotlen oldala van az elkepzelesemnek, hogy parabolatukor szukseges a magas homerseklet eloallitasara
Szoval, nem ertem hol hibazok. Probaltam masokat megkeresni, kulonosen a temaban dontesi kepessegekkel rendelkezoket, de nem, vagy csak kitero valaszt kaptam. (illetve volt valaki aki ellenervet mondott: a meleggel elszennyezem a foldet. Nos ilyen ervvel nem lehet vitazni)
Ezekbol az adatokbol egy csaladi haz "hődombjának" sugara 5m kell legyen. Koncentralt, tobb haz kozponti ellatasa egy dombrol mar kedvezobb, relative kisebb mereteket ad. A masik fontos tenyezo, hogy a a tarolt ho kobosen no a merettel, amig a veszteseg csak negyzetesen no.
A szezonális hőtárolás legolcsóbb és legkönnyebben kivitelezhető megoldása a föld alatti tárolás. Vannak tévhitek, amelyek azt állitják, hogy a veszteségek igen nagyok, annak ellenére, hogy a száraz homok viszonylag jó hőszigetelő. Végeztem kisérleteket és számitásokat is, igy állithatom, hogy 30% veszteséggel a tárolás szigetelés nélkül megoldható. A megoldást abban látom, ha magas hőmérsékleten tároljuk le a napenergiát.(kb 400 C-fok) Ez esetben könnyebben visszanyerhető. A gond csak a talajviz, amit csak abban az esetben kerülhetünk meg, ha a tároló tömeg a talajvizszint felett van. Tehát dombot kell épiteni. (bocs a helyesirási hibákért, de nincs magyar ékezetes billentyűm)
Nagy mennyiségű homokot kell egy hegyre fel szállítani egy futószalag rendszeren vagy olyasmin, mint a libegő. Esetleg villamos hajtású automata járművekkel. Mint a troli. Felfelé energiát tárol. Lefelé menet meg visszakapjuk nagy részét. Veszetség van ugyebár, de lehet összességében hasznos is.
A lengéscsillapítóba épített indukciós áramtermelés nekem is eszembejutott.
A szuperkondenzátor. Az alumínium levegő elem. Csepfolyós ammóniából nyerhető hidrogén és ehhez kapcsolt platina fémek mentes katalizátorú tüzelőanyag cella. Etanol/butanol üzemű tüzelőanyag cella. Hogy a legújabb kutatási irányokról szóljunk.
komoly mennyiseg: par szaz liter benzin energiatartalmanak megfelelo mennyiseg
annyival problemasabb hogy
- a folyadekokhoz kepest ugye nagy gond, hogy gaz, tehat nem ul meg a veder aljaban, be kell zarni
- raadasul mint a gazoknak altalaban, eleg kicsi a surusege (kg/m3) Ebbol eredoen normal nyomason allati sok helyet foglal egy kilo hidrogen, muszaly a legkori nyomas sokszaz szorosan tarolni (pl a pbgaz a legkori nyomas parszorosan mar cseppfolyos, ezert is lehet alu flakonban, meg konzervdobozban is cseppfolyoskent arulni)
- es a hidrogen egy tokre specialis gaz, sokmindenben kulonbozik a megszokottaktol. olyan kicsi a molekulaja, hogy szep lassan atmegy akar tobb centi acelon is.
a tarolastol fuggetlen speci tulajdonsagokrol nem is beszelve, pl szintelen langgal eg. meg sem latod hogy ott lang van, csak amikor mar megetett. vagy pl tok durva uveghazgaz.
Vannak ilyen kisérletek, bár nem a szélvédőre vetitve, hanem monitorra, mely a vezető elött van. Igaz még kisérleti és nem igazán jó, de biztató, bár igen drága kutatás!
Sajnos ez már nekem sok lenne. Egyszerű "villanyszerelő" vagyok, és szeretem az elektronikát, de már régen nem foglalkozom ilyen szinten vele. Csak magamnak forrasztgatok itthon...
Még az is eszembe jutott, bár nem ezzel a témakörrel kapcsolatos, hogy az autókba építhetnének valami olyasmi kamerát, ami a ködön keresztül is "lát" és ennek a képét kivetíthetné belül a szélvédőre. Gondolom, nem "fénykép" minőségű képet kapnánk, de ha legalább a körvonalakat látná az ember akár 100 méterre előre, már biztonságosabb lenne a közlekedés ilyen időben
Valami ilyesmi létezik, a fékezés erejét már használják. Valahogy fékezéskor töltenek egy aksit bizonyos járművek és aztán a töltött aksit villanymotorra kötik.
Ez látod egy eredeti ötlet! Utánna kellene számolni, hogy hogyan lehetne megvalósitani és mennyi energiát tudna leadni! Nosza rajta, számoljál először!!
Én már régóta filózok azon, hogy autóknál az utak egyenetlenségéből adódó fel-le mozgást nem lehetne-e valahogy hasznosítani. A lengéscsillapítót valahogy úgy megépíteni, hogy egy állandó mágnes egy tekercs előtt vagy fordítva mozogna, ahogy a kerék követi az utat függőleges irányba. Ez nem tudom, hogy súlyban mennyi többletet okozna, de szerintem az itteni útviszonyokat nézve, igen jól termelne. Itt elsősorban elektromos autókra gondolok...
Hidrogen komoly mennyisegben valo tarolasara nincsen megbizhato es laikusok kezeben is biztonsagos megoldas.
Ahhoz hogy merheto mennyisehet eltarolj egy valamekkora tartalyban, oriasi nyomasra ossze kell preselni. Nagy nyomason meg siman atmegy az acelon is, annyira kicsi a molekula.
háztáji szélenergia -> sűrített levegő, vagyis én azt próbálnám meg, mivel a sűrített levegőt elő lehet állítani a szélerőgéppel közvetlenül is, villamos cuccok beiktatása nélkül, és a tartálya ott sem használódik el úgy mint egy aksi
háztáji napenergia -> itt a napelem aligha jöhet szóba mert túl drága, hőenergiát lehetne eltárolni, napkollektor + kőzúzalék hőtároló segítségével, persze ebből elég sok kell, és a csövezése is drága lenne, csak lényegesen drágább gáz esetén éri meg, és az is követelmény hogy száraz legyen a ház alatt vagy mellett a talaj
Ha elég gazdag vagy, és elég nagy a telek, akkor rendelsz szépen mondjuk a Bruker EST-től egy kellően nagy SMES-t, probléma megoldva, napelemmel világíthatsz éjszaka is. :D
