Sziasztok!
Hamarosan összeköltözök Vele :) Egy Mérleg jegy szülöttével.Kíváncsi volnék,ha van valakinek ilyen tapasztalata,ossza meg velem,milyen is együttélni egy Mérleg jegyű nővel :)
Az én párom ugyan szűz,de egy nap híján mérleg.Hát,a mérleghez kb semmi köze nincs.Nagyon labilis,bármivel ki lehet billenteni az egyensúlyából.Amúgy meg nem a horoszkópon múlik.Én ikrek vagyok,elvileg nem jövök ki a skorpiókkal,mégis egy nagyon jó barátom volt skorpió.
Az nemcsak jó párosítás, de az asztrológusok szerint egyenesen a legjobb. :-) De ha ilyen sok év óta éltek boldogságban, akkor az úgyis magáért beszél.
Mérleg mellé a másik legjobb a vízöntő, nálunk ez működik. Én vagyok a mérleg.
Nekem a nejem a mérleg ,én kos vagyok.nem tudom ez jó párosítás-e, Mi már huszon éve együtt vagyunk és nagyon kevés veszekedéssel.Nekem kell az Ő nyugodsága.Eléggé kos vagyok néha.Vagy mindig...
A legalapvetőbb szükségletek között szerepel a másokhoz való kapcsolódás szükséglete. A személyes összekapcsolódás igénye egyaránt jelen van a szülő-gyermek viszonyban, a szimpátiában, a szexualitásban, a közösséghez tartozás vágyában. A kapcsolatteremtési motiváció minden emberben jelen van, de természetesen különböző mértékben és módon. Van akinek ez mindennél fontosabb: folyton kapcsolódni akar, szenved az egyedülléttől. A törekvés iránya is sokban különbözhet.
A kapcsolatteremtés belső késztetettsége tulajdonképpen önmagunk odakínálása a másiknak. Ennek megnyilvánulási formái az önfeltárás, a kitárulkozás gesztusai.Viszont hiába erős a belső késztetettség a kapcsolatteremtésre, ha nem társul hozzá kellően világos céltörekvés, azaz nem tudjuk kihez, mihez is kell kapcsolódnunk. Ez időnként a "kell"-re hangsúlyozódik anélkül, hogy belső vágy lenne bennünk. Ez diszharmonikus állapot.
Ha erős bennem a célmotiváció, akkor fokozottan figyelek a jelzésekre, amelyek a környezet felöl felbukkannak, és azokat magamra vonatkoztatom. A kényszerű kapcsolódás szenvedője is mindent magára vonatkoztat, de ellenkező előjellel, negatívumként.
Ám a világos cél sem elég. Szükség van alkalmazkodó képességre is a környezetünk elvárásai tekintetében (nevezhetjük megfeleléskészségnek). Ennek jelei lehetnek: az ártalmatlanság jelzése (kézfogás, szerénység), a gondoskodás, a védelem gesztusai, a tapintat, a másik igényeire való odafigyelés.
Az egyén tehát akkor érzi magát harmóniában a kapcsolatteremtés szempontjából, a vágyai, a céljai, és alkalmazkodási képessége egyensúlyban vannak egymással. Ellenkező esetben pszichés problémák alakulhatnak ki. Van aki nagyon akar kapcsolódni, de képtelen alkalmazkodni. Van aki nagyon megnyerő tud lenni, de nem vágyik a kapcsolódásra.
[párkapcsolat]
Az ember ideális, boldog, tökéletes, harmonikus, konfliktusmentes kapcsolatot álmodik magának. Ezért általában komoly lépéseket teszünk. Ám a kapcsolat egy idő után megterhelődik válságokkal , mélypontokkal, látszólag feloldhatatlan konfliktusokkal.
Dr Süle Ferenc boldogság komplexusnak nevezi azt az alapproblémát, amikor a párkapcsolatot (házasság, együttélés), mint boldogságintézményt fogjuk fel, és ha ez nem teljesül, akkor elromlott, csődbe ment kapcsolatról beszélünk, eleve tévedésként kezelve azt.
Dr. Süle: "Jungi terminológiával azt mondhatjuk, hogy a házassági folyamatok, történések pszichológiai fő meghatározója az, hogy a párkapcsolat az individualizáció fő terepe. Nagy általánosságban igaz az, hogy nincsen az életnek még egy olyan területe, ami az emberi személyiséget olyan sokoldalúan, annyi vonatkozásban érintené. A résztvevők testi, lelki, szellemi mivolta, gazdasági, szociális, kulturális élete egyaránt bevonódik és bensőséges, intenzív interperszonális interakciók tárgyává válik. Az ember személyisége ezen a terepen bontakozik ki a legszélesebb skálán. A belső fejlődés pedig, mint tudjuk, legtöbbször nem egyenletes, egyenes vonalú haladás, hanem a kibontakozó ellentétek harcának és összeépülésének bonyolult, kríziseken át haladó folyamata."
Két ember kapcsolata egy új és eredeti egységet hoz létre. Önálló személyiségként kezelhető maga a kapcsolat, így ugyanúgy feladatai és személyiségfejlődési problémái vannak mint az egyedi embernek.
Az asztrológia a szinasztria különböző módszereivel igyekszik modellezni a helyzetet (időfelező képlet, felezőpont képlet, stb.). Azonban már a klasszikus egymásra vetítő módszer is jól jelzi egy kapcsolat komplexitását, hiszen például egyszeriben eddig ismeretlen aspektusok érik az Ascendensemet és mostantól a partner Szaturnuszával is meg kell barátkoznom, pedig a sajátomat sem fogadtam még el...
A kapcsolatban idővel fokozatosan módosul a másikról alkotott képünk. Közben az árnyék kivetítés is egyre inkább erősödik. Ez komoly próbatétele a kötődéseknek, ám ha sikerül a tisztázó munkát elvégezni, akkor olyan pszichés energiák szabadulhatnak fel, amelyek segítik a minőségi fejlődést.
Lélektanilag szükséges, hogy minden kapcsolat válsághelyzetbe kerüljön időnként. A válság nem azt jelenti itt, hogy a kapcsolat rosszul sikerült, hanem hogy MŰKÖDIK.
[projekciós terület]
A pszichológiában azt a tulajdonságcsoportot "amilyen nem akarok lenni" általában árnyéknak nevezik. Így a Descendens (7. ház) egyben árnyékpont is. A lélektani törvényszerűségek alapján az elfojtott, integrálatlan árnyékunkat általában a Te-re vetítjük rá mint "árnyékhordozóra", azaz az elutasított értékrendekkel, lelki minőségekkel, pszichikus energiákkal a külvilág, a Te megnyilvánulásain keresztül konfrontálódunk.
A tudatos én ill. a perszóna kialakulásával és megszilárdulásával egy időben kialakul a tudattalanban az árnyékszemélyiség. Ezen árnyékszemélyiség (milyen nem akarok lenni) a perszónával (milyen akarok lenni) egyfajta poláris ellentétet alkot. Azon részünkről van szó, amit elutasítunk magunktól, amit elfojtunk magunkban (ennyiben Freud tudatalatti fogalmához közelít). Azaz kezdeti fokon árnyéknak nevezhető mindaz, ami az analizált személy számára tudattalan. Jung szerint mindehhez csatlakozik a kollektív tudattalanban létező archetipikus árnyék is (a jó, a rossz, a bűn, bűntudat, a tabu, az incesztus fogalma egyetemes emberi természetű).
Általában születésünktől fogva több akár egymásnak ellent is mondó tulajdonsággal, jellemvonással rendelkezünk. A szocializáció során egy részükkel azonosulunk, sőt fejlesztjük őket, a többit azonban elutasítjuk magunktól - ez az árnyék keletkezésének pillanata.
Ugyanakkor a nyilvános én (Asc, MC) és az árnyék között létrejövő erőtér hozza létre azt a pszichikus energiát, amely a személyiségfejlődés szempontjából elengedhetetlen. (Egyéni törekvés � milyen akarok lenni és milyen nem � önismeret növekedése � az én felelősségteljes felvállalása).
Ugyanakkor problémát jelenthet, hogy az árnyékszemélyiségünket nem mindig tudjuk féken tartani. Határhelyzetekben előtör és nehéz utána kijavítani az énképen esett csorbát. Az árnyék elzárja a tudattalan mélyebb rétegei felé vezető utat. A psziché kreatív erőforrásaihoz (anima / animus, archetípusok, komlexusok) csak az árnyékprobléma feldolgozása után juthatunk.
Mivel az egó (Nap) a perszóna (Asc, MC) irányában törekszik megvalósítani önmagát, ezért a poláris szembenállásban lévő tudattalan árnyék felöl jövő impulzusokat akadályozónak, fenyegetőnek éli meg (Nap - Szaturnusz, Asc - Desc, MC - IC). Minél erősebb bennünk az elutasítás, az elfojtás, az ellenállás a tudattalannal szemben, annál inkább ellenség lesz belőle. Ez az elfojtott árnyékkép aztán törvényszerűen rávetül a környezet arra alkalmas egyéneire, hiszen a belső ellentét külsővé tétele tehermentesítő hatású. Így tehát az ellenfelünk reális képét saját árnyékprojekciónk torzíthatja. Klasszikus területe e projekciónak a horoszkóp (pszicho-struktúra) 7. háza. A következő 8. ház pedig ezen árnyékkal való szembesülésnek és potenciális integrációjának (kihívás) lesz a területe (árnyékkonfliktus).
Céltudatos (ön)elemzéssel az árnyék felismerhető és tudatosítható az asztropszichológiai analízisben. Ám ezután jön a neheze, hiszen megismerhetem ugyan az árnyékomat, de annak integrálása annál problematikusabb lehet(etikai probléma).
Árnyéka lehet egyénnek, családnak, csoportnak, társadalomnak. Előfordulhat, hogy egy több generáción keresztül rendes, pozitív gondolkodású, szociális konfliktusok nélküli családban egyszer csak az egyik családtag árnyékhordozóvá válik. A szülők árnyéka is nagyon hatékony. A gyermekre intenzíven hat, hiszen az elsősorban a szülő tudattalanjára reagál.
Céltudatos törekvés (kardinális) a kapcsolatteremtésre (levegő). Egyben harmónia kiegyensúlyozottság igény (Vénusz). Diplomatikusan lépéseket tesz a konfliktusok elsimítására. A Mérleg jegyében következik be a ráeszmélés a közösségben való létre. Az Én kiegészítésének (Te) keresése. Alapigénye a társkapcsolat. Te-ben való tükröződés az identitás meghatározója. A Te létezése teremti meg a belső egyensúlyát. Az egyensúly külsőségekben is alapszükséglet. A forma dominálhat a tartalom felett.
A feltétlen kiegyensúlyozottság, és a Te keresésben rejlik a jegy problematikája is. A döntésképtelenség, a konfliktusok elkerülése, a mindenkivel való jóban levés ellenérzéseket válthat ki a környezetből. Hajlandó az álláspontját teljesen elrejteni a harmónia megőrzése végett. Túlzottan intellektuális lehet és a cselekvést áthárítja a szemben lévő állatövi jegyre, a Kosra.
Megpróbál mindig udvarias lenni, nem erőszakoskodik. Szerény, de határozott. Jó benyomást kelt férfiként és nőként egyaránt. Egyfajta "gyengéd erőszak" azért jelen van. Sok érdeke van, amit képes is keresztülvinni. Tárgyalási képessége példaszerű.Tévedés lenne azt gondolni, hogy egy Mérleg domináns személyt nem lehet kihozni a béketűréséből. Valószínűleg a fellépésének köszönheti ezt az asztrológiai közhelyt, de ez nincs így. Éppen a Mérleg van abban a veszélyben, hogy ha a mérleg egyik oldala túlterhelődik, akkor felborul az egyensúly. Ő tudja ezt - ezért oly fontos számára az egyensúly.
Rutinosan mosolyog, mint a mediterrán országok lakói (Mérleg jegy befolyás). Igyekszik műveltnek mutatni magát, a gyors, haverkodó bizalmaskodást elutasítja. Először megismeri azt, akinek a tegeződést felajánlja. Mások számára kellemes a társasága - a háttérben azonban ez komoly erőfeszítésébe kerül. A szerepjátéka - a diplomata. Állandóan közvetíteni, kibékíteni, összekapcsolni akar. Másoknál jobban tudja milyen sok múlik az apró, személyes, intim megegyezéseken, de az általános szociális kötődéseken is.
A Mérleg szabadon kimondja, hogy ő nem tud és nem is akar egyedül élni (akárcsak mindenki más, csak ezt mások elhallgatják). Ő nyújt magától elsőként kezet a másik embernek. Távolságtartóan ugyan, de szívesen megteszi az első lépést. Mosolya eközben ellenállhatatlan, tekintete várakozó, a másikat dicséri - vizsgálgat. Tudja, hogy semmi nem oldja úgy a feszültséget, mint egy dicséret.
Nem állítana fel elveket? - Inkább nem nevezi meg őket. Soha nem képvisel abszolút álláspontot. A vagylagosságot képviseli, minden tézisének van egy "de" kitétele. Ezért többnyire azt a benyomást kelti, hogy "lehet vele beszélni".
Sok ember (te) számára jelenti ő az utolsó menedéket. Magáról keveset beszél - képes odafigyelni másokra - nem ad meggondolatlan tanácsot - amíg a másik beszél, addig van ideje átgondolni a választ. Adott esetben azt is mondhatja, hogy még aludnom kell rá egyet. Ez mindig hat, és bizalmat teremt. A környezet nem is sejti milyen megerőltető szerepjáték is ez - ugyanakkor előnyökkel is jár, leginkább a kapcsolatokban.
A melegség, a tűz iránt vágyakozik. Ez olyan emberek utáni vágyat jelent, akik olyanok amilyenek - akikben megvan a bátorság ahhoz, hogy ököllel az asztalra csapjanak (Kos). Vágyik az eredetiségre, a lázadásra. Csodálja a bátor embereket, akik felemelt fejjel járnak és nem menekülnek kötődésekbe. Bár először elutasítja ezeket a karaktereket ("az idegeire mennek"), de újra és újra kiderül, hogy mégis ezek a vonzóak számára. A partnernek autoriternek, céltudatosnak, bátornak, harciasnak, sohasem csüggedőnek kell lennie.
Attól függ, hogy konkrétan mi az a 20% ami nem működik. Én nem bántam meg, hogy elváltam. Sőt. Jupppíííí van! Igaz közös gyerek nem volt. De az tuti, gyerek miatt nem maradnék a pasival, mert hogy ő a gyerek apja.
Az én párom mérleg, mérleg aszcendenssel. Hát elképzelhetitek. Semmivel nem lehet kibillenteni az egyensúlyából. A vita vele elképzelhetetlen, pedig már úgy vágyom rá néha! :DDDDDDDDDD
nehéz nőnek érezni magam mellette pedig külsőre egy alfahím (de legalább a teste gyönyörű:)"
Ne haragudj, de megakadtam ezen a mondatodon. Bátorkodom megkérdezni, hogy akkor miért vagy vele? Komolyan érdekelne, mert nekem sok jó tapasztalatom nincs a mérlegről, de ahogy elnézem Neked sem.
Valóban kihagytam a felsorolásbólazt, amit hozzá tettél.
Hát mit mondjak? Nem épp álom partner:/ (Nálunk még viszonylag időben kiderűlt. Bár inkább ne is találkoztam volna vele. Most mosolygok rajta, akkor azért nem így volt:))
én hozzátenném h sosem áll ki azért akit szeret és h ösztönlény sok esetben.. csinálja ami neki jól esik
de tényleg mindenki szerint egy kedves tündér (csak a gyerekei szerint nem:) tényleg simán elnézi h egy nő keressen rá tényleg nem mer visszaszólni az anyjának, bár az is igaz, h rá se néz
nehéz nőnek érezni magam mellette pedig külsőre egy alfahím (de legalább a teste gyönyörű:)
Nekem az exférjem/volt/van mérleg. Igazából nem tudom, hogy mit ír a horoszkóp a mérleg jegy szülötteiről, de pár tulajdonságot monitorra vetnék az exemre levetítve.
- simulékony - mindent ráhagy a másikra - nem harcol az igazáért/ha van akkor sem, ha nincs akkor sem/ - nagyon jó színész/az élet színésze évtizedeken át is akár/ - érdek - magát helyezi mindenki elé - nyugodt - nem vitázik - nincs véleménye - kedves/látszólag/ - ha valami nem úgy történik ahogy Ő elképzeli, szó nélkül sarkonfordúl - pénzhajhász/de nem ő akarja megkeresni, inkább csak elkölteni/ - hiú - ad a látszadra, de megesik, hogy mögötte nincs semmi - hálószobában átlag - könnyem befojásolható - anyafüggő - saját akaratát érvényesíteni képtelen/talán nincs is neki/ - elhiheti baromira jól, hogy imád.
Én is Mérleg vagyok, és nálam ez a serpenyő dolog nagyon is igaz. Pontosan ilyen "utolsó csepp a pohárban" szindróma miatt szakítottam anno az első vőlegényemmel, kb. 35 éves barátsággal megáldott barátnőmmel , és az öcsémmel. Bizonyos emberek azt hiszik, hogy azért, mert valaki mident lenyel, hát velük szemben mindent megengedhetnek maguknak. Hát nem. Csak egy ideig.
Mérleg/bak vagyok, kani :), nagyon szeretem a rendet, de rendet rakni csak nagyon ritkán szoktam, ha betelik a pohár, de addigis disznóólban élek. Nem vagyok féltékeny, ha nincs rá okom, akkor sem a pozíciómat féltem, hanem hogy a párom nem tudja megvédeni magát. Ő oroszlán/oroszlán elvileg, bár túlságosan is az édesapjára ütött, ezért nagyon fél az emberektől, viszont hirtelen haragú olyankor nem látja be a tévedéseit, de még csak nem is érdekli. Ágyban ő irányít, amit mérlegként nem is bánok. A horoszkóp meg hogy ki miben hisz: Hát persze nem is a népszabadságban kell olvasni. Vagy igaz vagy nem, de ha igaz is akkor sem varázslat, nem misztikum szimplán fizika :) Viszont amit az ilyen horoszkópos oldalakon írnak jellemzőket, amiket már lentebb láthattunk, nem hasraütésszerűen írták le hanem párezer éves megfigyelés eredményeképp. Én eddig akárhány emberrel találkoztam, felfedeztem benne az ott leírt jegyeket, még ha nem is elsőre. Az a baj, hogy a nevelés, "rossz" tapasztalatok, hogy ki mit látott otthon, nagyon el tudja ferdíteni igazi énünket.
