Valamilyen előadáson hallottam, hogy magyarul a legtöbb olyan testrésznek van neve, amit a nyugati világ inkább csak latinul ismer.
Lehet ezt az állítást alátámasztani vagy cáfolni?
> > "szabatos latin helyesírást használnak, ott csak az „œsophagus” alak írható le"
> Pont ezt írtam le.
Nem ezt írtad le: te „oesophagus”-t írtál.
> Praktizálsz indexileg is, netán-tán modorka-ilag is érdekelt vagy? :-)
Jól érzem, te most két friss nickkel folytatsz itt skizofrenoid öncsevelyt? Nincs időm dekódolni próbálni ezeket az értelmetlenségeket. Ha lenne időm, akkor is inkább Csáth Gézát olvasnék. Úgy hogy, vale!
Tehát jól értem, hogy ezek orvosi szövegben megengedett szakkifejezések? Mert ahogy látom, a magyar közszóként is használt szavak a köznyelvi formában vannak leírva, a (szóban forgó értelmükben) csak szakszóként használt szavak pedig latinosan. Ha ez a rendszer, akkor nem értem, az ödémával mi a probléma...
Topikleírás:Valamilyen előadáson hallottam, hogy magyarul a legtöbb olyan testrésznek van neve, amit a nyugati világ inkább csak latinul ismer. Lehet ezt az állítást alátámasztani vagy cáfolni? Kulcsszavak:"
Nézd , ha valakinek fáj a feje és panaszként mondja az orvosának, nyilván az anamnézisben szerepelhet magyarul.
Ha kiderítették milyen fejfájásról van szó, akkor a latin nevén fogják nevezni, mert az egyértelmű, valószínűleg magyarul körülményesebb lenne körbeírni.
Pl. :cluster fejfájás, tensios fejfájás, migrénes fejfájás....
Ismét: nem pusztán egy latin szó fonetikus átírásáról van szó, hanem magyar (köz)szóról. A kérdés itt az, hogy az adott szaknyelvben megengedhető-e magyar szavak használata, ha van rá latin szakszó. Erre céloztam a fejfájás példájával.
Nem a szakmai protokollok kidolgozásában, hanem a protokollokra vonatkozó protokollében. A protokollokat ugye a megfelelő szakmai kollégium dolgozta ki. Amihez még ennek kapcsán közöm volt, az a kidolgozott protokollok publikálása.
Engedelmeddel 2005-2006-ban az eIrányelvek projektben voltam többek közt egészségügyi informatikai szakértő évtizedes klinikai immunológusi egyben egészségügyi informatikai praxissal a hátam mögött.
> A többi variáció az elme játékos változata, meg a rossz memoriáé.;-)
Már ne is haragudj, de ahol szabatos latin helyesírást használnak, ott csak az „œsophagus” alak írható le, az „oesophagus” az ehhez képest degradált. Szentágothai esetén pedig nem hinném, hogy neki is meg az összes lektorának rossz lett volna a memóriája. De az enyém sem, amikor a Funkcionális anatómia c. alapművéből idéztem az „esophagus” alakot: mivel in situ ellenőriztem a könyvben.
Örömömre szolgál, hogy részt vettél a szakmai protokollok kidolgozásában.
Ha nem titok milyen minőségben tetted azt?
Szerinted nem szabályozza semmi , hogy egy zárójelentésnek mit kell tartalmaznia és formailag milyen legyen? Nyilván némi helyi igazítás-osztályok, rendelők stb. alapján lehetségess, de a fő paramétereket tartalmazniuk kell.?
Ez a bicsaklásom már nekem is leesett. Mindamellett a 2. pontbeli megjegyzésem még így is tárgyszerű. Emlékszem, volt idő, amikor egy megyei szintű alkalmazáshoz szükségem lett volna a zárójelentéseket szabályzó szakmai protokollra, de ilyen égen-földön nem volt. A megye összes kórházában több fordulós interjúsorozatot kellett tartani, amíg összeállt belőle egy nekik kölcsönösen elfogadható formai követelményrendszer.