Amerikában élő magyar világutazó, kutató, filmes kalandor volt.
A magyar Indiana Jones!
November 14. született. 100 éve.
Emlékezzünk rá! Beszélgessünk tartalmas, sikeres életéről és munkáiról, kutatásairól!
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=90708
Ha esetleg valakinek megvan valahonnan a 92-es Kepes-Apropó valamilyen formában, mindenképpen érdekelne. Schenouda említ egy 82-es interjút is (ezt nem tudom rádió, vagy tv), ez szintén.
Ez a Big által szerkesztett, azóta a süllyesztőbe került Virtus lapon volt. Az anyagok eredetijei megtalálhatók a Piramisok, legendák, meglepetések topicban Schenouda tollából. Itt az összefoglaló hozzászólás tőle:
Most visszanézegettem pár hsz-t, amiket régebben írtam itt. Eszembe jutott Rózner Géza (Rosner Geza), hogy írtam azt a sorozatot róla 2010 tavaszán: VISSZAEMLÉKEZÉS RÓZNER GÉZÁRA.
De teljesen visszhangtalanul maradt. Ha a neten beütöm a nevét, tkp. a fő tájékozódási pont, csak az amiket írtam. Pedig 2010. november 14-én lett volna százéves, és ennek is már egy éve. Egyedül Big próbált még tovább érdeklődni az ügyben.
Sikerült is Rózner magyarországi örökösével felvennie a kapcsolatot, s onnan tudható, hogy Magyar Televizíóban - 1992-ben Kepes András "Apropó tudás.." sorozatban - egy egész órás portréműsor készült Rosner Gézáról: ebben a filmben saját maga beszél a munkáiról, forgatásairól, életéről, az őt foglalkoztató gondolatairól (Rózner utolsó éveit Magyarországon töltötte). De kiderült az is, hogy filmjei, gyűjteményei, magyarul írt anyagai, mind megtalálható Magyarországon (főleg a Néprajzi Múzemban, többek közt 40 ezer diaképe).
Engem érdekelnek a Rósner Gézárol szóló írások, adatok. Különösen egyes filmes vonatkozások. Sajnos a topiknyitó írásod végén megadott link már nem működik, illetve nem vezet a róla szóló íráshoz. Ha tudsz ebben segíteni, örülnék.
Vámbáry Ármin tudományos munkája, kalandjai (utóbbiról pl. a 90 éves titkosítás után nem rég derült ki, hogy angol ügynök volt mellékállásban) szerintem überelhetetlen.
Értem. Ha nincs még topik róla itt ill. egyéb nagy magyar felfedezőkről, akkor pótoljuk e hiányt! Nyilván mindegyikük legalább olyan érdekes, mint Rózner, természetesen. Hozzám ő áll közel, mert nagyon hasonló érdeklődésű volt, mint én.
"nem akarok licitálni" - kezdtem, remélem nem okozott szövegértelmezési problémát, csupán arra utaltam az említett uriember szerintem miért kevésbé ismert. ezen szerintem nincs mit vitatkozni, nem is akartam, hiszen pl. a világhírű orinetalistáink (pl. a kőrösi csoma féle angol-tibeti szótárt használják ma is!) vagy Vámbáry Ármin tudományos munkája, kalandjai (utóbbiról pl. a 90 éves titkosítás után nem rég derült ki, hogy angol ügynök volt mellékállásban) szerintem überelhetetlen. ettől függetlenül természetesen nyugodtan ünnepelheti bárki a rózner gézát is.
a magyar indy jonest viszont túlzásnak tartom, különösen almássy és vámbéry életének és kalandjainak ismeretébe n. ez pedig az én véleményem, amit nyilvános topic lévén közzétettem. ennyi.
Attól, hogy nem a legeslegnagyobb és vannak nála nagyobbak, híresebbek, még megengeded azért, hogy emlékezzünk rá is?
Elolvastad a cikket?
Pl. Zámbó Jimmy-ről nem beszélhetek, mert hát van Michael Jackson és Elvis????
Sem Almássy, sem Benyovszky, sem Kittenberger, sem más, nem járt ennyi helyen és nem csinált filmet, nem írt annyi cikket...
Vannak szempontok, melyekből tán ő a nagyobb.. Nem gondolod?
De akárhogy is, mivel 100 éves évfordulója van (most van az aktuálitás, hiszen 2 hete volt e jeles évforduló), emlékezzünk rá kegyelettel és pozitívan..!
Gondolom sem Benyovszkinak, sem a többi általad említettnek nincs épp hasonló kerek évfordulója mostanában, de a kedvedért utánanézek és majd ha kell, és még nincs, nyitok nekik is topikot...
Kittenberger Kálmán, aki 60.000 darabbal bővítette a Magyar Nemzeti Múzeum álattárát,
Rózner Géza életműve a Néprajzi múzeumban van. Utolsó éveit Magyarországon töltötte '97-ben történt haláláig. A teljes kutatási hagyatékát a Néprajzi múzeumnak adta. Pl neki meg 40 000 db diája van ott az útjairól. Az sem kevés... Nemde?
nem akarok licitálni, de nyilván voltak az említett uriembernél sokkal érdekesebb életű magyar utazok, kutatók, vagy világhírű tudósok, mint pl. Almássy angolbeteg László gróf, vagy Kittenberger Kálmán, aki 60.000 darabbal bővítette a Magyar Nemzeti Múzeum álattárát, több ketűnő vadászkönyvet is írt, akárcsak Széchenyi Ödön gróf... s akkor a világhírű magyar orientalistákról nem szóltunk egy szót se... indy jones elbújhat némelyik valós kalandjai mögött...
A szégyenteljesen és sajnálatosan, hazánkban méltatlanul elfeledett Rózner Géza (a magyar Indiana Jones) születésének 100-adik évfordulója közeleg. Emlékezzünk büszkén e jeles honfitársunkra!
Amerikában Geza de Rosner néven ismerték. Magyar nyelven szinte alig tudható meg valami róla (egyébként más nyelven sem).
Rózner (néha Rosner) egy magyar származású amerikai író, világutazó, olimpikon, búvár, színész, producer és filmrendező volt. De bármelyik tevékenysége eltörpül amellett, hogy egész életében az ősi és rejtélyes civilizációk nyomait kutatta. Az ő személyében nem a beesett mellű szobatudóst ismerhetjük meg, hanem azt a fajtát, aki maga ment el az andoki indián falvakba, az új-guineai őserdőbe, tanulmányozta az amerikai piramisokat, Húsvét-sziget óriásszobrait, kereste Atlantiszt, mint búvár kutatta a Bermuda-háromszög titkait vagy - akár mint Paul Brunton - eltöltött egy éjszakát a gízai Nagy Piramisban… Vállas, erős, tekintélyt parancsoló arcú és hangú, hatalmas termetű és karizmatikus férfi volt. Közvetlen, magával ragadó társalgó, akire kénytelen figyelni az őt hallgató ember. Bár fiatalon elhagyta Magyarországot, élete végéig kiválóan beszélt magyarul. Mindig is magyarnak tartva magát, s valóban egy igaz magyar ember volt… Felfedezéseiről tudományos lapokban számolt be, mint pld: a Húsvét-sziget rejtelmeiről: "Mysterious Easter Island" (Bolex Reporter, 1963/64 13 begin_of_the_skype_highlighting 1963/64 13 end_of_the_skype_highlighting. köt. 2. sz.) De ennél is fontosabb, hogy komoly fotózási és filmezési kellékeket vitt magával az útjaira, rögzítve a távoli kultúrák porladó emlékeit. Ezekből a filmekből néhányat bemutattak, de több a dobozban maradt. De kezdjük az elején…
Rózner 1910. november 14-én született Budapesten. 1935-ben Angliába költözött, majd két évre rá az USÁ-ba vándorolt. Beugrott színészként a filmes szakmába, de jórészt csak statisztaszerepeket kapott. A háború idején az amerikai hadsereg repülőse volt, s a csendes-óceáni hadszíntéren teljesített szolgálatot. 46-ban megint az amerikai filmgyártásnál próbálkozik, de csak jelentéktelen szerepek jutnak neki. Majd irányt vált, a „Mélység vadászai” (1954) c. film társproducere. De az ötvenes évek végétől saját maga producere lett: beleszeretett a perui ősindián civilizációk titkaiba. Peruba utazott és kamerájával, sátorban lakva járta az indián falvakat, kutatva az ősi hagyományokat és a múlt porladó építményeit. Az így forgatott filmjei komoly elismerésben részesültek, több díjat is nyert velük.
