Kedves mindenki! Ha valaki elbizonytalanodik, mit, hogyan kell kiejteni vagy leírni, vagy éppen vicces kifejezést hall akár valamelyik napi sorozatban, amely nem állja meg a helyét a magyar helyesírás illetve helyes kiejtés szabályai szerint, vagy csak tud valami okosságot, amitől mindannyian okosabbak leszünk, (természetesen az adott témában), az jöjjön bátran.
Biztos az, hogy ennek a formának az E/2 alannyal szembeni udvariasságot kell kifejeznie, nem a hallgatóra vonatkozik? Bennem valami olyasmi motoszkált, hogy a japán -maszu'hoz hasonló megoldás lehet, de ha nem így van, hát nem így van.
Egyetértenék - nem az udvariaskodó funkció létezésében, mert abban egyetértek, csak az itt miről van szóban - ha az ige a megszólítottra vonatkozna (például: kérem, induljék hamar; jöjjék ide; nekem hülyén hangzik, de aki így udvarias, ám tegye), itt viszont egy semleges dologról, a változásról van szó, azzal meg minek udvariaskodni, szerintem itt a környezet és a vendégek által kiváltott túlkultúrbeszélhetnékről (affektálásról) van szó.
Nyelvjárási jelleggel van és volt is a magyarban az ikes felszólító módnak egyszerű udvariasságot kifejező funkciója. Meg nem mondom most fejből, melyik dialektusokban, de nem hiperkorrekció, egyszerűen nem ikes felszólító módként, hanem udvariasabb alakként funkcionál minden igén, még a normál E/3 felszólító mód az ikeseken is iktelen. Itt szerintem erről van szó.
Na igen, a hiperkorrekció, amikor már csak egy lépés, hogy Ciceró is szolnok legyen. DE az ikes felszólítómódnak van, és volt is olyan funkciója nyelvjárási jelleggel, ami egyszerű udvariasságot fejez ki.
És a tárgyas ragozás nem attól tárgyas, hogy van a mondatban tárgy, még akkor sem, ha a cselekvés a mondat tárgyára vonatkozik.
Vizet iszom. (Alanyi, csak az ikes igeragozás miatt egyezik meg formailag a tárgyassal)
Iszom a vizet. (Tárgyas ragozás)
Nem ikes igével jobban látszik a különbség:
Fát vágok. (Alanyi)
Vágom a fát. (Tárgyas)
A tárgyas ragozáshoz konkrétan megnevezett tárgy kell, határozott névelővel vagy vonatkozó névmással. A fát vágni tárgyasan, egy fát vágni vagy fát vágni alanyi módon kell.
Néhány alap dolgot el kell neked mondanunk. Az ikes igék másképp ragozódnak, mint a nem ikes igék, tehát az iszom (iszik) más eset, mint a lát (lát, és nem *látik).
Az irány épp fordított, neked már szokatlan a "ha szomjas vagyok, iszom" alak. Régebben az ikes igék alanyi ragozása is -m toldalékkal ment E/1-ben, ma már elfogadott a -k. Régivágású nyelvművelők szerint az "iszok" alak nincs, téves, bunkó, irtandó, fúj. Modernebb nyelvészek meg azt gondolják, hogy a nyelv változása természetes, és nincs értelme minősíteni.
A lát viszont nem látik, tehát nem ikes, így annak alanyi ragozása -k régi- és újvágásúak szerint is, tehát általános kijelentésnél a "nem kell szemüveg, mert látok" a használt alak. Az, hogy "nem kell szemüveg, mert látom", csak akkor használatos, ha valami konkrétumról van szó, pl. "Adjak szemüveget, hogy el tudjad olvasni ezt a feliratot? Nem, nem kell szemüveg, mert látom" -- t.i. a feliratot.
És régivágású nyelvművelők szerint amire gondoltál, az egyelőre (az egyenlőre lehet gondolni, mint műveleti jelre, vagy egyenlőre beállítani két szintet).
Lehet hogy nincs is szabály, most alakul hogy melyik lesz a jövőben elfogadott.
Nekem egyenlőre szokatlan a "ha szomjas vagyok, iszom" vagy "nekem még nem kell szemüveg mert jól látom", stb formula de azért "nem hülyézem le" aki igy beszél.
Mindenesetre érdekelne egy nyelvész (pld Grétsy tanár úr) véleménye.
Izlelgetem az igéket és nekem ugy tünik hogy nem általában a tárgyas vagy tárgyatlan ragozásról van szó.
Teljesen igaz és jó pld én vizet iszom üdítő helyett!
Az az érzésem hogy ha nincs tárgy akkor nem lehet tárgyas ragozást használni. Tárgyas ragozást pedig akkor kell kötelezően használni ha konkrét tárgyról van szó.
szeretem a nyelvünket és nagyon bosszant ha valaki nem jól használja, pongyola, stb. Ezt a sok "idegen szó" őrületet se szeretem, sznobos nagyzolásnak tekintem ha létező magyar szó helyett idegent használnak. Én ugyan beszélek angolul de ki nem állhatom ha valaki angol szavakkal tűzdeli tele beszédét.
De most egy másik dologról: én ugy gondolom hogy nagyon elharapódzott az igék indokolatlan tárgyas ragozása. Pld Esténként sokat olvasom (szerintem olvasok! mert olvasom a könyvet, újságot, stb de tárgy nélkül szerintem olvasok)
Más: Kevesebb vizet iszom mint kellene. Szerintem itt is az iszok a helyes.
Vagy lehet hogy nincs igazam? Nem vagyok nyelvész szakember csak bántja a fülem.
Reggel a rádióban vasútvonalakról volt szó, ott említette a bemondó a galgamácsi vonalat.
Értem én, hogy a Félegyházára, Pannonhalmára, Apátfalvára, Székelyhidára, Gutorföldére, Karancsaljára, Istvánföldjére való az félegyházi, pannonhalmi, apátfalvi, székelyhidi, gutorföldi, karancsalji, istvánföldi, az -i képző kiüti a birtokos személyjelet, bár Baranyában van egy Kovácsszénája nevű falu, a kovácsszénaiban már nem vagyok biztos, a berhidi, kunbaji alakokban viszont biztos vagyok, hogy nem. Szóval, tudja valaki, mi az a mács?
Egyébként egyet kell értenem Gligetivel abban, hogy a magyar nyelv erőssége, fő jellemvonása, ha úgy tetszik, profilja A TOLDALÉKOLÁS, tehát: igenis minden szó, ami létező szóból és létező képzőből szabályosan áll, szintén létező szó! Aki ezt tagadja, és teljesen jó szavakba köt bele (mert azok az ő aktív szókincsében nincsenek benne), inkább nyelvműveletlenítő, mintsem nyelvművelő :-) de legalábbis nyelvműködésképtelenítő :-D Sőt, ha belegondolunk, hogy milyen darabossá válik a nyelv, ha nem lehet képezni, csak a szótárba jegyzett szavakat használni, akár nyelvdarabosító is lehet. Persze ebben semmi személyeskedés, csak elkezdtem játszani. De ami a lényeg, éhesíten, és szomjasítani oly sok minden mellett, mindenképpen lehet magyarul.
Az egésznek semmi köze az ige ikességéhez, vagy iktelenségéhez. az egy dolog, hogy a -z- képző véletlenül ikes, ennek semmi köze a témához. A dolog pusztán a jelentésekkel kapcsolatos.
Az -ít képző jelentése: XY-ná tesz. ( gyakorlatilag az -Ul és az -Odik párja, amelyek XY-ná válik jelentésűek)
Az 'éhesít' és 'szomjasít' szavak semmi egyebet nem jelentenek, mint hogy éhessé, illetve szomjassá tesz. Ez aztán abszolút nem éheztetés vagy szomjaztatás. Hogy ritkán használatos szavak, az jórészt amiatt lehet, hogy igen speciális esetre vonatkoznak, hiszen a valóságban ritkán lehet mondjuk anélkül megéhesíteni valakit, hogy ne éheztetnék, de ez olyan, mintha az eszik szóban benne sejtenénk az "evőeszközt megfog" jelentést. Hogy egy érthető példát hozzak: valaki megihat mondjuk olyan üdítőt, ami növeli az éhségérzetét, ilyenkor az az üdítő éhesíti, de valószínűleg nem éhezteti. Sőt, a cukros üdítők gyakran szomjasítanak, holott valószínűleg nem "szomjaztatnak". [A megéhezik és a megszomjazik más tészta persze, az igekötőnek van képzőszerű szerepe, azt nem tudom eldönteni, hogy a 'megéheztet' és a 'megszomjaztat' szavak a hallgatóság fejében "meg-éheztet" "meg-szomjaztat" jelentésben értelmeződnének-e, és akkor ezek sem jók ide, vagy inkább "megéhez-tet" és "megszomjaz-tat" mert ebben az esetben ezek tényleg hordoznák a "megéhesít" "megszomjasít" jelentést]
Az 'éheztet' és a 'szomjaztat' ezzel szemben az 'éhezik' és a 'szomjazik' műveltető alakja, így talán érthető, hogy miért jelentenek mást. Éhezni általában azt jelenti, hogy étel híján, az evés lehetősége nélkül éhesnek lenni. az önkéntesen koplalókat beszámítva maximum annyival egészíthető ki, hogy saját elhatárózásból ételt nem fogyasztva. De mást nem jelent. A szomjazik ehhez hasonlóan. A -tAt képzős változatuk (erről a szót magában vagy hangosan kimondva bárki meggyőződhet, főleg ha mondatot is csinál hozzá) annyit jelent, hogy valakivel ezt csináltatni. Ez az, amit jelentenek a szavak, a gyakorlatban pedig ez étel, illetve ital megvonásával oldható meg. Ez pedig azzal jár, hogy az illető nyilván éhes és szomjas lesz, de a szavak véletlenül sem jelentenek éhesítést vagy szomjasítást. Agyunk figyelése közben kimondva őket, ez talán nyilvánvaló is. Ilyen esetekben mindenképpen tudom javasolni a nyelvi intuíciót. Arra véletlenül sem, hogy arra használjuk, hogy valamiről kijelentsük: hülyén hangzik, csúnya, nem helyes kifejezés, vagy ellenkezőleg: jajdeszép, jajdejó, jajdehelyes, mert ez szubjektív dolog, egyéni szpocprob, de a nyelvérzéknek azt a funkcióját, amely előállít olyan kifejezéseket, amelyeket mások megértenek, vagy ellenkezőleg, megért a számunkra mások által alkotott kifejezéseket, tökéletesen használhatjuk arra, hogy rájöjjünk, mit is jelent pontosan egy kifejezés, értelmes, értelmezhető vagy helyes-e (érzelmi töltet nélkül kábé objektíven) ilyen szempontból. Pédául kiderül, hogy miért hangzik furán és erőltetetten Obamamának az álmoztat és az ébreztet, elég hozzá megnézni, hogy mit jelente(né)nek ezek tulajdonképpen: mert ezek az 'álmozik', és az 'ébrezik' szavak műveltető formái :-) Ebből az 'ébrezik' egyszerűen nincsen, mert egy 'éber, ébr-' szó -z- képzős alakjának kellene lennie, olyan szó pedig ma már nincs. Van egy ilyen passzív tövünk, ha úgy tetszik gyökünk az 'ébred' és az 'ébreszt' szavakban például, de az mára meg van kötve; illetve van egy tényleges 'éber' szavunk, de annak meg - tudtommal - nincs 'ébr-' alakja. Ha valamely nyelvjárásban van is, a szó akkor is annyit jelent (persze csak abban a nyelvjárásban): 'éberezik', amin valószínűleg látszik, hogy mit jelent, és ki-ki döntse el, mennyire lehet ilyesmit csinálni a valóságban. Holott a témafelvetés szerint vagy az "éberedik" vagy az "ébred" jelentést kellene hordoznia, hogy az 'ébreztet' "éberít" vagy "ébreszt" jelentésű lehessen. Ez pedig nincs így. Az 'álmozik' legalább jelent valamit, ha akarom: "közelebbről meg nem határozott módon álommal foglalkozni" avagy "folytonosan azt hajtogatni: álom". De ez sem azt jelenti, amit elvárunk tőle: "álmosodik", pedig ez kéne ahhoz, hogy az 'álmoztat' "álmosít" jelentésű lehessen. Ha viszont a kérdés az, hogy mondjuk magyarul, hogy valakit nem hagynak aludni, akkor arra a válasz: pont így (nem hagyják aludni). Erre nincs külön szavunk. Az éheztet, és szomjaztat azért létezik, mert van olyan alapjuk, ami speciális jelentéssel bír. Ezek definiált szavak, az 'éh' és 'szomj' alapelemekből állnak, és nem is valamiféle produktív képzés kiszámítható eredményei (bár olyanból származnak). Az alváshiányhoz nincs ilyesmi a nyelvünkben.
Egyébként egyet kell értenem Gligetivel abban, hogy a magyar nyelv erőssége, fő jellemvonása, ha úgy tetszik, profilja, tehát: igenis minden szó, ami létező szóból és létező képzőből szabályosan áll, szintén létező szó! Aki ezt tagadja, és teljesen jó szavakba köt bele (mert azok az ő aktív szókincsében nincsenek benne), inkább nyelvműveletlenítő, mintsem nyelvművelő :-) de legalábbis nyelvműködésképtelenítő :-D Sőt, ha belegondolunk, hogy milyen darabossá válik a nyelv, ha nem lehet képezni, csak a szótárba jegyzett szavakat használni, akár nyelvdarabosító is lehet. Persze ebben semmi személyeskedés, csak elkezdtem játszani. De ami a lényeg, éhesíten, és szomjasítani oly sok minden mellett, mindenképpen lehet magyarul.
:) ) akit nem hagynak aludni, az nem feltétlenül álmos :) viszont mindenképpen ébren van. ha az asszony szelíden megkörnyékez, te rögtön álmossá válsz? vagy éber/ébren leszel? nem mindegy :) az 'ébreztet' a reális és logikus.
Már ha ezt lehetne extrapolálni, vagyis a -z képző nyilvánvalóan és általánosan jelentené azt, hogy "megvonás folytán valaki tartósan a mondott tulajdonságba kerül"... De az éhezik/szomjazikon kívül erre nem tudok példákat így hirtelen.
Egy szó természetesen nem attól van, hogy az aktív szókincsedben benne van. Ha a wifi, a -s és az -ít képző benne van magyar beszélők aktív szó- és képzőkincsében, akkor a wifisít szónak már külön nem kell benne lennie (és az összes, a wifiből képezhető rengeteg szónak, wifitlenség, stb. -- tényleg, a wifitlenség benne van az aktív szókincsedben? ). Amikor olyan helyzetbe kerülsz, hogy azt kell kifejezned, amit, akkor vagy élsz ezzel a lehetőséggel, és azt mondod, hogy wifisítették a hálózatot, vagy nem élsz vele -- van ezer más mód ezt kifejezni -- pl. inkább azt mondod, hogy "alkalmassá tették wifis eszközökkel való felcsatlakozásra".
Na, és én mindig szeretek a korpuszban kotorászni:
" És véghetetlenül tiszta, portalan jó levegő. Elhiszem, hogy ez is éhesít."
