"La Esperanto ne nur lingvo, sed ankau gi estas la homa kompreno.", azaz "Az Eszperantó nem csak nyelv, hanem az emberi megértés is." Eme szép mondat Julio Baghytól, vagyis Baghy Gyulától származik, s valóban: nyelvünk egy egész világmozgalom, mindaz jellemzi, ami a mai társadalmakból már kiveszett. A topik egykori világnyelvünk népszerűsítésére alakult, témákkal, tapasztalatokkal, az eszperantóval kapcsolatos (reményeim szerint pozitív) élményekkel. Saluton!
Kis segítséget szeretnék kérni. Szeretnék középfokú vizsgát tenni eszperantó nyelvből. Viszont alig van hozzá anyagom. Ha lehetne,hogy valaki küld segédanyagot a vizsgához megköszönem. Gondolok itt témakör kidolgozásra, tesztre. Előre is köszönöm. szpitty82@gmail.com
Ha valaki Nógrád megyében szeretne eszperantó nyelvvizsgára felkészülni, vagy csak otthonról tanulgatni a nyelvtant egyszerűen nézzen be ide: https://www.facebook.com/eszperantoszecseny?ref=aymt_homepage_panel
Ingyenes anyagok, videók, és infók a tanfolyamról!
A magyar Wikipédia "Wikipédia:Kért_cikkek/Kultúra" oldalán több eszperantó kötődésű szócikktémával lehet összetalálkozni. A Wikipédia remek lehetőség lenne az eszperantó marketingjének, ugyanis a Wikipédia napjainkra a legfontosabb és leglátogatottabb információforrások egyike lett.
Ha valaki ért a Wikipédián történő szócikkszerkesztéshez és kellő mélységekben ismeri az eszperantót, akkor kérem írja meg a kért Wikipédia-szócikkeket. Ha kiváló minőségűre sikerül megírni a szócikkeket, akkor remélhetőleg lehet nevezni e írásokat úgynevezett kiemelt szócikkeknek, amelyeket ki lehet majd idővel helyezni a Wikipédia főoldalára. A Wikipédia főoldalán való szereplés újabb jó pont lehet az eszperantó marketingjének, ugyanis sokak számára eljuthatnak így a kellő ismeretek a nyelvről és a mögötte rejlő kultúráról, mozgalomról.
Kérem osszátok meg minél több platformon azt az információt, hogy a magyar Wikipédia "Wikipédia:Kért_cikkek/Kultúra" oldalán eszperantó kötődésű szócikkeket kérnek.
║╚► ██Az eszperantó reklámozása: a kiaknázatlan lehetőségek██
Napjaink digitális világában egyre több lehetőség adódik az eszperantó nyelv terjesztésére és közismertebbé tételére. Azonban az a tendencia tapasztalható, hogy ezek a lehetőségek kiaknázatlanok, még ha az ingyenesség kategóriájába tartozó "reklámozási" lehetőségről beszélünk. Az ingyenes lehetőségek kiaknázatlansága, amellyel az eszperantó nyelv ismertségét és hírnevét jobban megalapozhatjuk, az két fő ok miatt nem valósul(hatot)t meg: a lehetőség nincs felismerve vagy nincs megszervezve a lehetőség kiaknázása. Jelen írásomban néhány ingyenes lehetőségre szeretném felhívni a kedves és tisztelt eszperantisták figyelmét, amellyel az eszperantó nyelv közismertebbé tételét és elterjedését segíthetjük elő.
1. Wikipédia: A szabad enciklopédia
A Wikipédia napjaink egyik legnépszerűbb információforrása az internetfelhasználók körében. Napjainkra a több millió olvasótáborral rendelkező Wikipédia olyan ismeretterjesztő potenciállal rendelkezik, amelyet vétek kihasználatlanul hagyni.
A magyar internetfelhasználók hozzászólásai azt az ismerethiányt tükrözik, amellyel a magyar társadalom viszonylagos többlete szenved, ha az eszperantóról van szó. Ez az ismerethiány az eszperantóról részben vagy egészen kivetíthető a Föld több nemzetére, társadalmára is. Az ismerethiány alatt értendő az eszperantó kultúra és a nyelv felhasználási lehetőségeinek nem ismerete. Ez az ismerethiány részben indokolható a nemzetiségi nyelveken megjelenő, eszperantóról szóló kevéske internetes információval, amely a keresőoldalakkal (Google, etc.) fellelhetőeknek kellene lennie. A Wikipédia ezt az információhiány lenne hivatott kieszközölni.
A nemzetiségi nyelvű Wikipédiák jelen pillanatban nem bővelkednek az eszperantó kulturális értékeinek és lehetőségeinek komolyabb részletezésével. A nagy beszélő és szerkesztőszámmal rendelkező nyelvek (francia, angol, német, etc.) Wikipédiáin viszonylag közepes terjedelműek, minőségűek az eszperantó lehetőségeit és kulturális értékeit taglaló szócikkek. A kis beszélőszámmal és Wikipédia-szerkesztővel rendelkező nyelvek (dán, magyar, szlovák, román, etc.) Wikipédiái néhány mondatos szócikkeket tartalmaznak vagy egyáltalán nem is rendelkeznek ilyen jellegű írásokkal. Példát felhozva a magyar Wikipédián nem létezik eszperantó kultúra szócikk, román nyelven a cultura esperantistă szócikk 3-4-5 mondatos, sovány szakaszokból tevődik össze. Az egyszerű internetfelhasználó a keresőoldalakon az eszperantó kultúra, eszperantó filmművészet, eszperantó irodalom (etc.) kifejezésekre rákeresve nem talál hasznosak tűnő információforrást, mivel nincs még ilyen témakörökkel foglalkozó, részletes és átlátható weboldal a saját nyelvén. Ebből kifolyólag az a sztereotípia alakulhat ki az internetfelhasználóban, hogy az eszperantó hasznavehetetlen és nem rendelkezik kultúrával; irodalmi, zenei és filmművészeti alkotásokkal. Azért (is) érdemes a Wikipédiát feltölteni az eszperantóról részletes tartalommal, mert a Wikipédia szócikkei az esetek túlnyomó többségében a keresők első oldalára kerülnek ki (kivétel a nagyon népszerű témakörök, ahol kimagasló a konkurens weboldalak száma), így az internetfelhasználók könnyűszerrel fellelhetik azokat.
Érdemes lenne nemzetközileg összefognia az eszperantista közösségeknek és meg kell határozniuk, hogy melyek azok a fontos eszperantó kulturális elemek és felhasználási lehetőségek, amelyeket érdemes lenne minőségileg megírni a Wikipédia nemzetiségi nyelvein az információhiányt kiküszöbölendő. A közösségek által meghatározott fontosabb témákat az eszperantó Wikipédián kiemelt minőségűre kell megírni, melyeket az eszperantisták a saját nemzetiségi nyelvükre fordítanának le. Érdemes lenne kiemelt minőségűre szavaztatni a nemzetiségi nyelveken is a minőségire megírt eszperantóról szóló írásokat, amelyek így kikerülhetnek a főoldalra, ezzel is hirdetve és ismertebbé téve az eszperantót.
2. Linkkatalógusok
A linkkatalógusok olyan honlapok, amelyekben weboldalakat releváns kategóriákba rendeznek. Eme weboldalak számára bárki küldhet weboldalt a megfelelő kategóriába. Az ilyen weboldalak általánosságban tartalmaznak nyelvtanulás, nyelvoktatás vagy egyszerűen oktatás kategóriát is. Az eszperantó nyelv oktatásával (is) foglalkozó weboldalakat (lernu!, www.eszperanto.hu) ildomos lenne minél több linkkatalógusba beküldeni. Azonban más témájú, eszperantóval foglalkozó webhelyeket is érdemes beajánlani a linkkatalógusokba, a releváns kategóriába. Vannak linkkatalógusok, amelyek (magyar viszonylatban ritkán) fizetősek vagy viszontlinket kérnek: ezekkel különösebben nem kell foglalkozni.
A linkkatalógusokból sok van, sok nyelven. Általánosságba keresőoptimalizálásra hasznosítják a linkkatalógusokat a SEO-szakemberek a webmesterek. Ennek ellenére látogatottságnövelésre is kiválóan alkalmasak a linkkatalógusok. Minél több linkkatalógusba van beajánlva egy weboldal, annál nagyobb a valószínűsége, hogy minél többen ellátogatnak reá.
A linkkatalógusokba a linkbeküldés legfeljebb 6-7 percet vehet igénybe. A weboldal számára igényes, egyedi leírás hosszítja meg percekre a linkbeküldési űrlap kitöltését. Ennek ellenére érdemes igényes és egyben egyedi leírást írni a weboldalról, ugyanis ezt jó néven szokták venni a linkkatalógusok tulajdonosai, a keresőmotorok és az internetfelhasználók többsége.
Napi 1-2 linkkatalógusba való linkbeküldéssel sokat lehet tenni az eszperantó népszerűsítéséért. Főleg, ha ezt sokan csinálják, napi rendszerességgel. Biztos mindenki számára van kedves, fontos eszperantóval foglalkozó weboldal, amelyet meg akar mutatni másoknak, illetve népszerűsítene.
Érdemes lenne, ha minél többen belinkelnék linkkatalógusokba a kedvenc eszperantó weboldalukat. Ugyanis, ha az eszperantóval sok helyen sokszor találkoznak az emberek, akkor bevésődhet a fejükbe eme nyelvről, kultúráról és mozgalomról valami.
új vagyok a fórumon és segítséget szeretnék kérni. Most novemberben voltam eszperantó középfokú nyelvvizsgán. Az írásbelim sikerült, a szóbelim is 93%-os lett, de a magnón csak 6 pontot kaptam. Nem tudom, érdemes-e fellebbezni? Mivel nem Budapesti vagyok és elég sokat kellene utaznom. Esetleg van olyan köztetek, aki most volt és sikerült is neki a magnója?
A wikipédián külön szócikk van az eszperanto üldözésének törénetéről. Ebből egy részlet (tképp a másik topikba is illene)
La 17-an de majo1935 dekreto de la Regna kaj Prusa Ministro pri Scienco, Edukado kaj Popola Klerigo, malpermesis la instruadon de Esperanto en oficialaj klasĉambroj.
La apartenon al unuiĝo de artefaritaj lingvoj estis malpermesata por membroj de la nazia partio kiel demonstras dekreto subskribita de Martin Bormann je la 18-a de februaro1936. “Ĉar la kreo de internacia mikslingvo kontraŭas al la bazaj konceptoj de la nacisocialismo kaj finfine povas respondi nur al la intereso de superŝtataj potencoj, la anstataŭanto de la Führer malpermesas al ĉiuj partianoj kaj membroj de la organizoj filiigitaj al la partio apartenon al ĉiuspecaj unuiĝoj de artefarita lingvo.” [4]
Jam antaŭ la aliĝo de Aŭstrio al la Germana Regno okazis malhelpoj al la laborista Esperanto-movado en tiu lando, post la malpermeso de ĝeneralaj laboristaj movadoj en februaro 1934 fare de la reĝimo de Engelbert Dollfuss. Tio estis granda bato, pro la graveco de la socialista E-movado gvidata de Franz Jonas. La neŭtrala movado plu funkciis, sed en 1938, post la eniro de la nazioj en Vienon, oni unue fermis la Internacian Esperanto-Muzeon, kaj en aŭgusto oni likvidis la esperantistajn organizaĵojn.
La rezulto estis simila post la okupado de Ĉeĥoslovakio
A másik topikban meglepődtél az eszperantó popolfabeloj ’népmesék’ szón. Ez is adalék az alábbiakban tárgyalt kérdéshez. Hiszen a ’nép’ jelentésű szóban csak olaszul van két /o/: popolo. A latinban a második szótagban /u/ van: populus. Ugyanígy hiába hasonlít az eszperantó szóösszetétel második tagja a latin fabula ’szóbeszéd, mendemonda; (tb. sz.) társalgás, beszélgetés; (átv.) kitalált v. költött elbeszélés, költemény, mese; színdarab’ szóra, valójában a német Fabel ’mese’ a pontos minta.
Szerintem tévedsz. Megkülönböztetendő a latin és az újlatin, hiszen a vitatott idézet ezeket külön entitásként veszi fel („a francia, az olasz”): és latintudás ismeretében az újlatinból következő alakok nem is magától értetődőek.
La – nem latin (illa mutató névmás), hanem újlatin (francia, olasz, spanyol stb.)
Esperanto – nem latin (sper|ans), hanem újlatin (francia espér|ant, spanyol esper|ando)
Ne – határeset: van ilyen latin tagadószó, de éppen a ’nem csak’ szerkezetben nem ez használatos; ugyanez igaz az újlatinra
Nur – német (nur)
Lingvo – latin (lingu|a), de lehet újlatin is (olasz lingu|a)
Sed – latin (sed)
Ankaŭ – nem latin (hanc ’azt’), hanem újlatin (olasz anche)
Ĝi – nem latin (id), hanem önkényes
Estas – latin (est), de lehet újlatin is (francia est, spanyol est|ar)
La – l. fentebb
Homa – szónak latin (homo), de szótőnek nem, mert az homin-; írásképileg újlatin is lehet (francia homme)
Kompreno – nem latin (comprehens|io <: compre[he]nd|ere, de a rövid *compren|sio nemigen fordul elő), hanem önkényes
Tehát a 11 különböző szóból 4 és fél latin szó(tő), és ezek közül csak egy köthető kifejezetten a latinhoz, míg a többi újlatin is lehet.
Közvetlen latin szótő szerintem igen kevés van az eszperantóban. Az ’eszik’ jelentésű szó pl. manĝ|i /mandzs-i/, ez az olaszból való: mangi|are /mandzs-are/. Ez utóbbinak a latin „felmenője” manduc|are /manduk-are/. Ha Samenhof a latinból vette volna ezt a szót, akkor az tehát *manduk|i lenne.
A pilk|o ’labda’ sem közvetlenül a latin pila szóból való, hanem a lengyel piłka szóból.
És a már említett kaj ’és’ szócskán kívül ott vannak még az olyan fundamentális szavak is, mint a serĉi ’keres’ –az angol search-ből –, amelyeknek nincs még közvetett közük sem a latinhoz.
Így valóban a Samenhof korában dívó, és általa ismert élő műveltségnyelvekből származik az eszperantó szótövek nagy része.
A Fejér Megyei Hírlap online portálján megjelent egy cikk az eszperantóról. Elvileg az október 27-i (hétfői) lapban fog megjelenni nyomtatott formában a cikk.
A cikkben írják, hogy főleg a német, a francia, az olasz és az angol nyelvekből származik az eszperantó szókincse. Én úgy tudom, hogy Zamenhof a latin nyelv szavainak szógyökeiből állította össze az eszperantó szókincsét, magyarán nem a német, francia, olasz, angol nyelvekből származik (Szilvási László nyelvkönyvében vagy YouTube videójában olvastam/Hallottam). Most akkor hogy is van? Honnan származik az eszperantó szókincse?
Kicsit olvass tovább és látni fogod, hogy az említett dolognak sincs valódi mondatszerkezete, hiszen lényegében két szóból áll: alany+állítmány vagy jelzett+jelző."
Ha nem tudsz világosan megkülönböztetni egy alany-állítmányi mondatszerkezetet egy jelzős szószerkezettől, akkor kezdd elölről az egészet.
1 db. alany és hozzá 1 db állítmány és semmi más = a tőmondat mondatszerkezete. A "szerkezetnek" nem ismérve, hogy bonyolultnak kéne lennie.
Sziasztok!Volt mostanában valaki alapfokú írázsbeli vizsgán eszperantóból?Milyen feladatok voltak?Mi volt a levéltéma?Nagyon köszönöm mindenkinek aki segít:-))
Kicsit olvass tovább és látni fogod, hogy az említett dolognak sincs valódi mondatszerkezete, hiszen lényegében két szóból áll: alany+állítmány vagy jelzett+jelző.
A Toki Pona nagyon másként működik, mint az eszperantó vagy akár a magyar nyelv, így a már ismert nyelvtani fogalmak is sok esetben egészen mást takarnak. Hogy mást ne említsek, az eszperantóban - általában - a szó utolsó magánhangzója definiálja annak szófaját. A Toki Ponában a szó nem változtatja szótári alakját, hanem a mondatban elfoglalt helye határozza meg a szófajt.
Nem csak eszperantós fejjel kell gondolkozni ;)
Egyébként nem vagyok nyelvoktató, "csak" találtam egy érdekes nyelvet és egy hozzátartozó leírást, amit elkezdtem lefordítani magyarra, mivel magyar nyelven ehhez még nem létezik ilyen anyag... És az általad kiemelt mondatod bizony így hangzik az eredeti írásban. De ha nem így hangzana is: még mindig jobb egy elkapkodott nyelvtan, mint egy semmilyen - Lomb Kató szerint a nyelv az egyetlen dolog, amit még rosszul is érdemes tudni -, de ha neked jobban megy, akkor "mond, s tedd" :)
Hát izé... Ugye nem nyelvoktató vagy? Ilyesmit találtam az említett oldalon:
"A legegyszerűbb mondatszerkezet, amikor valakiről vagy valamiről állítunk valamit."
Ennek az égvilágon semmi értelme sincs. A mondatban ugyanis ALAPVETŐEN állítunk valamit, kivétel csak az un. tagolatlan mondat (Jaj! Jé!), de ezeknek meg nincs mondatszerkezetük.
Nem eszperantó téma, de sok eszperantista ismerkedik vele manapság, így talán itt is érdekelhet valakit, hogy elindítottam az első magyar Toki Pona oktatásával foglalkozó blogot. Aki szeretné megismerni, esetleg megtanulni ezt a nyelvet, az ITT megteheti.
A Toki Pona néhány tulajdonsága:
- pár nap alatt megtanulható nyelvtani rendszer
- mindössze 118 alapszóból áll a szótára, de ennyivel szinte bármilyen gondolat kifejezhető
- szervezett tokiponás közösség a hivatalos weboldalon (fórum, chat...stb.)
- és még sok érdekesség, amit a fentebb adott linken megtudhatsz.
