Itt szépen látszik mennyire fent van a víz. Ez a kikötő keleti oldala, ha jól tudom a délin a part még pár centivel lejjebb van, ott éppen, hogy nem önt ki.
Ez a földvári apály :) Az idei dagályról nincs képed ebből az állásból? Pár napja voltam merülni a kikötőben és azt néztem, hogy a déli oldalán nem sok kell, hogy kiöntsön.
" majd jött az áldásos "partvédő" kövezés, aminek eredménye: Balaton=betonteknő. "
Hááát, ez valóban el lett szúrva. Szerintem az uszodák építésének fejlődése fog itt is lejátszódni. A függőlege medencefalt már mindenhol felváltja a "feszitett viztükrü" medence. Valahogy ez lesz a partvédő művek sorsa is. Ahol lehetséges, ott egy alacsonabb, a szabályozási vízszint körüli gát marad, a koronaéltől meg egy kb. 1:5 lejtővel valamilyen érdesített burkolat (kő betonfugával) kifuttatja a hullámokat, és a szemetet a tómederből. És a strandokon törekedni fognak a fövenyes fürdőhelyek kialakítására.
A legközelebbi vízhiányra még 5-10 évet várni kell a statisztikai adatok alapján. Az alatt meg elkészül talán végre a budapesti szennyvíztisztító is. 2015-re meg az egész EU-ban csak tisztított víz megy a befogadóba. (Ha igaz,) Namost, akkor már a Duna is egészen jó vízminőségű lesz. Ha 10 évente a Dunából víz kerül a Balatonba, azt egészen biztosan ki fogja bírni. Itt nem is a balatoni vízminőség a probléma, hanem az, hogy mit csináljunk egy vízpótló rendszerrel, ami milliárdokba kerül, és 10 évente kell használni. A Dráva mint alternativa épp ezért esik ki. Ha meg is csinálják, tíz év alatt lepusztul, mire használni kezdenék, már jó, ha így-úgy müködik a rendszer. Ezért jön elsősorban szóba a Sió csatornázása. Az ugyanis sokcélú hasznosítást tesz lehetővé. És ha felvisszük rajta a Duna vizét a Balatonba, az már nem is Duna víz, mert épp egy hónapig utazik a Sióban, és közben megváltozik minőségileg.
Nyugi! Az eddigi statisztika szerint 10 év múlva jön újabb vizhiány. De ha a felmelegedés úgy akarja, még annyit se kell várni. De akkor meg hiába jössz, hogy valahonnan vizet kellene odavinni, mert az nem megy egyik napról a másikra. A vízpótlás hosszú távon elengedhetetlen lesz. Ezért kell most is gondolkozni, dolgozni rajta.
Na, most 3 évvel később meg szinte kiönt a Balaton a medréből, akkor mi is van a kiszáradással? És nem kellett ehhez se a Dráva se a Rába se a Duna vize...
tudja a fene... én voltam idén a Duna- és a Balatonparton is... a Dunában láttam rákokat, ami állítólag annak a jele, h nem "szaros" a víz... ja és én Budapesttől délre voltam a Dunánál, a bevezetést viszont onnan gondoltam, ahol a Duna belép Magyaroroszág területére... ott gondolom valamivel még tisztább...
És akkor két éven belül tele lenne a sajtó, hogy a Duna szaros vizét belevezették a Balcsiba, így az egy szennylavórra hasonlít és ki volt az a barom, aki ezt nem látta előre...
végigolvastam a topicot, melyikre gondolsz? azt aláírom, h ha csak 20-30 évente lenne arra szükség, h feltöltsék a Balatont, akkor nincs a Duna átvezetésére szükség, de ahogy írtam is, szerintem a Duna-Balaton csatornát az árvizes helyzetekben (tehát évente) is lehetne használni arra, h ne öntse el a Duna a dunaparti városokat...
és persze a klíma változását sem hagyhatjuk figyelmen kívül...
Szerintem olvass kissé vissza a szövegben és találsz választ a kérdésedre. Egyébként csak valami modortalan válasz sikeredne...bocsásd meg gyengeségemet.
2003. szeptember 18., csütörtök, 7:50|Utolsó módosítás: 2003. szeptember 18., csütörtök, 10:14
Felmérték a szakértők egy esetleges balatoni vízpótlás hatásait. A Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából tevékenykedő műszaki egyetemi tanszék vezetője szerint nincs szükség vízpótlásra, pláne nem a Rábából. Ehelyett kotrást partrendezést és a tó vízszintszabályozási rendjének módosítását javasolják - írja a Magyar Hírlap.
Nem támogatja a Balatoni vízpótlás ötletét a Műszaki Egyetem Vízközmű és Környezetmérnöki tanszéke, melyet a környezetvédelmi miniszter bízott meg azzal, hogy készítsen tanulmányt a témában. Somlyódi László tanszékvezető szerdán jelentette be a Magyar Tudományos Akadémián, hogy nincs szükség mesterséges vízpótlásra, bár a Balaton állapota másfajta beavatkozásokat azért igényel - írja a Magyar Hírlap.
A lap szerint a professzor bejelentésével végső soron eldőlt a kérdés, hogy nem vezetik át a Rába vizét a tóba. A vízpótlás elutasítását Somlyódi "a kockázati elemek túlsúlyával" indokolta. Ezek közé tartozik a Rába elégtelen vízhozama s a Zaláétól eltérő összetétele. A nem mellett szól az is, hogy az Európai Unió vízkeretirányelvével ellentétes lenne a lépés, és a tó ökológiai állapotára nem volt jelentős negatív hatással az apadás.
A további apadást azonban meg kell próbálni megakadályozni a szakemberek szerint. Azt javasolják hogy alakítsák át a vízszintszabályozási rendjét, minek értelmében a parti védművek megerősítésével párhuzamosan a jelenlegi maximális 110 centiméteres vízmagasságot feljebb lehetne tolni. Megoldást jelenthet az eliszaposodó strandok kotrása, a partrendezés, és egy általános szemléletváltás, vagyis, hogy ne a tavat alakítsák a fürdőzők igényéhez, hanem ők alkalmazkodjanak a változó vízjáráshoz.
A vízpótlást kezdeményező Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke szerint még várhatók viták a kérdésben. Kolber István közölte, ha a kormány meghozza a döntést, elvárják, hogy meggyorsítsák a tó helyzetét javító intézkedések végrehajtását, így a kotrást és a partrendezést is.
Azonban az is elképzelhető, hogy nem lesz szükség komolyabb beruházásra, mert a BME Vízközmű és Környezetmérnöki tanszéke külső szakértők segítségével elemezte a tó vízszintjének alakulását. Az elmúlt több mit száz év tapasztalatai szerint 90 százalékos, hogy a következő években javul a helyzet, sőt az sem kizárt, hogy jövőre márt áradás ellen kell védekezni, igaz reálisabb évi 15 centiméteres vízszintemelkedéssel számolni.
Ha azonban kiderül, hogy a klímaváltozás áll az apadás hátterében és az tartós marad, új helyzetet eredményezhet, de Somlyódi László szerint ekkor sem egy egyszeri nagyobb vízpótlás lehetne a megoldás - írja a Magyar Hírlap.
A minisztérium várhatóan november elején alakítja ki végleges álláspontját a kérdésben.
[origo]"
Én nem tudom, de az egyik nagyokosnak se jutott eszébe az Egyetemen, h a Balatont kvázi a Duna víztározójaként használják? Tavasszal, amikor Claudiát kiönti a Duna Budán akkor nem lehetne feltölteni a Balatont? Ha meg sok, leengedni a Sión.... már akkor is kikerülte Magarország nagyrészét...
