Szerintem sincs semmi baj a Naxosszal: (1) az első fecske volt, aki ráébresztette a major-öket, hogy nem kellene szipolyozni a népet, (2) hálás vagyok nekik a Jandó-felvételekért is (3) tisztességes kiadóként ugyanúgy megszenvedi a 300 Ft-os noname ill. kalózfelvételeket, mint az EMI, vagy a Warner.
6.folyt. Hálás vagyok neki a Bruno Walterekért (Fidelio, Figaro, Forza del destino, ritka Dal a FöldrQl stb), Toscaninikért (Schumann 2. pl.), és általában örülök, mert azért sokkal tisztességesebb, mint a legtöbb kalóz, ahol abban se lehetsz biztos, hogy az van a lemezen, ami rá van írva (pl. Aura Furtwängler Schumann-lemeze, melyen MINIMUM a dátum nem stimmel - ilyen elQadás NINCS -, valószínqleg a karmester sem...)
1. A "Schnabelre költ"-öt tényleg úgy gondolom: Schnabelre költ. Mint ahogy mondjuk a Suzuki most az Ignisre. Persze, nem jótékonyságból, hanem mert ebbQl él. Az EMI speciel 106 éve. Üzleti vállalkozásként. Viszont Schnabelt mégiscsak Q adta ki, az a bizonyos összes Beethoven mégiscsak EMI-felvétel, mintegy 65 éve, függetlenül attól, hogy most más is kiadhatja és ki is adja. Én azt próbáltam magyarázni, hogy talán lehetnének a nagyok olcsóbbak, ebben az EMI egyébként élen jár (a Red Line volt az elsQ olcsó sorozat a piacon, 1997-ben).
2. Feltételes mód: itt van az asztalomon két Luipatti-lemez, nagyker áron 3037 Ft a kettQ. Ez nem feltételes mód, hanem tény. Hogy a boltok egy része ettQl függetlenül darabonként adja ennyiért? EZ FELTÉTELES, de én nem vásárolnék ilyen boltokban. Akinek kell ilyen lemez, 1850-ért tQlem pl. megkaphatja.
3. Callas: persze, az operarajongók nem felejtették el. De amikor az EMI elQvette a régi felvételeket, Magyarországon is százakat tudott eladni belQle, pedig ez (a fekete sorozat) magunk közt szólva tényleg pofátlanul drága volt. Mégis el tudták adni - a közgazdász tehát azt mondja: akkor ennyiért kellett adni. Ha ma nem megy ennyiért, annyiért kell adni, amennyiért megy. Mégis az EMI az, aki Callast nem akkor adta ki, igen jó hangminQségben, mikor más már tíz éve körbehirdette-körbeplakátolta a világot...
4. HangminQség: a Traviata 1955-ös élQ felvétel, ezek minQsége változó: tehát van olyan élQ felvétel (pl. a francia Furtw.-társaság most adott ki egy Befejezetlen-szimfónia 1. trételt, 1942-bQl, hifiben), ahol jó az alapanyag, van, ahol rossz. Összehasonlítani tehát ugyanannak az elQadásnak két felvételét tudjuk. Nekem megvolt LP-n (amit általában hangminQségileg jobbnak tartok) a Machbeth (de Sabata) Turnabouton. Hallgathatatlan volt. Megvettem EMI CD-n, élvezem. Nem szól olyan jól, mint az említett Furtwängler, viszont nem is ugyanaz van rajta, tehát nem is lehet összehasonlítani...
6. Imádom a Naxost.
ez tök fun, ahogy saját magadnak ellentmondasz : "Semmi feltételes mód" - az általad használd "feltételez, sejtet" az mi? - a "nem tudom pontosan" megfelelöje.
más: Casals példád is mutatja, hogy a naxos nem tehetö felelössé azért, ha valami kikerül az EMI katalogusból. ha Casals bennt maradt a Mesterek miert nem? ez persze titok marad, de látható, nem áll meg a naxos-okolásod
más: "Schanbelre költ"?
dehogy, nem Schnabelre ("müvészeinkre") hanem saját magára, saját Schnabel kiadását reklámozza, arra költ az EMI hogy saját maga zsebelhessen. hisz meg lehet kapni a teljes Beetho szonátákat 15 euroért is! (=10 CD), naná hogy kell az EMInek a reklám
más: Hangminöség. itt hallgatom az egyik mexikoi Traviatat Callassal, NONAME olcso kiadó, mégis élvezhetö. tegnap meg a Scala-s Traviata, hiába EMI, "szar a hangminöség", hogy teged idézzelek.
nem EMI függö a minöség
azon meg, hogy szerinted az EMI "újra befuttatja a némiképp elfeledett müvészt " azaz Callast, csak röhögni tudok. lehet hogy az EMI elfelejtette de az operarajongók nem. az EMInek ugyis csak akkor kellett a Callas, amikor felvette vele a repertoárt - akkor is ha nem Callasnak valo szerep- és kereshetett vele sokat
apropo Callas-kiadások. persze hogy kiadja az EMI az 53-as55-ös felvételeket, hisz pár év mulva már nem fog keresni rajtuk - annyit mint most. lasd ehhez a DGG es Decca "dobozolásai", a 47-58as felvételek, SOlti, Kempff Krips stb, most még drágán kihozzák, néhány év mulva már nem lehet
szoval nem a naxos a moho...
Ne haragudj, Benno, téged fizetnek, hogy a Naxost dícsérd, az EMIt meg fikázd? Én véletlenül hivatalból tudom az árakat. Igen, a Références kb másfél éve vált olcsóvá. De most annyi, amennyit írtam. Semmi feltételes mód. A nagyker árakat majdnem forintra adtam meg. a Naxos egyébként nálunk drágább, mint pl. Németországban.
HangminQség: attól jobb, hogy az EMI az eredeti szalagokat, stúdiófelvételek (pl. Casals EMI-felvételei) esetén mesterszalagokat stb használja a világ egyik legigényesebb komolyzenei stúdiójában. A Naxos meg olcsó. Ez is egy filozófia, de hallgasd meg egymás mellett pl. nevezett Casalsokat.
Schnabelre költ. Basszus, nyisd ki a Koncertkalendáriumot, nézd meg mondjuk a szeptemberit, csupa halott mqvész, 94 ezer + ÁFÁ-ért. Ehhez jönnek a plakátok, a Références-sorozat ismertetQprospektusai stb. A feljavított, állandóan javuló hangminQség, digitalizálás. Arról nem beszélve, hogy végsQ soron mégiscsak a DECCA, DG, Philips, Columbia, EMI "termelte ki" azokat a mqvészeket, akiket most más elad. Persze, annak idején is üzleti okokból "termelték ki", de viszonylag könnyq most másnak ezen meggazdagodni. Vagy vegyük a szintén "inaktív" Callas példáját: az EMI kiad egy iszonyú igényes sorozatot, újra befuttatja a némiképp elfeledett mqvészt, majd sorra-rendre más is megjelenteti (szar minQségben) Callast. Nagy tudás kell hozzá.
Szóval felQlem vegyél Naxost ott is, ahol a felvételt más készítette, ma is árulja, jobb hangminQségben, olcsóbban, de nem látom indokoltnak, hogy azokra haragudj, akik ezeket a felvételeket létrehozták vagy leporolták. Nálam sem bqnbak a Naxos, nagyon örülök Bruno Walter Figarójának vagy Fideliójának, de azt nagyobb tett kiadni, mint a mások által már kiadott és bereklámozott lemezeket.
"A Références-sorozat x bolti árat feltételez y bolti árat sejtet"
túl sok a feltételes mód. lássuk az árakat: 3 pesti bolt EMIára - Naxos ára. enélkül csupán "feltételez", s ez nem érv (én amikor azt mondom hogy ugyanannyi, (bolti)tapasztalatból mondom)
HA pedig mégis igaz hogy az EMI olcsóbb (a boltban...) akkor nem áll meg a naxos bünbakká nyílvánítása. hisz NEM lenne igaz, hogy a naxos kiütötte olcsóbb áraival az EMI terméket.
amugy korábban azt írtad, hogy "itthon tíznél kevesebb példányt sikerült eladni belőle". A Mesterek naxos-kiadása csak pár hónapos, tehát nem okolható az EMI ilyen rossz eladási statisztikájáért. hol is van az igazi ok, ha ennyire belelátsz?
"Hogy ettől egy igényesebb, jobb hangminőségű, szövegkönyvvel ellátott felvétel leradírozódik"
a. ez kissé csúszik: NEM maga a felvétel, hanem az EMI-kiadás radírozódik le. a felvétel marad, olcsón.
b. minöség: ez olyan vita, mint a lemez vs. CD. amugy miért lenne jobb pl. az EMIs Traviata hangminösége a (remélhetöleg 2 év mulva kaphato) naxos-változanál ? ugyanolyan vacak (lesz). nem is amiatt szerettyük.
c. szövegkönyv-imádat egy külön kategória, momuson is szóbajött, ízlés kérdése. magánvélemény: ha már 3 szövegkönyves felvétel áll a polcon, örülök hogy a 5-6-7ik (szövegkönyv) nem foglalja a helyet. a naxos-kiadások amugy tartalmazzák az adott felvétel infóit (szk nélkül).
Schnabel.
"Borítóterv gyakorlatilag nincs, hangminőség nem számít, kísérőfüzetre nem költünk, művészeinkre más költ. Jó üzleti filozófia."
mivel egyenként jelennek meg a lemezek , 10 db más-más borító, más más fénykép lesz az eredmény (akinek ez kell....). kíséröszöveg pedig van.
na most jön a nagy lélek: "művészeinkre más költ". kire költ mit az EMI? Schnabel 52 éve halott!! a nagy cégek az eredeti (naxos-elötti) árakkal saját zsebüket (és az özvegyekét) tömik rég halott és/vagy amugy is milliomos müvészek által. igazad van: "Jó üzleti filozofia..."
1) Azt hiszem, véletlenül jobban belelátok, az EMI mit miért töröl. Ha az 1951-est nem nyúlják le (pl. a Naxos), ha továbbra is el lehetne adni, ugyanúgy katalógusban maradhatna, mint pl. Hotter Ich habe genug-ja, 1989 óta (újracsomagolás nélkül) vagy Casals Cellószvitjei (újra-újracsomagolva). Nyilván nem a HAZAi piac a döntő. Csak azért ezt említem, mert azt hiszem, kissé nagy a szánk (jelenlévők kivételek) ahhoz képest, amennyit lemezekre költünk.
2) A Naxosnak ezért könnyű. Azt ad ki, ami jól esik - 1953 előttről. Hogy ettől egy igényesebb, jobb hangminőségű, szövegkönyvvel ellátott felvétel (noch da zu: ugyanannyiért) leradírozódik, az őket nem hatja meg. Szeretem, mikor a Naxos ritkaságokat előszed, de mikor mások által leporolt, bejáratott és megtisztított felvételeket sajátjaként ad el, akkor azért nem szeretem annyira. Azt hiszem, kevés mohóbb kiadó létezik, mint a Naxos. Ez persze nem erkölcsi, hanem üzleti kérdés, de hadd ne szeressem őket.
A Références-sorozat szimpla CD-je nagyker áron alig 1500 Ft, ami 2000 Ft alatti bolti árat feltételez. A dupla: 2900 Ft, ami 3500-3800 Ft-ot, a tripla nem egészen 4000 Ft, ami 5000-5200 Ft-os bolti árat sejtet. Ha a bolt drágábban adja, akkor az ő nénikéjét tessenek szidni. Igen, piaci kérdés, hogy az EMI viszi le az árait, nyilván drágábban adta, míg drágábban is el tudta adni. Ugyanez vonatkozik a zokni vagy a Suzuki árára, tehát ismét nem erkölcsi kérdés, hanem üzleti. Csak Schnabelt mondjuk az EMI fedezte fel, futtattta be, tartotta 70 éve piacon - TÉNYLEG KÖNNYŰ A NAXOSNAK. Borítóterv gyakorlatilag nincs, hangminőség nem számít, kísérőfüzetre nem költünk, művészeinkre más költ. Jó üzleti filozófia.
Furtwänglernek egyetlen Mesterdalniokokja van:
Chor und Orchester der Bayreuther Festspiele,
Jaro Prohaska,
Josef Greindl, Benno Arnold, Helmut Fehn, Eugen Fuchs stb. 1943 júniusából Bayreuthból.
"Az 51-es EMI-koncert Karajan pl. azért nincs a katalógusban, mert itthon tíznél kevesebb példányt sikerült eladni belőle."
ugye ez csak vicc? azért kerül ki valami az EMI katalogusbol mert itthon ennyit es ennyit vesznek belöle? mit érdekli az az EMIt. azért vették ki, mert igy koncentrálhatnak a másik két felvételük eladására, de legföképp mert a Naxos belekezdett a References felvételek (ujra)kiadásába sokkal olcsobban, és megjelent a Mesterek is
és mi az hogy "Könnyű a Naxosnak."?
talán mert nem mohók.
"Egyébként a sorozat, amelybe tartozott (Références) olcsóbb, még egyszer mondom: OLCSÓBB, mint a Naxos."
NEM olcsóbb (legfeljebb valahol olcsobban láttad. amugy hol?). bizonyára a "kedves bolt" felárazta a naxos lemezt, hisz a naxos per definitionem olcsó (5euro/CD, a Mesterek 20 euro) s szivesen tesznek rá egy kevéske felárat
a naxosnál mar kaphato az ex-EMIs Álarcosbál, az Aida, a Mesterek, sorban az Arthur Schnabel stbstb. naná hogy pánikol az EMI és viszi le az árakat, majd mindegyik References lemeznél. de nem saját akaratából!
"Talán ha többen vennék meg, tovább maradna katalógusban"
talán ha olcsóbban adnák, tovább maradna katalógusban
1) Könnyű a Naxosnak. Az 51-es EMI-koncert Karajan pl. azért nincs a katalógusban, mert itthon tíznél kevesebb példányt sikerült eladni belőle. Egyébkénnt a sorozat, amelybe tartozott (Références) olcsóbb, még egyszer mondom: OLCSÓBB, mint a Naxos. Viszont jobban is szól. Talán ha többen vennék meg, tovább maradna katalógusban, bár a száma alapján és egy 93-as EMI katalógus alapján úgy látom, kb 1989-től 2002-ig benne volt az EMI repertoárjában. Ez kis hazánkban évi egy darab eladását jelenti, ami ugye nem sok.
2) Van Furtwänglernek egy majdnem teljes előadása. Az azért etalon. És van Knappertsbuschnak legalább négy koncertfelvétele, egyik DECCÁn is megjelent - nekem az a kedvencem. Lendületes, humoros és mély, sodrása van mindvégig, jók az énekesek. A stúdiók közül a drezdai Karajan és a Jochum-féle vezet.
ez szép kis összefoglaló volt, köszi! (a Szilágyi Gábor a Szilgyo?)
a legutolsó képhez: ez nem "az" EMI Karajan-felvétel képe, hanem az egyik/elsö, 1951-es Karajan felvételé, mely nem azonos a cikkben tárgyalt drezdaival. de érdemes utobbi boritoját is felrakni, nagyon szép az is.
ps: az 1951es bayreuthi Karajan-féle Mesterdalnokokat (melynek képét láthattuk) ujra kiadta a Naxos Historical sorozata, ez azt jelenti, hogy
1) eltünt az EMI katalogusbol
2) kaphato 20 euro körüli árban
3) ne adjatok több pénzt érte a zeneboltosoknak
4) meghallgathato teljes terjedelemben (!) a www.naxos.com megfelelö oldalán
