Kocsár Mandarinját nem hallottam, de számos produkcióját igen, s bevallom, elfogult vagyok a dirigálásával szemben - legalábbis a nézőtérről. Ám pedig a "másik oldalt" illeti: nekem operaházi muzsikusok azt mondták, hogy a próbákon nagyon "oszt" (akivel beszéltem, személy szerint utálja a sítlusát). Ám ugyanezek közül az egyik rögtön hozzátette: Szimonovon kívül senkinek a keze nem olyan pontos és követhető, mint az övé.
Kocsár rémes Kékszakállút (+Mandarin)vezényelt tavaly,ha a zenekar nem ismerte volna olyan jól,még most is játszanának...teljes középszerúség,fennhéjázó stílus,semmi zeneiség!Jó, hogy nem hívják!!!
Ha már magyar Wagner-operakarmesterekről beszélünk akkor Kocsár Balázs sem maradhat ki a sorból. Tavaly hallottam egy Tannhäuserjét, mit mondjak, nagyon meggyőző volt. Anno hiába ért el jó eredményt a karmesterversenyen, ő is azok közé tartozik, akiknek külföldre kellett menniük karriert csinálni. Ha jól tudom, Szinetárék nem igazán foglalkoztatják. Kár.
Ádám teljesen érdemtelenül szorult itthon a háttérbe testvére mögött. Az általa vezetett Osztrák-Magyar Haydn Zenekar egészen kiváló koncerteket ad, őt magát pedig nem véletlenül kérték fel Sinopoli utódjául Bayreuthban. Csak Iván erőteljesebben érvényesül idehaza.
Ha már Fischer,akkor az Ádám jöjjön....nagyszerű Kékszakállút vezényelt itthon nemrég! Ami meg a rendezőket illeti,nemcsak Kovalik van,és egyetértek Judittal,a rendezéseiben sok fantázia van,de ez nem jó minden műhöz.Igazából őt nem érdekli az operalátogató véleménye,sokszor csak a polgárpukkasztást lehet érezni.De azért a Don Giovannit odaadni Kesselyáknak pedig igen nagy merészség!Tavaly Gödöllőn igazán remek modern Don Giovannit lehetett látni, és nagyszerű fiatal énekesgárdával! Szívesen megnézném az Operában is!
Senki nem mondhatja, hogy kevés a kortárs mű az Operaházban: az idei szezon Madarásszal végződik, a következő Szokolayval kezdődik. Csak közönség is legyen hozzá.
Judit, én magam nem örülök neki, hogy ezt kell mondanom, de egyesek másként gondolkoznak. Az "újítás" elõl semmi sem menekül. Erre "friss" (némileg botrányos) példa az új Nemzeti Ember tragédiája.
Csak aztán az ember szedje össze magát, hogy amikor NEM TETSZIK, akkor kiben is van a hiba? (Érdekes, a "modern" rendezõk szerint sosem kétséges a válasz...)
Már nem azért, de a trubadúr nem egy filozofikus mű, amibe nagyon bele lehetne erőltetni valami újat . Az egy kosztümös opera, és ennyi. A Don Carlos meg nagyon jó volt, mindkét szereposztás remekelt. Engem nagyon zavarna, ha egy történelmi operába belerőltetnének mindenáron valami új felfogást. Nem való mindenhova.
GyRgy valóban "letiltotta" Kovalikot a Xerxesről. Helyette nemcsak egy poros Don Carlos hanem egy poros Macbeth is lett. De állítólag a Xerxes még nincs veszve, talán láthatjuk még Kovalik felfogását. Jó lenne.
GyRgy valóban "letiltotta" Kovalikot a Xerxesről. Helyette nemcsak egy poros Don Carlos hanem egy poros Macbeth is lett. De állítólag a Xerxes még nincs veszve, talán láthatjuk még Kovalik felfogását. Jó lenne.
Szeretnélek benneteket tájékoztatni, hogy már valakinek eszébe jutott: neki! A zeneakadémistákkal csinált egy Poppeát, és tavaj rendezte Händel Giustinóját Györben, a zsinagogaban. Szerintem valamennyi általam látott rendezése közül ez volt a legjobb. Valamint, ha jól emlékszem, akart egy Xerxest is csinálni, csak GyRGy úgy gondolta, jobb lesz helyette a régi Don Carlos.
Ha pedig arra gondolunk, hogy Nyugat-Eurobában a legklasszikusabb operák is a legmodernebb és legavantgardabb rendezésekben kerülnek színpadra, akkor már miért ne rendezhetne Kovalik, klasszikus remekeket másképp? Szerintem épp az lenne az igazán izgalmas, és a továbblépés, ha a modern operarendezés fogalma nem kimondottan a modern operákhoz kapcsolódna. Poros, giccses "Trubadúrok" tömkelegét lehet látni eleget, engem az ilyenek már kevéssé izgatnak fel, max. zeneileg lehet érdekes. Sokkal inkább érdekelne, hogy pl. Kovalik mit tud egy ilyen klasszikussal elmondani, mit lát benne. És kedves kartársak, attól meg igazán nem kell félni, hogy ezáltal majd nem lesz sok buta, statikus, vagy akár öncélúan látványos, de gondolattalan rendezés... marad abból is, ne sírjatok, sajnos épp elég!
Moderato: Nem olyan régen játszotta a Kamaraopera a Poppeát. Igaz persze, hogy egy lengyel kontratenor volt Ottone, és Timoty Bench Néró, de játszották, szóval, volt Poppea, ez a lényeg.
A Borisz prózai színházi rendezése, az operában nem ő rendezte. Csak egy kis adalék: Sulszkijt Béres Ilona játssza, és Borisz lányát, a fiatal menyasszonyt Békés Itala. Fölöttéb érdekes.
Láttam Kovalik Kékszakállúját, és Vérnászát, azokról csak elismerően tudok nyilatkozni.
Kovalik Balázsról lehetnek "vegyes" véleményeink, de egy dolgot el kell ismernünk: annyit biztosan tett, hogy végre felrázta a bemeszesedett, megcsontosodott Operánkat. Ránk fér(ne) egy kis változatosság.
Szilgyo: őszintén? nem :)
Judit: A Boriszt sajnos nem láttam, nagyon bánom... Szerintem az lesz az ország első igazi operadurranása, amikor valakinek eszébe jut majd felkérni Kovalikot néhány barokk opera megrendezésére: Händel Julius Caesar, Montverdi Poppea, vagy akár a kismesterek... csak az a baj, hogy hangunk nincs hozzá - igaz, ezekhez a szerepekhez a nagyvilágban sem igen akad...
Kovalik Balázs. Nos, igen. Fantasztikus Kékszakállút rendezett, de ami már Borisz rendezését illeti, hát, nem is tudom mit mondjak. Azt hiszem, jobb, ha modernet rendez, mint pl.: Brittent és Szokolayt. Bizonyos korok operáihoz nehezen illeszthető rendezői stílusa.
Idézet Till Géza: Opera c. könyvének Norma ismertetőjéből
"A Norma címszerepe a világirodalom nagy szerepei közé tartozik. Akkor érdemes a művet elővenni, ha kivételes művészegyéniség ragyogtathatja meg benne rendkívüli képességeit".
hmmm.
És ugyanott a Don Giovanniról:
"A Don Juan mindenkor próbaköve valamely színház teljesítőképességének. Zenei és színpadi irányítás nagyon határozott és egybevágó stílusérzéke szükséges ahhoz, hogy a dramma giocoso szerteágazó elemei ne hulljanak széjjel."
hmmm.
Mielőtt bárki azt hinné, hogy Till Géza e klisé mániákusa volt, jegyzem meg, hogy nem operához fűzött ilyen tartalmú kommentárt.
Ehhez a kettőhöz speciel igen.
Én meg annyit fűznék hozzá: zsenge fiatalként de még emlékszem Sass Szilvia frenetikus alakítására Lamberto Gardelli vezényletével a Normára. És Ljubimov Don Juan alias Giovanni rendezésére.
Értük érdemes volt elővenni.
(P.s. rendezőnk még lenne is. Talán még a mi életünkben megtalálja a mű Kovalik Balázst is...)
Én csak reménykedtem, hogy Kovalik Balázs többet fog rendezni... És a Don Giovannit is odaadhatták volna neki! Nem rendezett már egyet a Diósgyőri várban?
A Normához: nem hinném, hogy az Operaház költségvetési támogatásának jelenlegi mértékénél ennek költői kérdésnek kellene lennie. Ezzel együtt én optimista vagyok, hátha előásnak valakit...
Buta (és hibás) szójátékkal: itthon tényleg senki nem ütné meg a Norma normáját. Don Giovannit rendezni pedig Kovalik Balázs tudna - de neki ezúttal Szokolay és Britten jutott. Utóbbi valószínűleg a Lohengrin mellett az évad legizgalmasabb bemutatója lesz, legalábbis rendezési szempontból.
