A szövegkörnyezetből azért kiderült, hogy a Szláva ez esetben a Msztyiszlav, nem pedig a Szvjatoszlav becézése akart lenni. Hej, ha az életben is így becézgethetnénk őket! :)
folyt. Szóval Gould, mint idegen. Valóban az volt, nem véletlen, hogy a babonás oroszok- többségben imádói- más planétáról valónak tekintik. Alien. Egyébként csúnya volt, hogy az épp ezt tupírozó MEZZO műsorban (nem azonos a Monsaingeon féle 6-részes adásnak - biztos Ti is láttátok)- Szláva láthatóan rossz lelkiismerettel bezengi, hogy Richter csak azért nem tanulta meg a Goldberget, mert a ráfordított munkával összehasonlítva NGYON NEHÉZ.
Éppen most fejezte be Gould a magáét( nincs lemezgyűjteményem, csak a Bartók rádióra-alas! szorítkozom). Patikamérlegen adagolt, embertől idegen, avagy elidegenített? produkció. A hektikus a -ról finom népek! nem is ejtenek szót.
Állítom,hogy a mi fiaink( Ránki, Kocsis és főleg Schiff)
Gould csodálta Richtert és joggal. A Monsaingeon filmben is beszél erről, elég hosszan. És viszonylag érthetően.
Leónak: Richter is jónéhányszor stúdiókba kényszerült, főleg 1961-1973 között (London Abbey Road, Salzburg Schloss Klesheim, sőt Anif -who is afraid of H. v. Karajan?), de később Tours és Yamaháék minden tekintetben átvették a stúdiók feladatait.
Mintegy hatvanegynéhány Gould-CD-m ismeretében lassan egyre jobban kikristályosodik bennem, hogy Gould legnagyobb felvételei mégis azelQtt készültek, mielQtt ez a hihetetlen technomán stúdióimádata eluralkodott volna rajta. Tessenek a Beethovenjeit megnézni: a régi felvételei sokkal jobbak, mint az újabbak. Minél többet pöcsölt a felvétellel, annál rosszabb lett. Szerintem nem véletlenül. Richter ugyanekkor sose ment stúdióba (ld. a Richter-könyvet, Gould nem is értette a Mestert).
Nekem az örök példám Klemperer Oxford-szimfóniája, ahol a menüett triójában az oboa egyszerqen rosszkor lép be. A hatvanas évek stúdióviszonyaiban elég lett volna azt a "sort" újra felvenni, nem kellett volna az egész tételt megismételni. Klemperer viszont úgy gondolta: jó lesz így is. Tessenek meghallgatni:igaza volt.
Nagyon jó ez a lemez, Gould játékát látva sok olyasmit is észrevesz az ember, amit csak a felvételeit hallgatva nem. Aprólékosság, intenzitás, érzékenység a részletek iránt... tudom, hogy a zenét nem látni, hanem hallgatni kell, de ez a felvétel megfogott.
A lassított felvételek tényleg furcsák: nem hinném, hogy ebből bárki is tanulhatna bármit is. Amennyire a sportokhoz értek, minden mozgás a maga sebességében, dinamikájában érvényesül és elválaszhatatlan attól. Nem lehet "lassítva vágtázni", s ha valaki meg is tanul, nem lesz tőle jobb sprinter...
Kedves Téjé,
engem azért zavart, mert - szégyen, vagy sem - nehezemre esett pusztán füllel követnem az angol nyelvű beszélgetést. Gould szókincse igen gazdag, megfogalmazásai jóval meghaladják az általánosan beszélt "International Basic English" szófordulatainak bonyolultságát. Amikor Monsaingeonnal beszélgettem, ez nem volt zavaró... de ő nem anyanyelvként beszéli - egyébként az oroszhoz és a némethez hasonlóan kiválóan - az angolt. Egyszerűen könnyebb lett volna a szövegértés, ha az angol feliratot olvasni tudom.
A cikk jó. Azonban nem értem: ha a DVD-t nem vetítik itthon nyilvánosan, miért baj, hogy ZsD nem tudott angol feliratozást "varázsolni"? A szöveg magyar fordítására volna szükség, amennyiben a köztévé műsorra venné. Az eredeti szövegek írott változatának ismeretében ez pedig megoldható lenne.
