Csodálatos a műsor, többször is érdemes meghallgatni! Egy óriási vers az Óriásról, szintén érintve lesz...
BARTÓK AMERIKÁBAN
Milyen széles az Óceán annak, ki hazagondol - s rossz hír számára mily rövid az út. S százszor jajabb annak, ki már-már gondolkodni se tud a gondtól. Jaj neked, hús-vér idegen! -: szerves gép itt az ember - - próbáld szeretni - hisz mégis az a dolgod - nem kilóra mért szerelemmel.
Hova vetemedtél hova vetemedtél szivárvány havasról szivárvány havasról tűzre te vettettél hamuvá vedlettél mint jó Ráduj Péter szeme menyecskéje románul Marinka magyarul Margitka ifjú Ráduj Péter szeme menyecskéje románul Marinka magyarul Margitka
Jaj istenem a világ kinek szoros kinek tág jaj de szoros a világ csontig hatol velőt vág hogy kitágul a világ ha egyszer jobb időt lát.
Dolgos állat az ember, így bírja ki magát, lesz még célszerű is az agyontervezett világ, mindennek oka s célja s valami haszna van, a jövő alaprajza az arc ráncaiban, emez már föld alá nő, amaz csillagokig - - - Komponálni? lehet még? de hát az ember dolgozik.
Kőrösfői lányok, mármarosi románok, sátron sívó arabok, kunyhón tengő törökök: hogy a nóta régi s hogy mindig új: így örök - egy nyelven szól az mind, magyarul, románul, s ki más értené, ha nem Bartók tanár úr?!
"Gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák lábaikkal, és fordulván, meg ne szaggassanak titeket " (Máté: 7 : 6)
Estélyiben-frakkban Urak-Hölgyek, hölgyek-urak, zongoraszónál szebb zongorafödélen a lakk,
gyémántbolygók keringenek, csiribirivalcer - - pucér füleknek szól, veszett ez a hangszer!
Kicsi ember, tudsz-e szépeket hazudni, szép álságot hinni? Van-e erőd: utolsóig minden poharat kiinni?
Kin veszed meg végül, hogy nem alhatol? Ten bűnöd az is, ha megszaggattatol.
Fáj az otthon, ki megtagadott. Fáj az otthon, a megtagadott.
Halál elől meghalásba menekül, aki él - út-e az út, mely nincsen? Kevés helye az életnek ott, hol túl sok a vér, kevés helye az embereknek, hol túl sok az isten.
Akit sorsa meg akar tartani: síriglan-reményben ég el. Akit sorsa el akar veszteni: megveri tehetetlenséggel.
Gond a pénz is, míg szabadságot ad, gond a csönd is, ha nincs. Hogy mindent megértesz, ne áltasd magad, a lélek végül rádpirít: hisz nem olyannak ismer, ki az alázatra is ráér körömfeketényi szabadságért.
Mert a lélek, a lélek, a lélek már semmiségnek örülni sem átall - ó, boldogság az is, ha Mount Vernonben barátságot kötsz egy cicával.
Távol a gyűlölet, a szeretet is távol - akad-e, ki a sohatöbbéig kísér a West Side Hospitalból? Egy fájdalom sem mérhető mással - megértik-e, mennyire megérte kimondani az óriás keserűséget úgy, hogy a legtörpébb is értse?!
Jaj istenem a világ kinek szoros kinek tág jaj be szoros a világ csontig hatol velőt vág hogy kitágul a világ ha egyszer jobb időt lát. Fából faragott fájdalom, kőbe kalapált gyűlölet, allegro-barbaro-jelen, polifón álom, ó, jövő, rezdülj végig, a megismeréstől a fölismerésig, a céltudatos húrokon! Rezdülj végig, a végestől a végtelenségig, tudatos, ésszerű varázs -: mert csak az igaz, ami végtelen, minden véges: megalkuvás.
Tűz-víz-föld-ég Basa Pestát megölték fű-füst-zöld-kék tűz-víz-föld-ég Basa Pestát megölték tűz-víz-föld-ég fű-füst-zöld-kék hívó hűség - a természet zenévé szerveződik figyeljetek hangjaira (dúdol a mélybarna szemű - itt csak Mr. Bartók amerikaiak közt egy európai felhőkarcolók közt az elemek rokona.)
Könnyel áztatott, jajszóval sulykolt idegeken világot lépik az értelem - aj - múló élet múlhatatlan hangjainál pusztuló vörösvértestekben gondolkodik a halál.
Van-e jogod elítélni - hisz benne s belőle is élsz - a jelent, mert kínjában kérész-éltű fogalmakat teremt? Aki alkot, visszafele nem tud lépni - s ha már kinőtt minden ruhát, meztelenül borzong a végtelen partján, míg fölzárkózik mögé a világ.
A gondolat végül széttör minden káprázatos formát, - keserves út ez az egyszerűség felé. Keserves és hosszú az út a bizonyítástól a kinyilatkoztatásig,
az okolástól az axiomatikáig, - keserves, hosszú út, mert: élet. S az élet a bizonyíték. Lehetnek szégyenei a logikának az axiómák: de az igazságnak remekei. Keserves és hosszú az út a léttől a megismerésig, a megismeréstől a fölismerésig. A megismerés üdvözítő módja nem a megfogalmazás, hanem
a teremtés. A fölismerésé a küzdelem. Így születik a nyugalom: nyugtalanságok egyensúlya.
Semmi sincs hiába: a természet nem pazarol, s ha pazarol is:
szükségszerűen. Nem szavaid: magadat pazaroltad - sokszor nemcsak a konyha- pénzt: a szabadságot is be kellett osztanod, hogy holnapra is maradjon. A beosztás kényszerű volt; magad pazarlása szükségszerű: céltudatos. Mindig utáltad azokat, kik bizonyos dolgokat csak azért találnak ki, hogy ellentétei legyenek meglevőknek.
Vigasztal-e, ha szükségszerűen pazarlod magad?
"s a világot bármikor újraköltöm" (Lászlóffy Aladár)
Szereti a világ, ha újraköltik: hisz objektív valósággá válik az újraköltés is -: így lesz a világ halhatatlan. Mit számít a Te, az Ő, az én halhatatlanságom - egyedül küzdelmünk számít az egyetemes megmaradásért. Értetlenül él-hal, ha ki az érzelmek dialektikájához nem ért. Sajnálhatod a hímnős fajokat - kettős: tehát kettőzött magányukért, kik sose tudják fölfogni, hogy az élet, a reménytelenül szeretett: egymásra-utaltság -, s az egymásra-utaltság legmagasabb fokon szervezett formája a szeretet.
Minden élőre ezer halál jut - könnyezik a kő is. A borzalom napjaiba belefárad az idő is. Dolgos állat az ember; a cél: remény is egyben. Így hát a félt halál sem oly kérlelhetetlen. Éjek zuhogó titkát engeszteli a nap. Ki messze fényekig ellát az a boldogabb. Az a boldogabb s fájóbb. Már nem áltatja semmi. Unokák szeme tükrén jó lesz elpihenni.
Csak kedvcsinálónak, mert most hívták fel a figyelmemet, hogy újból jön a nagyszerű kettős, akikről
2008. január 13-án már meg kellett emlékezzek egy remek előadás után a Fidelio A lélek hangja... Érdi Tamás c.témájában. Megyek megint.
"Tegnap este másfél órára remek művészek kapcsolták össze nekünk a zenét és a költészetet, ezáltal minket is, a MÜPA Fesztivál Színházába szervezett előadáson.Korhecz Imola előadóművész és Érdi Tamás zongoraművész Bartók Béla és József Attila alkotásait hozták közelebb fiataloknak és idősebbeknek a "Gondolkodó" koncertek sorozat első programjában, Fenyő Gábor bevezetése után."A semmi ágán...", idézve József Attilát a Reménytelenül c. verséből, remekül válogatott és szerkesztett műsorban váltogatta egymást zene és vers, ill. próza, megtöltve a levegőt a két óriás gondolataival, és egyéniségükből adódóan a mi lelkünket is.A zenei keretet indításként Bartók Tíz könnyű zongoradarabjának 5. része, az Este a székelyeknél /1908/ és zárásként az Allegro barbaro /1911/ adta, míg az Improvizációk magyar parasztdalokra /op. 20, 1920/ 8 tétele bontotta részekre a részben vagy teljességükben elhangzott József Attila és a róla és Bartókról írt Nagy László és Szilágyi Domokos verseket, szövegeket.A 450 fő befogadó, és kb. 3/4 részben megtelt teremben 2 db 12 ágú tartóban égtek a gyertyák, és egy kb. 10 m2-es vásznon a fiatalkori József Attila és Bartók Béla képe jelent meg. /A későbbiekben a művészek mondandója szerint válogatott képeket vetítették./ Fenyő Gábor egy megjegyzésére előzetesen reagálok. Hivatkozott egy iskoláskorúak közti felmérésre, amelyben a megkérdezettek két legkevésbé nem szeretett dolga a spenót és a komolyzene lett, majd reményét fejezte ki, hogy az ilyen előadásokkal szeretnének ezen változtatni. Szerintem a kb. 330 hallgató között csak olyan, kb. 200 fiatal volt, akik a felmérésben nem a fenti véleményt hangoztatták, a helyzet tehát tragikus. Ha nem az alapfoktól kapnak a gyerekek magasszintű zenei és egyéb nevelést, akkor egy ilyen remek sorozattól nem várható változás.Az est műsorát, az előadásról alkotott véleményemet, és az elhangzott szövegeket holnaptól fogom feltenni de addig is néhány szövegre felhívom /újból/ a figyelmet: a Zeneköltészet,.. fórumtéma éppen a programban szereplő Nagy László versekkel kezdődött /Bartók és a ragadozók, Bartók/, de a József Attila versek közül is tettem fel korábban vagy néhány napja néhányat, míg Szilágyi Domokos Bartók Amerikában és Nagy László József Attila! című versét szintén az elmúlt napokban emeltem be, vagy jelöltem meg a netes elérhetőségét."Előzetesen tehát ennyit erről a nagyszerű és mindenkinek tetsző estről.
