A lényeg természetesen Verdi Rigolettója : szép opera, bár fiatalon jobban szerettem.
Ja és persze Bognár Zsolt, a festőfejedelemről szóló fejedelmi mű (Munkácsy, az alkirály) fejedelmi zeneszerzője és a Barátok közt egykori alkirálya. Bocs, ha itt-ott keverem a rangokat, címeket. Nehéz (el)igazodni...legalábbis számomra.
Ja és kinevezték már alkirállyá KI-t? például ide:
KAF versei, csak úgy kapásból, sután: egymásután...
Talizmán: Trisztán sóhaja
Izolda illess lüktető ereklye
Idők torkában hűlt homok peregj le Viharba pördült megszélhüdt dereglye Vergődöm ím kórság körülseregle – Lakozz bennem s épüljek benned én Létem betölt te vérző szent edény Irgalmas kéz kard pengeél ha forró Itt perzsel ég süt szív szirtjén a porhó – Arcod vakít légy orvos benn Yseult Arcomra leplet szorgos semmi sző
Dallam
Emily Dickinson emlékére
Sajog a semmiben a sok, sürög a sokban is a nincsen. Esők suhognak – hallgatok… Már senki sincs, ki rám legyintsen.
Már senki – már lélek, se test. Se szem, se kéz, se cél, se tét… Szeress nagyon! Szeresd! Szeresd az űr kopár lélegzetét!
A boldog űr is elpihen – suttog az okozat az okban… Sajog a nincs a semmiben, sürög a semmi – csak a sok van.
A Kozmosz énekéből
Világbogárkák szárnya csókra rebben: Megint lehunyja sok szemét az ég…
Hány csillagot sóhajt a messzeség? Isten szemet huny tékozló terekben.
Fölöttem is. Nyugodjak most meg ebben – Mindig másokkal történt ez… De rég… Jobb kezdetekre vágyik már a vég: Szeretni, szólni, élni-halni szebben!
Oly könnyűséggel, mint gyermeki könnyek – Nem lesz a bolygó mindenség se könnyebb, Ha kárhozottan tengek jámborul…
Bár néma lennék, mint a kő, olyan. Fényár pörögtet engem, rámborul: Sötét hitem szent hömpölygő folyam.
Nem tudom ki ő,IVA. Sejtésem azért van. Amennyiben ő az, csodálaltos zenei élményben volt részem, F.Sch. művével, nemrég. A többieket sem ismerem. Én vagyok a kakukktojás itt a fecskefészekben... Szebb lenne saját néven levelezni egymással, a témáról, ami ezúttal is már elsikkadt.
Van egy mondás: "Ha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna". Ez ráillik fórumtársunk írásaira, meg kell-e neveznem őt? Kellemetlen ez az ügy.
Maradjunk a témánál, a nyelvtudásról, filmről is szó esett itt.
Tegnap hangzott el a mondat a Turay Ida emlékműsorban : Nem az a baj, hogy Turay nem tud németül, hanem, hogy Turay nem németül beszél.
(Aki tanult németül, érti...)
Turay külföldi tartózkodása alatt egyszer szerepelt filmen, akkor is erős akcentusos szerepet játszott (tegnapi műsor). Ahogy elhangzott, nem is óhajtott kint filmezni, boldog volt a férje mellett, otthon.
Ahogy írtam, sorskérdés is, ki-ki hogy alakít karriert külföldön, miért megy ki, miért jön haza.
Kisapi, szeretettel ajánlom neked a mohemadán imát: "Add uram, hogy mielőtt kinyitom a szám, tudjam, mit akarok mondani." Akkor talán az alábbiakat le nem írod.
Nem kell gyógypedagógusnak lenned. Csak világítsd meg, az összefüggést, mert jó ideje folyik a szó, csak épp ez nem sikerült, kísérlet se történt rá, miközben én már minden voltam.
Nem tudom, ki az első két színész, a második kettő nem épp önkéntes amerikai karrierje meglehetős soványra sikeredett idegenben. Ha megtennéd, hogy érthetővé teszed: Jávor és Kabos a külföldre vágyó angolul nemigen tudó kudarcra ítélt bunkók? Vagy ők bebizonyították a karrier lehetőségét? Attól, hogy nem érvelsz, nem látszol okosabbnak nálam.:))))
Különben az is röhej, hogy ilyen szintre reagálok, hiszen semmilyen foganatja nincs és nem is lesz. De ennyi jár. Másrészt rágcsálnivaló egy újabb "magvas" 30 soros reflexióhoz.
Valóban kijár a kulturált hangnem mindenkinek. Azonban ezt kihasználva, azok, akik saját helyzetük felmérésére képtelenek, de logorrheaval, társas kapcsolatok iránti vággyal és ezért szabad idővel megvertek előbb-utóbb minden fórumot szükségszerűen elbitorolnak. Ez elkerülhetetlen és a fórumok amortizációjával jár. Ez olyan mint a fecskefészek. Pár évig kifizetődő visszajárni, de idővel a paraziták felhalmozódása miatt óhatatlanul újat kell építeni.
Nálam sokkal okosabb emberek is panaszoltak már, hogy nem tudják megfejteni némely soraidat. Ez tőled odafigyelést igényel, és ezt soha nem mondtam bántásként vagy tiszteletlenül. Természetesen a tisztelet az igazságnak és a jó szándéknak jár csak ki, a többiekkel szemben a kulturált hang legfeljebb csak az elemi szabályok és az emberi minimum betartása mindentől függetlenül.
Talizmán értékelvű hozzáállását kérdésekhez mélyen tisztelem.
A nyelvtudáson is múlik, de ha megnézed, kik csináltak filmes karriert a hazájukon kívül, jellemzően vagy születésüktől adottak voltak ennek a nyelvi feltételei, vagy nagyon fiatalon kerültek az adott országba, vagy otthon futottak be szakmai karriert, és ezért foglalkoztatták őket külföldön is.
A nyelvismeretről egyezik a véleményünk:
"Teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel. De erre még nem elég azon nyelvismeret, mely dajkánk karjai közt reánk ragadt; s azt hinni, hogy gyermekkori nyelvünkkel az élet és tudomány legmagosb s legtitkosb tárgyait is tisztán s erőben előadhatjuk, nevetséges elbízottság. Igyekezned kell nemcsak arra, hogy a beszéd hibátlanul zengjen ajkaidról; hanem arra is, hogy kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kinyomva, s szívre és lélekre erőben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akaratodtól függő tolmácsa lehessen.
Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is, s főképp ama kettőt, melyen Plutarch* a nemzetek két legnagyobbikának hőseit rajzolá, s Tacitus* a római zsarnok tetteit a történet évkönyveibe való színekkel nyomá be; de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig tehetségig mívelni kötelesség."