lassan 17 éve nyitottam ezt a topikot és azóta is kiközösítenek maguk közül a keresztények mert így gondolkodok
-------
a topiknyitó:
Gondoltam nyitok egy új topicot, mert nagyon érdekel a téma: a Bibliában én nem azt olvasom, hogy "érezem, hogy van Isten", hanem azt, hogy aki kereszténnyé lett, az valamilyen bizonyítékot, jelet kapott Istentől, és azért változott meg a világképe. Egybevág ezzel az a tény, hogy a "megtérés" szó eredetileg azt jelenti, hogy "gondolkodás megváltoztatása", "véleményváltoztatás". Természetesen nem akarom kritizálni vagy lenézni azokat, akik "érzik" Istent, vagy "megérintette" őket. Hiszen én is átéltem ilyet. De a hitem mégsem ezen áll, hanem (nekem speciel) azon, hogy látom: a Biblia állításai egytől egyig igazak. Igazak az emberekre, emberiségre, történelemre, világra, természetre, stb. Tehát azt gondolom, hogy az "érintés" csak kezdet, az embernek tovább kell fejlődnie. Szeretek úgy fogalmazni, hogy én nem "hiszek", hanem "tudom", hogy van Isten, ill. tudom, hogy igaz a Biblia. Figyelem! Itt ne arról beszélgessünk, hogy miért igaz vagy nem igaz! Tehát főleg keresztények (a Bibliát szent könyvnek elfogadó) emberek hozzászólásait várom.
Musaic,
hat en csak ironizaltam:) Megmutattam, hogy ertem en a kereszteny hitet. es kb ezert nehez elfogadnom is. Ami nem passzol a kepbe, az a Satan muve. A Biblia meg az egyetlen ut, igy a Buddhistat is attol tartja tavol:) vagy talan nem igy van? De ez itt offtopic.
Megkérlek titeket, hogy legyetek ontopicok. Én arról szeretnék beszélgetni, hogy a Bibliában hogy értették a hitet és a ker. egyházak ma hogy értik.
Nem buddhizmusról, testen kívüli élményről meg ilyesmikről.
És keresztényeket várok ide.
Endi a bibliai hitrol kérdez minket, hogy mi az?
Ezt én is kérdezem, mi az? Van olyan, hogy bibliai hit? VAn koráni hit? Van kabbalai hit? Van egyiptomi hit?
Szóval én nem érzem igy túl értelmesnek a kérdésfeltételt. A hitet nem annak kéne minositenie, hogy mi vezetett minket a hitre.
Én nem a Biblia által jutottam hitre. De ettol nem érzem értéktelenebbnek a hitemet.
A hitet talán annak kéne minositenie, hogy miben, kiben, milyen valakiben, valamiben hiszünk?
No meg annak, hogy mi a hitünk következménye? Mi történik ennek hatására az életünkben?
Illetoleg azt, hogy valódi-e a hitünk, annak erossége döntheti el. Ezt mérni persze nem lehet, de az, aki nem kosziklára épit, hát az a problémák jöttével meginog.
Még egy dolgot szeretnék tisztázni próbálni.
Elhinni valamit nem egyenlo a hinni valamiben-nel.
Az, hogy elhiszek valamit, az egy dolog. Elhiszem, hogy élt Nagy Sándor, elhiszem, hogy ha a testvérem azt mondja, hogy ötös lett, akokr ötös is lett. Elhinni valamit azt jelenti, elfogadjuk valamirol, hogy az igaz.
De hinni valamiben egész más. Az azt jelenti, hogy arra a dologra, AMIBEN HISZÜNK, FELTETTÜK AZ ÉLETÜNKET.
Megforditva: Mindenki ABBAN HISZ, AMIÉRT ÉL. Amiért cselekszik, amiért dolgozik, amire vágyakozik.
Ha elkezdek hinni valami másBAN, mint amiBEN eddig hittem, akkor megváltozik az EGÉSZ életem.
Endi irta az elejént, hogy megtérés = a gondolkodás megváltoztatása, eredeti jelentés szerint.
Jézus e szavakkal kezdte tevékenységét:
"Térjetek meg, mert elközelitett a Mennyek Országa."
Ennek valódi, eredeti jelentése:
"Alakitsátok át gondolkodásotokat, mert elközelitett a Mennyek Országa."
Vagyis Jézus szemléletváltást, gondolkodásunk átalakitását kérte tolünk, aminek természetes következménye, hogy az ember egész élete megváltozik.
Olvasom a hozzaszolasokat, es csak azt nem ertem, hogy az olyan emberek, akik meditacio alatt vagy mas okbol "halalkozeli elmenyeket" (sajnos ez mar kozhely, holott fizikai testen kivuli tapasztalatrol lehet beszelni) eltek/elnek at, es elotte mondjuk a bibliai tanitas volt az eletuk, a tapasztalatokat atelve, elismerik a bibliat tovabbra is, megis tullepnek rajta?
Sot, gyokeresen valtozik meg az eletuk, pedig elotte is gyakoroltak a szerintuk "hit"-et.? Megis amire a biblia nem volt kepes, arra kepes volt egy sima testen kivuli elmeny... hogy is van ez?
A biblia hasznos. De nem a vegcel egy konyv olvasasa, megtanulasa, stb.
Elni kell ami benne van, de ez mar nem a biblia mint olyan.
A keresztények esetében, mi szükség lenne a Bibliára, ha elég lenne a meggyőződés nélküli hit?
Van egy csomó olyan "keresztény" aki hisz. De egy pár perc alatt kiderül, hogy maga sem tudja, hogy igazán miben. Ezek a "hívő keresztények" a feltámadásról például gyakran így vélekednek. "Áááá onnan nem jött még vissza senki!"
Akkor, hisznek ezek az emberek, vagy sem? Segítene nekik a Biblia? (Bibliai hitről van szó)
Egyvalamit elfelejtettetek: én nem a "hit" szó általános jelentését akarom tisztázni, hanem a "bibliai hit" jelentését. Meg is említettem, hogy a mai értelemben vett hit szó nem egyezik azzal, ami a Bibliában van. Éppen ezért kértem, hogy olyanok írjanak ide, akik jól ismerik a Bibliát. Jól! Tehát nem valamelyik felekezet tanítását, véleményeket, hanem azt, ami a Bibliában van. (Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a felekezetek tanítása nem bibliai, remélem nem értitek félre!)
Tehát írok még pár furcsa dolgot:
-Amit nem látunk és mégis hiszünk - írja a Biblia. De azt sehol sem írja, hogy amit nem értünk/nincs tapasztalatunk róla azt is higgyük el!!!
-Tehát a bibliai hit is tapasztalatok alapján alakul ki az emberben. És A Bibliában (például a levelekben) csak arról van szó, hogy ha nem LÁTUNK KÖZVETLEN bizonyítékot, akkor is elhihetjük - lévén hogy vannak közvetett bizonyítékok.
-Ezek a közvetett bizonyítékok gyakran erősebbek, mint az egyből látható bizonyítékok. Egy példa: Tamás esete. Tamás látni akarta Jézus sebeit... és Jézus megmutatta neki! Nem bántotta őt, hogy ilyet kért, csak megemlítette, hogy lesznek olyanok, akik hisznek majd, bár nem látták sebeit (vagy őt).
-Sőt a közvetett bizonyíték még erősebb is lehet. Hiszen pl. Tamást is később biztosan megtámadták a kételkedők, hogy "lehet, hogy nem is Jézus volt az" vagy "lehet, hogy nem is halt meg a kereszten" vagy "nem álmodtad az egészet?"
Remélem értitek mit akarok mondani.
Ha valaki ismeri a Bibliát, a Biblia keletkezését, hitelességét, a próféciákat Jézusról, a próféciákat a világról... akkor annak az embernek erősebb a hite, mintha csak egyszeri tapasztalata lenne.
Vagy ha látott már csodákat is, Isten erejét, akkor is! De ha csak csodákat látott, és nem ismeri a Biblát, ugyan mit fog mondani? Azt, hogy "ez valami ismeretlen erő, amit a tudomány még nem fedezett fel"... vagy valami ilyesmit!
Ezért mondom, hogy ha valaki megtapasztalja Isten szeretetét, "érintést" kap tőle, nem szabad itt megállnia.
Még egy példa: ha valaki nem ismeri a történelmet, akkor pl. a bibliai próféciák nem bizonyítanak neki semmit!
Ne haragudjatok, ha kicsit értetlenkedek, de.... Én leginkább Rousseau módján hiszek.... és van egy-két megjegyzésem...
Kedves Január!
- Nem értelek. Hogyhogy "a logika tárgyát képező jelenségek köre bővül a hit által. ", amikor a logika tárgyát képező jelenségek köre csakis a logika által megmagyarázott dolgok klujából kerülhetnek ki, ahová a hitnek nincs tagságija.
Kedve Cserfa
- CSerfa> Olyan szépen kezdted. ...."A hit dolgai tehát a láthatatlanból táplálkoznak, a láthatatlan meg örökkévaló.
És a dolgok a láthatatlanban dőlnek el. Ezért a hit legyőzte a világot. "
Utána pedig képes vagy egyszerűen vélekedésnek vagy elfogadásnak titulálni a hitet , ami állítólag hegyeket mozgat?!
A hit szerintem életigenlés, bizalom a dolgok jó kimenetelében, mentális erő, tisztelet életnek, istennek, embernek és még folytathatnám, de a lényeg így is úgyis az, hogy a hit életmód .Nekem hiába mondja valaki, hogy hisz valamiben - legyen az isten, Allah, vagy más - ha az élete merő feszültség és kín. A panaszkodó, a boldogtalan, aki nem tudja örömmel fogadni az életét, tévúton jár.Szerintem az igazi hit az látható, érzékelhető, és derűs
Igazad van, a mai értelemben használatos hit nem azonos a bibliai hittel.
A bibliában sem mindig ugyanazt jelenti a hit.
A szűk értelemben vett hit nem szólhat olyan dologról, amit tudunk. Ezért nagyobb a hit a tudásnál. Mert amit látunk (tudunk) az csak ideig való. A hit dolgai tehát a láthatatlanból táplálkoznak, a láthatatlan meg örökkévaló.
És a dolgok a láthatatlanban dőlnek el. Ezért a hit legyőzte a világot.
A másik "hit" szó helyett szinonima lehet a vélekedés, vagy az elfogadás. Néha a Biblia is használja a szót ilyen értelemben, ahogy Te is írtad.
De Ábrahám, vagy Mózes nem így hitt. A hit Fejedelme, Jézus sem.
A bibliai hitet a Zsidó levél 11. része írja le egyértelműen, meg Pál apostol a leveleiben.
Furcsa, hogy ide nem ir senki! Nem erdekel senkit a tema? Pedig en meg vagyok gyozodve arrol, hogy a mai ertelemben hasznalt hit szo nem azonos azzal, ahogy a Bibliaban hasznaljak!
Íme, egy példa arra, hogy a hit szót többféleképpen használja a bibliai szöveg:
Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, mit Jézus mondott néki, és elment. A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ô szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él. Megtudakozá azért tôlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el ôt a láz; Megérté azért az atya, hogy abban az órában, amelyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ô, és az ô egész háza népe. (János 4,50-53.)
Először, mikor Jézus mondta annak az embernek, hogy "él a fiad", hitt az az ember neki. De aztán később mikor rájött, hogy pont akkor gyógyult meg a fia, mikor Jézus kimondta a szavait, megint hitt. Itt számomra egyértelmű, hogy kétféle jelentéssel bír a ez a szó.
Mi erről a véleményetek?
Nagyon jó gondolatodhoz rövid hozzászólás, később még lesz több is :-))
Örülök, hogy felmerült, szerintem Isten nem érzés!
A Szellem sem!
Ezért semmit nem hiszek el annak az embernek, aki arról beszél, érzi szellemében, érez, stb.
Holott magam is vágyom az ajándékokat, egyesek szerint magamnak is vannak, és olyanokat is sokra tartok, mint pl. Németh Sándor.
Mégis a Szellem, de még az ember szelleme sem érezhető.
Ezekről írtam régebben JT-nek, valami démon-szellem topicba, ha jól emléxem.
Attól még sok igazat mondhat a bizonyságtevő testvér, de aki a szellemet érzi, az téved, vagy nem a szellemet érzi.
Kedves Endi
A bizonyitekok es jelek miatt van az amit en ugy nevezek, hogy tudom, hogy tudom, hogy tudom. Es mivel tudom azert van hitem. Tenyleg tobb mint erzes.
Én megmondom őszintén, hogy nem túl világos nekem az a hit definíció. De amit te írtál, az furcsa. Akkor a hit=remény? Persze ebben is lehet valami, de én arra akarok kilyukadni, hogy a Bibliában ha valaki Istent kezdte követni (szaknyelven: megtért :-)), az valami tapasztalat miatt tette ezt. Nem "érzett" valamit "amit nem tud megmagyarázni", mert a "szívben van", hanem:
-pl. látta Jézus csodáit,
-olvasta a Bibliát és rájött hogy az igaz
-látott valami jelet stb.
-stb.
Sőt Jézus is azért tett csodákat, hogy elhiggyék az emberek, hogy ő tényleg Istentől jött.
Még egyszer leszögezem, hogy nem akarom leszólni azoknak a hitét, akiknek ilyen "érzés-féle" hitük van.
SZERINTEM a logika független a hittől (függetlennek kell lennie), keresztényeknél és nem keresztényeknél ugyan azokon az alapokon nyugszik.
Mindössze a logika tárgyát képező jelenségek köre bővül a hit által.
A logika csak a hit által elfogadott dolgok figyelembe vételével vezethet el az igazság teljes megismerésére, persze amennyire így "tükör által" ez lehetséges.
hiszen a hit definicíója benne van a Bibliában. Minek keressem a szótárban?
"A hit azon dolgok valóságként való elfogadása, amilyeket csak remélünk, és az azokról való meggyőződés,amiket nem látunk"
/zsid 11,1 a Vida fordítás alapján (nem teljesen szó szerint)/
Elsőnek írok is pár megbeszélendő témát:
Ha az ember egy lexikonban megnézi a hit szó jelentését, azt találja, hogy kb. "olyan dolog elfogadása, amit érvekkel, bizonyítékokkal nem tudunk alátámasztani". Szóval szerintem ilyen értelemben nem használhatjuk a hit szót a "bibliai hit"-re.
Gondoltam nyitok egy új topicot, mert nagyon érdekel a téma: a Bibliában én nem azt olvasom, hogy "érezem, hogy van Isten", hanem azt, hogy aki kereszténnyé lett, az valamilyen bizonyítékot, jelet kapott Istentől, és azért változott meg a világképe.
Egybevág ezzel az a tény, hogy a "megtérés" szó eredetileg azt jelenti, hogy "gondolkodás megváltoztatása", "véleményváltoztatás".
Természetesen nem akarom kritizálni vagy lenézni azokat, akik "érzik" Istent, vagy "megérintette" őket. Hiszen én is átéltem ilyet. De a hitem mégsem ezen áll, hanem (nekem speciel) azon, hogy látom: a Biblia állításai egytől egyig igazak. Igazak az emberekre, emberiségre, történelemre, világra, természetre, stb. Tehát azt gondolom, hogy az "érintés" csak kezdet, az embernek tovább kell fejlődnie.
Szeretek úgy fogalmazni, hogy én nem "hiszek", hanem "tudom", hogy van Isten, ill. tudom, hogy igaz a Biblia.
Figyelem! Itt ne arról beszélgessünk, hogy miért igaz vagy nem igaz! Tehát főleg keresztények (a Bibliát szent könyvnek elfogadó) emberek hozzászólásait várom.
