Egy település helyi építési szabályzatában a teleknagyságot illetően alsó méretkorlátot állított a beépíthetőség elé, így a telkem beépíthetősége megszűnt. Azt állítják, hogy ez nem építési tilalom, hanem az eddigi előírások mellé továbbiakat rögzít a helyi sajátosságok megőrzése és kialakítása érdekében. Sőt, azt állítják, hogy azért nincs építési tilalom, mert azt külön rendeletben kell elrendelni, külön rendelet nincs, tehát tilalom sem. Nem találtam nyomát, hogy azt kifejezetten külön rendeletben kell elrendelni, annyit találtam, hogy önkormányzati rendeletben. Tud valaki olyan előírásról, ami kifejezetten kiköti külön tiltó rendelet megalkotását?
Ha nem szólsz a vevőnek, hogy problémás a gépkocsitároló, becsaptad.
Bonyolult lesz.
És az önkormi biztos macerálni fog miatta. Általában építési engedély kérésekor derülnek ki (a szomszédségban is) engedély nélkül, szabálytalanul felhúzott tákolmányok.
A következő helyzetre szeretnék tanácsot kérni a hozzáértőktől!
Adott egy családi ház, amit bővítenénk, engedélyeztetéshez beadtuk a dolgokat, viszont előző tulaj a ház oldalától a szomszéd kerítéséig egy fedett gépkocsi beállót húzott fel. Ennek a szomszéd felőli oldala nyitott, csupán 4 facölöp van a kerítés mentén, erre fekszenek fel a gerendák amik a ház oldalába vannak bekötve!
Ezt az "teraszos" félgarázst a bővítési kérelem során nem is jeleztük! Viszont a kollega a hatóságnál szemrevételkor, mivel szabálytalan helyen van az építmény, ezért felfüggesztésre került az eljárás és továbbította a hatóság felé amit látott!
Kérdésem a következő:
Előfordulhat, hogy mégsem fogunk belevágni az építkezésbe, mert az előzetes pénzügyi becslések meghaladják a mi elképzelésünket, de ez a "garázs" probléma már ott lesz a hatóságnál. Mit tesznek majd ők? Annak ellenére, hogy nem fogok építkezni, ki fognak jönni és ha ott lesz az épület, akkor bűntetnek?
Mennyi idő múlva ellenőrzik ezt, egyáltalán ellenőrzik?
Ha el akarnám adni az ingatlant, akkor megtehetem? Vagy később ebből problémám lehet, hogy ott van az a szabálytalan épület?
Köszönöm a hozzászólást W Kovacs!ha mégis a magánútról gondolta a hivatal a megközelítést,akkor a későbbiek folyamán kötelezhető az út tulaja hogy biztosítsa a szolgalmi jogot?mert a kérdés:ki jogosúlt a hatóságon számon kérni,hogy mi alapján adta ki a hatósági hozzájárulást?mert te ha bemész elzavarnak hogy semmi közöd hozzá!van valami határidő amíg a magánút tulaja kérheti hogy nézzenek utána,kérjék számon?mert:én beperelem az út tulaját hogy engedje meg az út hasznalat.a bíró nekem ad igazat hiszen a jogszabály szerint így van.de szerintem ez már nem helyénvaló ,hogy a hatóság eleve így gondolkodott,és val.ök erre magasról...
A másik ügyben,miszerint a hatóság nem akarja elismerni a hölgyet ügyfélként van valakinek ötlete hogy mit lehetne tenni?elvileg már csak abírósági per maradt.létezik hogy a hatóság ennyire félválról veszi a jogszabályokat,illetve semmi felelőségre vonás nem eszközölhető velük szemben,csak ha polgári peres úton intézi az ember?szerintem ez felháborító.
Zoltán!nem vagy egyedűl,akik így gondolják!!!én is így gondoltam!Az egyik ismerősömnél ugyanez a hatóság:Szintén magánút szomszédságában építkezni kezdett.(mifelénk sok magánút van!katasztrófális!!!)a magánút tulaját nem értesítették az építkezés elkezdéséről,ezért panaszt tett.A hatóság azzal indokolta,hogy a magánútra épület nem helyezhető el,ezért nem értesítették.A hölgy a paragrafusra hivatkozva írt a kormányhivatalnak,hiszen a jogszabályban épület,építmény..tulaját ügyfélként kell tekinteni.A fogalom tárban az út is építménynek számít.Azt mondja 2 évvel ezelőtt még mindenkit ügyfélnek tekintettek az út szomszédságában!!Ja!A kormányhivatal is elutasította a hölgyet,mivel az úton nincs épület,rajta elhelyezni nem lehet!Tehát a jogszabály második felét már a kormányhivatal sem nézte meg!Erről mi a véleményed????
Köszönöm szépen ásítómacska!!szolgalmi jog!A magánút magánszemély tulajdonában van.neki belekerűlt x összegbe,ami miatt ő meghatározott egy összeget, én sokallottam.Az önkormányzat minden további nélkül megadta a szakhatósági hozzájárulást a telek kialakításhoz.ezek szerint már valószinűleg az építésügyi hatóság is erre a jogszabályra alapozott.ha jól értelmezem a jogszabályt a bíróság valószinűleg a magánút tulajdonosát fogja kötelezni az út használat tűrésér.mármint ha valóban a célszerűséget fogja előnyben részesíteni.A magánút tulaja rendes ember,és értelem szerűen nem szeretnék állandó vitában állni vele.
Tisztelt fórumozók!Korábban vásároltam egy építési telket,amelyet 2 részre osztattam.Az 1 részen építkezni szeretnék,a 2 részt értékesítenénk a párommal.A probléma:A 2 rész csak az 1 telken keresztűl,vagy a szomszédságában lévő forgalom elől elzárt magánútról közelíthető meg.A magánútban sem tulajdon részem,sem szorgalmi jogom nincs.Amennyiben a 2 telken építkezést kezdene az új tulaj,hogy hivatalosan megközelítse,szorgalmi joggal,megközelítheti .-e az én telkemről,vagy a magánút tulajdonosa kötelezhető.-e hogy térítés ellenében a telek megközelítését lehetővé tegye?Előre is köszönöm a válaszokat!!
