CÍMSZÓ: Biblia-kéziratok
SZÓCIKK: Biblia-kéziratok. Számos kódex maradhatott fenn az ó-korból, mert már a jeruzsálemi Nagy Templom fennállása idején foglalkoztak a B. másolásával, amely megengedett volt (l. Szoferim). A középkori kiváló exegeták több ilyet említenek. A ma meglevő legrégibb Biblia kódexek a következők: A szentpétervári volt császári könyvtár Biblia-kézirata, mely a legrégibb s amelynek Dagesztánból származó Pentateuch-része a mai időszámítás előtti 604-ből való. Az ugyancsak szentpétervári könyvalakú Biblia-kézirat 916-ból való s a későbbi prófétákat tartalmazza maszoretikus margóval. A British Museum nem kevesebb mint 165 Biblia-kéziratot tartalmaz, amelyek közül a legrégibb maszoretikus szöveg a IX. sz. első feléből való. Az oxfordi Bodleianában 146 a B. száma s ezek legtöbbje 1104-ből való. Elkan Adler (London) gyűjteménye, jelenleg a new yorki Zsidó Teológiai Szeminárium tulajdonában 100 kéziratot tartalmaz. A párisi Bibliothéque Nationale 132 Biblia-kéziratot őriz s ezek közül a legrégibb 1286-ból való. A berlini porosz állami könyvtárban 14, a híres Pármaiban 848, a vatikáni könyvtárban 39 biblia-kézirat van. Érdekes Biblia-tekercsek régiségük miatt is a kínai és a malabár-parti (India) Pentateuchok, amelyek ma Londonban vannak (A szamaritánus B.-at l. Szamaritánusok). V. ö. Isaac Broydé (Jew. Encyclop.); Ch. D. Ginsburg, «Introduction to the Masoretico-Critical Edition of the Hebrew Bible»; H. Strack, «Prolegomena» ."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 594. címszó a lexikon => 119. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
Javitok: Szerintem ez azt mutatja, hogy a szaducceus - karaita korbol valo irnokok igen igyekeztek azon, hogy az angyalokrol szolo szavakat kitoroljek vagy legalabb is osszezavarjak, mivel szerintuk az angyalok, mind Istentol kulon allo lenyek nem is leteznek. Szerintuk csak Isten van es az angyalok csupan Isten megjelenesei.
Pl ott ahol Isten angyala volt, kihagytak az angyal szot amikor lemasoltak a regi keziratot.
4Móz 23,4 És elébe méne Isten angyala Bálámnak, és monda néki Bálám: A hét oltárt elrendeztem, és áldoztam mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
4Móz 23,4 És elébe méne Isten Bálámnak, és monda néki Bálám: A hét oltárt elrendeztem, és áldoztam mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.
Miert tettek?
Itt van a valasz:
Csel 23,8Mert a sadduczeusok azt mondják, hogy nincs feltámadás, sem angyal, sem lélek; a farizeusok pedig mind a kettőt vallják.
Jo tipp. Mar reg kutattam es bizonyos kulonbsegekre akadtam.
Pl. egy helyen Isten helyett a szamaritanusban "Isten angyala" van, amikor Balam az Isten angyalaval beszel... Szerintem ez azt mutatja, hogy a szaducceus - karaita korbol valo irnokok igen igyekeztek azon, hogy az angyalokrol szolo reszeket kitoroljek vagy legalabb is osszezavarjak, mivel szerintuk az angyalok, mind Istentol kulon allo lenyek nem is leteznek. Szerintuk csak Isten van es az angyalok csupan Isten megjelenesei.
A masodkezu informacio az 1929-es kiadasu Magyar Zsido Lexikonbol valo. A kezirat Dagesztanbol valo, Derbentbol, 580-604 kozott dataljak. Csak Mozes ot konyvet tartalmazza.Eloszor is meg kell allapitani, hogy mirol is van szo, ha nem egy sajtohiba vagy eliras. Valoszinuleg az i. sz. 604 a helyes, mivel az elso zsido telepeseket Khosrow I (mas neven Anushirwan Az Igaz) (530-578) perzsa sah hozta. A keziratnak nincsenek maganhangzoi, csak massalhangzokkal irtak. . Azert fontos mivel regebbi mint a mai Maszoreta szoveg.
Meg egyszer utana kellene nezni a Szentpetervari adatbazisban...
Egy új jelentés szerint a legrégebbi ábécé a világon a héber és alátámasztja a bibliai azon állítását, hogy a héberek valóban Egyiptomban éltek a Kivonulás (Exodus) idején.
Bovebben itt:
Earliest Alphabet Ever Identified As Hebrew: Substantiates Biblical Narrative
A new report states that the oldest alphabet in the world is Hebrew, and substantiates Biblical claims that the Hebrews indeed lived in Egypt at the time of the Exodus.
"A fentiek alapján a 604-es adat sehogyan sem jó." Akkor honnan vehettek az informaciot a Zsido Lexikon szerkesztoi? "Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa."
"A Zsidó lexikon 1929-ben készült, a legkiválóbb magyar zsidó tudósok részvételével, a korabeli zsidó társadalom és vallási vezetés támogatásával. A "ki a zsidó?" - már akkor is erősen vitatott - kérdését azzal az informatív módszerrel oldja meg, hogy minden címszóban külön megjelöli a kikeresztelkedetteket, viszont semmilyen módon nem foglalkozik azzal, hogy valaki vajon hívő-e, zsidónak tartja-e magát, stb.
Nem tudjuk, hogy a mű hány példányban jelent meg.
A Zsidó Lexikon a rendszerváltás előtti antikváriumi piac egyik ritkaságának számított. A kilencvenes években reprint formában megjelent. A 2000-s évek elején Nagy Péter Tibor szerkesztésében elkészült egy meglehetősen kezdetleges CD változat. 2006 augusztusra a magyar elit összetételét (többek között felekezeti összetételét) vizsgáló Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezette tudományos projekt feldolgozta a Zsidó Lexikont is. Ennek a munkának a melléktermékeként - és köszönhetően a WJLF és a Hanadiv támogatásának - elkészült az immár sokféle mutatóval felszerelt internetes változat is, mely a zsidlex.extra.hu címen mindenki számára elérhető."
Kódex, mint olyan a legrégebbi a Leningrádiként is ismert "Codex Petropolitanus". Ez Szentpéterváron van kiállítva, és i.sz. kb 1010-ből való, valamint az Aleppo kódex, kb isz. 960-1010 körül, de az Aleppo kódex nem teljes Ószövetség.
A legrégebbi biblia-verstöredék leletek Ketef-Hinnomból (Izrael) valók, és i. e. 650-587 körüli időben keletkeztek. Jelenleg Izraelben van kiállítva.
Jelentős lelet még a kumráni, ahol csaknem az összes bibliai könyvből találtak részleteket i. e. 150-i.sz. 70-ig datálva.
A fentiek alapján a 604-es adat sehogyan sem jó. A levéltár honlapján sem szerepel. (http://www.nlr.ru/eng/coll/)
"A ma meglevő legrégibb Biblia kódexek a következők: A szentpétervári volt császári könyvtár Biblia-kézirata, mely a legrégibb s amelynek Dagesztánból származó Pentateuch-része a mai időszámítás előtti 604-ből való. (...)"
Itt egy kis eliras lehet: "a mai időszámítás előtti (utani?) 604-ből való. (...)"??? Ki tudja kinyomozni?
