Az – haladó körökben – közhely, hogy Robi teljesen el van nyomva és soha, sehol nem hallathatja hangját, pedig olyan az, mint a fülemüle dala a levesben. Ám ha közelebbről megvizsgáljuk eme axiómát, találnunk néhány ellentmondónak tűnő adatot. Nem kell messzire menni, csak a www.jegy.hu netes színházjegyvásárló oldal tanúsága szerint jelenleg 14 darabban és 6 színházban láthatjuk Robit.
Mi lenne, ha nem fojtogatná a hatalom?
Akkor minden bizonnyal kizárólag őt láthatnánk, hallhatnánk, ami a művész úr(?) zsenialitását belekalkulálva is, némileg egyhangúvá tenné a kínálatot. A művészünket olyannyira elnyomja Orbánbasi irtózatos kormánya, hogy a nevezett teátrumokat sok tízmilliárd forinttal támogatja. Nyilván azért, hogy Robi ott ne tudjon fellépni. De – a tapasztalat azt mutatja – mégis tud. Ezen ellentmondás feloldásán a kormányzati kazamatákban még dolgoznak.
2017-ben szép gesztust tesz a színház: Magyar hősök 500 címmel diákok – csoportosan is – ötszáz forintért tekinthetik meg a következő előadásokat: János vitéz, Csongor és Tünde, Tóth Ilonka, Fekete ég – A fehér felhő.
Életének 73. évében váratlanul elhunyt szombaton Koltai Tamás színikritikus, színházesztéta, újságíró - tájékoztatta a család vasárnapra virradóra az MTI-t.
:-))) A vért-izzadmányozók aggódás hangja.. : .." amely által egyre inkább eltávolodik a demokrácia szellemétől és Európától. Aggodalommal töltenek el minket ezek a fejlemények, mint önök közül is sokakat. "..we-hee-hee.. :-))
- Amikor a kristálytiszta víz keveredik a 'ganyé levéve'...színdrómaa...szerintem. xDDD. Csak nehogy valami bajuk legyen a sok..vagy 'sók-aggódásban'. Virág olvtárs is aggódott a "nemzetközi helyzet feszűcsége végett", ..ha és amenyiben jól emlékszem. Bástya-elvtit meg már megsem akajták gyílkolászni ?? ,-)) üdv.
A Nemzeti a helyén van, ezért lehet "aggód-gattni" meg nem is.
Nevek, társulatok említése nélkül - de egyértelműen a külföldi társulatok politikai kritikáira utalva - Vidnyánszky Attila az interjú további részében azt sérelmezte, hogy kritikusak "nagyon egy irányból" és foszlányosan kapják az információikat Magyarországról".
Innentől a beszélgetés átment a megszokott jobbos összeesküvések vágányára: Vidnyánszky teli tüdővel fújta a "tudjukkik" nótát, bár kissé hamisan: "akik innen Magyarországról finanszírozva vannak onnan, akik innen Magyarországról informálják őket, azok nem érdekeltek abban, hogy itt megbékélés, vagy nyugalom legyen".
Ebbe a tendenciába illeszkedik a Heti Válaszban néhány hete megjelent támadás a „politizáló”, aktuálpolitikai utalásokkal teli színházi előadásokkal szemben. Mit szólna ahhoz, ha egy nagy országos médium újságírója elkezdené a szőnyeg szélére állítani például azért, mert a Radnóti Színházban futó, A csillagos ég című darabja ironizál a mai kultúrpolitikán.
M. J.: Amikor elolvastam a cikkből az első flekket, azt gondoltam, hogy válaszolni fogok rá, de mire a végére értem, rájöttem, hogy nincs mire, mert ez az írás az elejét kitevő feljelentésszerű kijelentést leszámítva nem szól semmiről.
