Az előbbi a balesetet megelőzte volna, az utóbbi meg jelentősen csökkenthette volna a becsapódás erejét, tekintve, hogy az utasok már messziről láthatták az akadályt."
Nem újságíró vagyok, hanem villamosmérnök, van közöm a vasúti technikához is. És nem azt mondtam, hogy a hagyományos vasúton alkalmazott biztonságtechnika (foglaltságérzékelé pl.) egy az egyben alkalmazható lenne a Transrapidon, hanem azt, hogy valamiféle műszaki függést el kellene várni a pálya foglaltsága és a jármű menetengedélye között. Igenis vegye észre a technika (ha már csúcstechnikáról van szó), hogy van a jármű útjában valami. Hogy ezt hogyan csinálják meg, az már legyen a mérnökök dolga: az nem válasz, hogy nem lehet megcsinálni. Mindent lehet, csak pénz és szándék kérdése. Az nem tartható, hogy egy a központban a kamerát kuksoló emberre legyen bízva az utasok élete. AKKOR SEM, HA TESZTPÁLYÁRÓL VAN SZÓ.
Amit meg a vészfékről írtál, már ne haragudj, de az tényleg újságírós fogás volt. A repülős összehasonlítás nem állja meg a helyét, mert a repülőt nem lehet emberi közreműködés nélkül biztonságosan megállítani. De a Transrapidot igen. És ha ezek után nem tud újraindulni? NA ÉS? Nem az emberi élet a legfontosabb? Azért áldozzunk fel emberéleteket, hogy egy vicces kedvű utas ne tudjon némi műszaki kellemetlenséget okozni? Ennyire súlyos aránytévesztést már rég láttam. Az én alapelvem az, hogy az életmentés akármilyen nagy anyagi kárt is megér, ezért igenis kellett volna lennie vészféknek.
Nem régóta írok ide, de régóta olvasok. Csak nem újságíró vagy?
A Transrapid TR-03, ami a latheni tesztpályán fut, három részes. A tesztpályán a tesztelés során utasokat is szállítanak. De: csak a középső részben. Az első "kocsiban" technikai berendezések és technikai személyzet foglal helyet, mindössze 3-4 fő.
A pálya minden részén kamerák vannak, figyelik a meneteket, a kritikus részeken (3db kitérő) több kamera és egy-egy kis épületben emberek is figyelnek.
Visszatérve a lényegre. Klasszikus értelemben vett járművezető nem tartózkodik a szerelvényen. Vészfék az utastérben: a próbafutások során a szerelvény a 400-410km/h sebességig gyorsít fel. Szerinted, ha ilyenkor egy vicces kedvű utas meghúzná a féket, örülnének neki? A jármű önerejéből nem tudna ismét elindulni, hacsak nem táplált szakaszon áll meg! (Segédtáp a sínek mellett, a szerelvény kb 100-150km/h sebesség elérése után "öntápláló"!) Mi több: visszakérdezek, szerinted a repülőgépen jó ötlet "vészféket" elhelyezni az utastérben?
Foglaltságérzékelés: mivel a Transrapid mágneses motorja egy kiterített villanymotorhoz hasonlatos, táplálni kell. Ahogyan a pályán halad, úgy kapcsolja be maga előtt és úgy kapcsolja ki maga mögött a szakaszokat, a központban pontosan tudják, hol jár a szerelvény, már csak a táplálás állapotából is. A hagyományos pályafoglaltság érzékelő berendezések egyértelműen nem alkalmazhatóak, a pálya kialakításából adódóan a baleset bekövetkeztének esélye csekély (a váltó állításával "szakadás" következik be a pályában, felvágni bajosan lehetne!).
A karbantartó járművek azonban, akárcsak pl a budapesti metrónál - béna példa, tudom - dízelüzeműek. Ezek mintegy "autóként" közlekednek a betonpályán, a betáplálás így nem látja... rádiós kapcsolatban van a központtal.
További hasonló vélemények előtt olvass, nézz utána. Mielőtt a baleset pontos okát megtalálod, azért várjuk meg a hivatalos véleményt is.
(Elnézést mindenkitől, ha pongyolán fogalmaztam, én csak egy érdeklődő vagyok a vasút terén.)
Na, olvasgattam kicsit a ma délelőtti Transrapid-baleset ügyében. 29 utasból jelen állás szerint 19 meghalt, 10 megsérült. A baleset a tesztpálya jól belátható részén történt, mégpedig gyorsítás közben. Az álló objektum, aminek a vonat kb. 200 km/h-val nekiment, egy szervizkocsi volt. Ha valaki nem jártas a témában, annak elmondom, hogy az utasokat szállító kocsiban vezető nincs, az elején egy nagy panorámaablak található. Az egészet a központból vezérlik.
Ebből az következne, hogy az egész Transrapid cégnél nincs egyetlen "klasszikus" vasutas sem? Ha lenne ugyanis, akkor építettek volna
a) a pályára foglaltságérzékelő rendszert,
b) a kocsikba vészféket.
Az előbbi a balesetet megelőzte volna, az utóbbi meg jelentősen csökkenthette volna a becsapódás erejét, tekintve, hogy az utasok már messziről láthatták az akadályt.
Az, hogy tesztpályáról van szó, nem ad felmentést az elemi biztonságtechnika megléte alól, nem tudom, Németországban ezt hogy engedhették meg. Nyilvános létesítményről van szó, bárki utazhatott a Transrapid tesztpályán 18 euróért.
Jó kérdés, ez a baleset mennyire fogja beárnyékolni az egyébként nagyon ígéretes technológia jövöjét... :(
Hallottátok, hogy a németek egy Hamburg-Berlin-Prága-Budapest nagysebességû mágnesvasutat terveztek? 2015 ig kész is lenne!!! (addig itt még a 4-es, 5-ös metró se lesz meg....) Erre a magyarok élbõl aszonták, hogy nincs rá igény Magyarországon.. Honnan tudják megválaszolni akkor, amikor még tiszta új a hír???
Nem lehet, hogy a magyar közösségi közlekedés tudatos sorvasztása folyik itten?????????
Lehet, de félek, hogy inkább rémhírterjesztés általad. A vonal teljes hosszának kiépítési költsége mai áron 3.400 milliárd forint lenne, ebbõl hazánkra kb. az 1/6-a esne. Senki nem mondta azt, hogy ne legyen, mert nincs rá igény, szó szerint idézek:
(Bán Tamás, KHVM) "... a minisztérium vezetése örömmel üdvözölte a magyar és német fõváros közötti, háromórás eljutást biztosító vasútvonallal kapcsolatos elképzelést...."
"... a szakértõk ugyanakkor úgy vélik: Magyarországnak az elkövetkezendõ 15 évben nem lesz lehetõsége érdemben hozzájárulni a mágnesvasút megépítéséhez....Így a gyorsvasút magyarországi szakaszával kapcsolatos elképzelések megvalósítása csak akkor képzelhetõ el, ha azok finanszírozásának fõ terhét az EU magára vállalja..."
(Lukács András, levegõ munkacsoport) "...pazarló elképzelés a mágnesvasút Budapestre vezetése...Mivel ekkora beruházás nyilván nem valósítható meg állami támogatás nélkül, a szükséges pénzt nagy valószínûséggel a vasút-korszerûsítésre vagy -építésre szánt keretbõl vonnák el, ami gyorsíthatná a hagyományos vasutak lepusztulását...