Különös az a jelentés, amelyet 1979. április 28-án készített egy III/III-as rendőrtiszt a Görgényi Gáborral történt találkozása után. Leírta, hogy úgy tapasztalta, a titkos megbízott ki akarja vonni magát a szervezetszerű együttműködés alól. (Ekkor két és fél éve volt az ügyvéd hálózati ember.) Ehhez Görgényi a tartótisztje szerint hozzátette, egyoldalú a kapcsolat, mert a szolgálat nem tud neki semmit nyújtani, így nem tudják elintézni neki a "spré-dolgot". (A rendőrség által ekkor az intézkedéseknél használt és a pillanatnyi látást nehezítő sprayről volt szó.) "Volt néhány haragosom, ezért kellett volna" - adott magyarázatot ma egykori kérelmére a jogász.
Egy 1980. január 21-én kelt jelentés arra lehet bizonyság, hogy "Láng" és Simonyi kapcsolata egyáltalán nem volt kiegyensúlyozott. Ugyanis azt rögzíti, hogy "visszaállt a régi barátság emberileg". Előtte ugyanis, nem derül ki, milyen konfliktus miatt, a költő hónapokig nem fogadta az ügyvédet. A tartótiszt kérte ügynökét, hogy jelentse, mit gondol Simonyi és baráti köre az afgán helyzetről, Titóról és a Jugoszláviában várható események visszhangjáról.
"Simonyi versét szándékosan, mintegy provokatív szándékkal hozta a Magyar Nemzet 1981. március 15-ei száma. Előtte néhány nappal a szerkesztőségből Berkes Erzsébet közölte vele, hogy bár régebben náluk van a vers, de jobb megoldást találtak, a március 15-ei számban hozzák. Ez a Magyar zászlóról az utolsó szó jogán című versre vonatkozik. [Valójában az 1984-ben, a Két szerelem című kötetben megjelent Hazáról az utolsó szó jogán című költeményről van szó.] Figyelemre érdemesnek tartom a pillanatnyilag megnevezni nem tudott költő ugyanezen számban hozott "Szitkozódva könnyebb" című versét, ami ugyancsak elveinkkel ellentétes érzelmekre utal. Az adott versösszeállítás egészen provokatívnak látszik. Utána kellene nézni, hogy ki is ez a Berkes Erzsébet, milyen beállítottságú személy, mert ezekből úgy látszik, hogy nem teljesen megalapozottan bírja a Népfront lapszerkesztőségének bizalmát" - írta a gyulai ügyvéd 1981. március 20-i ügynöki jelentésében.
A tartótiszt értékeléséből kiderül, hogy ezt követően utánanéztek Berkes Erzsébetnek.
"Láng" 1980 áprilisában arról számol be jelentésében, hogy Simonyi "az utóbbi időben szorosabbra fűzte barátságát Balogh Kadosa, Debrecenben dolgozó atomfizikussal és Niklai Ádám, ugyancsak Debrecenben élő költővel". Majd arról panaszkodik tartótisztjének, hogy az utóbbi időben rászállt a gyulai rendőrség. Ugyanis a Park Hotelben szeszes italt ivott, ezt a rendőrök meglátták, majd lesben álltak, és lezárták a hotel környéki utakat. Mindezt zaklatásnak érezte Görgényi. A jelenésekben Simonyi kapcsán szó esik Székely János könyvtárosról, aki gyakran jár Erdélybe, ahol "nacionalista" könyveket vásárol. Egy gyulai középiskolai tanárról, akivel a költő éppen azért szakította meg a kapcsolatot, mert besúgónak ítélte - s erről éppen "Lángnak" számolt be.
Egy 1982. január 25-én készült jelentés arról ad hírt, hogy még előző év decemberében Simonyi felkereste "Láng"-ot a lakásán, de mivel nem tartózkodott otthon, testvérénél hagyta a párizsi Magyar Füzetek legutóbbi számát. Másnap Simonyi visszament a folyóiratért, és elvitte. Ezt követően "Láng" ment el Simonyihoz a lapért, s ekkor a költő bizalmasan beszámolt a Magyar Írószövetség 1981. december 12-13-án rendezett közgyűléséről, ahol "megdöbbentően beszéltek egyesek. Volt olyan, aki kijelentette, hogy Nagy Imre halálával véget ért Magyarországon a szocializmus építése."
A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy Simonyi "Láng" öccsével, Görgényi Ernővel volt jobb kapcsolatban, így feltehetően neki vihette a Magyar Füzeteket. Egy 1983. február 18-áról származó jelentésében "Láng" pontos képet ad tartótisztjének, hogy kikkel és milyen körülmények között találkozik rendszeresen Simonyi a gyulai Club kávézóban, mindig a kora délutáni órákban. Közöttük találni Wlassits Gábor bírót, Petróczki Zoltán tanárt és a kávézót üzemeltető Hargitai Zoltánt. Egyik jelentésében, feltehetően a szolgálat egy felvetésére válaszolva, Pénzes Ferenc újságírót nevezi meg olyannak, aki "ellenséges tartalmú sajtótermékek, így a Beszélő terjesztésével számításba jöhet". Pénzes neve kapcsán névsorolvasást tart jelentésében "Láng", és Krasznahorkai Géza (könyvtárigazgató), Krasznahorkai László (író), Székely János (könyvtáros) és dr. Molnár Mátyás békéscsabai jogászról írt.
A III/III-as tisztektől ekkor feladatul kapta, hogy "gyűjtsön adatokat Pénzes Ferenc már említett újságíró és Pocsay Gábor orvos [ekkortájt Simonyi legjobb barátja - a szerzők] politikai magatartásáról, s tudja meg, milyen ellenséges, ellenzéki anyagokkal rendelkeznek, s azok honnan származnak".
Görgényi Gábornak több jelentés fénymásolatát megmutattuk és átadtuk. Szerinte "sok bennük a költemény", és nagyon gyakran a "szájába adtak mondatokat", vagy "azokat mondta vissza, amit az állambiztonsági tisztektől hallott".
Kérdésünkre Görgényi elmondta, "valószínűleg semmilyen komolyabb problémája nem lett volna, ha visszautasítja az állambiztonsággal való együttműködést", de hangoztatta, itt nem erről volt szó. Majd megismételte, Simonyi tudtával és belegyezésével ők szerették volna kideríteni, mit akar tudni a III/III.
*
