Az angolszászok 410 és 700+ közötti britanniai megtelepedésének kérdései kerülnek megvitatásra. Az általános kérdések mellett arra keressük a választ, hogy ez a migráció mennyire hasonlít a magyar honfoglalás menetére.
Az angol wiki frízekről szóló szócikke is ír erről, tulajdonképpen emiatt lehetséges, hogy a fríz az angol legközelebbi élő rokonnyelve a scotsot(szintén az óangol utódja) nem számítva.
Az pedig érdekes feltevés, hogy ezek a törzsek mennyire lehettek egységes politikumok. Az angelnek szinte teljes egésze, a szászok kisebbik és a jütök nagyobbik része érintett volt a migrációkban. Ez valamiféle összedolgozást feltételezhet.
Britanniában legnagyobb számban az angelnek voltak és ők foglalták el a legnagyobb területet(East Anglia, East Midlands és South Yorkshire régiók). A szászok voltak a második legszámosabb és befolyásosabb csoport, első megtelepedési helyeik Essex, Sussex és Middlesex(ma Greater London északi fele kb.). A jütök meg valószínűleg egy kisebb törzs voltak, nagyjából mellékszereplők lehettek az angolszász honfoglalásban. Kent, Surrey, Hampshire megyékben és Wight-szigeten voltak ők a germán foglalók.
A képletet bonyolíthatja, hogy elvileg Skandináviából is jöttek bevándorlók a vikingek előtt, de a fő angolszász hullámok után. Bár ennek a részleteiről semmilyen forrásban nem olvastam.
A frízek tulajdonképpen a kontinensen maradt angolszászok leszármazottai. Frízföld területe lakhatatlanná vállt az áradások miatt a 3-4.században, majd a helyzet normalizálódásával ugyanazon anglii, szász, jüt törzsek népesítették be akik ugyanekkor Britanniába mentek.
"Mi ment mellé? Hol érv az, hogy ki él és ki nem? Múltkor még jó volt Jackson '53-ból... Györffy okos ember volt, több olyan dolgot mondott amit szerintem te is alap tényként kezelsz máig, miért ebben tévedett volna?
(Egyébként valójában egyik számot sem tartom megalapozottnak, még mielőtt)"
Az ment mellé, hogy mikori Györffy becslése?? 1963.
És mikori Härke cikke? ................................. 2011.
Hát csak ennyi. :-D
Nem az él vagy nem él volt az érv, hanem milyen régi egy adott becslés.
Jackson még mindig jó, mivel Hall még mindig rá hivatkozik a wikis cikkben
(lásd "remains broadly accepted")
És te sem tudtál mutatni semmi jobbat, illetve Hall (2012) nem cáfolja Jackson adatait.
Olvastam. Szépen felvezeti. OK. Ki vitatta a problémafelvetést???
"Itt, egy (olyan) kutatást szeretnénk bemutatni, mely a kérdéssel kapcsolatos releváns új bizonyítékokat tár fel."
Ennyi. És újra elolvastam a cikk összefoglalóját. Sehol nem írja le, hogy az 5 temető alapján megállapított arányokat (ő/h) innentől majd a teljes akkori lakosság szintjén fogjuk alkalmazni.
"Hiszen bármi van a létszámmal, a magyarok mellett nem volt ott több országnyi magyarul vagy legalább FU nyelven beszélő "napi" kapcsolatban, nem?"
Mint mondtam ez méretes szalmabáb.
Teljesen lényegtelen a kapcsolattartás sebessége, meg a dániai nagymamának küldött levél postafordulója, az utánpótlás lehetősége stb. -- a lényeg a ténylegesen betelepült emberek mennyisége, akár nálunk, akár ott.
Ez meglehetőség hasonlít. Még akkor is, ha átlagoljuk a széles szórást mutató becsléseket.
"Pedig tök egyszerű lenne, ott van pár pont, lehetne őket pipálgatni."
"Hogy a cikk nem a saját modelljéről szól mondjuk de még csak nem is arról, hogy hogy volt, hanem hogy hogy nem lehetett."
Azt látom, hogy Sudár úgy mondott véleményt az egész angolszász (ASz) modellről, hogy nem vizsgálta meg olyan alaposan, mint mi. Igen, felírt pár olyan követelményt, amiről szinte rögtön látszik, hogy mennyire "mű".
"Kb. annyi a közös pont, hogy ott is lakott területre érkeztek és mezőgazdasági területre meg megmaradt a nyelvük a végén" Plusz SB nem veszi figyelembe a kezdeti arányok hasonlóságát,
de kitalálja az a-távolság-nem-távolság követelményt stb. (Részletezve)
"Eighty-nine of the individuals come from five Anglo-Saxon cemeteries: Brandon in Suffolk, Breedon-on-the-Hill in Leicestershire, Burwell in Cambridgeshire, Dover Buckland in Kent, and Eriswell in Suffolk. Breedon-on-the-Hill, Dover Buckland, and Eriswell date to the Early Anglo-Saxon Period (410 CE-660 CE), while Brandon and Burwell date to the Middle Anglo-Saxon Period (660 CE-889 CE)."
A végeredmény:
"Analyses that focused on skeletons from the Early Anglo-Saxon Period (410 CE-660 CE) indicated that between two-thirds and three-quarters of the Anglo-Saxon individuals were likely of continental northwest Europe ancestry, while between a quarter and one-third of them were people of local ancestry. Analyses that focused on individuals from the Middle Anglo-Saxon Period (660 CE-889 CE) returned substantially different results. They indicated that 50–70% of the Anglo-Saxon individuals were likely of local ancestry, while 30–50% of them were likely of continental northwest European ancestry."
