Vajon hány fotont kell egymás után kilőni, hogy az egyik biztosan eltalálja a hidrogén atommagja körül keringő elektront?
Ha egy foton nem találja el az elektront, akkor vajon az atommag elnyeli a fotont? Az elnyelés után mi történik?
"Tehát amikor az írod, hogy kiváltódik egy elektron, az azt jelenti, hogy az elektron éppen egy elektromágneses hullám interferencia csúcsába kerülvén magasabb pályára lép (ahonnan aztán visszaugrik saját pályájára, és akkor kibocsát egy warez-t)?"
Igen, nagyjából így van. De nem warez, hanem waser (kiejtve: vézer)
Ah... most olvasom, hogy az elektronból nem lép ki semmi... Muszáj lesz félretennem ezt az indexet, majd, ha összeáll teljesen a kép, amiket írtál, és magyaráztál, akkor majd kérdezek megint.
Tehát amikor az írod, hogy kiváltódik egy elektron, az azt jelenti, hogy az elektron éppen egy elektromágneses hullám interferencia csúcsába kerülvén magasabb pályára lép (ahonnan aztán visszaugrik saját pályájára, és akkor kibocsát egy warez-t)?
"Igen... olvastam már többször is, hogy amikor a foton az ernyőbe csapódik, a hullámegyenlet összeomlik."
Ez csak amolyan matematikai erőlködés, hogy megmentsék a foton.
"De a valóságban a waser, ... hogyan omlik össze? Összezsugorodik a becsapódási pontba, hogy az eredeti kiindulási energia mind ott "hasznosuljon"?
Nem omlik össze. Az csak egy gyermekmese, hogy egy kibocsátott energiaadag egyben is nyelődik el. Szó sincs róla. Nem így működik a dolog.
Sok-sok atom bocsát ki a vézereket egyszerre, amik egy hullámteret képeznek. Ezek a hullámok folyamatosan interferálnak egymással. Néhol felerősítik egymást, héhol legyengítik. Abban a pontban ahol sok hullám éppen erősíti egymást, ott koncentrálódik nagyobb mennyiségű energia, és ott tud kiváltódni egy elektron, vagy ott lesz erősebb a fény. Tehát a sok-sok atom fénykeltéskor és fényelnyeléskor is összedolgozik.
Kicsi dick, meg is lepődtem volna, ha nem így reagálsz. Te a szűk agyaddal el sem tudod képzelni, hogy valaki másképpen gondolkozzon, mint te. Azt meg aztán végképpen nem, hogy többen is vannak ilyenek.
Mi ez a kamunickje vagyok valakinek?! Sértésnek tűnik. Itt ilyet is megengednek maguknak egyesek? Primitívnek nevezett az iménti... fickónak gondolhatnám az illetőt, aki véletlenül idejött nagyképűsködni. Eltévedt.
"...már sokszor elképzeltem a fotont - még akkor fotonnak gondoltam - amint kilép az elektronból, és gömb formában halad tovább, de nem stimmelt nekem az, hogy tágulna közben."
Fénysugárzáskor az elektronból nem lép ki semmi, sőt még az atomból sem. Az elektronburok megrezegteti maga körül a fényközeget, amikor átrendeződik. Ez a rezgés terjed szét gömbhéj formájában. Mint ahogyan egy hangszóró megrezegteti maga körül a levegőt, és a hang minden irányban szétterjed a hangszóró körül. Vagy a rádióadóra szerelt antenna is körkörösen rezegteti meg maga körül a közeget, és így terjed szét 3D-ben. Vagy a vízbe ejtett kő körül a vízhullámok is kör alakban terjednek szét. A fény esetében ezek gömbök, és egyre nagyobb méretűre növekszenek.
"Namármost az ilyen nagy gömb egyik gömbi pontja a Világegyetem egyik végén száguld, a másik pontja a gömbnek a Világegyetem másik végén száguld. Mondjuk éppen a mi teleszkópunkba. Ez a gömb "részecske" már olyan gyenge energiával kell, hogy rendelkezzen, ami töredéke a kiindulási energiának. "
Ez pontosan így van. Az energia egyre nagyobb térrészre oszlik szét.
A foton esetében Einstein úgy képzelte, hogy nincs tágulás, a fotonrészecske végig pici marad és egyben szállítja az energiaadagot.
"A teleszkóp ernyőjében elnyelődik a fotó papíron, de a Világegyetem másik végében lévő fotonrész energiájával mi lesz?"
A fényhullám energiájának a Világegyetem másik végében lévő részét az ottani teleszkóp nyeli el. Te csak azt a részét kapod, ami a te teleszkópodba esik. De, az atomok nem egyesével keltik a fény, mert a fényforrás sok-sok milliárd atomból áll. Ezeknek az energiája összeadódik, ezért jut el a fény a Világegyetem távoli részébe is.
"Ezért úgy képzeltem a fotont, hogy gömbszerű, de nem tágul..."
Einstein is így képzelte, de később rájött, hogy tévedett. Meg aztán ezt a kísérletek is cáfolják. (Lásd: Selényi Pál kísérletét).
Igen... olvastam már többször is, hogy amikor a foton az ernyőbe csapódik, a hullámegyenlet összeomlik. Hm.. Azt el tudom képzelni, hogy az egyenlet összeomlik, és akkor le kell radirozni a papírról, hogy ne tévesszen meg utána senkit. De a valóságban a waser, vagy mások kedvére a foton nem egyenlet, és hogyan omlik össze? Összezsugorodik a becsapódási pontba, hogy az eredeti kiindulási energia mind ott "hasznosuljon"?
Nem hiszem el! Annyira meghatódtam korrekt magyarázataidtól, hogy már majdnem könnyezni kezdtem. Most azt gondolod, hogy viccelek. Nem. Olyan rég kerestem ezeket a válaszokat... írtam fizikus ismerősöknek, ismeretleneknek... de nem válaszoltak. Közben mindenféle cikkekben kerestem a választ, de mindent találtam, csak amit kerestem, azt nem.
Szóval, nagyon köszönöm. És hálás is vagyok, ezért küldenék neked egy animációt, amit én készítettem. Biztosan nagyon tetszeni fog, vagy elpusztulsz a nevetéstől. Pedig nem viccből készítettem, hanem "tudományos" célból. Csak éppen hol van egy link, ami hozzád vinné az animációt?
Ez a rezgőkör fogott meg engem a leginkább. Könnyen el tudom képzelni az így keletkező hullámokat, amelyek gömbformában tágulnak, és így haladnak tovább.
Namármost a waser esetében még makacskodom: már sokszor elképzeltem a fotont - még akkor fotonnak gondoltam - amint kilép az elektronból, és gömb formában halad tovább, de nem stimmelt nekem az, hogy tágulna közben. Hiszen, ha tágul akkor az az egy kvantum egyre nagyobb gömböt képez, és a végén világegyetem méretűvé válik, amennyiben nem találkozik egy másik akármivel, amiben elnyelődik. Namármost az ilyen nagy gömb egyik gömbi pontja a Világegyetem egyik végén száguld, a másik pontja a gömbnek a Világegyetem másik végén száguld. Mondjuk éppen a mi teleszkópunkba. Ez a gömb "részecske" már olyan gyenge energiával kell, hogy rendelkezzen, ami töredéke a kiindulási energiának. A teleszkóp ernyőjében elnyelődik a fotó papíron, de a Világegyetem másik végében lévő fotonrész energiájával mi lesz? Ezért úgy képzeltem a fotont, hogy gömbszerű, de nem tágul, hanem így halad, miközben forog, meg minden egyéb tulajdonságát kifejti. Például olyanokat is olvastam, hogy összeütközik egy másik fotonnal, és elbomlik két másik - nem tudom már milyen nevű - részecskévé, majd szinte azonnal egyesül és fotonként halad tovább.
"Nem megerősítettelek, hanem helyreigazítottalak."
mi lett volna az?
"A fényben nincsenek részecskék, csakis hullámok."
való igaz. a fény, mint az elektromos és mágneses tér hullámai váltakozásának egyetlen periódusa a részecske. mérete a hullámhossz és az amplitúdó nagyságától függ.
"Az energiaadagokat méteres vastagságú, gömbhéj alakú hullámvonulatok szállítják."
??
"A fényben nincsenek részecskék."
igen, ezt tisztáztuk.
"Ez hogy jön ide?"
úgy, hogy még az elektron, ... proton, neutron ... is hullám (is).
"a részecskefelfogásnak minden valóságos kísérlet ellentmond"
melyik? a kétrésben az a félreértés, hogy eddig nem figyeltek a virtuális fotonok lökdöséseire, vagyis hogy a részecskét taszigálják. ma már ez jól érthető, mert a részecske csak egy jól körülhatárolt helyre érkezhet, nem akárhozá hullámozhat. a becsapódáson is jól látszik, hogy részecske.
"Ilyen nincs. Az elektromágneses sugárzás széles spektruma osztható fel rádióhullámokra, mikrohullámokra, hősugárzásra (infravörös sugárzásra), fényre, ibolyántúli sugárzásra, röntgen sugárzásra, stb. Az EM sugarak egy kis szelete a látható fény."
azért megerősítettél, köszi!
"EM hullámok vannak."
mint részecskék, ok.
"Ez meg mi a manó?"
részecske, az elektromágneses mező kvantuma. az elektromágneses energia legkisebb csomagja (részecskéje).
"A fény nem anyag, hanem egy mozgásfajta. Nevezetesen hullámmozgás."
