Tehát összegezzük. az első festmények kb 12000 évvel ezelőttiek és semmi ló nincs rajtuk, csak a korabeli India állatvilága. A kora középkori és ókori festményeken meg vannak lovak és lovasok is, mivel akkorra az Észak Eurázsia sztyeppvidéke közönséges állatainak háziasított példányai már ideérkeztek.
Sometimes the fat of animals and extracts of leaves were also used in the mixture. The colours have remained intact for many centuries due to the chemical reaction resulting from the oxide present on the surface of the rocks.
One rock, popularly referred to as “Zoo Rock”, depicts elephants, sambar, bison and deer. Paintings on another rock show a peacock, a snake, a deer and the sun. On another rock, two elephants with tusks are painted. Hunting scenes with hunters carrying bows, arrows, swords and shields also find their place in the community of these pre-historic paintings. In one of the caves, a bison is shown in pursuit of a hunter while his two companions appear to stand helplessly nearby; in another, some horsemen are seen, along with archers.
It is a marvel that the paintings have not faded even after thousands of years. Many archaeologists ponder on the possibility that these paints were made of colored earth, vegetable dyes,[dubious – discuss] roots, and animal fat. Brushes were made of pieces of fibrous plants. Because of the natural red and white pigments the artists used, the colors have been remarkably well preserved. The oldest paintings are considered to be 12,000 years old, but some of the geometric figures date to as recently as the medieval period.
The colours used are vegetable colours which have endured through time because the drawings are generally made deep inside a niche or on inner walls. The presence of the figure of a horse, which is supposed to have come into India in relatively recent times, indicates that some of the drawings date back a few thousand years but there are other drawings which have been established as of the paleolithic age by archaeologists, using carbon dating techniques.[citation needed]
Sündisznó effektus. A legrégebbi festmények nem 40000 évesek, hanem 12000 évesek és a koraközépkorig festegettek akik gusztust kaptak a korábbi festőktől. A korai (12000 éves) festményeken meg nincsenek az Észak Eurázsiai sztyeppevidék közönséges állata ló, mivel Indiában nem őshonos.
The rock shelters and caves of Bhimbetka have a number of interesting paintings which depict the lives and times of the people who lived in the caves, including scenes of childbirth, communal dancing and drinking, and religious rites and burials, as well as the natural environment around them.[7]
Executed mainly in red and white with the occasional use of green and yellow with themes taken from the everyday events of aeons ago, the scenes usually depict hunting, dancing, music, horse and elephant riders animal fighting, honey collection decoration of bodies, disguises, masking and household scenes. Animals such as bisons, tigers, lions, wild boar, elephants, antelopes dogs, lizards, crocodiles etc. have been abundantly depicted in some caves popular religious and ritual symbols also occur frequently
The superimposition of paintings shows that the same canvas was used by different people at different times. The drawing and paintings can be classified under seven different periods.
Period I - (Upper Paleolithic): These are linear representations, in green and dark red, of huge figures of animals such as bison, tigers, and rhinoceroses.
Period II - (Mesolithic): Comparatively small in size the stylised figures in this group show linear decorations on the body.
In addition to animals there are human figures and hunting scenes, giving a clear picture of the weapons they used: barbed spears, pointed sticks, bows and arrows. The depiction of communal dances, birds, musical instruments, mother and child pregnant women, men carrying dead animals, drinking, and burials appear in rhythmic movement.
Period III - (Chalcolithic) Similar to the paintings of the Chalcolithic, these drawings reveal that during the period the cave dwellers of this area were in contact with the agricultural communities of the Malwa plains and exchanged goods with them.
Period IV & V - (Early historic): The figures of this group have a schematic and decorative style and are painted mainly in red white and yellow. The association is of riders, depiction of religious symbols, Tunic-like dresses and the existence of scripts of different periods. The religious beliefs are represented by figures of yakshas, tree gods and magical sky chariots.
Period VI & VIl - (Medieval) : These paintings are geometric linear and more schematic, but they show degenerations and crudeness in their artistic style. The colours used by the cave dwellers were prepared combining manganese, hematite (soft red stone), and wooden coal.
Sometimes the fat of animals and extracts of leaves were also used in the mixture. The colours have remained intact for many centuries due to the chemical reaction resulting from the oxide present on the surface of the rocks.
Már egy vitában írtam, miután utána néztem amit találtam a Net-en, hogy az idézett indiai lelőhelyen kb 40000 éven keresztűl csaknem folyamatosan rajzolgattak a polgárok. Tehát a koraközépkori és paleolit rajzok is vannak egymás mellett. Mintha különböző graffiti bandák egymástól függetlenül különböző időszakokban rajzolgattak vona egymás mellett.
Álltalában a faszénből vagy pigmentből vett mintából tömegsektrométerrel megnézik a C14 izotóp arányát, és ezt összehasonlítják az ismert korú minták (dendrokronológia, vagy jégmagminta) c14 izotóp arányával.
Régebben a barlang talaján talát emberi nyomokat eszközöket próbálták datálni. De ez nem működik olyan barlangokban amitk folyamatos használat alatt voltak és a C14 pontosabb.
Senki nem fest vérrel. Ha okkerrel festettek akkor nem, ha faszénnel akkor esetleg igen, esetleg ha szerves anyagbó készült pigmentet használtak.
Az általad beinkelt kép ugyanabban a stílusban készült mint a Bhimbetkai lovasok, nem csodálkoznék ha a kép valójában onnan származna.
A lényeg az hogy a linkelt cikked egy "hinduizmus népszerű használjuk ki" weboldalon található, három sort hoz refernia nélkül. Nem feltételezem fel a rossz szándékot szerintem csupán félreértette amit olvasott és kitette a weboldalára érdekesség céljából.
Tény és való hogy indai barlangokban vannak 35-40 000 éves rajzok. És az is hogy ugyanazokban a barlangokban találhtóak 12. 13. századi rajzok is. Meg minden köztes korból.
India nincs ezzel egyedül, Ausztráliában, Dél-Afrikában ugyancsak találhatóak barlangrajzok amelyekbe megszakítás nélkül festettek ugyanabban a stílusban 40000 éven keresztül.
Ez nem a Bhimbetkai barlangokban található. És azt írták róla, hogy 40 ezer éves, nem pedig középkori. A rajz stílusától függetlenül meg lehet állapítani a korát, nem? Pl. ha vérből van a festék.
Azért nem kell Nobel díjjért rohanni. A Bhimbetkai barlangokban található barlangfestmények a felső paleotikumtól a középkor végéig készültek. Ráadásul mivel az ókorban és a középkorban a barlangok alkalmi szállásként funkcionáltak gyakran egyszerű pásztorfiúk váltak alkalmi festőkké. Ennek eredménye hogy a középkori festmények gyakran jóval stilizáltabbak mint a kő vagy rézkoriak.
Úgy tudom, a festmények korát nehéz megállapítani. Nem lehet, hogy elértetted? MErt van Indiában a bhimatekai barlang, ahol vannak 40000éves rajzok, illetve pár ezer éves lovasrajzok.
Ennél a rövid hírnél sehol nem találtam többet a dologról a neten.
Elvileg egy 40 ezer éves barlangrajzról van szó, amit 2002-ben találtak Indiában. Egy lovast és hadsereget ábrázol, ami elég szokatlan. Hogy lehet ez? Rosszul állapították meg a festmény korát?
