Explicația că latinofonii proto-românii se retrăgeau în munți vreme de secole în timpul Ťinvaziilorť este de o absurditate atât de mare, încât e uluitor că a putut fi acceptată de-atâta timp. Pentru ca o populație compactă să trăiască secole în munți, ar trebui să avem așezări atestate arheologic, fortărețe și drumuri. Carpații nu pot fi străbătuți de-a lungul crestelor altfel zis, nici astăzi, cu excepția unor alpiniști puși pe record, nu s-ar putea merge de la sud la nord, de-a lungul piscurilor, din trecătoarea Brașovului spre Bucovina. O populație sărăcită, fugită în munți vreme de secole, și-ar pierde rapid unitatea lingvistică și am avea azi nații romanice distincte între Făgăraș și Maramureș. Apoi, îngustele văi ale Carpaților nu prezintă, arheologic, absolut deloc urmele unei ocupări vechi din partea unei populații masive. La fel cum toponimia și hidronimia munților Carpați nu sunt romanice, ci majoritar slave. Misterioasa populație a strămoșilor noștri care de-a lungul Ťmileniului de tăcereť (2711241) e presupusă a fi trăit în munți, în vreme ce câmpia a fost ocupată secole la rând de goți, slavi și cumani, nu a lăsat nici o urmă!
Dan Alexe, De-a dacii și romanii: o introducere în istoria limbii și etnogenezei românilor
Az a magyarázat, hogy a latinul beszélők - az ősrománok - az "inváziók" idején évszázadokra visszahúzódtak a hegyekbe, olyan nagy abszurditás, hogy elképesztő, hogy ilyen sokáig el lehetett fogadni. Ahhoz, hogy egy kompakt lakosság évszázadokon át élhessen a hegyekben, régészetileg hitelesített településekre, erődítményekre és utakra van szükség. A Kárpátok nem járhatók át a gerincük mentén, még ma sem, kivéve néhány rekordot döntő hegymászót. Egy elszegényedett népesség, amely évszázadokig a hegyekben él, gyorsan elveszítené nyelvi egységét, és ma különböző román népeket látnánk Fogaras és Máramaros között. Ezen kívül a Kárpátok szűk völgyei régészetileg egyáltalán nem mutatják nyomait egy nagy népességű ősi megszállásnak. Ahogy a Kárpátok hely- és víznevei sem román, hanem többnyire szláv [eredetűek]. Őseink titokzatos lakossága, amely a csend évezredében (271-1241) állítólag a hegyekben élt, miközben a síkságot évszázadokon át gótok, szlávok és kunok szállták meg, nem hagyott nyomot!
Dan Alexe, De-a dacii și romanii: o introducere în istoria limbii și etnogenezei românilor (Dákok és rómiaiak: bevezetés a románok etnogenézisébe és nyelvének történetébe)...
A blakokról Rubruk is ír, egyfelől a Volgánál maradt bolgárokhoz kapcsolódóan ("Nagy Bulgária"), másfelől már ő is keveri a blak/vlachot, mert balkániakról is ír ("Kis Bolgárország") -- akik amúgy lehettek a dunai bolgárokkal odakerült törzsek eredendően, csak Rubruk idejében már ismertek voltak a neo-latin vlachok is.
"A Don torkolatától nyugat felé egész a Dunáig minden a tatároké, sőt túl a Dunán is Konstantinápoly irányában: Blakia, amely Aszen földje, és Kisebb Bolgárország egészen Szlavóniáig mind nekik adózik..."
"A férfiak csinálják az íjakat és nyilakat, a kengyelvasakat és zablákat, készítik a nyergeket, valamint a jurtákat és taligákat, őrzik és fejik a lovakat, köpülik a kumiszt, azaz a kancatejet, csinálják a tároláshoz szükséges tömlőket, őrzik és megrakják a tevéket."
" Ugyanis ebből a Nagy Bolgárországból jöttek azok a bolgárok, akik Konstantinápolyhoz közel, a Duna túlsó partján laknak. És a baskírok mellett vannak az illakok, ami ugyanannyi, mint blak, csak a tatárok nem tudják a b t kiejteni, és tőlük jöttek azok, akik most Aszen földjén vannak. Tudniillik mind a kettőt illaknak hívják, ezeket is, meg amazokat is."
Jó lenne, ha átmenne a köztudatba is ...
Így bőven meglehet, hogy a II. Bolgár cárság nem bolgár - vlach hanem bolgár - b(u)lak gyökerű volt.
Ehhez csak annyit, hogy a románok tudatosan hazudnak, mert nehezen hihető, hogy ne tudnának azokról a forrásokról, amelyek a blakok eredetét egyértelműen igazolják, azaz a blakok ugyanolyan lovasnomád nép volt, mint a bulgárok- vagy a magyarok ősei. És mivel a bulgárok segédnépeként érkeztek a mai Bulgária területére, a lovasnomádok szokása szerint a bulgárok csatáiban is résztvett.
Egyébként úgy tudom, hogy Anonymus és Kézai a munkáikban következetesen blakot írtak és sohasem vlahot, ami azt igazolja, hogy ők még eléggé tisztában voltak a Honfoglalás eseményeivel...
„Ők a Gestára és hasonló homályos forrásokra hivatkoznak...”
Anonymus és Kézai is a koruknak megfelelően regényes, meseszerű, romantikus stílusban írták a magyarok és hunok történetét, beleszőttek a munkájukban nemlétező eseményeket, személyeket is, de ettől függetlenül létező népekről és személyekről is írtak.
Mostanában került a kezembe Rásonyi László nyelvész, turkológus „Hidak a Dunán
A régi török népek a Dunánál” (Budapest 1981) c. történelmi munkája, aminek a „A blakok, azaz bulakok” alfejezetében a kutatásai és más források alapján is bizonyítja, hogy a blakok, (bulakok)nemvlachok, tehát a két népnek semmi köze egymáshoz.
Csak nagyon röviden próbálom összefoglalni a blakokról írtakat: őstörténetükkel kapcsolatban Rásonyi leírja, hogy a karluk törzsek közé tartoztak, és amikor a VI.szd. közepén megalakult türk birodalom 581-ben két részre bomlott, a karlukok szállásterületei a két birodalom szomszédságában a Fekete-Irtisz és a Dzaiszan-köl vidékén volt. A karlukok 9 törzse közül a 7. volt a blak, akiknek nyári szállásai a bulgárok és a baskírok közelében volt.E nép egy kisebbik része az északnyugati területeken megalapította a„tarka lovú nép”országát, nagyobbik része pedig csatlakozott az onogundur törzsszövetséghez, majd később Esperikh bulgárjaihoz.
Mivel a blakok az onogur-bulgárokhoz csatlakozott nép volt, így velük mentek nyugatra is, ahol a bulgárok 679-ben megalapították az Al-Duna és a Balkán-hegység közötti Bulgáriát. Mint csatlakozott nép, a blakok nemcsak a bulgárok háborúiban vettek részt, hanem feladatuk volt Bulgária északi határainak, az erdélyi gyepűk védelme is. Tehát a blakok, mint a bulgárok segédnépe valóban Erdélyben élt, csak ők nem a románok „ősei” voltak, hanem a bulgárokhoz csatlakozott, hasonló kultúrájú és életformájú lovas-nomád nép.
Rásonyi azt is leírja, hogy csak a blakoknak lehetett olyan fegyveres ereje, amivel szembeszálhattak a magyar honfoglalókkal. A csatában a blakok vezére Gelou elesett és ezután mint az lenni szokott a lovasnomád népeknél, a blakok behódoltak a magyaroknak. Tehát az is elképzelhető, hogy Gelou tényleg élő személy lehetett.
Néhány erdélyi településről Rásonyi megjegyzi, hogy neveik bulgár eredetűek. Ilyen pl. Brassó, ami a bulgár boro-suy-ból (szürke víz) fejlődött. Szeben neve a 765–767 között uralkodó bolgár fejedelem, Szebin (görögül Sabinos) nevéből ered. Elképzelhető tehát, hogy a blakokat a két fontos szoros védelmére még a bolgárok telepítették. Valószínűbb azonban az, hogy a magyaroktól elszenvedett vereségük és a nekik való behódolásuk után a magyarok hozták létre a dél-erdélyi bulak, blak gyepűt.
Tehát ezek után – ezt már én teszem hozzá - joggal állítható, hogy semAnoymusnál, sem Kézainál nem elírás a blak (vlach helyett), mivel ők még tudhatták, hogy a Honfoglalás korában a bulgárok gyepűvédő segédnépeként valóban élt egy blak nevű nép Erdélyben.
Egy 1222-ből származó oklevél Erdély déli határvidékén, az Olt völgyében említi a „terra Blacorum”-ot, a ’blakok földjét’, és lehetséges, hogy ebben a hadászatilag fontos Brassó és Szeben közötti völgyben a bolgárok azért telepítették le a bulakokat, hogy őrzői legyenek a Tömösi-szorosnak és az Olt áttörésének.
És nagy valószínűséggel, II. András sem tévedésből íratta az 1224-ben kiadott Diploma Ardeneumban a „silva blacorum et bissenorum” (blakok és besenyők erdeje) mondatot, mert neki is tudomása lehetett arról, hogy azon a területen valóban a blakok és besenyők élnek (és nem vlachok), azaz az erdő is az övéké volt. De ugyanez a helyzet a „terre blacorummal” is, ami a Hargita északi részén fekvő Persányi-hegység területe, ahol akkor még szintén a blakok éltek és nem a vlachok...
Nem foglalkoztam soha a témával. Emlékeimben mindössze annyi él, hogy a havasalföldi és a moldvai elit jelentős részben kun származású volt, feltehetően maga Basarab is. Kapásból felnyitottam a Wikipediát, ami ez ügyben Neagu Djuvara: O scurtă istorie a românilor povestită celor tineri c. 2002-es cikkére hivatkozik.
Igen, az északi/nyugati lejtők alkalmatlanságát a transzhumáló pásztorkodásra meglepő módon egy román szerzőtől is olvastam anno (a nevére nem emlékszem). Mindez azonban a legkisebb mértékben sem zavarja a román történészeket, akik még arra is képesek, hogy a letagadhatatlan albán kapcsolat mián szerencsétlen skipetárokat eredeztessék a Kárpátokból ...
Kérdés, hogy a pásztorok után milyen régészeti hagyaték marad jellemzően, ez pl. kimutatható-e mondjuk Szófia környékén, ahol máig felismerhetően sok a vlach eredetű helységnév, tehát ott biztosan éltek az erdélyi románok elődei. Ha ez pozitív, akkor irány Erdélyország, lássuk, ott mit találnak a román régészek.
na persze. azt jelenti, pannonia királya, nem a pannonoké.
és azért, mert olaszok voltak az írnokok. Géza esetében is az a helyzet (a pénzverés politikai dolog volt és több helyen azt említik, h "Szent István, az önálló magyar pénzverés megalkotója", azaz az is lehet, h Géza nem maga verettette a pénzét).
Géza még a saját nevét is hagyta külföldi mintára megváltoztatni...
Nekem erről az a véleményem hogy ha bizonyos népek csak a mi krónikáinkban szerepelnek akkor azok nem biztos, hogy léteztek ott és akkor. Ne felejtsük el, hogy a gesta azt is állítja, mi vagyunk a hunok. Szóval továbbra is hiányzik a hiteles forrás.
A magyar csak egy elnevezés semmi több, Mátyás még ugye a pannonok királya volt (Mathias Rex Pannoniae) Géza meg "Türkia hű királya" ahogy azt a Szent Koronán olvashatod. Van egy nép amely ugy váltogatja önelnevezéséeit mint más az alsógatyáját és ha ezt a román tudományosság használja, akkor nesze neked ugy kell.
nem a mi hagyományunk, csupán az ó-keresztény pannoniai hagyomány. ugyanis csak onnan származhattak a kereszténységbe olyan szkitamagyar kifejezések, mint a szabadum vagy az amen.
trajanus volt talán aki elvitte vagy egy millió dákot rómába az arénába.
azt volt róma mindenkori legnagyobb hadjárat ünneplés. a római császár a neve mellé odatette, h dák.
aztán elkezdték kitermelni az aranyat a dákok földjén, odavittek sokakat a balkánról, moéziából, trákiából rabszolgamunkára. a dákok beolvadtak, de amikor 4-felé osztották szét a birodalmat, az egyik római császár dák származású volt (dukla).
