Hadd tegyem még hozzá - ismeretterjesztő szándékkal - hogy a Word első szintű helyesírás-ellenőrzője (a piros hullámvonal) csak két szóköz közötti karaktersorozatot ellenőriz. Így azt a hibát, ha egy szót, hibásan külön, írunk, per definicionem nem képes észrevenni. A "zöld vonalas" nyelvi ellenőrző gyakran szól az ilyen hibák esetében, azonban igencsak bizonytalan, mert nem is lehet más.
Úgy látszik, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy azokat a hibákat, amelyek csak a szövegkörnyezet alapján érzékelhetők, a számítógép nem képes felismerni-javítani. Így például, ha két névszó vagy ige között kötőjel van, ezt a gép sosem veszi hibának (mert elvileg a magyarban minden két névszó vagy ige között lehet kötőjel), vagy pl. ne várjuk, hogy az elöl-elől, az előtt-ellőtt és hasonló szavak hibás előfordulásait megjelölje a gép.
Emiatt a helyesírás-ellenőrzőt csak segédseszköznek tekinthetjük, és ha nem hagyatkozhatunk rá kizárólagosan. Néhány hibatípus, amelyre mindenképpen oda kell figyelni a helyesírás-ellenőrző használata esetén:
1. Az úgynevezett értelmes hibák (előtt-ellőtt).
2. A különírás, mint hiba (hirdetés felvétel).
3. Az írásjelezés (bár a vesszőhibák esetén a "zöld" javító kedvesen figyelmeztet a körültekintő döntésre).
4. Az elválasztásnál az olyan szavak esetében, ahogy egy egyszerű (de továbbképzett, jelezett, ragozott) szó alakilag egybeesik egy összetett szóval (pl. megint, az -ok végű névszók, amely esetében sok változat összetett szót érzékel).
Kis Ádám
Arról nem beszélve, hogy azért, mert a gép nem szól egy hibánál, még nem kötelező valamit hibásan írni. A számítógép előtti korszakban sem írt mindenki csak hibát. Pedig nem jelzett a gép. Szóval az igényesség – azt hiszem – az írástudókban keresendő.
Az egybeírás.klönírás kérdésében a gépesítés sok esetben azért nehéz, mert mind a két forma helyes lehet, és jelentés alapján kell dönteni. Ezt viszont nem lehet egy számítógéptől elvárni.
Például az elsősorban-első sorban esetében milyen alapon döntsön a gép?
Kis Ádám
Nem konkrétan a Word miatt, inkább általában az angol hatására terjed szerintem ez a nyelvromboló jelenség. A nyitva tartás speciel két szó, de példákat nem találni csak csukott szemmel lehet. Ha a hirdetést emlegetted: ilyet sok helyütt a "Hírdetés felvétel" táblával jelzett helyen adhatsz fel. (A hosszú í csak frocli, merthogy valóban többször elvétik.)
Szerintem nagyrészt a szövegszerkesztők felelősek a különirásért, a Wordxx pl. rendszeresen szétválasztja a szavakat, így lassan már nem találok nyitvatató boltot. Igaz, kiírják, hogy nyitva tartás ettől-eddig, de senki nem áll az ajtóban, hogy azt nyitva tartsa.
Most nem tudok példákat mondani, de a hirdetési ujságok tele vannak ilyen tipusú hibákkal, és ennek az a veszélye, hogy sokan és rendszeresen olvassák, és ezek a hibák rögzülnek az emberek tudatában. Másik fő veszélyt abban látom, hogy nálunk a nyomtatott írásnak van egy bizonyos rangja, és vannak akik eleve helyesnek fogadják az így leírtakat.
szalai
Eloszor is elnezest az ekezetek hianyaert, a tengerentulrol irok.
En is ugy hallottam valami kozlekedesi miniszteriumi forrasbol, hogy az angol "motorway" adja az "M" betut az autopalyak roviditesehez.
Itt bennem az a kerdes merul fel hogy szervilizmus-e, vagy udvariassag reszunkrol idegen nyelven megnevezni orszagunkat, intezmenyeinket, magunkat.
Hogy egy peldat mondjak, az angol nyelvu(!) termeszettudomanyos folyoiratokban a szerzok munkahelyenel rendszeres a "Laboratoire de ..., CNRS", "Medizinische Klinik" vagy "Insitut fur ...", "Dipartimento di ..." megjeloles, ha francia, nemet, svajci, olasz vagy spanyol intezetek munkajarol van szo. Elvetve tunteti azonban fel magat magyar intezet a "rendes" magyar neven.
Ezt a kerdest nyilvan a szokasjog is szabalyozza, es valahol hallgatolagosan a nyelvet beszelo populacio nagysaga lehet a meghatarozo, mert a holland, sved, finn vagy akar a cseh szerzok is angol neven irjak ki intezmenyeik nevet.
Rokon tema futott az "Olimpia" csoportban "Hungary vs Magyarorszag" cimmel.
A "beteg felvonó" igen klasszkus példa, én azokra a liftekre szoktam használni, amelyekre a érdemesebb a "Most éppen működik" táblát kitenni, mint az "Üzemen kívül"-t.
Egyik neves kórházi informatikai rendszerben is "beteg lista" van.
Gyakran gondolkodok arról, hogy ezeket a feliratokat azért készítik-e, hogy jó legyen a közönség közérzete (minthogy jót lehet derülni rajtuk); vagy azért, mert azok száma, akiket "meghat" ez a probléma közelít a nullához (a populáció egészét tekintve).
Lehetne az M7Magyar 7-es is, de én azért gondolom, hogy az "M" az autópályára utal, mivel az általam ismert összes többi, külföldi példa erre utal: pl. Ausztria A2 = Autobahn No. 2, Szlovákia D1 = Diaľnica č. 1, Nagy-Britannia M40 = Motorway No. 40.
Épp most jajdultam fel az idegenség terjedése miatt, s most ismét ebbéli gondokat látok szóvá tenni. A magyartalan szórend és helyesírás terjedését flakonfeliratokon követtem a "További információért klikkeljen ide" topikban, a magyarulezben.
Ajánlom magam:
vurugya
Levente_d: Az M7-tel kapcsolatban teljesen igazad van.
Jomagam: Nem egy ábécébe rendezett listán olvastam ezt, hanem a legtöbb olyan nagy boltban, bevásárlóközpontban így látni, ahol az árutartó gondolák elülsô részén ki van képezve egy sínrendszer, hogy mögé becsúsztathassák az árcédulákat. Az e cetliken szereplô megnevezések magyartalanok igen sokszor. Az lehet, hogy ennek hátterében mégiscsak az áll, amit te mondtál, mert e helyeken – az árufajták mennyisége miatt – nyilván gépi nyilvántartást végeznek, s gépen készítik az aktuális árakat feltüntetô feliratokat is.
Szerintem mégiscsak a telefonkönyv a hibás. Vagy inkább az ábécé: a "zsemle, szezámmagos" (vajon hová tűnt az értelmező jelző elől a vessző? gondolom, jómagad betűhívűen másoltad a forrásból) illendően viselkedik betűrendben: szorosan a "zsemle, mákos" mögé sorolja magát. Vagyis: nem kell olyan, a magyar nyelv sajátosságaihoz igazított programrendszert kitalálni, amelyik a szezámmagos zsömlét meg a mákos zsemlyét - merthogy együvé tartoznak - egymás mellé is sodorja a kígyóhosszú árjegyzéken. Hozsánna az angolszász szoftvernek.
Nem hinném, hogy reménytelen lenne errefelé a nyelvi értékek megôrzéséért való harc.
Két további elrettentô példa (a Terem 1-re hajaznak):
1. Minden házba eljutó színes prospektuson: Barack hámozott x Ft; Cola 1,5 l y Ft stb.
2. A belvárosi közértben és városszéli bevásárlóközpontban sokszor ilyenek az árcédulák: Zsemle szezámmagos x Ft; Szegôléc fenyô y Ft.
Vagyis a lényeges szó kiemelését nem tipográfiával oldják meg, hanem simán elôre rakják, fittyet hányva a magyar jelzôs szerkezet szórendjének. Uez van az M7-es, Kincstárjegy IV-es stb. szerkezetekben, de ott végül is be kell látnunk, hogy helyénvalók, mert az "igazi" magyaros szerkezet sokkal döcögôsebb lenne.
Az egybeírás - különírás szerintem csak egyik jele a nyelvi igénytelenségnek. Az amerikai minták kritikátlan átvételének.
A miniszterek megérkeztek feleségeikkel..
Terem 1, terem 2 (felirat moziban)
Jómagam úgy gondolom, hogy ezen a hosszúsági körön eléggé reménytelen ez ellen a nyelvi lustaság ellen harcolni. Majd ha a szellem napvilága... Addig is marad magamfajtának ez a hely a kibertérben (műveltebbeknek: ez a topic cybertérben).
moho bogarpattintofenevad:
Mindenfajta nyelvi hiba ellen csak a felvilágosító munka segít, hiszen törvénybe nem lehet foglalni a vétkesek bűnösségét. Egy ilyen tevékenységbe kezdett bele az Írd Jól Egyesület, ld. a Törzsasztalon a "Kell-e a hejesírás (:)) az Interneten?" c. rovatot.
Örülök ennek a topicnak, azt hittem, hogy csak paranoia részemről, hogy annyi helyen látok hibásan különírt szókapcsolatokat. Ezek szerint nem, a probléma létezik, és nem csak engem zavar. Hogy tehetnénk ellene?
Kedves Ezso!
Számomra sem világos, mennyiben járultak hozzá a szövegszerkesztők a különírás elterjedéséhez. Szegények ezen a téren elégg tanácstalanok, minthogy a számítógép teljességgel alkalmatlan az olyan nyelvi esetek kezelésére, melyek jelentésfüggőek.
Az egybeírás-különírás kérdése egyébként meglehetősen bonyolult. Kevesen tudják jól, és megfigyelésem szerint sok embert frusztrál, ha ilyen jellegű hibáit szóvá teszik.
Kis Ádám
Egyetértek veled, szerintem e jelenség nagyon veszélyes a nyelvünkre. Azért emiatt nem a szövegszerkesztôket szidnám, de még nem is a bennük működô szóellenôrzôket (Lektor, Helyes-e). Hiszen e programok nem érthetik a szöveget, márpedig a "fontos a marketingcél helyes meghatározása" meg "a marketing cél nélkül fabatkát sem ér" kifejezésekben (hogy a mosónô/mosó nô meg a melegágy/meleg ágy típusúakat ne is említsem) csak a jelentés tudatában lehet eldönteni a helyes írásmódot.
A különírást régebben is el-elvétették persze, de a mostani tömegjelenség szerintem egyértelműen az angol hatása – amire csak rásegített az igénytelenség: kókler írja, fordítja a szöveget; az "újságíró" nyelvileg negyedművelt és atyaistennek, tévedhetetlennek képzeli magát (személyes tapasztalatom!); lektor: ki az, minek az, még neki is fizessek?!
A szabályismertetôdhöz egy kis helyesbítés: a határozós kapcsolatok uúgy viselkednek, mint a tárgyasak vagy a birtokosak, azaz egybeírjuk ôket. De mindháromra igaz, hogy csípôbôl csak akkor, ha jelöletlenek. Ha jelöltek, akkor csak jelentésváltozás esetén vagy a szokás hatalmából kivételesen: barátfüle, egyetért, karbantart.
Sajnos, a szövegszerkesztőknek is köszönhetően egyre gyakrabban tévesztik el az összetett szavak helyesírását. Pontosabban kezd elterjedni a különírás.
Néhány gyöngyszem:
---- kerítés elemek ---- (Ez egy hirdetésből való: vajon kerítés mellett árulnak laposelemet is?)
--- vezető képző ---- (Ez egy szervezeti egység lenne az egyik vállalatnál: talán a képzésben élenjáró értelmet akartak közölni, vagy a vezetőképző tevékenységre szerettek volna utalni?)
--- marketing cél ---- (Valószínűleg marketingcélra alkalmatlan az efféle szókapcsolat...)
Emlékeztetőül: a birtokos és tárgyas szókapcsolatokat mindig egybeírjuk, a jelzős vagy határozós kapcsolatokat pedig csak akkor, ha jelentésmegkülönböztető értelme van az egybeírásnak (pl. jóindulatú, rosszmájú).
Figyelem! A hatszótagos szabály pedig csak a kettőnél több tagszóból álló összetételekre vonatkozik csak.
