Keresés

Részletes keresés

akoel1 Creative Commons License 2001.04.06 0 0 58
koszi a valaszokat.

Akkor meg ket uccso kerdes.
A prion valamifele parazita vagy ez szimbiozikus kapcsolat ami mindkettonek jo? Egyaltalan, mit csinal a prion, amikor nem az idegsejteket eszi?
A masik meg hianyos biologiai ismereteimbol fakad.
Hogy vannak a sejtek kapcsolva? Vagyis mi van ket sejt kozott? Felteszem ez a sejt fajtajatol is fugg, de en ugy kepzeltem eddig hogy az azonos tipusuak sejtfala kozvetlenul egymashoz kapcsolodik. Ott meg mar nem fer el semmi :)

Előzmény: Urby (57)
Urby Creative Commons License 2001.04.03 0 0 57
Ok, Boccs!
Az endogén azt jelenti, hogy a normál prion mindenkiben termelődik, Benned is, bennem is.
Nagyjából jól képzeled, a normál prion valóban ott csücsül a sejt felszínén (kívül), de ha egy kórossal találkozik, akkor ő is kórossá alakul. A kóros eredhet fertőzésből, de egyes mutációk (ez bizonyos populációknál fordul elő halmozottan) a kórós forma spontán kialakulását is okozhatják. A neurotoxikus prion megöli a neuronokat, azaz az idegsejteket.
Előzmény: akoel1 (56)
akoel1 Creative Commons License 2001.04.02 0 0 56
Ez nagyon orvosiul volt. Mi az az endogen?
A priont akkor ugy kell elkepzelni, hogy valami, ami a sejtfalon (belulrol vagy kivul?) figyel, alapvetoen artalmatlan, de ha veletlenul az a terszerkezetileg deformalt, akkor akkor atalakitja a szomszedjat?
Mit csinal egy neurotoxikus prion?
Előzmény: Urby (55)
Urby Creative Commons License 2001.03.31 0 0 55
A prion endogén (mindenkiben termelődik) sejtfelszíni fehérje. Alapvetően két különböző térbeli elrendezésben (konformáció) létezhet. A normál (PrPc)-re elsősorban alfa-helikális struktúra jellemző, míg a kóros (PrPsc) prionra a béta-sheet struktúra. Maga a prion nem szaporodik, a fertőzés során a normál prion térszekzete alakul át kórossá, amit a hozzá kötödő kóros prion indukál. Míg a PrPc ártalmatlan, a keletkező PrPsc neurotoxikus.
Urby
Előzmény: akoel1 (53)
V.László Creative Commons License 2001.03.28 0 0 54

"de egy istalloban monodietan tartott allatnak egyszuen muszaj kiegesziteni a kosztjat. "

Ehhez képest a hazai üzletekben (a kiírás szerint) csak növényi táplálékkal nevelt hazai szarvasmarhát lehet kapni. Igaz, ezt eddig sem hittem el...! Lehet, hogy a "hazai" jelző is csak ennyit ér?

Előzmény: cc (51)
akoel1 Creative Commons License 2001.03.26 0 0 53
Hol is tartozkidik pontosan az a prion? A sejtmagban vagy a plazmaban?
Meg hogy hogy szaporodik?
malmos Creative Commons License 2001.03.26 0 0 52
Először is nem kvárdli, hanem KVARGLI az a sajt féleség... A sajtoknak egyébként nem szaga, hanem illata van. Szaga a sz..nak, a dögögnek, és a húsliszteknek van!
Menj el Tökölre és győződj meg arról, amit irtam. A főzés után, az autókláv kinyitását követően, már a levegőtől, a daraboló-, osztályzó-, és szállító gépektől azonnal vissza fertőződik a főzött anyag. Teljesen mindegy, hogy az az anyag fehéje, vagy bármi más. Amíg az állati takarmányokba nem kevertek húslisztet, addig sem pusztultak éhen az állatok és ami a leglényegesebb: kevesebb volt a RÁKOS MEGBETEGÉS!
Előzmény: cc (51)
cc Creative Commons License 2001.03.25 0 0 51
ez igy tul egyszeru lenne. nem a feherje budos, hnem a mellette maradt felig lebontott zsirok.
az allati maradvanyokkal valamit muszaj kezdeni. ezzel nem tudsz mit csinalni. a masik, hogy bizonyos aminosavak egyszeruen csokkent mennyisegben vannak jelen a novenyekben. egy legeltetett allat eseteben persze a kulonfele novenyek egyuttes fogyasztasabol osszejon a szukseges aminosav mix, de egy istalloban monodietan tartott allatnak egyszuen muszaj kiegesziteni a kosztjat. ezt lehet aminosavankent adagolni, csak az nagyon draga. a masik lehetoseg a hus liszt, ami attol olcso, hogy mellektermekkent keletkezik a dogok eliminalasa kozben.

egyebkent, en meg soha nem hallottam, hogy egy kvardli artalmas lett volna. :D

Előzmény: malmos (50)
malmos Creative Commons License 2001.03.24 0 0 50
(folyt.)Én nem ismerem a Priont és mindazokat, amiket a tisztelt hozzászólók alább említettek, de a húsliszt kellemetlenül büdös (!) és ami büdös az nem lehet jó, sem állatnak, sem embernek. Az állati tetemek mindennemű feldolgozás BETILTÁSÁT kellene elrendelni az illetékeseknek. Elhullott állati tetemet csak elégetéssel szabadjon megsemmisíteni! Úgy a hazai, mint az importból származó hús-, és hallisztek takarmányba történő bedolgozását azonnali hatállyal be kellene tiltani!
Előzmény: malmos (49)
malmos Creative Commons License 2001.03.24 0 0 49
Tisztelt hozzászólók, pro és kontra! Magyarországon az elhullott állatok kisebb hányada még meglévő dögkutakba kerül, de az elhullott állatok nagyobb hányadát a fehérje feldolgozó vállalatok intézményesen szállítják bejelentés alapján a legközelebbi telepre. A hozzászólásokban is utalás történt a 120-130 °C-on autoklávokban főzött állati tetemekről, de amikor az autoklávokból kikerül a döghús, akkor a hűtőkön, daraboló, szállító és osztályozó gépeken azonnal visszafertőződik. Ennyire szegények lennénk, hogy az elhullott állatok megfőzött és lisztté felaprított, húslisztnek nevezett, termékét visszakeverjük az állati takarmányba, cirkuláltatva minden ismert és ismeretlen fertőzést? Takarmánykeverőinkben mindenütt folyik a húsliszt takarmányokba való bekeverése, nem kis mennyiségben. (folyt.)
Urby Creative Commons License 2001.03.19 0 0 48
Én sajnos nem tudom, mi az a JC(40). :-(
Urby
Előzmény: eszli (47)
eszli Creative Commons License 2001.03.15 0 0 47
Mi a különbség a CJD-kór és a JC(40)-vírus okozta megbetegedés között?
Csak komoly és hozzáértő válaszokat kérek!!
Mivel ritkán tudom a fórumot olvasni, lehetőleg az ímélre is kérem a választ!
Köszi :eszli@freemail.hu
cc Creative Commons License 2001.03.14 0 0 46
Lin Yu Tang
elnezest
Előzmény: cc (43)
Urby Creative Commons License 2001.03.14 0 0 45
A benned kialalkult kép azonban abszlute téves. Boccs.
Előzmény: Stoner (42)
Urby Creative Commons License 2001.03.14 0 0 44
Ki emleget itt amiloidot? :-) Vigyázz, mert beindulok és ki sem látszol az amiloidos fejtegetésekből. Van itt nálam néhány száz (ezer?) oldalnyi cikk amiloid témakörben! :-)))
Urby
Előzmény: Stoner (42)
cc Creative Commons License 2001.03.13 0 0 43
az elesztonek is van :)

az amiloidnak viszont el kell hogy keseritselek, nincs koze a prionhoz, ugyanis ott nem struktura modosulas van, hanem felhalmozodas, ami azert jelentos kulonbseg.

szvsz nagyon finom a zoldseg, de a husle kiemeli az izeit, es persze a legjobb, amikor a porhanyos marhahusiban raismersz az egyutt parolt zoldsegek zamatara. mindez Li Yu Tang utan szabadon (Bolcs mosoly).

Előzmény: Stoner (42)
Stoner Creative Commons License 2001.03.13 0 0 42
Kedves Mindenki!
Figyelem a folyamatokat. Nekem a Prion nem olyan meglepő a húsevő streptococcus, az EBOLA, és a többi után. Egyébként van itt valami, amire egy filmben lettem figyelmes(tudományos), az AMILOID. Minden betegségben jelen van. Az a szokása, hogy ami az útjába kerül amiloiddá lesz. Nem tudni micsoda de nincs DNS-e csak RNS-e. Lassan kirajzolódik bennem a kép. A PRION-nak torzult a spirálja. Az egyik felén nincs neki. Szóval csak adjunk továbbra is állati tápot a növényevőknek (lásd még a H.S.) és a természet majd megadja a maga értelmes válaszát erre. (A természet tudata)
cc Creative Commons License 2001.03.13 0 0 41
viszont ez mindenkeppen idetartozik, remelm nem lesz annyira tordelt, mint ahogyan most a kepernyomon latszik :)

lifelines: Prions bend the rules

TOM CLARKE

How the infectious proteins behind BSE (mad-cow disease) jumped a species
barrier to cause the recent outbreak of variant Creutzfeld–Jakob disease is
still something of a mystery. Now researchers have gleaned some clues from
watching similar proteins in yeast flex their shapes enough to cross a species
barrier1.

The infectious proteins involved in BSE are abnormal versions of common
prion proteins. These somehow make normal prions mimic their shape so that,
over time, all the normal prions in an animal's brain have the diseased shape.
Disease is thought to result either from a build-up of infectious prions or a
depletion of normal proteins.

Central to the question of how prions cross species barriers is whether
infectious prions are flexible enough to adopt more than one pathogenic shape
— one to cause disease in their originating species and another to cause
disease in a second species. Or whether additional factors, such as other, as
yet undiscovered proteins, are also needed.

This question is difficult to address in mammals because creating infectious
mammalian prions in the lab has proved impossible, and because samples of
infectious tissue may contain other substances as well as the prions.

So Peter Chien and Jonathan Weissman of the University of California at San
Francisco used two species of yeast (Candida albicans and Saccharomyces
cerevisae) to investigate how prions jump the species barrier. "Yeast is
technically much easier," says Weissman, not to mention much quicker and
cheaper to study.

Yeast cells make a prion called sup35. Like most mammalian prions, normal
yeast sup35 cannot influence the sup35 of another yeast species. But by
creating a prion chimaera — a fusion of portions of a prion from S. cerevisae
and part of a prion from C. albicans — the researchers saw how similar a
prion from one species has to be to that of another to cause disease.

Chien and Weissman expected that if the chimaera could cause infection at all,
it should only infect one species. This is because only one end of an infectious
prion is believed to be involved in recognizing normal prions and so causing
them to change shape. The researchers' chimaera contained only half of each
original prion, so both of these crucial sequences could not be present.

But regardless of which yeast species it infected, the chimaera induced 'local'
sup35 to adopt chimeric form. "This means a single prion protein can adopt
more than one [disease-causing] conformation and subvert other proteins,"
says Weissman.

And this suggests that — in yeast at least — when prions are abnormally
flexible they can infect other species, without help from other proteins.

"Working with simple model systems can be a very powerful way of looking
at disease," Weissman says, "but in no way would it supplant mammalian
work. Any mechanism we prove in yeast then has to be examined in
mammals."

Byron Caughey of the National Institute for Allergy and Infectious Diseases in
Hamilton, Montana, who studies mammalian prion diseases, concurs: "This
research provides a convincing proof of principle." But, he cautions, "the
proteins involved [in yeast and mammals] are completely different".

1.Chien, P., Weissman, J. S., Conformational diversity in a yeast prion
dictates its seeding specificity. Nature 410, 223–227 (2001).

cc Creative Commons License 2001.03.13 0 0 40
hat, ez ugyan itt off, de szerintem egy elzart, keves tenyezos rendszerben, ahol nincs igazi verseny a tulelelsert, nem valoszinu, hogy versenykepes mutans kialakulhat. eppen emiatt serulekenyek a keves tagbol allo okologiai rendszerek. ha leszamitod a media/szenzaciopluszt, akkor valszeg annyira nem borzaszto a helyzet.
Előzmény: dr. laza (39)
dr. laza Creative Commons License 2001.03.12 0 0 39
De ez a ciki, mi van, ha ök szoritanak ki masokat? A beszamoloban az van, hogy ez egy agressziv mutans fajta (mint valami filmben), es terjed, mint atom.

Csak hogy jol erezzük magunkat :)

Persze szerintem az egesz rendesen el van tulozva.

Előzmény: cc (38)
cc Creative Commons License 2001.03.12 0 0 38
egy steril (keves fajos, allando kornyezetu)rendszerben lehet, hogy eletkepes, de ha le is jut a foldre, akkor sem fog megmaradni. a mindentevok kiszorulnak a szelsosseges kornyezetekbe, a specialistak nem hagyjak. ez persze csak altalanositas, de eddig ez volt a jellemzo.
Előzmény: dr. laza (37)
dr. laza Creative Commons License 2001.03.12 0 0 37
Igen, de ez volt a vilagnezet szaz meg ötven evvel ezelött. Hogy az evolucioba mennyire nyultunk bele? Igen rendesen. Vajon meddig vagyunk mi is a termeszet reszei? Mert ha meg mindig (itt a Termeszetröl van szo) rendszeren belül vagyunk, akkor puff, meg egy tisztitotüz, az eletet nem lehet csak ugy kiirtani. Aztan közben mi is eltününk, fene banja. Bocs a sarkitasert.
Valaki mondta egyszer, hogy nagyon szubjektivek vagyunk mi, emberek, meg akarjuk menteni a pandamacit (de most ugy latszik, nem sikerül), a tigriseket, az elefantokat, de közben kiirtunk egy csomo erdöt, es elgazolunk olyan fajokat, melyeknek eppugy joga van itt elni, mint a többinek.
Azok a meteoritok, amik többszazmillio evenkent idelatogattak, meg jobban rendet tettek. A dinoszauruszok elött is volt vagy negy ilyen tömeges kipusztulas.

Most olvastam, hogy a MIRen kifejlödött valami mutans gomba, ami mindent megesz es felold. Az orosz szakertök meg szettartak a kezüket, hogy bocs, nem tudunk mit csinalni. Szoval ha a MIR lezuhan, jön a gomba is, ami tenyleg nagyon hatekony es agressziv.

Ez is a sajto remeke lenne? Tulelheti-e a gomba (penesz) ezt a zuhanast es egest?

Előzmény: cc (36)
cc Creative Commons License 2001.03.12 0 0 36
csak nagyon ontelt allapotban juthat valaki arra az allaspontra, hogy mi vagyunk a fold urai. meg sokat tanulhatunk Termeszetanyanktol.
amugy a evolucioba rendesen belenyultunk, legalabbis nem nyom nelkuli az ember hatasa
Előzmény: dr. laza (35)
dr. laza Creative Commons License 2001.03.11 0 0 35
Minderről az jut eszembe, hogy egy frászt vagyunk mi itt a Föld urai, meg effélék. Alig jöttünk csak meg az egész földtörténetet nézve.

De próbáljuk mesterségesen befolyásolni az evolúciót, hiába, a természetet kijátszani nem lehet.

cc Creative Commons License 2001.03.11 0 0 34
kosz, direktbe inkabb kihagyom a talalkozast. ha a prionnak dolga van velem, akkor valamelyik jo marhahusis kajaban egymasra lelhetunk, de en jobban szeretem a dns vilagot :)
Előzmény: Urby (33)
Urby Creative Commons License 2001.03.10 0 0 33
Hello cc!
Ha jól emlékszem a pontos számokra, 120 oC, 20 min alatt inaktiválható. Mire a kuktában megfő a gulyásleves, a kóros prionnak is annyi. A ccHCOOH más, de próbáld meg 6N HCl-ben 110oC-on O/N! :-)
Urby
Előzmény: cc (31)
cc Creative Commons License 2001.03.09 0 0 31
a polforumban a szajeskoromfajas topikban eleg jol leirta szalonna, hogy hogyan is keszul a csontliszt. nekem meg valami olyan is remlik, hogy szkrepis baranyokat is belenyomtak, ugy terjedt at a marhara a korsag. amugy a prion meg a tomeny hangyasavra is csak rohog, igen ellenallo joszag.
Előzmény: Urby (30)
Urby Creative Commons License 2001.03.09 0 0 30
Magát a betegséget már régen leírták, lásd pl. kerge birka. Nyugat-európából már a 80-as években is érkeztek hírek, hogy "baj van a marhahússal". A nagy bumm, ami Nagy-Britanniában 95-96 táján történt (állítólag) összefüggésben van azzal, hogy a húsliszt előállításánál tecsnológi-váltás történt. Ezt a húslisztet állati takarmányként használják és az állatok emberi fogysztásra fel nem használt alkatrészeiból készítik. Nem vagyok büfé a húsliszt előállítás technológiájában, de valami olyasmi történt, hogy míg korábban a gyártás során zsírtalanítás okán magas hőmérsékleten kezelték a terméket, és ez a magas hőmérsékletű kezelés jórészt inaktiválta a priont, újabban a gazdaságosabb oldószeres zsírtalanítításra tértek át, amin a prion csak röhög. Én ennyit tudok.
Üdv
Urby
Előzmény: Törölt nick (29)
Urby Creative Commons License 2001.03.08 0 0 28
Hali!
Hát bizony, ez is meglehet. Mindenesetre érdekes. hogy az elmúlt napokban már lehetett olyan hangokat hallani, amelyek az EU mg. rendszerének végét jósolták. Msjd meglássuk, ahogy a vak ember mondotta volt.
Urby
Előzmény: V.László (27)
V.László Creative Commons License 2001.03.07 0 0 27
Hali!
Most meg ez a száj- és körömfájás! Hetekig jókora pánik, olyat is mondanak, hogy több tízezer sertést vágtak le és égettek el szerte Európában. Közben pedig az is lehet, hogy csak az angoloknál volt egy település környékén tényleges megbetetgedés. Eszembe jutott ez az írásod. Nem lehet az, hogy ezeknek a hisztériáknak az a céljuk, az EU termelők így szabadulnak meg feleslegeiktől (persze kártérítéssel)?
Előzmény: Urby (14)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!