az elejétől követtem a veled történteket, de igazából azért nem szóltam hozzá, mert ahogy azt előttem írták már, én is úgy éreztem te már az elejétől tudtad, hogy fogsz dönteni. Szerintem talán csak kapaszkodót kerestél, erkölcsi támogatást, hogy valaki majd azt mondja: "semmi baj, helyesen döntesz, szegény kicsi ready..." Én nem ítéllek el az abortusz miatt, a te döntésed, a te életed.
Most azért írok mégis, mert bizony az érveid szerintem nagyon-nagyon sántítanak.
Én 21 évesen lettem állapotos a lányommal, igencsak bizonytalan körülmények közepette (a párommal mindketten főiskolásak/egyetemisták, nem vetett fel éppen a pénz, a szülők masszívan ellenálltak még a kapcsolatunknak is, nemhogy a gyereknek), nekünk mégsem fordult meg soha a fejünkben az abortusz, ma a nagylány 4 éves, a testvérkéje 8 hónapos. És szépen apránként lett minden, és tanulni is tudtam stb, és a világon semmiért sem cserélném el a gyerekeimet. És a szülők is megbékéltek, és imádják az unokáikat. Az idő nagyon sok mindent megold. Ha a helyedben a párom támogatását magam mellett tudtam volna, akkor én egy percig sem haboztam volna a baba ügyében. Azt írtad friss diplomás. Akkor talán módja van elhelyezkedni, és jó állást találni. A gyerek ellen mindig lehet érveket felhozni. Nagyobb lakás kell, még egy autó stb.
Amit a rosszullétekről írsz, ne haragudj, de egyenesen butaság. Talán te sem gondoltad át, csak a félelem mondatta veled, hogy azért veteted el a babát, mert rosszul érzed magad tőle. :-(
Kívánom, hogyha úgy érzed jöhet a baba, akkor sikerüljön, és sikerüljön felnőni a helyzethez is. Addig is kellene talán keresni egy megbízható nőgyógyászt, aki a neked megfelelő védekezési módszert segít megtalálni.
vomitné
Végigolvasva a topikot, tényleg voltak... a tiéd volt az utolsó, ezért neked írtam. Én mondjuk el nem tudnám képzelni az életemet a lányom nélkül, és rettentően sajnálok mindenkit, akinek nem lehet gyereke, ugyanakkor viszont el tudok képzelni olyan helyzetet, amiben azt mondtam volna, hogy most nem. Egyetemistaként, nulla pénzzel és lakással valószínűleg így tettem volna. Aztán persze nem egyetemistaként, 26 éves fejjel, ugyanúgy teljesen bizonytalan anyagi körülmények között, éppen elköltözve az albérletből egy szoba-konyhás lakásba már azt mondtuk miért ne, majd csak lesz valahogy. És lett, hálistennek, ha sokat gondolkodtunk volna, még mindig nem lenne gyerekünk, mondván, hogy nincs még meg egy csomó minden, ami kellene hozzá, aztán persze meglett, öt év után a nagyobb lakás is, és én mondom, ki lehetett bírni. De szerintem huszonkevésévesen, amikor még "élni" akarsz, rettenetesen pánikba lehet esni egy gyerektől, szóval megértem readyt. Más kérdés, hogy nem igazán értem, mire jó itt propagálni a dolgot, főleg, miután kiderült, hogy nem igazán talált támogatókat.
Azért azt továbbra is fenntartom, hogy a gyilkosságról szóló mondataid elég durvák és bántóak voltak, de kérlek, ne haragudj, ha megbántottalak volna...
Bokor!
Visszaolvasva a többi hozzászólást, voltak az enyémnél sokkal durvább és nyersebb megfogalmazások is, amúgy meg embere válogatja kinek mi a bántó...
Elhiheted nekem, hogy bennem már rég nincs keserűség - ez általában 2-3 év alatt elmúlik, amíg az ember lyánya megpróbálja feldolgozni és kisebb-nagyobb sikerrel fel is dolgozza A Tényt. Való igaz, a kezdetek kezdetén gyűlölsz mindenkit aki terhes, akinek pici babája van, bőgsz minden kisbabás reklámon vagy hirdetésen, de ez szépen-lassan elmúlik és marad egy olyan hozzáállás benned a dolgokról, hogy TUDOD, mit jelent megszenvedni Érte és megpróbálod megértetni másokkal is, hogy lehet, hogy most csak egy könnyelmű döntés, de később maga a poklok pokla. De ez már egy másik történet, innentől kezdve pedig további jó polemizálgatást.
Cicvarek, lehet, hogy most egy kicsit igazságtalan vagy, és a saját keserűséged miatt (amit megértek és nagyon sajnálok) taposol bele ready lelkébe, főleg, amikor azt írod "pedig én nem is öltem meg a magzatom". Én el tudom képzelni, milyen állapotban lehet ready, asszem, ő sem lazán, mosolyogva indult gyilkolni. Az ilyen döntést nagyon sok szenvedés előzi meg a legtöbb nőnél (lehet, hogy a görcsök is emiatt voltak) Lehet, hogy a kérdést is azért tette fel, mert valakitől támogatást várt, mert lelkifurdalása volt. Én nem hiszem, hogy gyilkos lenne, és hadd döntse el mindenki, melyik az a helyzet, amibe ő nem vállalna gyereket.
Neked kívánom, hogy múljon el ez a keserűség, és sikerüljön a baba, de gondolj bele abba, minden nő helyzete más. (Ismered tán a mondást, miszerinte a nők két dologért képesek bármire: hogy legyen gyerekük és hogy ne legyen gyerekük. Te az előbbi kategória vagy, ready jelenleg a második, egyikőtöknek sincs joga piszkálni emiatt a másikat!)
"Sajnos magam korul ellenkezo esetben csak meg nem ertest tapasztaltam volna , foleg a szulok reszerol...Egy ember, a parom tamogatott volna csak , hogy megszuljem, de o sem volt biztos a dolgaban..."
Csupa feltételes mód... Talán meg kellett volna beszélni a szülőkkel is... Nem hiszem, hogy egyáltalán nem támogatnak most sem. Nyáron nemigen lehet annyit keresni, hogy abból 1 évig megélj.
De ha így van ahogy van, a te döntésed és senki másé. Bizonyára a lehetséges következményeivel is számoltál hideg fejjel. És azt is tudod, hogy sosem úszod meg, hogy magadból, a karrieredből, a céljaidból, a pénzedből "áldozz" erre. Már ha teheted. (Nagy kockázatú döntés ilyen szempontból. Sokan belerokkannak érzelmileg, hogy nem teljes nők, ha nem anyák.) Ez fel sem merült benned láthatóan. Mert csak a saját életed (kényelmét) boncolgattad. Reménykedjünk.
Szia!
Sajnálom, hogy az történt ami, de már írtam, hogy innen kezdve ez a legjobb és nem érdemes a "mi lett volna" töprengésekbe belemenni.
Viszont ha másoknak is javaslod a topic visszaolvasását, akkor én is javasolhatom neked. A 271-es hozzászólásban írtam le igen hamar, hogy szerintem te már akkor döntöttél, ez pedig a dolog legelején volt. Akkor nem akartam ezt ndokolni is, mert bíztam abban, hogy tévedek, de ahogy írtál (szóhasználat, gondolatmenet), abban már benne volt, hogy mit fogsz csinálni. Meg az is, hogy érzelmileg nem akarsz/tudsz ezzel azonosulni (szerintem egyébként a folyamatos görcsöknek is inkább ez volt az oka, de legalábbis tetemesen felerősítette az amúgy is jellemző kezdeti rosszullétet).
Inkább azzal kellene foglalkozni, hogy a következő alkalommal (ami remélhetőleg lesz) már kevesebb bizonytalanság legyen, ha már most így alakult. Most is át lehet menni esti, vagy levelező változatra a főiskolán, no meg dolgozni elkezdeni, hogy maximális legyen az anyagi függetlenedés. Gyerek mellett is ez történt volna, csak akkor esély sem lenne arra (vagy csak a régebben szokásos "hat hetesen irány a bölcsi" stílusban, mint pl. velem is volt anno, bár akkor így volt szokás), hogy rád ebben is számítani lehessen.
Szóval tessék kihasználni a lehetőséget minél aktívabban, hogy legközelebb ne kelljen (vagy legalább is jóval kevesebé kelljen) ilyen helyzetbe kerülnöd, amikor két rossz megoldás között választhatsz csak.
Szóval ne csak várd a következőt. Jó? :-)
schgy
Latod ezt nagyon sajnalom...Es ilyenkor ez melyen elgondolkodtat...Igenis gondoltam arra a csoppsegre, nem is keveset...De az az elo valami belolem elt...Az en reszem volt....igenis fajt, hogy igy kell tennem...Sajnos magam korul ellenkezo esetben csak meg nem ertest tapasztaltam volna , foleg a szulok reszerol...Egy ember, a parom tamogatott volna csak , hogy megszuljem, de o sem volt biztos a dolgaban...(jah igen, miert hallgassak masokra...dehat ilyen az ember)
Olvasd el ezen a forumon az elso hozzaszolasaimat, nem eldontott dolog volt ez meg akkor...
A kovetkezot mar varni fogom...Felkeszulok az erkezesere...Es ha vegig kell jarnom a torturat vegigjarom....
Nem most és nem itt fogok az abortusz mellett érvelni, de engem légy szíves végy ki az általánosításból.
Ahogyan többet ismerek az esetedből, azt kell mondanom: lehetett igazad, esetleg nagyon is. Egyértelműen a döntésed mellé állni egyelőre nem tudok, de nem is hiszem, hogy azt várod. A pénzérveiddel továbbra sem értek egyet. A többit nem ismerem eléggé, de kezdenek gyanúin lenni. Azt felfognom igen nehéz, hogy szüleitek elzárkóznak, főleg a rokkantság miatt, viszont aligha is tartozik rám.
Elképzelni nem tudom, hogy majd ha a Te korodban az én lányaim ilyen helyzetbe kerülnek - remélem, persze, nem fognak -, amint elzárkózom a segítség adása elől, bármilyen tré legyen is a saját helyzetem.
Ready, drága! Törődj inkább a továbbiakkal, és a korábbi felszólító módú tanácsommal!
Arra nem is gondolsz, hogy ez nekem is milyen rossz volt? és te sem gondolsz arra, hogy milyen volt annak az élő Valakinek, akinek az élete felett csak úgy döntöttél...
Vessd ram a kovet...hadd szenvedjek meg...En is ember vagyok, es meg fogom bunhodni, vagy mar megbunhodtem azert amit most tettem... Nem szenvedtetni akartalak, csak esetleg megkímélni egy szánalmas tortúrától, bár soha ne kerüljön rá sor.
Csak azt nem értem, hogy mi a büdös francnak kellett polemizálni itt bármiről is, amikor te ezt már nagyon is jól eldöntötted magadban, felvetetted a kérdést, utána meg mindegy ki mit írt, csak az járt az eszedben, hogy hogyan magyarázd félre a másik véleményét, uram bocsá' tanácsát.
ÉN tudom, mit kell végigszenvedni ahhoz, hogy ha bármi áron is, de legyen gyerek... Még mindig nincs és ki tudja mikor lesz, vagy lesz-e egyáltalán, hisz még "csak" 6 éve járom az orvosokat és minden hajcihőn még én sem estem át. Pedig én nem is öltem meg a magzatom...
Azt hittem lesz itt , aki megert....de nem...sajnalom....
Mert en csak egy gyilkos vagyok, thx....
Amikor fontolgattam mi legyen, akkor meg probaltatok segiteni e snem iteltetek el, akarmilyen dontest is hozok...Most miert teszitek, miert????
Nem rosszuletnek neveznem hanem gorcsos nem mulo fajdalomnak.Es rettentoen szenvedtem tole...(kiszaradas kozeli allapotban voltam parszor)
Nem fog szavam lenni, tisztaban voltam a kovetkezmenyekkel.....Nagyon is sokat gondolkoztam rajta...Arra nem is gondolsz, hogy ez nekem is milyen rossz volt?Arra nem is gondolsz, hogy milyen az, hogy a sajat gyereked megolod?Arra nem is ggondolsz, hogy ugymond ket rossz kozott probalsz valamit kitalalni mi legyen???
Vessd ram a kovet...hadd szenvedjek meg...En is ember vagyok, es meg fogom bunhodni, vagy mar megbunhodtem azert amit most tettem.....(16 eves koromban belrenyhesegre azt mondtak mehen kivuli terhesseg, pedig akkor meg fiuval sem voltam soha....Es az egesz korhaz elott lejarattak, hogy mit hazudok osszevissza.....)
Az hogy msot perpill epp van penzem..az egy dolog
...Masfel evig egy filler bevetelem nem volt...A parom tartott el mindkttonket akkori 30000 forintos fizetesebol...Mindket csladban egy-egy szulo rokkantnyugdijjas...Es bizony a szuleim amiota foiskolas vagyok nem tamogatnak egy fillerrel sem..(a paromat sem)Hat ezert....De jobb is ha nem beszelunk rola.En tudom, hogy meg nem lettem volna eleg erett a nevelesere..Es ez a 100000 forintm is arra van, hogy meg 1 evig ki tudjam huzni valahogy, amikor megint dolgozok majd nyaron....csak oszd el 10(10 honap) fele, nem olyan sok az...
Jo nyomorszinten tenyleg nem vagyok, de csak eppen nem...es nem azt jelenti, hogy ennyi az atlagkeresetem....Ennyim van most ...es nem fog gyarapodni, max nyar vegeig egy kevessel.
Es megfogadom a tanacsod, nagyon...Ne haragudj ha neha fura modon valaszoltam, de tenyleg ugy erzem, hogy ez a baba most harom ember eletet (legfokepp a sajatjat, es az enyemet) megkeseritette volna.Ez esetben pedig tenyleg jobb majd kesobb....A szeretet megkapta volna, nagyonis szerintem....
A legeltaláltabb terheségnek is megvannak a maga "útálatos" tünetei. A görcsösség, amit tapasztaltál, már kétesélyes: vagy a gyerkőc nem érezte jól magát benned (nem lelte a helyét), vagy Te okoztad magadnak a görcsöt tudat alatt. Nos, mindkét esetben indokolt lehet a banba nemvállalása (különösen az előbbiben).
Az a számolgatás ellenben, amit Te itten levezetsz, csak önigazolgatásnak jó (annak is csak fenntartással). Ti ketten, a szülőpár megkérdeztétek a saját szüleiteket arról, hogy az adott helyzetben akarnak/tudnak-e segíteni? Ha nem fedéllel, hát rávalóval - vagy épp fordítva? (Itt még nem taglaltunk egy lehetőséget, de szerintem ennek már ki kellett volna buknia: ha valamelyőtök árva, akkor ugyebár keserves a helyzet azoldalról, duplán is.)
Akárhonnan is nézem, Te vagy a pénzhiány mögé bújtál, mert szégyellted a valódi okot, ez esetben elnézésed kérem a nyersességemért, de részben vess is magadra, hogy kivívtad az igazságtalanságot,vagy pedig utólag szépítgeted a dolgot, akkor pedig inkább a következőt se vállald!
Ready, drága!
Hidd el, egy relatív szegénység nem ok Picur nemvállalására! Amennyire a szavaidból kivettem, Te nagyon távol vagy a nyomorszinttől. Cseppkének - hogy önmagamat idézzem, kissé szabadon - pedig jót is tesz, ha az egyéb javak pótlásául többletszeretetet kap.
A következővel (-re) sokkal jobban vigyázz!
Azért elvetetni egy magzatot, mert többek között rosszulléteket okoz?!?!? Már megbocsáss, de szellemi szinted hagy némi kívánnivalót magad után!!! :-((((((
Ha van egy kis időd, böngész át a Meddőség-lombikbébi topicot és látni fogod, hogy egyesek a fél életüket odaadnák egy kis hányingerért, egy kis hasgörcsért, vagy a későbbiekben az éjszakai nemalvásokért...
Az ellenségemnek sem kívánom azt a szenvedést és tortúrát amit egy ilyen nőnek kell kiállnia ahhoz, hogy lehessen gyereke. És minden esélyed meg van arra, hogy a legjobb úton haladj ez irányba! Most az abortusz "csak" egy műtét, az utána jövő lelki törésekről nem is beszélve. Különben meg lelked rajta, de ha pár év múlva a Med-Lomb topicon kötsz ki, akkor egy qrwa szavad se legyen ám!!!
te komolyan azt hiszed, hogy 9 honapig lettel volna rosszul? meg kb 2 het lett volna hatra ebbol az idoszakbol. tudod mennyire nagyszeru erzes latni ahogy novekszik a pocakod, es tudni, hogy mar csak par het, es megmozdulnak odabenn??? az elet legcsodalatosabb idoszaka a varandossag, igazan semmiseg ehhez kepest az elso par het. TE NEM VAGY NORMALIS!!!!!!
További jó monologizálást kedves ready! Látom, minden más hozzászólás pusztán a dekoráció szerepét tölti be a te hozzászólásaid körül. Én nem zavarlak meg többet benne.
Es mint mondtam iszonyat rosszul voltam az utobbi idoben....Most tul vagok rajta, de meg lelkileg nem igazan...Nemcsak a penzrol volt itt szo , nemcsak....egyszeruen arrol, hogy nem mertem volna igy a semmibe vallalni egyreszrol , masreszrol ez a ket het kinzo fajdalom boven eleg volt arra, hogy ugy erezzem nem akarom kilenc honapig a nap 24 orajaban ezt erezni....
Bár, tulképp ez is magánügy. Lelked rajta. Csak azt nem értem, miért teszed közzé? Miben vártál támogatást, ha eközben baromira nem érdekel senki véleménye.
Én megértem, ha valaki anyagiak miatt nem tart meg egy nem kívánt terhességet (és ez a különbség a macskás példához képest)
De a terhesség tünetei miatt?!
Ezekszerint ha minden feltételed meglesz hozzá, akkor is elvéteted az összes megfogant gyerekedet, mert olyan szar tünetei vannak a terhességnek?
100 000 ft ha annyi lenne, mertem volna + ha nem gorcsoltem volna annyira..Mennyi is ma pesten egy albi???Hol kezdodik?40-50+rezsi....Nem feltem volna raadni hasznalt ruhakat, nem vagyok finnyas....De egy heti pelus pl (ha nem textilt veszek, pedig az sem rossz szerintem) 2000-3000 Ft.Babaapolasi dolgok kb. 2000-5000/ho...Kaj 3unkra :30-35000 ft, de akkor csak az alapdolgok..Szamoljunk utanna:100000-50000-10000(rezsi)-12000(pelus)-35000=-17500 FT
Szuleimhez nem mehetunk, se az ovekehez , mar mondtam...
Nem az anyagiak jatszottak kozre...Mar nagyon ug gondolkodtam , hogy megtartom....De soxor volt olyan , hogy egesz nap fekudtem , nem ettem semmit , hanyingerem volt, es volt olyan is, hogy inkabb haljak meg, de ne kelljen ennyit szenvednem...Ket het folyamatos kinzo gorcs az ember hasaban a barki velemenyet megvaltoztatna .
Azt nem kivanom senkinek.....
csutortokon az allatkorhazban jartam a kutyammal. amig varakoztunk hoztak egy cicat (plazacica-diszkomacso paros), aki leesett a masodikrol. csunyan lihegett szegeny, valoszinuleg eltorott valamije. a fiu ott szomorkodott, a lany pityergett, hogy jaj, csak elje tul, barmit megtenne erte. aztan jott az orvos, es behivta oket. 10 perc mulva kijottek. kerdezem toluk, hogy na mi van. a srac erre ezt mondta: 20.000 forintba kerulne a mutet, es ha kifizetjuk, nem tudunk mikrot venni. elaltattuk.
egybol reday jutott eszembe...
amugy en ugy erzem, hogy o sem az anyagiak miatt nem tartja meg a gyereket, hanem fel a felelossegtol. en ezt igenis elfogadhato indoknak tartom (nem magyarazat az abortuszra, de meg tudom erteni) az ember amikor terhes nagyon meg tud ijedni a kovetkezmenyektol, ilyenkor nem lat kiutat, megha rendezett kapcsolatban el is. szerintem ha a szulei illetve a parja nem azt mondjak, hogy a te eleted, te dontesed, hanem biztatjak, akkor most az a kicsi nem halna ma meg. lattatok a nema sikoly cimu filmet?
de elérkezettnek látom az időt, hogy lehülyézzelek.
Elismerem, a 110k Ft kicsit gyöngécske tartalék, de a gyermekvállaláshoz nem a 110k vagy 110M a tőke! Ebben az országban ma még többségben vannak azok a gyermekek, akik az általad magadnak minimálisan elvártnál összesen (azaz két fő) kisebb jövedelemből (+ családi pótlék!) nevelődnek, és így is fogy hazánk népessége! Mi több, ennek a többségnek a túlnyomó része tisztességben, szeretetben, törődésben cseperedik!
Azt hiszed a használt babakocsiból kiesik az a gyermek? Biztos vagy benne, hogy az a használt babakocsi szégyellnivaló, ha karbantartott és tiszta? Talán a rokonságból kapott ruhácska nem adható rá arra a csöppségre otthoni viseletül?
Biztos, hogy Pinduri nem kezdheti életét - legalábbis Elsőfő - egy háromgenerációs családban? Elárulom neked: még jobb helye is van neki!
Biztos, hogy arra az intézményre nem lehet visszairatkozni estire/levelezőre akár páratlan félév után is?
Tudod, ha az lett volna a döntő érv, hogy nem bízol a párosotokban évtizedes perspektívát elvárván, még akkor is keresnék érvet a csemete mellett, de megérteném. Ám így?!?!?!
Tudod, kedves Ready, meg kell állapítsam: meg is érdemled, hogy ne legyen gyermeked - legalábbis amíg meg nem változik a szemléleted.
Durva voltam, és tiszteletlen? Nem véletlenül! Hiszen Te nem a nyomorba nem vállaltad szegény kis apróságot! Nyomorba tényleg nem szabad. Ám a nyomor az nem az, amit Te felvázoltál!!!
Visszatérve az eredeti, címben olvasható kérdésre: Szerintem is abnormális, hogy idegenek szóljanak bele a gyermek vállalása/nemvállalása kérdésbe. Ez pedig a szülő pár tanácsának a döntése kellene, hogy legyen kizárólag - azzal a fenntartással, hogy amíg a szülő maga is gyermek, addig az ő szüleié is!
Ha Te (és párod) képtelen voltál/voltatok vállalni "némi" többletkényelmetlenséget, akkor még vagy 7..10 évig ne is vállaljátok! Azt azonban most jegyezd meg: Egy futó karrierbe szülni, a bejáratott kényelmes polgári életbe az garantáltan nagyobb törést okoz, és a gyermeknek a jobb külső körülmények ellenére sokkal rosszabb. Az érzelmileg elhanyagolt gyermekek többsége kényelembe, biztos egzisztenciába születik, és csak a kisebbsége nyomorba! A szerény, de tisztes körülmények közt felnövők közt elvétve vannak érzelmi fogyatékos, lelkileg sérült, szerfüggésre hajlamos emberkék!
Talán (előbb vagy utóbb ugyebár...) meg tudsz bocsátani nyerseségemért. Ha nem, azt magaddal számold el!
Mivel az osszes jelenlegi vagyonom 110 ezer forint, ami stagnal jo ideje ezen a szinten, vagy inkabb fogy...Egyelore nincs keresetem mint irtam....Lakast max ugy tudnek berelni, ha nem kerulne 15 000 FT-nal tobbe a ram eso resz...Hogy mennyin mulik ma egy gyerek elete????Havonta szerintem minimum 100 000 Ft netto keresetemnek kene lenni, hogy minden fontos dolgot (babakocsi, a'gy, satobbi) meg tudjak venni...Ma fexem be a korhazba.HOlnap megcsinaljak...Kicsit kezdek oldodni..Mar 2 hete emelygek, de nem cska ugy egy kicsit, hanem nagyon szarul vagyok...Tegnap pl alig tudtam az agybol felkelni.....
Kinek a joga dönteni? EZ IS EGY ELDÖNTENDŐ kérdés?
AZT hiszem, nem lehetünk soha elég okosak.Sohasem tudjuk meg mi lett volna a helyes.
AZ előttem szólókhoz hasonlóan átestem én is mindenen. szerencsés vagyok, mert az abortusz nem okozott testi problémát, simán jöttek a tervezett gyerekek.Igaz, az elvesztett gyermeknek is ugyan az a papaja lett volna.Lelkileg is átestem a nehezén, de rákell jönni egy egyszer meghozott döntésen ami végleges, töprengeni már nem érdemes, sem változtatni meg úgy sem lehet.DE FELHÁBORÍTÓ AZ,HOGY VADIDEGEN EMBEREK SZABJÁK MEG, MIT CSINÁLJAK ÉS MIT NEM.NEM ISMERIK A KIALAKULT HELYZETET , ÍGY NINCS JOGUK MEGHATÁROZNI EGY DÖNTÉS HELYESSÉGÉT SEM.AZ ABORTUSZ EGY SZÜKSÉGES ROSSZ, VAGY EGÉR ÚT A PILLANATNI TELJES KILÁTÁSTALANSÁGBÓL.
