Én most találtam meg az interneten tök véletlenül. Aztán azt is láttam, hogy előtte májusban nevezték ki. Noha nem jártunk össze, azért jóban voltunk.
> Ő legalább megérdemelte, hogy sokra vitte.
Eszes srác volt tényleg.
A legrosszabb az volt az egészben, hogy pont 1 nappal azelőtt, hogy megtudtam, emlegettük, valakinek a kinevezése kapcsán, hogy Ő legalább megérdemelte, hogy sokra vitte.
Itt (http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=1&i=8401) azt írják, hogy egy volt évfolyamtársunk, Dorkó Attila idén januárban elhunyt.
Ti hallottatok erről valamit?
Felrángatom alantról, hátha errejár valaki, aki kilenc évvel ezelőtt ilyenkortájt már bőven benne volt az analízis és a mikroökonómia rejtelmeiben. :-)
"Tuz ütött ki egy fovárosi kollégiumban
Négy diákot füstmérgezéssel vittek kórházba
Augusztus 29-én, kedden hajnalban kigyulladt a Közgazdaságtudományi Egyetem Ráday utcai kollégiuma. A diákokat légzoálarccal kellett kimenekíteni, négyet közülük füstmérgezéssel szállítottak kórházba. A tuz oltását megnehezítette, hogy az épületen belül elhelyezett egyik tuzcsap a nagy hoterhelés miatt megolvadt, így használhatatlanná vált, ráadásul a kiömlo nagy mennyiségu víz további károkat okozott az épületben.
Sikerült teljesen eloltani a tüzet a Közgazdaságtudományi Egyetem Ráday utcai kollégiumánál, ahová reggel fél 5-kor riasztották a tuzoltókat. A tuz az elektromos kapcsoló hibájából az épület ötödik emeletének konyhájából indult. Rövid ido alatt teljesen megtelt füsttel az ötödik és hatodik szint, ahonnan légzoálarccal kellett a lakókat kimenekíteni.
Négy diákot füstmérgezés gyanújával a Korányi Kórházba vittek, a többiek jól vannak. Összesen 32 tuzoltó öt kocsival körülbelül egy óra alatt fékezte meg a tüzet az épület 60 négyzetméterén. A kár a becslések szerint több millió forint. "
(Krónika)
Én pont azon a szinten laktam, ráadásul éppen a konyha melletti szobában... :-((
Dékáni hivatal?!?! :-))) Az ottani ügyintézésről mindenki tudna sztorizni... :-)
Első két évben még nem volt különösebb gond, aztán elkezdték évről évre váltogatni a dékánis néniket, ami folyamatos költözgetéssel járt. Nekem negyedévben sikerült eltüntetniük az indexemet, és váltig állították, hogy nem adtam le. (Dehogynem.) Aztán a féléves vizsgaidőszak előtt valahogy megtalálták, pedig akkorra már elkészítették az új könyvecskét, szépen átvezetve az összes félév összes tárgyát, pecsétek, fénykép, stb.
A dolognak annyi előnye mindenképpen volt, hogy addig is tetszőlegesen variálgathattam a felveendő szakirányokat... :-))
Az akkori társtudos dékánis nénit a szleng csak "agyhalál"-nak nevezte. :-))
MunkahelyEK? Goldie, Te túl sokat tartasz rólam... :-)
Naszóval. Úgy látszik, a másik végletet képviselem, mert én még az elsőnél tartok, idestova négy éve (még kimondani is borzasztó), kezdek nagyon bebetonozódni, miközben például a negyedik vezérigazgatómat "taposom" (az ideiglenesektől most eltekintve). Hozzájuk képest nyugdíjas állás az enyém.
Gyakorlati tapasztalatok? Abból kiindulva, hogy kőkemény ipari szféra, a műszaki dominancia mellett elhanyagolható a gazdasági ismeretek fontossága. És ez teljes egészében áthatja az itteni légkört. Bár kétségtelen, hogy történnek látványos próbálkozások ennek megváltoztatására, de nagyon hiányzik az a gazdasági véna, ami az egyetemen magától értetődően adott volt. Ahogy már mások is említették az adekvát információ megszerzésének problémáját (információ = hatalom, így hát görcsösen ragaszkodik hozzá a birtokosa), itt még egy másfajta szemléletmóddal is meg kell birkózni. Tisztelt - főleg banki, pénzügyi szférában dolgozó - kollégák mennyire szembesülnek efféle mentalitással?
Csatlakozom azokhoz, akik a munkakörük ellátását Közgáz diploma nélkül is megoldhatónak tartják. Ez tényleg egyfajta szűrő, és legfeljebb annyit mutat, hogy az illető bizonyos dolgokat önállóan is meg tud oldani, és rendelkezik valamekkora intelligenciával. Aztán úgyis minden élesben dől el.
Az egyetem annyiban jelentett sokat, hogy megtanított árnyaltabban látni a világot, hogy különböző dolgokat különböző aspektusokból is tanulmányozni kell. Hátránya, hogy túl univerzális emberkéket szerettek volna faragni belőlünk, az orvosi ismereteken kívül szinte mindent lehetett tanulni, legyen szó akármilyen tudományágról. Ez sokszor csak nagyon felszínesen sikerült, így most mindenhez konyítunk valamennyit, de közel sem annyit, mint amennyivel bizton megállhatnánk a lábunkon. Ráadásul az ismeretek nagy része pár év alatt tökéletesen elavult ill. frissítésre szorul, lsd. gazdaságpolitika c. tárgyak. Ehhez pedig rengeteget kellene olvasni, szinten maradni, ami az inspiráló közeg híján lassan ellankad...
Pont ez a közeg volt az, ami miatt érdemes volt az egyetemre járni, rengeteg értékes és érdekes emberkével lehetett megismerkedni.
A munka, amit végzek, afféle kontrolleri, portfolió-elemzői, és elég sűrűn használom a számvitelt (5. év második félévében szigorlatoztam, azóta is áldom az eszemet érte). Bizonyos movápü-s ismeretekre is szükség van (legalábbis alapszinten, úm. annuitás, díj-kalkulációk), plusz kénytelen voltam megtanulni gépírni, mert ha itt valami "anyag"-ot el kell készíteni, akkor az prompt kell, és nincs idő szteppelni a billentyűzet mellett...
Ha jól számolom az ittlévők közül nekem volt eddig a legtöbb munkahelyem, mivel most éppen a negyedik új állásban dolgozom amióta végeztem (igaz ebből 2 nekem is ugyanazon cégnél volt); úgyhogy tessék igyekezni! :-)
A legrövidebb (az első) 7 hónapig tartott, a leghosszabb ( a mostani) másfél éve tart.
Hogy mit használtam a tanultakból?
Az első helyen (egy banknál) szinte semmit (azért is jöttem el), statisztikát például csak egyszer kb. két hétig (de legalább megtanultam hozzá az access nevű prg. használatát, amit viszont azóta el is felejtettem...).
Furcsa módon még a pénzügyből tanultakat sem használtam ott, pedig papíron ugye épp azért kerültem oda, mert ez volt a szakirányom...
A jelenlegi állásomban (elemzőként dolgozom egy távközlési cégnél) ennél sokkal jobb a helyzet, de pl: opciókat értékelni valószínűleg soha sem fogok; nehéz lesz kibírni enélkül...:)
Az egyetemi (mondjuk így) lehetőségekhez képest szerintem a legfontosabb különbség talán az, hogy többnyire az információk megszerzése, összegyűjtése a legnehezebb feladat.
(Az egyetemi példákban, esettanulmányokban ugye minden releváns információ adott volt...)
Infók nélkül pedig hiába van pl.: SPSS a gépemen (amit így aztán nem is használok túl gyakran).
Amit pedig más tárgyakból pl.: a vállalatok működéséről tanultunk...hát...én úgy látom, hogy a döntések jelentős részénél (többségénél?) nem annyira a gazdasági megfontolások, hanem inkább egyéni ambíciók számítanak...(mégha ez így egy kicsit talán nagyképű megállapítás is...)
Na, elég egy kicsit elkalandoznom, és máris futhatok a vonat után! :-)
Naszóval. Üdv Neked is GoldenEye, gyűlünk, gyülekezünk, és ez nagy öröm! Sejtésem van a kilétedet illetően (részben Lappától), de inkább emil megy rögtön.
Közgáz? Nálam kizárásos alapon jött. A mat-fiz tantárgyi párosítás a második fél iránt érzett csekélyke affinitásom miatt ugrott. Na, akkor mivel lehetne kombinálni a matekot...? A történelemmel persze. (gimiből jöttem) Hát akkor legyen a Közgáz. Szóval nem az anyatejjel szívtam magamba, az biztos.
off. Azt tételezed fel a Lappantyúról, hogy esetleg nem tudja a neved?! :-))) Hát tudja. :-))) on.
Tanulmányok gyakorlati alkalmazása: semmi. Józan ész. Később szerzett számítógép-felhasználói ismeretek. Később szerzett (némi) számviteli információ. Nagyjából ennyi. Miután a suliban nem tudnak bennünket mindenről felvilágosítani, az ipari lámpáktól kezdve a telefonokon át a sörgyártásig, marad az a lehetőség, hogy mindenbe a munkahelyen rázódjunk bele.
A diploma meg arra mindenképp jó, hogy ezekbe az állásokba másokat - sajna - (úgy értem, a másoknak sajna) nem vennének fel.
Két lehetőség volt, vagy Veszprém vagy Debrecen...de a veszprémi én vagyok...:)
Nem árulom el, hiszen azt sem tudom ki vagy meg velük sem találkozom olyan gyakran...:)
