En tudom, hogy nem jo igy. De sajnos mashol nem jut ra elegendö penz. Azonkivül utanpotlasra szinte sehol nem jut! Nalunk erö felül tamogatjak az utanpotlast, megsem jutunk sehova... Majd egyszer, ha a varosban vegre megtelepednek a közep- es nagyvallalkozasok, akik hajlandok egy icipicit is aldozni a sportra. De ez meg 10 ev legalabb. Addig nekünk marad a 4 köze jutas es talan Ronchetti, nektek meg az Euroliga es 100-at nekik... Sajnos.
Ismertté vált a 2003-as EB-középdöntők csoportbeosztása. Szerintem nem panaszkodhatunk, ismét megkaptuk az oroszokat és a finneket, melléjük Szlovéniát. Az első kör (az "odavágók") november végén lesznek. Szerintem simán tovább kellene jutnunk, Szlovéniát és Finnországot is kell tudni oda-vissza verni.
Nagy csatát várok az A-csoportban (ESP, ROM, GER, ISR), ahol szinte bárki bárkit megverhet. De nehéz lenne most megjósolni a D-csoport (LTU, CZE, ITA, BEL) és az E-csoport (POL, UKR, BUL, TUR) továbbjutóit is, főleg a litvánok és a lengyelek mellett a másik helyet látom nyitottnak. A C-csoportot (YUG, SVK, LAT, BLR) a miénkhez hasonlóan simábbnak tartom. A horvátokat és a bosnyákokat kicsit hiányolom, dehát az előselejtezőkben kiestek.
Rátgéber, ha akarja, az olimpiai ciklus hátralévő részét kitöltheti szövetségi kapitányként. Remélem, ha marad, eljuttatja a csapatot az olimpiára, a válogatott mostani gerince kora alapján megmaradhatna.
No persze ha lemond, akkor az utódjától várom ugyanezt.
Néztétek a mai döntőt? Hát nem semmi volt!!! Én speciel az oroszoknak szurkoltam de sajna ma a békazabálók győztek. Azt meg kell hagyni kegyetlenül jól védekeztek a franciák. Ja és meglett a hetedik hely. Ami egy picit reális de azért lehetett volna jobb is.
EN228!
Hidd el többszőr elgondolkoztam, hogy jó-e hogy ilyen a bajnokság. Igaz, hogy van két kiemelkedő csapatunk, de a többi... A 90-es évek elején volt egy bse, gysev, diósgyőr, pvsk, tungsram, mtk. Bármelyik nyerhetett bárhol. Mostmeg az a kérdés megdobjuk-e a 100-t. Két meccs v. három van ahol igazán küzdenünk kell.
Egyetertek Bz-vel, de azert hozzaszolok. Teljesen egyertelmü, hogy tavaly a Sopronban nem csak a amgyar jatekosok nyujtottak kiemelkedöt, hanem a legiosok. Mint ahogy a PVSK-ban is. Egyszerüen Sopronban nincsen több igazan valogatott szintü magyar jatekos. Ezert nem tehetnek rola, hogy nem tudnak többet adni. A Ronchettit mindenki a panz miatt mondja le. Ott nincs megfelelö premizalas, nagyon költseges mulatsag, raadasul a sajat eselyeit rontja vele minden csapat, mert a bajnoksagot a "kisebb" csapatok fontosabbnak tartjak. Amugy tavaly a DKSK legjobbja Borosovszky Monika volt, ott is volt az EB-n, sajnos roman szinekben. Az iden ket erösites erkezett, mindketten ausztralok. Ök legalabb junior VB 2.-ok voltak. De kit erdekel? Igy nehez a magyar jatekosoknak valogatott szintre jutni. Egyelöre ket csapat van, amely eleg tökevel rendelkezik, a többi nagyban le van szakadva, sajnos...
Francia-litván: Sok volt Jolkáéknak a csütörtöki hosszú buszozás és aztán pénteken a végig kiélezett negyeddöntő (az utolsó pillanatokban dobot kosárral, két ponttal nyertek). Elfáradtak. Ez a közmondásosan erős francia védekezéssel együtt azt eredményezte, hogy a kétpontosokat 22%-kal dobták, a büntetőket 68%-kal, és triplában 1/10 jött össze nekik. Ilyen dobóteljesítménnyel, mint azt mi sajnos nagyon jól tudjuk, csak a vereség mértéke a kérdéses. 44 dobott ponttal nagyon nehéz meccset nyerni. (Én egyedül az isztambuli Galatasaray-PVSK meccsre emlékszem, ahol 40 perc alatt 45 dobott ponttal nem veszített valaki.)
Nem vagyok bennfentes, sőt, szakértőnek sem tartom magam. Csak egy mezei szurkoló vagyok, akit megérintett az a hangulat, ami Pécsett a női kosárlabdát övezi, és elolvasok mindent, amihez a témában hozzájutok. Személyesen sem játékosokat, sem vezetőket nem ismerek, magam is csak hobbiszinten játszottam a kosárlabdát és azt is abbahagytam már bő 10 éve. Szóval Rátgéber-Buttás: passz.
Az oroszok legyőzését úgy értettem, hogy hirtelen mindenki a magyar csapatra figyelt, hogy ők is esélyesek stb.
A pécs-gysev ellentétet nem akarom én sem szítani. Nekem pl. pont Seres Éva játéka tetszett a legjobban az egész eb. alatt. Talán ő hozta azt amit vártunk tőle.
Közben a franciák NAGYON lelépték a litvánokat 31 közte. JUJJJJJJJJJJJJJJ.
Ui: örültem, hogy te reagáltál először mert elég profi vagy a témában. én mint az ábra is mutatja nem annyira.
Ja és egy kérdés hátha te tudsz válaszolni. Buttás és Rátgéber viszonya. Előre is köszi.
Az EB-nek már vége, holnap délig nemigen változik meg senki véleménye arról, hogy miért nem kell Kínába készülnie a válogatottnak.
Az oroszok legyőzése utólag nagyon jól jött. Különben szerintem nem szabad taktikázni, úgy kell nekimenni minden meccsnek, hogy meg akarjuk nyerni.
A PVSK-GySEV ellentétet valóban kár élezni, az egymásra mutogatás biztosan nem segít a válogatott jövőbeni szereplésén.
Tavaly a BSE, idén a Diósgyőr egyértelműen anyagi okokból mondta le a Ronchetti-kupaszereplést.
Az EuroLiga-csapataink milyen előnyt jelentettek? Nézd meg, hogy Tuvics, Jolka, Vilipics és Kovácsová mennyit játszottak, és mennyit játszott Béres ill. Seres. Másrészről nézd meg a spanyol válogatottat, ott a játékosok többsége első EB-jén vett részt, és pályafutása során legfeljebb egyszámjegyű nemzetközi kupameccset játszott.
Kíváncsi vagyok a hivatalos álláspontra, hogy miben látják a vezetők és a játékosok annak az okát, hogy nem jutott ki a csapat a VB-re. Nem gondolom, és az EB előtt sem gondoltam, hogy ez mindenképpen elvárható lett volna a csapattól, de csalódott vagyok, hogy nem sikerült.
És arra pedig még kíváncsibb vagyok, hogy mit tervez változtatni a szövetség a válogatott körül az olimpiai részvétel érdekében. Az előttünk álló ősz már "elment", november végén a 2003-as EB középdöntője lesz, előtte pár nap öszzetartással, aztán kész. Hogy a jövő szezon versenynaptárában kap-e több helyet a válogatott, az kérdés.
Egy példa: Kiss Lenke 328-szoros magyar válogatott. Az idén a válogatottnak volt ill. lesz 20 meccse, tavaly összesen 6. Ebben a tempóban 16 évig kellene valakinek válogatottnak lennie...
Megakartam várni az eb végét az értékeléssel, de nem bírom magamban tartani.
A csapat játéka picit hasonlított a pvsk euroliga döntö meccseire. Ott látszott, hogy valahogy a csajoknál nem sültek annyira a dobások, pedig nagyon akartak itt is ott is. Aki látta a bourges elleni meccset ott is elment 20-szal az ellen és onnan probáltunk meg fölkapaszkodni. Ott sem itt sem sikerült.
Sokat gondolkodtam azon vajon jó volt-e legyőzni a ruszkikat. Talán nem jobb lett volna kikapni és akkor nem a csoportelsőségért küzdöttünk volna hanem a második harmadik helyért? Nem tudom.
A másik amit nem értek ez a rengeteg elhíbázott dobás. Úgy mentünk ki az eb-re, hogy mindenki azt mondta, hogy a külső sorunk világszínvonalú, meg, hogy ezzel nem lesz baj. Hát sajnos pont ezzel volt a baj.
Két ország van amelyeknek két klubcsapata is benne volt az euroliga legjobb nyolcas mezőnyébe. Az egyik a francia, a másik a magyar. Miért nem tudtuk ezt az előnyt kihasználni? És akkor eszembe jutott egy érdekesség: A gysev az eb-re 2 azaz kettő válogatottat adott. Érdekes, hogy ennyi játékos mondta le v. nem kellett a válogatottakba. Remélem semmi fajta klubérdek nem húzodik e mögött. Példaként a pécsből (KNA-val és Delmissel együtt) 9 ember volt itt a eb-n. Nem akarom én tovább élezni a két csapat közti ellentétet, de hát meg lehet nézni minden ország az euroligában szereplő csapatára építi a válogatottat. Na most ahol kettő ilyen van ott nem könnyebb lenne egy ütőképes válogatottat összehozni?
Ami szembeötlött a különbség az euroligában játszók és a többi csapat ( posta, bse ) játékosai közt. Ezért nem értem miért mondjuk le a külföldi kupákban az indulási jogot ezen csapatok, így a játékosaik nem fognak feljődni.
Továbbra is állítom, ha a kinti dobóink egy picit pontosabban dobnak a mi válogattottunk erölködés nélkül bronzérmes. így viszont....
A tegnapi közepes védekezés mára sokat gyengült. A palánkunk alatt épphogycsak több lepattanót szedtünk (18-15), borzasztó sokat faultoltunk, a tegnapi meccshez hasonlóan tipikusan jó dobás mellett. Ezt a rengeteg ütemtelenséget vagy fáradtságnak, vagy gyakorlatlanságnak lehet betudni.
A támadásunk a szokásos volt (40% 2p), azzal fűszerezve, hogy hárompontos vonalon túlról mostanra teljesen eredménytelenek maradtunk (0/11).
Azt már az EB előtt tudtuk, hogy a négy közé jutás nagy bravúr lenne. Nem is jött be. De hogy azoktól a jugoszlávoktól szenvedjünk kiütéses vereséget, akikkel közvetlenül az EB előtt többször is játszottunk és háromszor meg tudtunk verni, arra nemigen számítottunk. Mindezt úgy, hogy a meccs kezdetétől nem volt esélyünk.
Kíváncsi vagyok, hogyan fogja értékelni a vezetés a szereplést, és mit fognak lépni annak érdekében, hogy végre ismét eljuthassunk egy olimpiára.
A K.O. ma is folytatódott, közte húsz nem nekünk.
Sajnos még a ziccereket is nagy számban sikerült elpackázni, a leppattanókról meg ne is beszéljünk...
Nos, a továbbjutáshoz elég lett volna 60 alatt tartani a spanyolokat...
A védekezésünk a 71 kapott pont ellenére nem volt katasztrófa. Igaz, hogy a sok gyors labdajáratással sokszor zavarba tudtak hozni minket, de az első félidőben pl. a palánkunk alatt az összes lepattanót megszereztük és a másodikban is csak kettőt engedélyeztünk, ráadásul egészen kivételesen sok, 23 labdaeladást kényszerítettünk ki, no és magukhoz képest kevés triplát tudtak megkísérelni és rosszabb hányaddal is dobták, mint szokták. A fő fegyvereik ellen tehát viszonylag jól felkészültünk, még a viszonylag sok faultot is relatíve jól sikerült "elosztani", csak egy kipontozódásunk volt (azért Iványinak volt két teljesen fölösleges faultja, amivel nehéz helyzetbe hozta a csapatot, mert hamar kigyűlt neki a négy). Mindezzel együtt nem sikerült jobban védekeznünk a spanyolok ellen, mint a francia vagy a jugoszláv csapatnak (ugyanúgy 50 mezőny% körül és 70 pont fölött tudtak dobni a spanyolok, ahogy "szoktak"). Mondjuk szokatlanul sokszor tudtak elérni a jó kosár mellé büntetőt, és itt azért azt is el kell mondani, hogy a büntetőzésük (29/29!!!) sem volt mindennapi, még magukhoz képest is nagyszerű teljesítményt nyújtottak - pont ellenünk (ha a korábbi átlagukat hozzák, 6 vagy 7 büntetőjük kimaradt volna).
Hanem a támadás - pontosabban "azok az időszakok, amikor nálunk volt a labda" - az a meccs nagy részében ugyanolyan gyenge maradt, amilyen a szlovák, a cseh vagy a litván meccsen volt. Rengeteg előkészítetlen dobásunk volt, és gyenge volt a dobószázalék (egyedül Hagara, Papp és - a 0/4 triplakísérleteit nem számítva - Seres vette fel a versenyt a spanyolokkal ebben a mutatóban). A spanyol palánk alatt "képződő" 44 lepattanóból kb. 30-ért egyáltalán nem is indultunk, a többin nagyjából fele-fele arányban osztoztunk.
Azon a tényen már régóta rágódom, hogy ebből a spanyol válogatottból mindenki otthon játszik, és spanyol klubcsapatok nemzetközi sikereiről az utóbbi években gyakorlatilag nem hallottunk, mégis egész ügyes csapatot sikerült belőlük kovácsolni (már a 98-as VB-n is az 5. helyükkel az ezüstérmes oroszok után a második legjobb európai csapat lettek). Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Spanyolországban 1000 lakosból 12-szer(!!!) annyi igazolt női kosárlabdázót találunk, továbbá ott 1863 emberre jut egy kosárlabdaklub, nálunk kb. 60 ezerre! (Forrás: basketeuro.com) Összehasonlíthatatlanul nagyobb tehát a merítés, és kisebb a tehetségek elkallódásának a veszélye.
Nagyon nehéz meccsek várnak ránk, de a remény hal meg utoljára!
