Toukon jó fej vagy!
Gyermekkoromban egyszer ültem a kádban és pont ezen gondolkodtam...mármint a "miért kell pisilni-kakilni" témán, és ezzel együtt miért kell enni, miért van az a bizonyos ott a lábam között, lehetne ott szép sima bőr, és hasonlók.....
Aztán rájöttem, nincs itt semmi különös, csak az eredeti formám után vágyakoztam. Töb vonalaon is ki lehet következtetni a Bibliából. Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett minket. Akkor vagy ő is ugyanolyan fizikai testben élő ember, mint mi, vagy pedig nem olyan, ő szellem, és mi is szellemek vagyunk, csak valamilyen okból "bűnbeesés" nem vagyunk az eredeti állapotunkban.
Világosan látszik a Bibliában, hogy volt egy teremtéskori állapot, Ádám, majd Éva és a paeradicsomi ártatlanság, jó és rossz ismeretének hiánya, majd az ember evett arról a zűrös fáról (ezek persze mind szimbólumok, allegóriák) elkezdett különbséget tenni jó és rossz között, és akkor kezdődtek a bajok! :-)))
Jézus leglényegesebb tanítása az erdeti tökéletesség visszaszerzésére mutatott rá, hansúlyozta, hogy Atyja nem tesz különbséget jó és rossz között, napját felhozza óra-rioszra egyaránt, és állandóan figyelmeztett, hogy "káros mellékhatásai" miatt kerüljük az ítélkezést, a jó és rossz közötti különbségtevést.
Ha belegondolsz, mást sem tesz a világ, és sajnos a keresztény vallások is, hogy sátánoznak, ellene mondanak a rossznak, jóra törekednek, így pedig nem lehet elérni azt a mennyországot, mely em az égben, hanem "köztünk" van, ahogy a Mester tanította.
A Korán is azt írja, hogy menny és pokol közelebb van hozzád, mint a sarud szíja....
Isten öröme, meglepetése, előrelátása....
Nehéz elképzelnünk, Jézus is csak hasonlatokban, paradoxonokban tudott beszélni róla. Amit rökkévalóságnak, azaz egy végtelen hosszú időkontinuumnak fordítanak, valójában IDŐTLENSÉG, azaz amikor csak minden van, de nincs múlt és nincs jövő. Volt alkalmam megtapasztalni ezt az állapotot, nagyon érdekes, de sajnos csak egyszer volt, azóta sem jött elő.
Többször álmodam meg előre dolgokat, így létezik az előrelátás, de létezik az a tudatforma is, amelyben élünk, ahol aztán meglepődünk, hogy a megálmodot dolog bejött. Isten mindenütt, mindenben, mindenkiben benne van, ezért ekőre is lát, meg meg is lepődik. Ez is egy paradoxon a többi mellé.....
avi
