> LvT, ugye? Ezt elvétém... Számomra ennek nincs jelentősége.
> Létezik még az "operatív lízing" kifejezés is a magyarban, de teljesen fölöslegesen. Ez ugyanis szerintem végképp nem jelent mást, mint "haszonbérletet", bár nem vagyok jogász.... Van egy praktikus eleme az operatív lízingnek, ami megkülönbözteti a normál bérlettől, és megegyezik a pénzügyi lízinggel. Ez az, hogy a bérelt tárgyat a bérbeadó csak és kizárólag a bérbevevő kedvéért veszi meg, erre éppen a leendő bérbevevő kérte meg. Így a lízingdíjban ki kell fizetned a teljes vételárat, a kamatait, valamint valamennyi hasznot, minthogy a bérbeadó nem számol azzal, hogy bérelt tárgyat a bérlet lejárta után más bérbevevővek is bérbe adhatja. Sima bérletnél ellenben a díjban csak korlátozottan érvényesül a tőkepótlás, így az egy nagyságrenddel olcsóbb. Különbség még az, hogy az angolszász gyakorlattól eltérően az APEH a opciós pénzügyi lízinget (tehát amely nem tulajdoni jogot, hanem vételi opciót biztosít a maradványértéken a bérbevevőnek a szerződés lejártakor) 1997-től operatív lízingnek, azaz bérletnek tekinti.
> Remélhet?leg, angol nyelv? példamondatok írására is kiterjed az angol tudományod és illusztrálni tudod az olvasóknak angolul, a "leasing", "drawing", "sighting" szavak kereskedelmi értelemben való használatát. Érdekl?déssel várjuk az angol példamondatokat és a magyar fordításukat! Ez egy MBA-kurzus anyaga, és tudod, azt nem adják ingyen.
Nem voltam felindult állapotban, mert nem volt miért. Nem az emigránsok "felsőbbrendűségét" bizonygattam, hanem a szerepüket szerettem volna megfelelő perspektívába helyezni.
Az pedig amit te esetleg személyes támadásnak vélsz,(s indulatokat sejtesz mögötte) az nem más mint a helyzet fonákságára rámutató, jóindulatú csipkelődés. (Ha jól belegondolsz, akkor talán Te is elmosolyodsz az orosz nyelv oktatásában játszott szerepeden.)
Más:
A "Csendes Don"-t én is kitűnőnek tartom, s ebből a szempontból valóban teljesen mindegy ki írta. Én azonban,(valami oknál fogva) az irodalmi mű mögött rejlő szerző, emberi szinten való megértésére is törekszem, ezért foglalkozok olyan részletekkel, amelyeket legtöbb ember lényegtelennek talál.
Köszönöm az információt. Azt a változatot, hogy a "Csendes Don"-t esetleg többen írták, még nem halottam.
Kedves Zoli!
Jó, hogy nyugodta a hangod (úgy érzem, neked kellett megnyugodnod).
Ami Solohovot illeti, valami hasonlót én is hallottam, és kétségtelen, hogy az életműve igen egyenetlen. Ezen belül a Csendes Don felülmúlhatatlan. Egyszóval, amit írsz, az lehetséges. Olta is hallottam, hogy esetleg többen írták.
Ez azonban közömbös. Különösen egy ilyen író esetében, akinek ennyire eltérőek a művei. A mű az érdekes. Mindegy, ki írta.
Kis Ádám
"Kedves SzigonyHarry!
Szerintem elfelejtettél az emigrációban olvasni. Pöffeszkedj csak.
Kis Ádám"
Kedves Ádám!
Nincs ok a sértődöttségre. Jószándékú eszmecserét folytatunk, amely a téma minden oldalról való megvilágítását szolgálja és nem az a célja, hogy megállapítsuk ki itt a szebb, vagy okosabb.
Más:
Szeretném igénybe venni az orosz irodalomban való jártasságodat, Solohovval kapcsolatban.
Vannak olyan vélemények, hogy a "Csendes Don"-t, az 192o-ban elhalálozott Fedor Kryukov, kozák író írta.
Lvt: Én meg a "kiszervezés" teáltalad írt jelentését nem ismertem. :-)
Kis Ádám: Persze, szerintem is. Angolul nem, ott teljes joggal hívják "financial leasing"-nek, a szimpla "leasing"-től való megkülönböztetés érdekében. Ezért, ha magyarítottuk volna, úgy lett volna helyes, hogy "pénzügyi haszonbérlet". Mivel nem magyarítottuk, hanem a "leasing" szó "lízingként", szűkített (más?) értelemben került be a magyarba, ezért nem kéne elé a "pénzügyi" szó. Mindazonáltal - például a Hitelintézeti törvény definíciója miatt is - "pénzügyi lízingként" használjuk. Létezik még az "operatív lízing" kifejezés is a magyarban, de teljesen fölöslegesen. Ez ugyanis szerintem végképp nem jelent mást, mint "haszonbérletet", bár nem vagyok jogász....
LvT írja:
"a nyelvközösség egésze (ill. annak centruma) dönt: nem elvek, nem elgondolások mentén, hanem diffúz, sztochasztikus folyamatok eredőjeként. Ezért használjunk egy elferdített idegen szót ha a nyelvközösség használja azt a szót; vagy pofozzunk át egy meglévőt, ha a nyelvközösség már átpofozta."
phe írja:
"Lehetne persze magyarosítani, de - szvsz - most már késő. Akkor kellett volna vele megpróbálkozni, amikor még csak kezdett elterjedni Mo.-n a konstrukció"
Kedves LvT és phe!
Meggyőztetek. Igazatok van, a szél ellen valóban nem lehet...
Kedves LvT,
Írod:
"Amúgy vannak más szavak is, melyek a gazdasági életben még az angolban "elferdültek", és ilyen alakjukban már mást jelentenek, és feltűnően sok gerundium van köztük: vö. drwaing 'utalványozás < húzás; rajzolás', sighting 'látra szóló váltó bemutatása megtekintés'."
Remélhetőleg, angol nyelvű példamondatok írására is kiterjed az angol tudományod és illusztrálni tudod az olvasóknak angolul, a "leasing", "drawing", "sighting" szavak kereskedelmi értelemben való használatát.
Érdeklődéssel várjuk az angol példamondatokat és a magyar fordításukat!
> outsourcing: van rá magyar szó (vagy nevezzük magyarosítási próbálkozásnak), törvényben is szerepel: kiszervezés. Köszönöm, nem is tudtam róla. Majd elválik, hogy beválik-e. Én mindenesetre nem fogom használni amíg nem muszáj, minthogy számomra ennek a szónak már más a jelentése: vö. "kiszervezték alólunk a céget", magyarul 'elprivatizálták, megkérdőjelezhető manőverekkel átvették az irányítást felette'.
> A kérdés azonban változatlan. --Használjunk egy elferdített idegen szót, vagy "pofozzunk" át egy meglévő magyar szót az új fogalom megjelölésére. Válaszunk is változatlan: erről a nyelvközösség egésze (ill. annak centruma) dönt: nem elvek, nem elgondolások mentén, hanem diffúz, sztochasztikus folyamatok eredőjeként. Ezért használjunk egy elferdített idegen szót (főként ha az idegenek is elferdítve használják) ha a nyelvközösség használja azt a szót; vagy pofozzunk át egy meglévőt, ha a nyelvközösség már átpofozta.
Aki aktívan akar lépni az utóbbi érdekében, ám tegye, de vegyen figyelembe két dolgot: (1) A "Gizike" nevet nem magyaríthatjuk meg "gőzeke"-nek, mert utóbbi már másra foglalt. Így a lízing szó sem kapcsolható a 'bérlet' fogalmához. (2) A magyarítás nem kereszteshadjárat, aki nem tartunk velünk, az nem feltétlenül a rossz ügyet szolgálja. Talán csak kommunikációra kívánja használni az anyanyelvét.
> A "leasing" szónak ugyanis van egy archaikus főnévi jelentése: "the act of lying", azaz hazudozás. Eddig még kiterjed az angol tudományom, sőt jelölheti az "act of lying" eredményét is. De nyelvészetileg a leasing 'bérbeadás; lízing' és a leasing 'hazudozás, hazugság' nem egymást kizáró, hanem azonos alakú szavak (az utóbbi töve történetileg nem más, mint a loose szó előzménye).
Amúgy vannak más szavak is, melyek a gazdasági életben még az angolban "elferdültek", és ilyen alakjukban már mást jelentenek, és feltűnően sok gerundium van köztük: vö. drwaing 'utalványozás < húzás; rajzolás', sighting 'látra szóló váltó bemutatása < megtekintés'. Sőt ez a magyarban is "elferdült", mert a váltó bemutatása valójában a beváltását jelenti.
> Kis Ádám csak nem olvasta a szocreál írókat, Te meg már ki is adtad őket ? Igen, emlékszem az elsőre: kéthetes koromban adtam ki, azóta is havonta legalább egyet rendszeresen megjelentetetek. Viszont én sem olvasom őket, mivel a kommmunista műszakok miatt kimaradtam az esti iskolából, amikor a lekciót tanították.
> A kérdés azonban változatlan. --Használjunk egy elferdített idegen szót, vagy "pofozzunk" át egy meglévő magyar szót az új fogalom megjelölésére. Válaszunk is változatlan: erről a nyelvközösség egésze (ill. annak centruma) dönt: nem elvek, nem elgondolások mentén, hanem diffúz, sztochasztikus folyamatok eredőjeként. Ezért használjunk egy elferdített idegen szót (főként ha az idegenek is elferdítve használják) ha a nyelvközösség használja azt a szót; vagy pofozzunk át egy meglévőt, ha a nyelvközösség már átpofozta.
Aki aktívan akar lépni az utóbbi érdekében, ám tegye, de vegyen figyelembe két dolgot: (1) A "Gizike" nevet nem magyaríthatjuk meg "gőzeke"-nek, mert utóbbi már másra foglalt. Így a lízing szó sem kapcsolható a 'bérlet' fogalmához. (2) A magyarítás nem kereszteshadjárat, aki nem tartunk velünk, az nem feltétlenül a sátán szolgája. Talán csak kommunikációra kívánja használni az anyanyelvét.
> A "leasing" szónak ugyanis van egy archaikus főnévi jelentése: "the act of lying", azaz hazudozás. Eddig még kiterjed az angol tudományom, sőt jelölheti az "act of lying" eredményét is. De nyelvészetileg a leasing 'bérbeadás; lízing' és a leasing 'hazudozás, hazugság' nem egymást kizáró, hanem azonos alakú szavak (az utóbbi töve történetileg nem más, mint a loose szó előzménye).
Amúgy vannak más szavak is, melyek a gazdasági életben még az angolban "elferdültek", és ilyen alakjukban már mást jelentenek, és feltűnően sok gerundium van köztük: vö. drwaing 'utalványozás < húzás; rajzolás', sighting 'látra szóló váltó bemutatása < megtekintés'. Sőt ez a magyarban is "elferdült", mert a váltó bemutatása valójában a beváltását jelenti.
> Kis Ádám csak nem olvasta a szocreál írókat, Te meg már ki is adtad őket ? Igen, emlékszem az elsőre: kéthetes koromban adtam ki, azóta is havonta legalább egyet rendszeresen megjelentetetek. Viszont én sem olvasom őket, mivel a kommmunista műszakok miatt kimaradtam az esti iskolából, amikor a lekciót tanították.
Nekem is így tetszik a lízing, ahogy van. Lehetne persze magyarosítani, de - szvsz - most már késő. Akkor kellett volna vele megpróbálkozni, amikor még csak kezdett elterjedni Mo.-n a konstrukció. Akkoriban még csak fura lett volna a haszonbérlet , és lehet, hogy hozzászoktunk volna, mostanra viszont röhejes lenne... Jogilag elképzelhető lehetett volna különben a haszonbérlet, vagy pénzügyi haszonbérlet (a pénzügyi lízning mintájára) elnevezés, miért ne, sikert azért aratott volna kisebbet, túl azon, hogy kedveltek az idegen szavak, mert hogy hangzik, hogy "bérlem a kocsit". (Úgy értem, a lízningről mindenki tudja, hogy tul.képp. a lízingbevevőé a dolog, vagy az övé lesz.)
outsourcing: van rá magyar szó (vagy nevezzük magyarosítási próbálkozásnak), törvényben is szerepel: kiszervezés.
A hozzászólásod kitűnő munkát végez az ismeretterjesztés szempontjából. Pontosan meghatározod, hogy miből áll az a fogalom amelynek a megjelölésére most a "lízing" szót használjuk.
A kérdés azonban változatlan.
--Használjunk egy elferdített idegen szót, vagy "pofozzunk" át egy meglévő magyar szót az új fogalom megjelölésére.
Írod:
"Egyébként nem hiszem, hogy angolszász területen is lenne olyan gazdasági életbe ártott személy, aki a lease '(haszon)bérlet' és a leasing 'lízing' fogalmakat felcserélhetőnek vélné"
Ebben igazad van. Egy művelt, angolul beszélő személy sohasem tévesztené össze a "lease" és a "leasing" szavak jelentését.
A "leasing" szónak ugyanis van egy archaikus főnévi jelentése: "the act of lying", azaz hazudozás.
Ugyancsak írod:
"Én különösen sok szocialista-realista regényt adhattam ki :-))."
Kis Ádám csak nem olvasta a szocreál írókat, Te meg már ki is adtad őket ?
Kedves Zoli!
Nem tudom, honnan tudod, mit gondolok a külhoni magyarokról. A kifogásolt válaszomban második személyű névmást használtam: azaz csak rólad volt szó! :)))
Kedves Ádám!
Az eredeti mondatod, így hangzott:
"Te odakint lényegében magáncélra őrizgetted a nyelvet..."
Egy nyelv "magáncélra" való őrizgetéséről akkor beszélhetnénk, ha történetesen a sumér nyelvről lenne szó, vagy pedig én lennék az utolsó ember a Földön aki beszéli a magyar nyelvet.
Mivel, szerencsére még nem tartunk itt, így logikus következtetésnek tűnt, hogy a nekem címzett megjegyzés valójában a külhoni magyarságról alkotott képedet tükrözi.
"Egyébként az általad említett Márai naplójában általában nem fest olyan harmonikus képet az emigrációról, mint amilyent te sugallsz."
Nem szemlélem az emigrációt rózsaszínű szemüvegen keresztül. Ha elolvasod, mit írtam ezzel a témával kapcsolatban a MI NEKED AMERIKA? című "topic"-ban, akkor ez nyilvánvalóvá válik.
"Érdekesnek tartom azt a megállapításodat, hogy a "sötét korszakokban" az emigráció volt a magyar kultúra letéteményese, és itt említed Márait. Ezekben a sötét korszakokban - anélkül, hogy ezt Máraival szemben mondanám - a magyar kultúra (!) Kodály volt, Weiner volt, Weöres volt, Nagy László volt, Juhász Ferenc volt, Déry Tibor volt, Pais Dezső volt, Bernáth Aurél volt, és még sokan mások, akik nem emigráltak, hanem esetleg, mint Déry beültek a dutyiba. Ha ezt a névsort nézem, kulturális tekintetben nem is volt olyan sötét ez a kor."
Kedves Ádám -- mivel érdeklődést mutatsz ezzel a témával kapcsolatban, idemásolok a párizsi Nagy Pállal (Magyar Műhely) készített interjúból szármozó idézeteket.
N. P.: "Olyan írókat közöltünk, akik idehaza akkor nem publikálhattak, például Mészöly Miklóst, Weöres Sándort, Csóori Sándort, Mándy Ivánt, Nemes Nagy Ágnest. Kassák is eredeti kéziratokat juttatott ki hozzánk."
F. J.: "A magyar állam miként viszonyult hozzátok?"
N. P.: "A magyar állam képviselői bizonyos idő után elkezdtek velünk alkudozni, hogy rendezni kellene kapcsolatainkat. Mi keményen ellenálltunk ezeknek a szirénhangoknak, de végül ajánlottunk egy "gentleman's agreement"-t: ha a Műhelyt szabadon beengedik, akkor mi is nyíltabban viszonyulunk a rendszerhez. Nem tudták elviselni, hogy számos magyar író, akit ők el akartak hallgattatni, nálunk megjelent."
"A legnagyobb incidens az 1964-es Tűzkút- botrány. Weöres Sándor kihozta Párizsba a Tűzkút kéziratát, melyet előzőleg minden kiadó visszautasított. Elolvastuk a Tűzkut at és megegyeztünk, hogy szerzünk pénzt a kiadására. Weöres Sándor még ott a kávéházban szépen odaírta a kéziratra nyomdai utasításait. (A kézirat természetesen ma is megvan.) Megállapodtunk mindenben, még abban is, hogy ha otthon előveszik, mondja azt, hogy "elloptuk" a kéziratot. Weöres Sándor hazament, a Tűzkut at kiadtuk. Ekkor Weörest nyilatkozatra kényszerítették, ami az Élet és Irodalom ban jelent meg. Ebben az áll, hogy nagy meglepetéssel értesült arról, hogy könyvét kiadták. ' valóban Párizsban hagyta a kéziratot - olvasásra és hogy tiltakozik a kalózkiadás ellen. Mi nyugtáztuk, hogy Weöres Sándor tiltakozni kényszerült, de mindenki tudta Magyarországon is, hogy a kéziratot tőle kaptuk kiadásra.
Azután 1964-ben lóhalálában itthon is kiadták a Tűzkut-at. A kézirat évekig feküdt a kiadókban, ezzel szemben, a párizsi megjelenéstől tudomást szerezvén, két hónap alatt kihozták a kötetet. Egyetlen szót cenzúráztak a kötet elején olvasható "Köszöntés"-ből. Weöres Sándor azt írta, hogy az utókor mosolyogva emlékszik majd vissza a spirituszcsempészetre, amelyet a "szellemi szesztilalomnak talán már véget ért időszakában űztem". Ezt a talánt cenzúrázták a hazai kiadásban, mintegy bizonyítékot adva, hogy bizony még nagy szükség van a spirituszcsempészetre. Később például Juhász Ferenc azzal érvelt Aczél Györgynél, hogy ha nem adják ki könyvét, akkor elküldi a kéziratot a Magyar Műhely=nek."
Kedves Ádám,
Remélem a fentiek hozzásegítenek téged egy világosabb kép kialakításához, a magyar emigránsok kulturát megőrző szerepe tekintetében.
--Hogy Déry Tibor dutyiban űlt?
--Nem vagyok benne biztos, hogy ezzel bárkin is segített.
Az emigránsok úgy érezték, hogy a szabadlábon maradásuk sokkal hatékonyabb szerepet biztosított
számukra.
"Valami nem stimmel: én valóban olvasok oroszul, de emlékezetem szerint egyetlen szocreált sem sikerült kikapnom. Solohovot fordításban olvastam (a szerintem igen kiváló Csendes Dont)."
Ádám, itt töbszörösen is öngólt lőttél!
(1) Solohov a szoc. realizmus iskolapéldájának számít, így tehát legalább egyetlen szocreált olvastál.
(2)Ha valaki, felsőoktatási intézményben szerzett diplomát M.o-on a kommunizmus alatt, akkor a tanulmányai során, szinte elkerűlhetetlenül olvasnia kellett a "kötelező olvasmánynak" számító szocreál írókat.
Érdekes módon erre csak én emlékszem. Ha az otthoni magyarok emlékezőtehetsége a tiedhez hasonló, akkor kollektív amnéziában szenvednek.
Mindezt elmondva, most hozzáfűzöm, hogy semmi kifogásom sincs bármely író olvasása ellen. Nem vagyok könyvégető.
"... mint volt orosztanár, megnyugatathatlak, áldásos működésünk eredményeképp nem hemzsegnek az oroszul olvasók Magyarországon."
Ádám--ez nem kis teljesítmény! Orosz tanár létedre sikeresen szabotáltad az orosz nyelv oktatását.
--Nem is tudom hogyan fejezzem ki a hálámat...
Ha nem siettél volna a segítségünkre, akkor most "lízingelés" helyett azon vitatkoznánk, hogy a sarki örömlányokat, tegyük fel, "bárisnyáknak" kellene hívni.
Kedves Zoli!
Nem tudom, honnan tudod, mit gondolok a külhoni magyarokról. A kifogásolt válaszomban második személyű névmást használtam: azaz csak rólad volt szó! :)))
Egyébként az általad említett Márai naplójában általában nem fest olyan harmonikus képet az emigrációról, mint amilyent te sugallsz. Érdekesnek tartom azt a megállapításodat, hogy a "sötét korszakokban" az emigráció volt a magyar kultúra letéteményese, és itt említed Márait. Ezekben a sötét korszakokban - anélkül, hogy ezt Máraival szemben mondanám - a magyar kultúra (!) Kodály volt, Weiner volt, Weöres volt, Nagy László volt, Juhász Ferenc volt, Déry Tibor volt, Pais Dezső volt, Bernáth Aurél volt, és még sokan mások, akik nem emigráltak, hanem esetleg, mint Déry beültek a dutyiba. Ha ezt a névsort nézem, kulturális tekintetben nem is volt olyan sötét ez a kor.
Írod:
"Azaz, amikor Te szocialista realista írókat olvasgattál oroszúl, akkor mi éppen az átkos Márai megjelentetésével voltunk elfoglalva."
Valami nem stimmel: én valóban olvasok oroszul, de emlékezetem szerint egyetlen szocreált sem sikerült kikapnom. Solohovot fordításban olvastam (a szerintem igen kiváló Csendes Dont). Oroszul Puskint, L. Tolsztojt, Turgenyevet, Bulgakovot (a teljes, Frankfurtban kiadott Masztyer i Margaritát), Szolzsenyicint és Paszternákot olvastam. Ha a Te nem személyes volt, akkor, mint volt orosztanár, megnyugatathatlak, áldásos működésünk eredményeképp nem hemzsegnek az oroszul olvasók Magyarországon.
A mi és az ők kérdését érintve, valóban ködös voltam. Azt akartam kifejezni, hogy ebben az esetben a mi=ők, azaz a beszélők.
Én különösen sok szocialista-realista regényt adhattam ki :-)). Talán ez okozza, hogy egyetértek Kis Ádámmal abban, abban, hogy a lízing és a (haszon)bérlet nem felcserélhető fogalmak.
A bérlet más tulajdonában lévő javaknak szerzőséses alapon való, ellenszolgáltatás ellenében történő használata. Lényeges momentuma, hogy a bérlezi idő lejártával a berlet kezdete előtti jogi állapot lép ismét érvénybe (magyarán: a bérlő nem szerez tulajdont).
A haszonbérlet olyan bérlet, amely haszonélvezettel jár: tehát a bérelt tárggyal a bérlő profitot termelhet, és a haszon a bérlőt illeti meg.
A lízing ezzel szemben olyan vásárlási hitel, mely tulajdonjog-átruházással csak a hiteltörlesztés lejártával jár. Ez látványra nagyon hasonlít valamiféle bérlethez, de nem az, mivel célja a lízingelt dolog tulajdonjogának megszerzése. A lízing tulajdonképpen a vevőnek nagyon rossz üzlet, amiért megéri, az az, hogy a beruházást működési költségként lehet elszámolni és nem beruházásként. A lízing tehát végső soron jogi, adótechnikai fogalom: így aki összekeveri a haszonbérlettel, az könnyen úgy találja magát mint Al Capone. Egyébként nem hiszem, hogy angolszász területen is lenne olyan gazdasági életbe ártott személy, aki a lease '(haszon)bérlet' és a leasing 'lízing' fogalmakat felcserélhetőnek vélné, ill. azt hinné, hogy ez utóbbi csak az előbbi gerundiuma.
Van még egy kapcsolódó fogalom, amely szintén nélkülözi a magyar megfelelőt: ez az outsourcing 'tul. külső forráson keresztül történő működtetés'. Ez egyfajta feladatorientált szolgáltatásbérlet. Az esetek zömében informatikai szolgáltatásokat outsourcingolnak: a bérbeadó szolgáltatja a hardvert, a szoftvert és a üzemeltető személyzetet (szervíz, programozás, adatbázis-memendzsment, stb.), a bérbevevő csak használja a rendszert és fizeti a díjat.
"Kedves Zoli!
Nem úgy van az. Lehet nevetséges, de ez van. Az élet nem szép elvek szerint alakul, hanem a maga, sokszor felismerhetetlen törvényei szerint."
Kedves Ádám!
A fentiekkel egyetértek.
"Te odakint lényegében magáncélra őrizgattad a nyelvet, itt az emberek nem őrizgetik, hanem használják. Gyakran oda sem figyelve. Mert nekik ez a hétköznap."
Megmosolyogtatnak a külhoni magyarokról alkotott elképzeléseid. Ha az a benyomásod, hogy a magyar nyelvet "magáncélra őrizgetjük" a "sufniban" a díszmagyarral együtt, akkor nagyon tévedsz. A szétszórt magyarság élénk szellemi életet él, s sok esetben -- Magyarország sötétebb történelmi időszakaiban -- a magyar kultura megőrzője, letéteményese volt. Azaz, amikor Te szocialista realista írókat olvasgattál oroszúl, akkor mi éppen az átkos Márai megjelentetésével voltunk elfoglalva.
"Azt hiszem, a magyarázatomat vagy nem értetted meg, vagy nem figyeltél oda. A lízing nem azonos a tartós bérlettel."
Mindig figyelmesen olvasom a többnyire jól átgondolt írásaidat és nincs problémám a megértésükkel.
"A rumci által ajánlott szavakat két okból nem "vesszük" használatba, mert nem tudom, ki a "mi".
Ha nincs kifogásod ellene, minden magyart (bárhol is él) a magyarsághoz sorolok, s a magyar nyelvet közös kincsünknek tekintem.
"Mondjuk úgy, ők nem veszik használatba, ami egyúttal azt jelenti, hogy mi nem vesszük használatba."
A hozzászólásodban ez az egyetlen "üresjárat", s mint ilyen, nem kíván választ.
"Egyébként azért sem, mert rumci bizonyára így találta egy szótárban, de ez téves megfeleltetés. A haszonbérlet szót egészen más környezetben, általában a földre használják, és máég véletlenül sem azonosítja senki a lízinggel. Egyébként a két szó más-más oldalt képvisel: a földet mondjuk, haszonbérbe adják, a gépkocsit pedig lízinbe veszik (lízingelik)."
Az ezt megelőző hozzászólásadban kifejtetted, hogy nincs semmi probléma a "lízing" szó, eredeti jelentésétől eltérő használatával. Ha ez a helyzet akkor miért nem használhatunk egy meglévő magyar szót, tágabb értelemben?
(Csupán az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy az angol "lease" szó földbérlettől kezdve, ingatlanon keresztűl, autókig, szinte mindenre használatos. Még bútort is "lízingelhetsz".)
Kedves Zoli!
Nem úgy van az. Lehet nevetséges, de ez van. Az élet nem szép elvek szerint alakul, hanem a maga, sokszor felismerhetetlen törvényei szerint. Te odakint lényegében magáncélra őrizgattad a nyelvet, itt az emberek nem őrizgetik, hanem használják. Gyakran oda sem figyelve. Mert nekik ez a hétköznap.
Azt hiszem, a magyarázatomat vagy nem értetted meg, vagy nem figyeltél oda. A lízing nem azonos a tartós bérlettel.
A rumci által ajánlott szavakat két okból nem "vesszük" használatba, mert nem tudom, ki a "mi". Mondjuk úgy, ők nem veszik használatba, ami egyúttal azt jelenti, hogy mi nem vesszük használatba. Egyébként azért sem, mert rumci bizonyára így találta egy szótárban, de ez téves megfeleltetés. A haszonbérlet szót egészen más környezetben, általában a földre használják, és máég véletlenül sem azonosítja senki a lízinggel. Egyébként a két szó más-más oldalt képvisel: a földet mondjuk, haszonbérbe adják, a gépkocsit pedig lízinbe veszik (lízingelik).
A tőled megszokott alapossággal tártad elém a helyzetet, amiért hálás vagyok. Ugyancsak tisztában vagyok vele, hogy te csak a "hírnök" vagy, így az alábbi mondókám nem ellened irányúl.
Egy külföldi magyar, aki évtizedeken keresztül elkerülte az idegen szavak használatát, tátott szájjal hallgatja, hogy az otthoni magyarok nem tudták ugyanezt megtenni. (Nem, a külföldiek nem váltanak át egy másik nyelvre, amikor hosszúlejáratú autóbérletről van szó.)
Már megbocsáss -- de rendkívül nevetségesnek és mesterkéltnek tűnik, hogy a magyar közgazdászokba úgy belevésődött a "lízing" szó (1o év alatt), hogy már nem is tudnak megélni nélküle.
Az ilyesmiről, mindig egy külföldi fórumon olvasott mondat jut eszembe.
A hölgy, így ajánlotta a fordítói szolgálatait: "Már öt éve itt vagyok, de még mindig beszélem a magyar nyelvet."
Végezetül -- miért nem vesszük igénybe a rumci által ajánlott "haszonbér, haszonbérlet" szavakat. Ezekért ugyanis nem kell a szomszédba menni.
Kedves Zoli!
Az évtizedek óta külföldön élő magyarok - nem Magyarországon élnek. Ha nem itt kell ezt vagy azt tenniük, nyilván nem is használják az azokra alkalmazott szavakat. Ugyanis, amikor hasonlóan tevékenykednek, azt angolul, olaszul vagy németül teszik.
Amint említettem, a lízing sajátos adózási és tulajdonlási viszonyokat feltételez. Mások a tulajdoni viszonyok, a felelősség és az elidegeníthetőség és hasonlók. A neten találtam például egy ilyen meghatározást
"meghatározott futamidejű bérlet, ahol a bérelt tárgy, legyen az gép, jármű, ingatlan vagy bármi más, a futamidő végén a bérlő tulajdonába megy át. "
Ez magyar közgazdasági szakszó, melyet a szakirodalom pontosan körülhatárolt értelmezésben használ. Nem lehet közvetlenül az eredeti jelentéséből levezetni, főleg nem annak az etimológiája alapján. Ez olyasmi, amelyet a nyelvoktatásban országismeretnek neveznek: a nyelvhasználatot nem lehet szótárból tanulni.
A gépjárműügyletekkel kapcsolatban a tartós bérlet és a lízing különbségéről itt olvashatsz.
(Sajnos, még mindig nem tudom, hogy lehet hivakozást csinálni)
A gépkocsibérlés más országokban nyilván másképp folyik. De ez nem tartozik ide.
Az ilyen kérdésekben jellemző nehézségeik vannak a határon túli magyaroknak, akik bizonyos hivatalos elnevezések terén a sajáét országuk gyakorlatát ismerik.
Azt hiszem, a lízing esetében teljesen igazságtalan az a kijelentésed, hogy ez egy magyar szó a magyar szavak, "elferdített idegen szavakkal való helyettesítése", mivel itt nincs helyettesítés.
"Az idegen szavak magyarokkal való helyettesítése valóságos szenvedély, azonban nagyon körültekintőnek kell lennie, aki magyarítani akar."
Kedves Ádám!
A külföldi magyaroknak az a része, amely féltékenyen őrzi az anyanyelve tisztaságát, sohasem használta azokat az idegen szavakat, amelyek elharapództak a magyar nyelvben az utóbbi tíz évben. Azaz, mivel sohasem "idegenesítettek", így mentesek a visszamagyarítás terhétől.
Az ő szemszögükből nézve az otthoni magyaroknál vált valóságos szenvedéllyé a magyar szavak, elferdített idegen szavakkal való helyettesítése.
Az angol nyelvben a "lease" (leased,leasing)szó mint ige (verb transitive) vagy mint főnév használatos. A "leasing" szó, az ige folyamatos jelenidejű formája és nincs főnévi jelentése.
Nagyon megköszönném, ha egy pár példamondattal illusztrálnád, hogyan használják a magyar nyelvben a "lizing" szót.
Kedves SzigonyHarry!
Az idegen szavak magyarokkal való helyettesítése valóságos szenvedély, azonban nagyon körültekintőnek kell lennie, aki magyarítani akar. Kérlek, ballagj el egy gépkocsi-kereskedésbe, és kérdezd már meg, mi a különbség a lízing és a bérbeadás között. Ma már ezek a jelentések elmentek egymástól, a lizing nem bérbeadás. Problémásnak látom a törekvést is, hogy a felismerhetően idegen szavakat próbáljuk mindenképpen magyarral helyettesíteni, mert ez szegényíti vagy dagályossá teszi a nyelvet. Nézzük a konkrét esetet:
1. A lízing a bérletnek egy sajátos fomája, amelyhez különleges adózási, jogi, végrehajtási formák tartoznak. Ezért magával a bérlet, bérbeadás szóval nem helyettesíthető.
2. Elláthatjuk a bérbeadás szót mindenféle jelzővel, amíg el nem érjük a pontos jelentést. Azaz funkciózavarba esünk: a szó helyett meghatározást használunk.
3. Alkotunk egy új szót.
Az új szó alkotásánál nem feltétlenül fontos, hogy azt korábbi magyar szóból képezzük. A nyelvtörténet minden korszakában keletkeztek új szavak a semmiből. A lényeg ilyenkor az, hogy az új szó hangzása illeszkedjék a magyar nyelvhez. Ha pedig ez elfogadható, akkor ezzel a feltétellel idegen szó is átvehető. (Hol lenne a nyelvünk jövevényszavak nélkül?)
A dolog vége az, hogy a lízing (hangalakja) teljesen illeszkedik a magyar nyelvhez. Miért nem jó akkor?
A másik kérdés az írásmód. Vajon miért idegesítő, hogy magyar helyesírással van leírva? Egyrészt a helyesírási szabályzat ezt lehetővé teszi. Másrészt pedig igazából csak azt zavarja, aki ismeri a pontos eredeti helyesírást. Azt hiszem, az utóbbiak kisebbségben vannak, tehát le kellene küzdeniük az idegességüket.
"Az elamerikaiasodas vagy altalaban az elkulfoldiesedes engem nagyon idegesit. Igaz en kulfoldon elek, de ha magyarul beszelek, akkor nem keverek bele idegen szavakat, meg akkor sem, ha egy masik, velem egy orszagban elo magyarral beszelek!
"
Kedves hunnenkönig!
A fentiekkel egyetértek.
"Ha az angolbol atvesszuk a lizing szot (leasing) az rendben van, bar az is idegesit, hogy magyar helyesirassal van irva, mert arra eddig nem volt szavunk."
Eddig is volt rá szavunk. Én nem látok semmi problémát a bérlet, bérbeadás szavak használatával.
Nem regen voltam otthon , hallgattam a radiot a kocsiban ami kisse felhaboritott ; ugyanis a bemondo a gordulekeny beszede kozben megrekedt es pillanatnyi szunet utan egy idegenszo beszurasa utan tovabb folytatta a mondanivalojat . Mondat kozben allt meg , ugyanis a nyelven ott ult a szo " pihenes " de megallt gondolkozni az idegen szon " Relaxal " .... Remeltem , hogy nem fog tudni tobbe beszelni !
