> A hivatkozott helyen szinkrón szemlélettel nem összetetett -sít képzőről van szó. Hol találom az összetett képzőt?
Szóval sem mondtam, hogy szinkrón szemlélettel kellene rátekinteni. Ha visszaolvasunk, a 17-es hozzászólásban te mondtad: "[az -ít képzőnek] Ebben a jelentésében létezik a -sít változata". Szinkrón szemlélettel csak annyit mondhatunk, hogy ez két külön közel homofón toldalék, melyek jelentése is hasonló; de közük nincs egymáshoz.
Ha pedig már változatról beszélünk, akkor fel kell tennünk, hogy az egyik előállt a másikból, szóval van történetük. Itt találod meg az összetett képzőt. Hozzátehetjük, hogy az -ul/ül képzőnek is van -sul/sül társa. Ennél ugyanúgy, mint a -ít : -sít párnál a rövidebb alak eredetileg melléknevekhez, a hosszabb alak főnevekhez járult. Ennek oka az, hogy a fenti képzők -s eleme ugyanaz, mint az -s melléknévképző. De lásd még: -(k)odik/(k)edik : -s(k)odik/s(k)edik
Rumci példáihoz: a csoportosít kifejezetten az a szó, ahol jól látszik az eredeti struktúra, mivel a csoportos szó létezik, a jelentés pedig azt fejezi ki, hogy 'csoportokra oszt, vi. csoportossá tesz' (és nem 'csoporttá (azaz egy osztatlan egységgé) tesz'). Ugyanez mondható el az államosít-ra is, azzal a különbséggel, hogy az állam szó melléknévi alakja ma már nem *államos, hanem állami. Az egyszerűsít-féle, melléknévhez járuló alakok is eredete is magyarázható: egyébként is előfordul dupla melléknévi jelölés, pl. a falu > *falus > falusi mintája generált egy kisebb hatókörű -si melléknévképző, vö. tanyasi. Másrészt az -s képző melléknevekhez is járulhat: a köznyelvben ez a színneveknél tipikus, vö. kék : kékes > kékít : kékesít, de szubsztenderd környezetben (és a nyelvtörténetben) gyakoribb.
De bárhogy is van, a -sít képző nem befolyásolja az -ít képző használatát.
--------------
> Ha egyértelműen azt mondtam volna, hogy a homogéze helytelen, ezt rosszul tettem
Én legalábbis úgy értelmeztem az alábbi megfogalmazásodat: "Ezzel együtt a homogénez nekem okoskodásnak tűnik, mert a magyar képzőt erőlteti (az idegen helyett) a nem magyar tőre. [#14]", hogy az helytelenítés. Ezt reagáltam le. Ld. következő bekezdés
--------------
> A genizál-hoz nem szólnék hozzá: mea culpa, de az oxigenizál szót ma láttam először. Amikor tiltásról beszéálsz, azt hiszem, másra gonddolsz. Vagy megint figyelmetlenül olvastál.
Az oxigenizál bevett fordulat az élettudományokban 'oxigéntenziót emel' értelemben. Én párhuzamnak hoztam arra, hogy ez egy idegen szó idegen képzővel, ennek ellenére kialakult többféle magyar toldalékos formája, amely a fenti minősítésed szerint okoskodás (ez pedig egy adott kommunikációs szinten és körben -- melyben meglehet, te nem vagy részes, de ezzel muníciót adhatsz nekik -- 'a nyelvből eltávolítandó' szinonímája). Ezzel szemben, szerintem, nem okoskodás, nem akart senki semit erőltetni, hanem természetes úton szinonímák képződtek.
--------------
> Ami a nómenklatúrát illeti, hát sajnos, a terminológiatannal nagyon kevesen foglalkoznak. De attól még van.
Sajnos, én sem foglalkozom vele, és tartok tőle, hogy már nem is fogok. Így azt hiszem, hogy a nómenklatúra fogalmat a továbbiakban is csak in modo rustico fogom használni. Annál is inkább, mivel amit definíciódból felfogtam, az azt sugallja nekem, hogy csak egy adott diszciplínában jártas egyén tud állást foglalni abban, hogy az adott fordulat a nómenklatúra vagy a terminológia része-e. A peridódusos rendszerre vonatkozó példád szerint kívülről nem dönthető el, hogy a deutérium ill. a trícium a paradigma része-e, vagy definíciót igényel. Én ugyanígy vagyok az élelmiszeripar homogénezés terminusával: az ex-SzÉF könyvtára tezaurusztételként használja, így a könyvtári terminológia felépítésénél ez mintha tovább nem magyarázott, primitív meghatározás lenne: vi. a paradigma eleme. De nem lévén sem az élelmiszeriparban, se a terminológiatanban jártas, ebben nem tudok dönteni.
Nem igazán értem a hiányodat: az összetett képző mint kategória nem szinkrón kategória. Szinkrón szempontból van egy képző meg két képző, az, hogy az egy képző egyszerű-e vagy összetett, diakrón kérdés – én legalábbis így látom a problémát.
Megszólíttatván: Létezik -sít összetett képző, néhány példa a szóvégszótárból: államosít, állandósít, árusít, célszerűsít, csoportosít, egyenlősít, egyszerűsít stb. Ezek a szavak nyilvánvalóan nem -s képzős melléknevek -ít képzős továbbképzései (természetesen a -sít képző ezen elemekből alakult a magyar nyelv életének korábbi szakaszában). A magyar képzők legalaposabb gyűjteményét tartalmazó 1961-es MMNyR. I. 367–8. oldalán is beszámol az -ít ~ -sít denominális verbumképzőről.
Kedves LvT!
Nekem nem az volt a gondom, hogy én nem olvastalak kellő figyelemmel téged... :)))
Ha egyértelműen azt mondtam volna, hogy a homogéze helytelen, ezt rosszul tettem. Szokatlan, következetlen, ezek jó jelzők rá, a helytelen jelző általában nem időt álló.
A genizál-hoz nem szólnék hozzá: mea culpa, de az oxigenizál szót ma láttam először. Amikor tiltásról beszéálsz, azt hiszem, másra gonddolsz. Vagy megint figyelmetlenül olvastál.
Ami a nómenklatúrát illeti, hát sajnos, a terminológiatannal nagyon kevesen foglalkoznak. De attól még van. Nem közkeletű, de a terminológiatanban a nómenklatúra a valamilyen szempontból halmazba foglalható (paradigmát alkotó) dolgok neve. Ezeket nem fogalmilag kell definiálni, hanem például képpel vagy képlettel vagy a paradigmában elfoglalt hellyel (pl. periódusos rendszer) ábrázolni. A terminológia viszont definíciót igényel.
Ami a -sít képzőt illeti: én nem vagyok benne bizonyos, hogy igazad van. De a tudásom egy kicsit elavult. Rumci talán tud valami újabbat, de a Leíró nyeltan szerint ez nem összetett képző, mégha annak is látszik.
> Nem vádolhatjuk meg egymást azzal, hogy nagy figyelemmel olvasnánk egymás írását
Lehet ebben valami, de én pl. hajlamos vagyok nehézkesen fogalmazni, és azt is gyakran kitörlöm végül, ami esetleg érthető lett volna a másik fél számára.
> Ez azonban nem jelenti azt, hogy biztos, hogy neked van igazad.
Ebben feltétlenül igazad van, de felvetnék egy másik aspektust: a vádoltnak bűnössége bizonyításáig joga van az ártetlanság vélelméhez. Az én kiindulási alapom, hogy az szorul bizonyításra, hogy a homogénez helytelen, és nem az, hogy helyes. Én tehát csak ellenpéldákat hozok a felvetett érvekkel szemben, és úgy vélem annak demonstrálásához, hogy a -z képző járulhat melléknévhez elég egy-két példa, és az általánosabb esetekből a jelentéstartalom levezetése. (Még egyszer megemlítem, nem személyesen neked: én nem használom a homogénez szót, hanem a homogenizált; de nem látok okot az első elvetésére.)
> Ezzel együtt a homogénez nekem okoskodásnak tűnik, mert a magyar képzőt erőlteti (az idegen helyett) a nem magyar tőre.
Egy új apektus felől közelíteném a problémát: nem is az -izál áll szemben itt a -z végződéssel, hanem a -genizál a -génez-zel (és -genál-lal). Ha kicsit eltekintünk a melléknévi alaptól, akkor láthatjuk, hogy az oxigenizál 'emeli az oxigéntenziót' alak szembenáll a hidrogénez-zel 'pl. zsírsavat telít'. Ráadásul ez utóbbi szintén az élelmiszeripari terminológia körébe tartozik. Kimutatható tehát az élelmiszeriparon belül a -génez formák favorizálása a -genizál-lal. Ki tagadhatná meg tőlük ezt a jogot, amíg a saját térfelülön tartózkodnak? Annak, aki ezt megtiltja, szintén el kell tiltania az általad hozott példa szerinti programál igealak használatától az erdélyi ismerősödet.
(N.B. Egyébként egészségügyi berkeken belül az oxigenizál is inkább oxigenál, az angol oxygenize pedig magyarul inkább oxidál. Ezek is kárhoztatandóak?)
-----
> A homogénez nem lehet nómenklatúra, csak (hanem) terminológia. A nómenklatúra a tej, esetleg a homogénezett tej.
Meglehet, nem vagyok tisztában a nómenklatúra szó helyes jelentésével: számomra ez leginkább az adott területen választható, tehát "szabványos" szavak/kifejezések összességét jelenti. És két okból voltam bátor használni, egyrészt mert a homogénezés szerepel az ex-SzEF könyvtárának tezaurusz-szavai közt (vagyis kielégíti a fenti definíciót); másrészt igyekszem (a rendszeres figyelmetlenségem miatt általában nem sikerül) a szóismétléseket elkerülni, és ekkor feljogosíttatva érzem magam, hogy viszonylag távolról azonos jelentésű szavakat is összekössek így.
N.B. Időközben, miközben az ex-SzEF könyvtárában próbáltam megkeresni a homogénez tezaurusbejegyzést beilleszthető hivatkozás formájában, találtam egy érdekes adatot: a 27/1996. FM rendelet használja a szót a tejipari szakmák feladatlistájában. Ebben nem is az a lényeg, hogy ezzel a szót egyértelműen "jogszerű" használni (és már másként tilos is lenne a tejesdobozon feltüntetni), hanem az, hogy csak önmagában áll: "homogénez". Tehát ha azt a szót használjuk, hogy homogénez, akkor nem kell megemlítenünk, hogy mit homogenizálunk miben és hogyan, hanem tudjuk, hogy ez csak a zsírgömböcskékre vonatkozhat a tejben ilyen-és-ilyen technológiai lépések segítségével. Az is megfigyelhető a szövegben, hogy a készülék neve, amivel homogéneznek, homogenizátor. Ugyanez a jogszabály a malmi tevékenységeknél már homogenizálásról beszél, de ekkor már bővebben ki kell fejtenie, hogy "a késztermékek homogenizáló keverése szorosan kapcsolódik az őrlési tevékenységhez."
Nincs szó tehát arról, hogy valaki is erőltetné a -z képzőt: egy konkrét homogenizálási folyamatot rövidít így egy konkrét szakma. Én ezt a jogukat elvitathatlannak tartom.
-----
> Az -it igen termékeny képző, amely egyaránt kapcsolódik főnévhez és melléknévhez is. ... De gyakran kapcsolódik főnévhez is, amikor inább a valamivel való ellátottságot jelenti. Ebben a jelentésében létezik a -sít változata (párban az -ul, -ül, ódik, -ődik vagy -szik képzőkkel).
A -sít összetett képző: áll az -s melléknévképzőből, amelyhez járul az -ít toltalék. Ez tehát engem erősít annyiban, hogy a főnévnek először melléknévvé kell válnia ahhoz, hogy ezt a produktív -ít képzőt felvegye. De én nem is veled vitatkozok, nem is abban, hogy nyelvileg mihez, mikor és milyen jelentésben járulhat az -ít képző. Sőt, azt szerettem volna megmutatni, hogy a homogénez ~ 'homogénnel kezel' mechanikus értelmezést más szóra és más képzőre átvíve hamar kiderül a tarthatatlansága. Emiatt most nem fogom megvédeni azt az álláspontot, mellyel vitatkozol, mert nem szoktam magam hátba támadni :-))
Kedves LvT!
A melléknevekhez járuló -ít képző nemigen hagyott nyugodni.
Az -it igen termékeny képző, amely egyaránt kapcsolódik főnévhez és melléknévhez is. Sőt, középfokú melléknévhez is.
Ha melléknévhez kapcsolódik, akkor 'valamilyenné tesz' a jelentése, és pában áll az -ul, -ül, 'valamilyenné válik' jelentésű képzővel.
De gyakran kapcsolódik főnévhez is, amikor inább a valamivel való ellátottságot jelenti. Ebben a jelentésében létezik a -sít változata (párban az -ul, -ül, ódik, -ődik vagy -szik képzőkkel).
A tanít, mint példa, nem igazán idevaló, mert abban az -ít műveltetőige-képző rejlik, amelyik ma már nemigen aktív.
Kis Ádám
Helló ZSB!
Későn vettelek észre. Szerintem igazad van, de nincs. Az az érzésem, hogy a strukturál csak látszatra struktúra + l képző, hanem a német -ieren kézpős szavak következetes átvétele:
strukturieren strukturál
probieren próbál (Bár lehetne probál:
approbieren approbál)
tabulieren tabulál
ignorieren ignorál stb., stb.
Ami a kultúrát illeti:
*kulturázik: a művelődéssel tesz-vesz (nem tudom elképzelni)
kultúrázik: éppen aludttejet olt be.
Bocsáss meg, kicsit akadékoskodom.
A homogénez nem lehet nómenklatúra, csak (hanem) terminológia. A nómenklatúra a tej, esetleg a homogénezett tej.
Kis Ádám
Kedves LvT!
Nem vádolhatjuk meg egymást azzal, hogy nagy figyelemmel olvasnánk egymás írását. Magam mentségére csak annyit szeretnék, hogy én tűnődöm, a tiedre meg annyit, hogy te tudsz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy biztos, hogy neked van igazad.
Ugyanis nekem a homogénez éppen azért nem tetszik, mert a homogén a magyarban melléknév. és meglátásom szerint a -z képző nem kapcsolódik melléknévhez. Láttunk néhány ellenpédát, melyek főként színnevekhez kapcsolódnak, azonban az általános benyomásom az, hogy adott esetben nem melléknévi, hanem főnévi szerepben használt alakokról van szó.
Persze, ezeknek a képzőknek a használata nem lehet merev, és a -z, úgy tűnik, igen általános igepéző. Például jelenthet eredményt is (és ilyen szerepében párhuzamos az -izál-lal), olyan szavakban, mint a pároz (műveltető igeként), vagy báláz, szálaz.
Ezzel együtt a homogénez nekem okoskodásnak tűnik, mert a magyar képzőt erőlteti (az idegen helyett) a nem magyar tőre.
Szeretném azt is megjegyezni, hogy az ilyen esetekben nincs biztos tudás, mert a nyelv ilyen szinten nincs leírva. Ezek a megfigyelések fontosak lehetnek, azonban helytelen lenne ítéletet hozni, vagy túl hamar szabályt alkotni belőlük.
Kis Ádám
> Akinek vajmi köze is akad a vegyészethez, annak ez bántó elnevezés az azonos állagúra tételre vonatkozólag.
De kell-e az élelmiszeriparnak a nómenklatúrája kialakításakor engedélyt kérnie vegyészettől? Engedélyt kért-e a vegyészet bárkitől is arra, hogy a homogenizál igét a köznyelvre obtrojálja? Vagy engedélyt kért-e a biokémia arra, hogy az enzimek aktiválódjanak és ne aktivizálódjanak? Mi a lótúrónak kellett dilettáns módon a köztudatba vinni pl. az idióta szót, amikor ez már egy adott orvosi szakkifejezés volt, ráadásul eltérő tartalommal? Végezetül: az, hogy nem mondhatunk festtan-t a festészet helyett, még nem zárja ki, hogy vegytan-ról beszélhessünk a vegyészet mellett (enyhe jelentéskülönbséggel, mely a homogenizál~homogénez viszonyában is fellelhető).
(A szerzőről: LvT eredeti szakmáját tekintve molekuláris biológus, öt évig az egyetemen, utána tíz évig kutatóként homogenizált tápmédiumokat, de egyszer sem homogénezett. Ennek ellenére nem érti, hogy ez utóbbi miért kellene őt bántania. Egyszerűen nem használja. De ha átkerül a tejiparba, akkor lehet, hogy élni fog vele; elvégre belátja, hogy a saját szaknyelvén kívül is van élet, és a fotogén szó nem feltélenül egy fénnyel kapcsolatos genomiális lókuszt jelent.)
> A tan épp hogy nyelvújítás kori elvonás a tanít és a tanul szavakból – ha jól emlékszem. Lehet, de ez is éppen azt erősítené meg, hogy a tanít nem melléknévből képződött. Ugyanígy tudom, hogy a borít sem a bor szóból. Éppen ezt akartam volna megmutatni: mivel az -ít jelenlegi produktív használata nem magyarázza a múltban képződött alakokat, nem feltétlenül ad támpontot a jövőbeni szokásokra sem. Ugyanez igaz a -z képzőre is.
> Ennél kézenfekvőbb magyarázat, hogy a z képző általában nem kapcsolódik melléknévhez
A probléma az az, hogy a homogénez-ben melléknévhez járul. Tehát legalább egy ilyen esetünk van. Persze megtehetjük, hogy emiatt elvetjük, mint rosszul képzett szót, de használják: és igazán ez a mérvadó.
Levezetésem azonban nem is igazán a fentiekre vonatkozott, hanem arra, hogyha bármilyen, főnévhez járuló képző jelentése 'vmivel kezel', akkor ugyanez a jelentéstartalom melléknévi alap esetén 'vmilyenné tesz' árnyalatként fog realizálódni. Erre mutattam meg, hogy -- a levezetés erejéig legalábbis -- a főnévhez járuló -z képző a formális logika alapján definiálható lehetne úgy, hogy tkp. a főnév melléknévi formájához járul, a melléknévi végződést helyttesítve.
Utolsó mondatommal pedzettem azt, hogy a mellénévhez járuló -z képző nem gyakori, ebben a helyzetben az -ít a szokásos. Sőt az -ít kifejezetten melléknevekhez járul. Akár azt is lehetne mondani, hogy máshoz sem, ha nem lennének olyan szavak, mint pl. a tanít. Ha megnézzük kb. annyi nem főnévi (köztük melléknévi) alapú -z képzős szavunk van, mint ahány nem melléknévi eredetű -ít toldalékos. Mégsem mondhatjuk a tanít igét rosszul képzett szónak, de éppen emiatt a homogénezt sem. (Sőt, személy szerint a homogénez nekem sokkal jobban tetszik, mint a *homogénít.)
Ha meg már egy-két melléknévnél létezik a -z képzős származék, akkor nem nagy szofizma egy általános szemantikai helyzetben megmutatni a jelentését. Különösen akkor, ha a felvetés is a formális logika -- és nem annyira a nyelvi tények -- alapján akarta elítélni.
Hú, ezt egy kicsit nehéz volt nyomonkövetnem, így megpróbálom más oldalról megközelíteni:
Ha egyszer már adott volt egy szakmai kifejezés, akkor mi a lótúrónak kell - dilettáns? - módon új - félreérthető - megfogalmazásban bevinni a köztudatba?
Ez nekem csak egyszerű szakmai buta szlengnek minősül. Akinek vajmi köze is akad a vegyészethez, annak ez bántó elnevezés az azonos állagúra tételre vonatkozólag. Hogy nézne ki az, ha azt mondanánk a politizál helyett, hogy politoz?
Hárommal odébb, a 31. pontban azt találjuk, hogy bizonyos szavak esetében (pl. ború, bosszú, csepű, fésű, köszörű) az -l képzô mgh.-rövidülést okoz (borul, fésül stb.). Ezért úgy vélem, hogy uezen okokból rövidül meg a mgh. az aktivál stb. alakokban. A -z nem okoz ilyen változást: turista, de túrázik (és a felsorolt szavakból "elfogadható" lenne egy fésűzik, köszörűzik alak). Lehet, hogy e jelenségnek az alapja uaz, mint a víz-vizet kettôsségé? (Ez utóbbi az ómagyar korban lejátszódó folyamatok lenyomata, vö. HB utu - utunk/útnak.)
Egyébként formálisan az AkH. 28. azon kitétele, hogy idegen (eredetű) képzôk rövidülést okoznak, nem zárja ki, hogy echte magyarok nem okozhatnak.
Apropó!
Épp most kérdezett tőlem valaki valamit a struktúra - strukturált típusú tőbeli magánhangzó-rövidüléssel kapcsolatban valamit. (Ugye AkH. 28. "A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik.")
Namost: dráma - dramatizál, dramatikus, dramaturg; de: drámázik, drámás, drámai. Vagyis a nem "idegen eredetű" képzőknél nincs rövidülés. Viszont: strukturált - így a szótár. Mondhatom-e, hogy az -izál helyére lépő -l (-z?) megtartja a rövidülést? Struktúrás vagy strukturás, monokulturás vagy monokultúrás? Kulturázik vagy kultúrázik (vö. lelkizik)?
Elnézést, nem akarom LvT kenyerét elvenni (ô nyilván ki fog majd egészíteni engem), de kezdünk teljesen összefonódni a Ferdítés... rovattal. Szóval a -z automatikusan valóban nem járul mn.-ekhez, de egyedi esetek azért vannak: tisztáz, hülyéz, lassúzik, forráz, mélázik. A cigányozik és tsai nem jó, mert itt a népnév fn.-ként szerepel; a feketézik viszont 'feketemunkát végez' jelentésben jó példa, 'feketekávézik' jelentésben nem.
Kedves LvT!
Írod:
Vagyis, ha a -z képző olyan melléknevekhez járul, amelyek "jelzettek" (vi. melléknévre jellemző végződéssel vannak ellátva), mint a sáros, akkor a melléknév toldaléka elmarad...
Ennél kézenfekvőbb magyarázat, hogy a z képző általában nem kapcsolódik melléknévhez. A "pirosoztad" nem teljesen jó példa: érthető úgy is, hogy piros festékkel (ceruzval) kented össze magad. Nem tudom, a színek nevén kívól tudsz-e mág mellékneves példát mondani.
> ettől függetlenül az az érzésem, hogy, amit homogéneznek, azt homogénnel kezelik. :-)
Nem tagadom, hogy lehet ilyen áthallás, de másutt nem érezzük: pl. aki utazik azt nem úttal kezelik :-). Még egy megfontolandót említenék: a homogén melléknév, és egy melléknév nem lehet kezelés eszköze. A te értelmezésed csak akkor állja meg a helyét, ha az alapszó főnév (de még ott is csak a képző egyik jelentésének felel meg).
Vegyük pl. a négyéves lányomat, akit gyakran meg kell róni: "Már megint összepirosoztad magad rajzolás közben!", mivel piros lett a ruhája. Ha viszont sáros lett, akkor ugyanez így hangzik: "Már megint összesároztad magad!. Vagyis, ha a -z képző olyan melléknevekhez járul, amelyek "jelzettek" (vi. melléknévre jellemző végződéssel vannak ellátva), mint a sáros, akkor a melléknév toldaléka elmarad; azonban ha a melléknévnek nincs képzője [vagy azt már nem tekintjük annak], mint a piros esetén, akkor a teljes szótőhöz járul. Ez utóbbi eset igaz a homogénre is, és mint a fenti piros, sáros példáján látható volt, a melléknevek esetén a -z képző jelentése: 'olyanná tesz'. (Ez még az utazik esetén is működik: aki utazik, az tkp. 'utassá lett'.)
Ekként szerintem a homogénez alakot nem a homogenizállal kellene szembeállítani, hanem a *homogéníttel. Ugyanis melléknévi alapszó esetén az -ít képző a -z-nél megszokottabb a fenti jelentésben.
Szerintem nem érdemes túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítani a kérdésnek, mivel minden diszciplinának "joga", hogy magállapítsa a saját terminológiáját, és az eltérhet más szakmák nómenklatúrájától. A néhai szegedi Élelmiszeripari Főiskola főiskola könyvtára szerint a homogénezés létező szakszó: "(mint tejipari művelet:) a tej (vagy tejszin) átpréselése szűk résen nagy nyomással, amitől a tejzsirgömböcskék felapritódnak, s az igy létrejövő nagy fajlagos felületük megakadályozza a felfölöződést"
Abban igazad van, hogy -- eredeti szamám biológus lévén -- mi is homogenizáltunk, de mint mondtam egyrészt ez más diszciplína, másrészt a szóhasználat (akár) ki is fejezhet(ne) finom distinkciót: mi valamit homogenizáltunk el valamilyen közegben, itt pedig a homogénezés magára a közegre használatos (vi. Ha a tejet homogénezik, akkor a tejzsírgömböcskék homogenizálódnak benne.).
A leíró nyelvtan az -izál képző bizonyos alkalmazásait helyteleníti, helyette a -z képzőt tartja helyesnek. Ilyenek a gavanizál-galvánoz, pasztörizál-pasztöröz. Megfigyelhetjük, hogy mind a két esetben tulajdonnévből képzünk igét. szerintem az első esetben nem, a másodikban sikerült ezt a változást elérni.
Számos olyan szóval találkozunk azonban, amelyek megőrzik az -izál alakot: politizál, szimbolizál, kritizál.
Egy időben erős törekvések voltak megfigyelhetők a minimalizál-minimál, maximalizál-maximál, optimalizál-optimál stb. helyettesítésekre, ez nem tudom, hogy áll most.
Jelentéshasadás is megfigyelhető ebben a csoportban, pl. az aktivál mást jelent, mint az aktivizál.
Érdekesség: magyar tövekhez is kapcsolódik, ilyenkor stilisztikailag nem semleges szavak jönnek létre: pityizál, urizál (ami nyilván nem azonos az uraz-zal).
Kis Ádám
Remélem, nem egy lerágott csontot veszek elő ezzel a topic-kal.
Igencsak bántja - az amúgy korántsem túl érzékeny - nyelvérzékem a tejtermékeken feltüntetett szó: homogénezett. Egyrészt, mert az eredeti szakmámból már ismert volt az azonos/egyenletes állagúvá tett anyagra vonatkoztatott kifejezeés, ami nem volt más, mint a homogenizálás. Ez bizonyos eszközi beavatkozással, de nem új anyag hozzáadásával járt, mint azt a homogénezés sugallja a fülemnek.
