Ott tapostuk a trianoni határt. Ott, Parassapusztánál. Nagyon jó érzés volt. Aztán rendesen átmentünk a határállomáson. Érdekes a látvány egyébként, mert a régi Drégelypalánk-Ipolyság vasútvonal úgy ér véget, mintha elvágták volna. És persze el is vágták. Mindenki megtekintheti a helyszínen. A vasúti vonal helyreállításáért idén is mozgalmi napot rendeznek: aug. 31-én ismét szimbolikus vonatozás.
Sorry, nem tudom mi baj lehet, nekem sikerült most is.
Véletlenül nincs letiltva a géped bizonyos web-lapokról? Más is írta már, hogy a tar.hu-t nem éri el, mert nem engedélyezik a mhelyi gépre.
Régen is voltak határátkelő emberek. Gondoljunk illő megrendüléssel azokra a magyarokra, akiket a benesi dekrétumok értelmében kilakoltattak Felvidékről, és akik éjjel csónakokon menekültek át Magyarországra a Dunán.
Igen, a párkányi átkelés felháborító, már több helyről hallottam. És állítólag egy kalickában vannak a magyarok a szlovák határőrökkel, tehát még nem is a szlovákok szivatják a belépőket!
Hajrá Kishatárátlépők! Mi tervezünk egy nógrádi igazi palócos napot: Átlépünk a túlra is, meglátogatjuk Mikszáthfalvát és Alsósztregovát (Madách Imre...) Majd hazafelé a két nagy ember honi birtokát, ugyancsak Nógrádban: Horpácsot és Csesztvét. Kulturális határok??? Szóval nincsenek.
Üdv, kishatárátlépők!
Mostanában nekünk is kedvünk lett egynapos átruccanásokhoz.
Az első alkalom azért eléggé elvette a kedvemet: március 16-án Pestről Esztergomba autóztunk a bazilikát megnézni - a gyerekek még nem látták - és átruccanni az új hídon Párkányba. Hárman kiszálltunk a hídon, hogy gyalog lépünk be, nejem jött a kocsival. Gyalog úgy egy óra várakozás után léphettünk be, és ott további majdnem egy órát várhattunk, mire megjött nejem is a kocsival.
Határőrbodegák közül csak egy volt nyitva, ha egy kocsit át akartak vizsgálni - minden negyediket kb. - akkor nem állították félre, hanem addig mögötte mindenki várhatott.
Szóval tökre elegem lett a szomszédból. Ahogy nejem átért, már fordultunk is vissza. (Kis híján megdöntöttem a legrövidebb külföldön tartózkodásom csúcsát.)
A második most húsvéthétfőn sokkal jobban sikerült.
Borsodból mentünk megnézni Szepes várát - ami a Világörökség kincsei közé tartozik -, meg ami még közben van. Itt egy-két kép, a többi még a gépben van.
(Negyed 10kor indultunk otthonról és negyed hatra már otthon is voltunk.)
Első volt Krasznahorka, sajnos a vár zárva volt, pedig voltak látogatók, többségében magyar rendszámú kocsikkal volt tele a parkoló. Meglepő épségben van a vár, ami azért nem jellemző a többire.
Utána felcaplattunk Igló felé, onnan értük el Szepesvárat, ami a leghatalmasabb közép-európai vár, sajnos ma már csak rom, de így is grandiózus, mindenkinek javaslom.
Azt csak most tudtam meg, hogy mint annyi embernek, Szepesvár vesztét is a pálinka okozta. 1780-ban egyszerűen leégett egy pálinkafőzés alkalmából.
Lőcse és Eperjes csalódás volt, a lakótelepek teljesen elnyomják a kis középkori városmagot. Kassát utoljára 10 éve láttam, belvárosa azóta igencsak megszépült.
A felvidéki túrákat folytatom majd tavasszal, elsősorban városnéző és várnéző utakat fogunk tenni, ehhez adhatnátok tippeket.
igen, asszem valami árvíz vitte el, az aknákat meg a néhai vasfüggöny mentén már felszedték:-))
Anno állítólag sok határsávba tévedt őz, és leszálló varjúsereg esett áldozatul ezeknek az aknáknak, ködös novemberi varjúkárogásos reggeleken állítólag hegyeshalomnál sűrűn robbantak az aknák (gondolom az emberi áldozatokat okosan elásták valahol:-(()
A Szlovák határról jut eszembe, hogy ugyanúgy mentünk a határ szélén, mint Te, az Ipoly mentén, és ahol hídnak (azaz határállomásnak) kellett volna lennie a térkép szerint, ott csak a Híd HELYE volt meg. 20 méterre a túloldalon (magyar) lakosok... Így aztán piszkosul nagyot kellett kerülni Letkés felé. A híd helye ma is megtekinthető magyar oldalról Ipolydamásdon, szlovák oldalról Helembán.
Ez király, kipróbálom! Mániákus határátlépő vagyok. Vajon így tényleg be lehet gyalogolni egy másik országba? Tulajdonképpen addig gyalogolhatsz a határokon keresztül, amíg aknára nem lépsz!
a másik, Parassapuszta előtt (Ipolytölgyes felől érkezve) az út bal oldaláról ha lelépsz, az már Szlovákia, arrébb van egy-két vágány, de a kutya sem nézi, hogy ki megy át:-))(persze ki van táblázva, hogy figyelem, pozor, stbstb...-))
mi Brennbergbányánál léptünk ki egy picit a sógorokhoz, kirándulgattunk, elértünek egy földúthoz, táblán ki volt írva, hogy államhatár, átmentünk, körülnéztünk, visszajöttünk, és lepihentünk a földút magyar oldalán lévő tisztáson.
Jött két lovas határőr, ránk sem néztek.
Átszöktünk a szlovákokhoz! Mégpedig Somoskő váránál! Ott van egy kis ajtó a kerítésen, átbújsz, és önhatalmúlag meglátogatod a bazaltömlésre épült várat a túloldalon. Mindenkinek ajánlom!!!
Most jöttem rá, hogy könyveket kellene adományozni a kopácsi könyvtárnak!!
A drávaszögi magyar település könyvtárát a szerbek felégették a háborúban. A könyvtár most indult újra, és magyar könyvekkel kellene tele tenni a polcokat.
Remélem, ez a felhívás nem játszik Déva ellen. Én magam is voltam az árvaházban.
Úgyhogy akinek megkímélt regénye vagy bármilyen újszerű és nem hiányos könyve van, írjon, eljuttatjuk a kopácsi magyaroknak!
A napokban került a kezembe egy nagyon szép kiadvány. Azok a határontúli településeken található műemlékek szerepelnek benne, amelyeknek felújítását a kulturális minisztérium a 2000. évben támogatta. Térképen vannak feltüntetve a helyszínek, és minden templomról, kastélyról, egyéb épületféléről fényképek + rövid ismertető. Ez a Krónikás folyóirat különszáma, ha esetleg valakit érdekelnek a szép régi épületek...
Révkomárom másfél óra alatt elérhető a fővárosból. Gyalog át a hídon, és ott egyész napos kulturális élmények. Tegnap körutat tettem a hajógyárnál, a működő részénél. Állati élmény: hajótemető és épülő hajók. A várost pedig a híres erődrendszer veszi körül: mindenhol felbukkan a régi fal, ahova ma már raktárak és üzletek költöztek. A határátkeő 0-24, így buli után sem késő hazatérni a hajnali vonattal...
TRY IT!
A legkirályabb most volt, mikor Pozsonyból jöttünk haza. Pozsonytól Rajkáig 122 korcsolya a vonatjegy, ez nemzetközi viszonylat, tiszta nevetséges!!! És ez több volt, mint a Rajka- Budapest diákjegy!!! Ráadásul a mozdonyban utaztunk Győrig... Na, ilyenek az esti vonatok.
Feladvány: ki tudja felsorolni az a három falut, amit 1947-ben Pozsony mellé csatoltak, a trianoni elcsatolásokon TÚL?!?
Bende, bitzos jó lehetett síelni, és szomorú, h. a magyarok voltak a f.fejek. Biztos királykodtak, ami sokszor rájön az emberkékre, ha külföldön járnak...
Családdal már nem utazom sehova, annál inkább vállalkozó szellemű barátaimmal. Tavaszra van egy-két tervünk, de olyan nehéz összeütni egy ilyen hosszú-hétvégét! Mennénk pl. Eszékre. Szigorúan vonattal a határig, onnan gyalog át, és belföldi viszonylattal folytatni, vagy stoppal, és akkor biztos kiszállnánk a kis falvakban is. Tervek továbbá vannak Burgenlandba biciklivel, nyilván csak nyáron, de itt is úgy, hogy Sopronig vasút, onnan 2 kerék, nekitépünk a határnak.
Végig zuhogott a hó, csak néha hagyta abba, hogy ránkmosolyoghasson a Nap. De olyan havunk volt, hogy még a Yeti is megirigyelhetné.....
A Tátra déli oldalán, Tále-n laktunk. 2X2 fős szoba, szobánkénti klotyó és zuhanyzó összesen 33e ft 3 éjszakára... Vagyis egy fő kevesebb mint 8 rugóért lakott 3 éjszakát, és ebben benne volt a reggeli, meg a meleg vacsora...
És a tótok kedvesek voltak, a magyarellenesség csak az igazi parázók számára volt nyomokban felismerhető...
A knédli üzeni, hogy jól van, és mindenkit vár..
Azt is el kell mondjam, hogy általánosságban a magyarok között (mert számosan voltunk mi is) sokkal több volt a bunkó, tapló, mint a helyiek között.
Ez SZÉGYEN!!!
Ha külföldön járunk, ügyelnünk kell a rólunk kialakult képre, különösen, ha olyan országban járunk, akikkel szemben esetleges követeléseket akarunk majdan érvényesíteni. Nos, erre - legalábbis a síelős élményei alapján - semmi erkölcsi alapunk nincs.
Nyugi, korán van még, nem igazi kirándulóidő. Igaz, én mennék már csak egyéb akadályok is vannak. Idő, péz + mindenféle... Én pl. most Erdélybe szeretnék leginkább ellátogatni, de oda több nap kéne és mh nem nagyon enged el, majd csak nyáron.
Te családi körben kirándulsz vagy van valami túrakör akikkel mentek ide-oda?
Tőlem még sose kérték a személyit az ifjúsági jegyhez, pedig elvileg csak azzal érvényes. Igaz, a mai napig középiskolásnak szoktak nézni, pedig hol van az már :)
Kocsit nem szeretem. Csak ha muszáj. Vonat jó, föl lehet állni, mozogni (sőt, néha le se lehet ülni :) de ezt most hagyjuk) és lehet beszélgetni idegen emberekkel. Mindig van egy-két kedves idős falusi néni vagy bácsi aki érdekes dolgokat mesél a vidéki életről. Esetleg egy-két fiatal. Mert mások nem nagyon utaznak vonaton: diákok, fiatalok és nyugdíjasok. Ez szerintem szomorú.
Mi tavaly mikor Horvátországból jöttünk hazafele, már majdnem Nagykanizsánál jártunk amikor a mobil kegyeskedett átállni a magyar szolgáltatóra. Még szerencse, hogy nem kellett telefonálnunk. Tudom, be lehet állítani valahogyan, hogy csak magyar állomást keressen, de nekem pl. fogalmam sincs róla, hogyan.
