Kedves rumci!
Most többet néztél ki belőlem, mint amennyi a tartalmam volt... Dehogy akartam én bármiféle következtetési rendszerbe bonyolódni. Csak végre válaszolni kívántam volna MuS mhomet-nek, és a Magyar Grammatika idézett helye volt az első forrás, amit felleltem (nem is néztem tovább, mivel úgy éreztem, ez más megmagyarázza a problémát).
Lezárhatjuk-e a topiknyitó kérdésre adott választ azzal, hogy a másabb szó kerülendő -- mivel a más szónak már önmagában komparatív jelentése van --, azonban frusztrált bolti eladók használatával illusztruálhatják aktuális lelki állapotukat?
Olyannyira, hogy mint írtam, én szívesebben tartom melléknévnek. Csak a MGr. rendszerében nem ott van, tehát egy azon alapuló kövezkeztetési szkémában hibás ezt premisszának tekinteni. Már ha a levezetést szigorúan akarjuk felépíteni.
Kedves rumci!
Kösz a pontosítást, én valóban nem találtam rá az adekvátabb pontra. A helyzetet persze azért nem találom olyan egyértelműnek, tekintve, hogy "több tulajdonsága alapján is közelebb áll a melléknevekhez, mint a névmásokhoz". Így nem teljesen helytelen a melléknevek közt is targyálni a más szót, különösen hogy ezek a nagyközönségnek (is) szólnak, illetve, hogy a Magyar Grammatika is megállapítja az én általam idézett hely után (bár én ezt más nem hoztam): "E szavaknak gyakran csupán grammatikai formájuk, viselkedésük melléknévi..."
Állításod azon a premisszán alapszik, hogy a más viszonyító melléknév. Ez azonban – legalábbis e munka szerint – nem így van. Lásd ugyanis a 170. lapot: „Egyszerű határozatlan névmások: egyik, más(ik)*, egyéb* melléknéviek, főnéviek), olykor határozószói). [Bekezdés.] A * jelű szavak problematikusak, ugyanis több szempontból is eltérnek a névmások általános tulajdonságaitól. […] a más és az egyéb több tulajdonsága alapján is közelebb áll a melléknevekhez, mint a névmásokhoz. [Bekezdés]. Mindkét szó kötött bővítménnyel rendelkezik, hasonlító határozóval, amely ritkábban mondatrészként, gyakrabban önálló tagmondat formájában jelenik meg (A fiúnak a vacsorából nem jutott egyéb morzsánál; Nincs más, mint morzsa és kenyérhéj). [Ez a tulajdonság az, ami miatt én a más szót inkább morfológiailag tagolatlan középfokú melléknévnek tartanám. – rumci.] [...]A más és egyéb jelentéstöbbletet visznek a mondatba, felfoghatók logikai operátorként (a fenti mondatok mindegyike átalakítható állítóvá a csak partikulával: A fiúnak csak morzsa jutott; Csak morzsa és kenyérhéj van; más esetekben a jelentése ’hasonló; különböző, nem azonos, nem olyan’). Melléknévi tulajdonságokat jelez a morfológiai szempont vizsgálata: a más a nem normatív nyelvhasználatban előfordul fokozott alakban (Ez sokkal másabb – ekkor még fok- és mértékhatározót is kaphat), [az én kiemelésem] az egyéb pedig megszilárdult középfokjelet tartalmaz, amely leíró szempontból természetesen nem szegmentálható (magyarázza viszont a hasonlító szerkezet vonzását).”
Szóval egyértelmű e munka álláspontja (ez mellesleg teljes mértékben egyezik az enyémmel): természetesen van másabb szó, ez azonban a választékos nyelvhasználatban nem nyert polgárjogot. Jelentése lényegében egyezik a más szó jelentésével, tehát az itt korábban felvetett példák bár teljes mértékben logikusak, nem tükrözik a (kétségtelen nem a normatív nyelvváltozatban kimutatható) nyelvtényeket.
Idézet következik a Magyar Grammatikából (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000, p. 142)
"A viszonyító melléknevek személyek, dolgok, fogalmak konkrét, tényszerű tulajdonságait, hovatartozását, más dolgokhoz való viszonyát fejezik ki, pl. kábeltévés lakás, réti virág ... Általában olyan tulajdonságokat neveznek meg, melyeknek nincsen kisebb vagy nagyobb foka. Ezekre tehát a fokozhatatlanság jellemző. Ezzek összefüfggő sajátosságuk az is, hogy jelentésük legtöbbször nem módosítható fokozó jelentésű partikulával, határozószóval (*túl atyai szigor> *eléggé 1992-es költségvetés)."
Másabb szó tehát nincs, azonban nem jelenti azt, hogy alkalmilag ne lehetne használni: ekkor azonban valamilyen stílusérték tapad hozzá.
Ha "muszáj" használni, akkor célszerű alternatív megoldáshoz folyamodni: pl. "jobban/inkább eltér".
Micsoda?????
Ez a "másabb" nálam kb olyan, mint az "ez miatt", "nem-e kell" és társai.
Gusztustalan!!!
Különben is: létezik olyan szerintetek, hogy "legmásabb"???? Naugye... :)
Ezt a topicot azért nyitottam, hogy végre választ kapjak arra a kérdésemre, hogy vajon létezik-e ez a szó, hogy: másabb.
Nem tudom pontosan, hogy miért, de, ha valaki ezt a szót használja a környezetemben mindig megüti a fülemet.
A múltkor megpróbáltak meggyőzni, hogy ez a szó igenis létezik, mégpedig abban az értelemben, hogy két dolog közül az egyik nagyobb mértékben különbözik egy harmadiktól, mint a másik.(Remélem nem túl zavaros.:))
Néhány kérdésre szeretnék választ kapni.
Létezik-e ez a szó? Helyes-e ezt a szót használni?
Miért használják az emberek a másabb szót a más szó szinonimájaként?
Elfogadható-e a fenti magyarázat a szó értelmére?
Egyáltalán, ti használjátok-e ezt a szót, és mi a véleményetek a használatáról?
