"Thisted / Baja – együttműködés Európán keresztül.
Thisted 1997-ben egy testvérvárosi megállapodást kötött a Duna menti Baja városával, amely a Bács-Kiskun megye déli részén fekszik. Bács-Kiskun megye az utóbbi években szoros kapcsolatot épített ki Viborg megyével.
1995 óta több thy-i lakosnak és magyarnak volt lehetősége, hogy megismerkedjen egymással különböző civil szervezetek és intézmények által szervezett cserelátogatások alkalmával.
Thisteden és Baján külön hangsúlyt fektetnek a nemzetközi kapcsolatok kialakítására. EU testvérvárosi alapítványa lehetővé tette, hogy anyagilag támogassa egy konferencia lebonyolítását Thisteden és Baján. Thisted Önkormányzata januári gyûlésén megszavazta, hogy támogassa a konferenciát 86. 000 dán koronával, azzal a feltétellel, hogy az EU támogatás is megfelel ennek az összegnek.
Már egy évvel ezelőtt alakultak munkacsoportok Baján és Thisteden. A munkacsoportok összeállításában lényeges volt, hogy széleskörű képviselet legyen a gazdasági / kereskedelmi életből és a kultúra területéről egyaránt.
"- A konferencia célja – ami két alkalommal lesz megrendezve júniusban Thisteden és októberben Baján-, hogy megteremtse az együttmûködést azok között, akik aktívan dolgoznak a gazdasági / kereskedelmi élet valamint a kultúra területén " – mondja Erik Hove Olesen alpolgármester, aki Thisted Önkormányzatát képviseli a munkacsoportban. A konferencia várható eredménye egy konkrét terv megfogalmazása az elkövetkező évek együttmûködésének megvalósítására. Ezért van betervezve egy széleskörű információcsere a kulturális és gazdasági / kereskedelmi együttmûködés lehetőségeiről a két helyi társadalom között. Ezek után komolyabb aktivitásra kerülhet sor, ahogy az olyan szépen meg lett fogalmazva a testvérvárosi szerződésben, ami 1995 lett aláírva. Éppen most, amikor Magyarország az EU csatlakozásra pályázik – van szükség a testvérvárosi együttmûködésre a különböző magyar és dán városok között, hogy erősítsék a közösség érzését. A sok különbség ellenére – többek között a nyelv - a dán és magyar kultúrának van sok közös nevezője - például polgárnak lenni egy kis országokban a növekvő európai közösség körében. "
A dán / magyar munkacsoport tagjai.
Erik Hove Olesen
Alpolgármester és a szociáldemokrata frakció elnöke a thistedi testületben. Thisted város önkormányzatának gazdasági bizottsága bízta meg a testvérvárosi teendők lebonyolításával.
Jan Mortensen
Az egyik legnagyobb oktatási központ igazgatója: Nordvestjysk Uddannelsescenter
Morten Thomsen
Lektor, a Thisted mûszaki gimnázium vezetője
Fleming Toftdahl-Olesen
A gazdasági / kereskedelmi tanács vezetője Thisteden. Korábban vezető munkatársa volt a thistedi Cimbria Unigrain export vállalatnál.
Lars Toft Hansen
Mérnök – résztulajdonos a mérnöki tanácsadó cégnél: Houe & Olsen akik Àzsiában és Keleteuropában működnek, mint tanácsadók többek közt a fûtés / távfûtés területén.
Esben Oddershede
Gazda és a helyi gazdakörnek elnöke, akik komoly szaktanácsadást biztosítanak a gazdáknak.
Peter Mortensen
Igazgató – és résztulajdonos a H.M. Group exportcégnél. A cég többek közt termelést biztosít Ázsiában és Keleteuropában a fémipar területén.
Orla Poulsen
A helyi levéltár vezetője és a csoport thistedi munkacsoport titkára.
Fábián Sándor
Alpolgármester Baján
Pazár László
Önkormányzati képviselő, a Jogi és Ügyrendi bizottság elnöke az MSZP frakció elnöke. A Baja Menza Kht. vezetője.
Welchner Antal
A Jelky András mûszaki iskola igazgatója, Vaskút város alpolgármestere.
Illés Ágnes
Közgazdász a Felső – Bácskai Önkormányzati Szövetség Gazdasági és Térségfejlesztési Kft.-nél
Zöld Lászlóné
Önkormányzati képviselő, a Szociális és egészségügyi bizottság tagja.
Héhn Gizella
Igazgatóhelyettes a Közművelődési központban. Szaktanácsadó a kultúra területén. A Vendégváró Bácska Idegenforgalmi Egyesület titkára.
A testvérvárosi konferencia
A konferencia elsődleges célja, hogy a résztvevőket felkészítse arra, hogy meg tudják oldani azokat a feladatokat, amelyek a testvérvárosi együttmûködéshez kapcsolódnak. A konferencia programja úgy van kialakítva, hogy közös tapasztalatcsere és szakmai előadások keretén belül egy konkrét tevékenységi terv legyen megfogalmazva. A terv biztosítaná a továbbiakban az együttmûködést a két város között, amelyre a testvérvárosi megállapodás utal. A konferencia várhatóan biztosítja a konkrét kapcsolatok megteremtését a két város kulcsszemélyei között, a felül beindít kulturális és gazdasági tapasztalatcseréket és testvérvárosi projekteket. Az elképzelések szerint a konferencia végén egy konkrét kidolgozott tevékenységi terv alapján lehet a jövőbeli együttmûködést biztosítani.
A konferencia első részének programja.
Szerda, június 13.
18.30
Megérkezés és elszállásolás a Hotel Thistedben
19.30
Vacsora a Plantagehus-ban
20.30
A thisted – bajai testvérvárosi együttmûködés jelenlegi helyzete. Előadó: Erik Hove Olesen
A konferencia bevezetője. Előadó: Orla Poulsen
Együttmûködési lehetőségek Magyarország és Dánia között. Előadók: Heine Sveistrup Jensen magyar konzul és Thomas Berntsen a Dán Kulturális Intézet vezetője.
Dán résztvevôk a magyar delegáción kívül:
Erik Hove Olesen alpolgármester
Jan Mortensen oktatási igazgató
Heine Sveistrup Jensen, magyar konzul
Thomas Berntsen, a Dán Kulturális Intézet vezetôje
Morten Thomsen, lektor, a Thisted mûszaki gimnázium vezetője
Fleming Toftdahl-Olesen, a gazdasági / kereskedelmi tanács vezetője Thisteden
Ole Blomsterberg, a Plantagehuset művelődési ház vezetője
Orla Poulsen, a helyi levéltár vezetője és a csoport thistedi munkacsoport titkára.
Csütörtök, június 14.
A kultúra napja.
09.00
A résztvevők a Thy - csarnok recepciójánál gyülekeznek
Thisted Önkormányzata és a kultúra.
Előadó: Kr. J. Kristensen
Az ifjúság foglalkoztatásának megszervezése
Előad: Herman Jensen
Tömegsport
Előadók: Tony Borggaard és Steen Stoltenberg
12.00
Ebéd a Plantagehuset művelődési házban
A kultúra egy művelődési ház körül
Előadó: Ole Blomsterberg
A Népfelvilágositási Bizottság munkája
Előadó: Elisabeth Pedersen
Egyházmegyék
Előadók: Claus Bøgh és Johan Thastum
Egyesületi munka a mezőgazdaságban
Előadó: Esben Oddershede
16.00
Kirándulás az Északi tengerhez
18.00
Vacsora a Pynten étteremben Hanstholm városában
19.30
Látogatás a hanstholmi erődítménynél
Résztvevők a magyar delegáción kívül:
Claus Bøgh, iskolaigazgató a Nors Iskolánál
Johan Thastum, esperes
Kr. J. Kristensen a Thisted Önkormányzat Kulturális bizottságának elnöke
Ole Blomsterberg
Steen Stoltenberg, lektor, vezető a Thisted Sportklub-nál
Herman Jensen, lektor
Tonny Borggaard, a Thy sportcsarnok vezetője
Esben Oddershede, gazda és elnöke a helyi gazdakörnek
Jan Mortensen
Elisabeth Pedersen, a Népfelvilágosítási Bizottság elnöke
Erik Hove Olesen
Orla Poulsen
Allan L. Kristensen, a Polgármesteri Hivatal adminisztrációs főnöke
Péntek, június 15.
Gazdaság / kereskedelem – turizmus – oktatás
09.00
A résztvevők a Nordvestjysk Oktatási Központnál gyülekeznek
A kereskedelmi és gazdasági élet Thy régióban – egy karakterisztika
Előadó: Fleming Toftdahl-Olesen
Iskolai együttmûködés
Előadó: Morten Thomsen
Kereskedelmi és gazdasági lehetőségek
Előadó: Fleming Tilsted
11.30
Oktatási központ bemutatása
A kereskedelmi és gazdasági oktatás a helyi társadalomban
ELôadó: Jan Mortensen
12.30
Ebéd a thistedi Polgármesteri Hivatalban
Kaj Kristensen polgármester fogadása
13.30
A csoport megint találkozik a Nordvestjysk Oktatási Központban
Viborg megye és a magyar kapcsolatok
Előadó: Niels Thomsen
Kereskedelmi és gazdasági lehetőségek
Előadó: Simon Poulsen
A Carrefour program
Előadó: John Olsen
Turizmus
Előadó: Betty Boesen
Résztvevők a magyar delegáción kívül:
Morten Thomsen
Nielsen Thomsen, a Viborg Megye közgyűlésének tagja
Flemming Toftdahl-Olesen
Betty Boesen, a Thisted Önkormányzat turisztikai főnöke
Jan Mortensen
Fleming Tilsted, osztályvezető, Thy Takarékszövetkezet
Erik Hove Olesen
Simon Poulsen, az Iparosok Szövetségének Információközpontja
Finn Jorsal, a Thisted Gimnázium igazgatója
John Olsen, tanácsadó a Careefour Centertől
Orla Poulsen
18.00
Vacsora privát otthonokban
Szombat, június 16.
10.00
A csoport a Thisted Gimnázium tanári szobájában gyülekezik.
Az európai gondolat, mint fogalom
Előadó: Knud H. Andersen
10.45
A konferencia első részének értékelése:
A jövőbeli testvérvárosi együttmûködés stratégiája
Vitafórum a konferencia második részének tartalmára.
Ebéd
14.30
Szabad foglalkozás – kirándulás
Résztvevők a magyar delegáción kívül:
Erik Hove Olesen
Morten Thomsen
Orla Poulsen
Flemming Toftdahl-Olesen
Esben Oddershede
Jan Mortensen
Knud Holck Andersen, lektor, az UVM iskolafejlesztés projekt vezetője Boszniában
Orla Poulsen
A konferencia beszámolója
Szerda, 2001. június 13.
Erik Hove Olesen fogadta a csoportot és felvázolta a testvérvárosi kapcsolat hátterét.
OP a programot részletezte. A felvetett témák nem adtak okot mosósításra.
A Dán Kulturális Intézet vezetője Magyarországon Thomas Berntsen, tájékoztatást adott a magyar és dán kapcsolatokról a "bővített kulturfogalom" bevezetésével, ami elsősorban arról szól, hogy ismerjük meg egymás általános szokásait. Ezért ragaszkodik ahhoz, hogy magyarországi látogatásoknál legyen lehetőség személyes kapcsolatok kialakítására a résztvevők közt.
Thomas Berntsen szerint azoknak a testvérvárosi megállapodásoknak, amelyek csak egy "polgármesteri kézfogást" tartalmaznak, nincs értelme. Itt másról van szó, első sorban, a megállapodásnak minden polgárra kell vonatkoznia minden szinten, és ki kell hatnia a gazdasági / kereskedelmi életre. Ebben az esetben lehet beszélni igazi testvérvárosi megállapodásról.
Thomas Berntsen szerint Magyarország készen áll erre és kérte a folyamat felgyorsítását.
Heine Sveistrup Jensen, a magyar konzul Århus-ból, magyarul köszönte meg a meghívást, és jelezte, hogy a " Népfelvilágosítás" szót nehéz lefordítani magyarra. Az volt az érzése, hogy azok a magyarok szerint, akikkel volt lehetősége beszélgetni, teljesen egyetértettek abban, hogy az együttműködésnek, azokra a témákra kell koncentrálnia, amelyeket a program tartalmaz. Egyébként bemutatkozott, mint egyetemi diplomás Budapestről, és bemutatta a vállalkozását. Felajánlotta segítségét, első sorban kereskedelmi területen. A szerepéről, mint magyar konzul annyit mondott, hogy Dániának hagyománya van a konzulátosok megnyitásában az egész világon. Magyarországon most kezdődik el ez a folyamat. A szerepét "privát diplomatának" jellemezte, tehát az állam állja a költségeket, de nem fizet munkabért.
Az értekezlet 22. 02 órakor zárult.
Csütörtök, 2001. június 14.
Erik Hove Olesen fogadta a csoportot és felvázolta a konferencia, valamint a testvérvárosi kapcsolat hátterét, amely 1995-re vezethető vissza. A "köszöntő beszédek" ideje lejárt, most már a konkrét gyakorlati munka kezdődik.
A munkanap témája Thisted Önkormányzat kulturális életének bemutatása.
A résztvevők rövid bemutatkozása.
Orla Poulsen ismertette a nap programját.
Kr. J. Kristensen a Kulturális és gyermekbizottság elnöke adott tájékoztatót a thistedi kultúráról. Véleménye szerint a kulturális élet szerencsés fejlődésen ment keresztül, mivel a kezdeményezések és azok lebonyolítása a nép akaratán keresztül lett érvényesítve. Kr. J. Kristensen állította, hogy a kulturális munka megéri a fáradozást. A bizottsági elnök nem titkolta el, hogy büszke az önkormányzat kulturális terveire, amelyek megadják az irányvonalat a bizottság politikai munkája számára. Egy pár jellemvonást kihangsúlyozott: kiindulva egy decentralizált struktúrából, ahol a hangsúly a már meglévő intézményekre alapul, ezért nem kell egy díszes "kultúrpalotát" teremteni. A gyermekkultúra központi helyet kapott az új tervben.
Lektor Herman Jensen előadást tartott a szervezett ifjúsági munkáról.
Herman Jensen több éven keresztül aktívan részt vett a cserkészmozgalomban és nyolc éven keresztül tagja a Thisted Népfelvilágosító bizottságnak.
Az 1 – 24 éves thistedi fiatalok felosztása:
- A csoport, tömegsport, 9000 fős létszámmal
- B csoport, minden más / ötletalapon, 2000 fő
A fiatalok kb. 90 %-a tagja egy vagy több civil szervezetnek.
Herman Jensen kiemelte a B csoport szervezeteit, első sorban a cserkészmozgalmat és ennek megszervezését. A szülök, befolyását kihangsúlyozzák a mozgalom vezetésében. A szervezetek anyagi helyzete nagyon függ az önkormányzat, szponzorok támogatásától, a tagsági díjtól, valamint más bevételektől. A rendezvények, stb. társadalmi munkában bonyolítódnak le.
Herman Jensen kihangsúlyozta az egyesületek központi szerepét – milyen fontossággal bír a dán demokráciai alapokhoz. Magyar részről említették, hogy az egyesület fogalma ismert ugyan, de ilyen szervezettséget nem tudnak felmutatni Magyarországon.
Felmerült a kérdés magyar részről, hogy milyen módon tudnak az egyesületek anyagi támogatást kérni az önkormányzattól különböző ötletek, illetve projektek megvalósítására. A kérdés megválaszolására a délutáni program keretén belül került sor, ahol a Népfelvilágosító Egyesület elnöke tartott előadást.
Steen Stoltenberg tanár részletesebben megmagyarázta, hogy miként kell értelmezni a dán fel fogást az egyesületekre vonatkozóan:
Demokratikus működési szabályzat, jogilag önálló szervezet, stb. Az önkormányzatot csak arra használják, hogy a fizikai keretek biztosítva legyenek, pl. focipálya, sportcsarnok, más épületek. Az egyesületek maguk töltik ki ezeket a kereteket.
Tony Borggaard, a Thy Sportcsarnok vezetője előadást tartott a csarnok működéséről, tulajdon viszonyokról, vezetésről és a finanszírozásról.
A csarnok kihasználtsága:
40 %-ban tanulók / diákok
40 %-ban egyesületek, ezen belül 12 különböző sportágazat
20 %-ban egyéni felhasználók.
Ezek után a csoport körbejárta az intézményt.
Steen Stoltenberg előadást tartott a sportmozgalomról.
Bevezetőül elmondta, hogy 30 éve aktív tagja a Thisted Sportegyesületnek, az utóbbi 10 évben, mint sport szaktanácsadó.
Tájékoztatott a dán sportmozgalomról, általánosságban két nagy sportszövetségre van osztva: DIF (a Dán Sportegyesületek Országos Szövetsége) és DGI (a Dán Torna,- és Sportegyesületek Országos Szövetsége), Ezek megszervezése, céljai és gyakorlati működése:
- DIF – konkurencia, az egyedi sportág – az egyedi ember
- DIG – az ember, demokrácia, tömegsport (szórakozás)
Sportegyesületek:
Egyvonalú / egy klub / csak egy sportág
Többvonalú / egy klub / több sportág
Ezután bemutatta a Thisted Kézilabdaklub szervezetét, működési szabályzatát, amelyek szükségesek, ahhoz, hogy az önkormányzat elismerje az egyesület támogatási jogát.
A klub bevételének 50 %-a szponzortámogatásból származik. A 25 évnél fiatalabb klubtagok önkormányzati támogatást kapnak a tagsági díjhoz kb. 250 kr,- éves szinten. Ezen kívül a klub kap anyagi támogatást az Országos Egyesülettől a vezetők és az edzők továbbképzésére, stb. Az önkormányzat ad 2/3 résztámogatást a klubház fent tartására.
Steen Stoltenbergnek volt egy konkrét javaslata egy cserelátogatás megszervezésére bajai fiatal sportolók részére:
- Thisted Önkormányzata a saját fiataljaival együtt 12 – 18 éves bajai fiatalokat hív meg a következő rendezvényekre:
- TFC, Thisted Cup, labdarúgás, június utolsó hete, összesen kb. 1000 résztvevővel
- TIK Thy Cup, kézilabda, a karácsonyi ünnepek alkalmával, összesen kb. 3 – 4000 résztvevő
- TIK úszó szakosztálya rendszeresen rendez tornákat
- Teniszklub minden évben rendez versenyeket
- más, a különböző klubok által megszervezett rendezvények
Elszállásolás: családoknál, pl. 2 – 2 fő, vagy Vándortáborokban, a Thy Sportcsarnokban stb.
Anyagi feltételek: az elszállásolást, étkeztetést a házigazdák állják, az utazást a résztvevők maguk fizetik.
Steen Stoltenberg felajánlotta egy konkrét terv kidolgozását.
- Az előadás után több konkrét kérdés vetődött fel:
- Kik a szponzorok?
- Különböző vállalkozók, nagyságtól függetlenül. TFS Gazdasági bizottság külön kiemelve.
- Hogy jutnak el a gyerekek / fiatalok a különböző rendezvényekre?
- A szülők szállítják őket / biciklivel / több esetben, a rendezvény helyben van megszervezve
- A tevékenység egy része-e az iskolai munkának?
- Nem, ez szabadidő foglakozás, egyéni akarat alapján
- Milyen követelmények vannak az utazási költségek támogatásának pályázatára?
- Korábban ez nem volt téma. Egy megállapodást lehet kötni a cserelátogatás feltételeiről. Ez, pl. megoldható a Thy Cup-pal kapcsolatban, decemberben, ha van rá érdeklődés.
- Mi történik, ha egy sportcsarnok csődbe megy?
- A sportcsarnok sajátmaga tulajdonában van – megtörténhet, de ezt az önkormányzat nem engedné meg. Akkor elő kellene vennie a "vastag pénztárcát"
- Hogy oszlik meg a sportcsarnok bevétele?
- Kb. fele arányban önkormányzati támogatással, fele arányban a használók befizetéseivel.
Előadás Johan Thastum esperes és Claus Břgh iskolaigazgató részéről, a helyi egyházmegyékről / egyházról / iskoláról. Az ország lakósságának 91 %-a tagja a protestáns állami egyháznak. Az esperes tézise szerint a " kultúra a gyökerektől származik ". Az egyházmegye –régi felfogás szerint – a templomból és iskolából áll.
A gyerekek 85 %-az önkormányzati általános iskolákba járnak / az oktatási törvény / és a helyi értékrend alapján. Johan Thastum szerint az individualizmus miatt távolodunk a közösségtől – a közelségtől, a törődéstől - és most keressük az emberi összetartozás újrateremtését.
Elmesélte, hogy Hillerslev-ben, ahol Ő a pap, zeneestéket rendeznek, és egy új projekten dolgoznak. Szeretnék feltárni, majd elmesélni a helyi közösségük történelmét, abból kiindulva, hogy nem tudjuk, honnan jövünk és hová megyünk. A helyi közösségek értékei jelentősek a közelség miatt.
Claus Břgh tájékoztatást adott az iskola / otthon együttműködéséről.
Kérdések:
- Beleavatkozik-e az egyház a politikába:
- Nem, az egyház nem avatkozik a politikába, de a politika sem avatkozik az egyház ügyeibe.
Rövid tájékoztatás következett az állami egyház működéséről, egyházi adóról és annak behajtásáról
- Mennyire avatkozik bele az önkormányzat az iskolák működésébe?
- Csak a költségvetésben hoz a testületdöntést
Több kérdés merült fel a privát iskolák finanszírozásáról / iskolák nagyságáról / bezárásokról
Előadás Elisabeth Pedersen-től, aki a Népfelvilágosító Bizottság elnöke és AOF népfelvilágosító egyesület vezetője. Tájékoztatást adott a Népfelvilágosító Bizottság munkájáról, összetételéről, feladatairól, amelyek részben a törvény, részben az önkormányzati testület költségvetése alapján vannak megszervezve.
Kb. 200 egyesületről van szó. A bizottság évi költségvetése kitesz kb. 12 millió dán koronát, ezekben különböző pályázatok is vannak.
Kérdéssorozat következett.
Ezt követően Ole Blomsterberg a művelődési ház vezetője tartott előadást.
Kihangsúlyozta, hogy a művelődési / polgárok háza egy "tőrvénytelen" terület.
A 60-s évek folyamán indult egy mozgalom, ahol az ifjúság egy találkahelyet követelt magának, hogy gyakorolni tudják a különböző kulturális és politikai irányzataikat.
A polgárok háza fogalom első sorban a városokra jellemző. Vidéken a falvakban sok éven keresztül meg volt a gyűlésház hagyománya.
A polgárházakat régi, lekopott épületekben, korábbi kisebb erőművekben, tejfeldolgozó üzemekben és hasonló épületekben rendezik be. A thistedi Plantagehuset 1981-ben alapították és a felhasználók a lakosság széles köréből, származik. Kulturális, politikai és hobbi szintű tevékenységre használják a házat.
Kb. 200 civilszervezet kapcsolódik a házhoz.
A Plantagehus-nak van lehetősége pénzkeresésre, de nem versenyezhet a privát vállalkozói szférával. A házban több műhely található, amelyeket oktatásra is használnak.
Ezek után a résztvevők körbejárták az intézményt és befejezésül Ole Blomstergerg bemutatta a ház átépítési tervét és annak makkétáját
Esben Oddershede a helyi gazdakör elnöke tartott előadást az egyesületi munkáról a mezőgazdaság keretén belül. Egy egész más típusú egyesületet mutatott be, amely a tagok kulturális és anyagi érdekeit képviseli.
Nordthy gazdakör – amelynek az elnöke Esben Oddershede – 600 aktív tagot számlál. A gazdakör feladata többek közt szaktanácsadás növénytermesztésről, állattartásról, építkezésről, könyvelésről stb. A gazdakör bevételének 10 %-az állami támogatás.
Áttekintés a gazdakör szervezetéről: tagság, közgyűlés, szakbizottságok, adminisztráció – helyi és országos szinten. A Mezőgazdaság Országos Tanácsának szerepe a kormánnyal, az álammal és más hatóságokkal szemben.
Tájékoztatás a "beugró gazda" szolgáltatásról, a kiállítási bizottságról, kapcsolatok az általános iskolák felé és beszerzési megállapodásokról.
Kérdések:
- Milyen befolyása volt a BSE-nek a dán mezőgazdaságra?
- Egy részletes tájékoztató következett a biztonsági szabályokról és azok befolyásáról a mezőgazdasági exportra és a hazai piac alakulássására.
- Mekkora gazdaságra van szükség, hogy meg lehessen élni belőle?
Nehéz pontos választ adni, de kb.: 50 – 60 fejőstehén vagy 150 –250 anyakoca vagy 4 – 5000 hízó. A növénytermesztés szezontól függ, nehéz konkretizálni.
Magyarországon a probléma az értékesítés megszervezése. Hogy történik ez Dániában?
Dániában a célra megalapított saját szervezetek (szövetkezetek) látják el ezt a feladatot. Pl. vágóhidak, amelyek a gazdák tulajdonában vannak szövetkezeti formában.
Ezután egy élénk vita következett a mezőgazdasági árakról, EU támogatásról, földárakról, trágyázás / állatállományról stb.
Erik Hove Olesen előadásával fejeződött be a munkanap, amelyben Thisted Önkormányzatának statisztikai adatait mutatta be.
Ezek után a résztvevők egy kiránduláson vettek részt.
Az első állomás egy kis halászfalu volt. A csoport tanulmányozta a halászatot és egy helyi lakos régi történeteket mesélt a halászok életéről. Vidám volt hangulat.
A tengerpart mentén folytatódott az út Hanstholm város felé. Az út alatt ment a beszélgetés a szélkerekekről, bérszintekről, különböző természeti csoportokról, szakcsoportokról, turizmusról, privát iskolákról.
A vacsora a Pynten nevezetű étteremben volt, csodálatos kilátással a hanstholmi kikötőre.
Végezetül látogatás a hanstholmi múzeumban, ahol a német ágyú erődítményt lehetett tanulmányozni a második világháborúból. Egy szélkerék közelebbi megtekintése Hjertebjergen, majd indulás hazafelé.
Péntek, 2001. Június 15.
Fleming Toftdahl-Olesen a thy-i Gazdasági és Kereskedelmi Tanács vezetője bemutatta a tanács működését.
A tanács egy privát egyesület kb. 160 taggal. A tagok kisebb és nagyobb vállalkozások, akik tagsági díjat fizetnek, melynek összege a vállalat nagyságától függ.
A thistedi önkormányzat pozitívan ítéli meg az együttműködést, és anyagi támogatást nyújt a tanácsnak.
A Gazdasági és Kereskedelmi Tanács EU információs irodaként is működik, és két alkalmazottja van.
"Viborg megye az egyik fontos partnerünk és közös együttműködés keretén tanácsadó szolgáltatást nyújtunk azoknak, akik saját vállalkozást akarnak indítani. Ez egy előnyös ajánlat, amit a megye egy három éves periódusra állított be, és ezzel hatékonyan emelte a túlélő vállalatok számát."
Az előadásom témaköre:" Thy régiójának gazdasági és kereskedelmi struktúrája."
Egy kis visszatekintéssel kezdeném. Korábban a fő foglakozás a mezőgazdaság és a halászat volt. Mind a kettő termékeket biztosított, amelyek új termékek termelését biztosította. Ezzel egyéb szükségletek hiányát is fedezték. Szervizágazatoknak adtak munkát: kovácsműhelyeknek, vágóhidaknak, tejfeldolgozó üzemeknek, hajóépítőknek, és üzemeknek, akik a hal feldolgozást biztosították. A végtermék értékesítése miatt szükség volt egy jól kiépített kereskedelmi rendszerre. Thisted kikötője egy "otthont" biztosított több nagyobb hajónak, amelyek szállították a kész termékeket Angliába, Norvégiába és más országokba.
A mai világban is van egy nagy mezőgazdasági termelés, de mivel gépesítve van, ezért kevés ember van foglalkoztatva fő állásban.
A felesleges munkaerő más termelői és a szerviz ágazatban van elhelyezkedve. Vágóhidaknál, tejfeldolgozó üzemeknél és a halfeldolgozó vállalatoknál. A munkaerő fő része a fafeldolgozó és fémiparban valamint a gyógyszer-előállításban vesz részt.
Amikor a munkaerő viszonyát vitatjuk, akkor a 16 és 66 év közötti személyekről van szó, akik aktívan dolgoznak, illetve kapcsolódnak a munkaerő piachoz. A Viborg megyei viszonylatban 79 % tartozik a munkaerő piachoz. A maradék 21 % otthoni munkát végez, leszázalékolt és más okból nincs a munkaerő piacon.
A 79 %-ból 95, 5 % munkában áll. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli ráta alacsony: 4,5 %. Ez egy rekord alacsony érték.
Nézzük részletesebben meg az adatokat: összehasonlítva Thy régiót az egész országgal.
A munkaerő állomány számbeli fejlődése:
- Több munkavállaló hagyja el a saját régióját, mint az ország többi részében.
- A munkanélküliségi ráta Thy-n alacsonyabb, mint egész Dániában
Foglalkoztatási kép:
- Dupla a mezőgazdaságban foglalkoztattak száma, mint az ország többi részén
- Az előállítási iparban ¼-el vannak többen, mint az ország többi részén (arány:30:24)
- Kevesebb foglalkoztatott van a szolgáltatási ágazatban, mint az ország többi részén (28 :36)
- Kevesebb foglalkoztatott van a közigazgatásban, mint az ország többi részén (27:30)
Bérszint az egész országhoz viszonyítva:
- A mezőgazdasági alkalmazottak bére 10 %-kal magasabb, mint az ország többi részén
- Az előállítási iparban alkalmazottak bére 10 %-kal magasabb, mint az ország többi részén
- Az átlagbér Thy-n 9 %-kal alacsonyabb, mint az ország többi részén
Az oktatási végzettség viszonyítva az ország többi részéhez
- Thy-n 10 %-kal több a szakirány végzettség nélküli, mint az ország többi részén (51:45)
- A szakvégzettségűek aránya egyenlő az országos átlaggal
- Kevesebb a legfelsőbb végzettségűek aránya, mint az ország többi részén (13 :20)
Ez azt jelenti, hogy a thy-i produkcióra jellemző a kevesebb szaktudás követelménye. Ugyanakkor a termelés munkaerő igényes, ezért nagy a kockázata annak, hogy más földrajzi területre helyezik át, ahol olcsóbb a munkaerő.
Miként tudjuk a termelést megtartani Thy-n, amikor a munkaerő alacsonyabb végzettséggel rendelkezik?
Az oktatást fel tudjuk mérni a vizsgák számával a különböző szinteken.
Más a nem hivatalos szakirányú képesítés, amit gyakran találunk a munkavállalók körében.
A nem hivatalos szakirányú képesítés fedi azokat a rövid tanfolyamokat, amelyeket az oktatási intézmények egymás közötti versenyében ajánlanak fel a munkaadóknak, hogy rövid időn belül biztosítsák a megfelelően képzett munkaerőt.
Ez olyan területekre is vonatkozik, amelyeket hobbi szinten a szabadidőben is el lehet sajátítani. Pl. nyelv, számítógépes ismeretek stb.
A nem hivatalos szakirányú képesítés arányát és a hivatalos szakirányú képesítés arányát össze kell adnunk, hogy egy igaz képet kapjunk a munkaerő állomány képesítéséről.
A képhez tartozik az általános iskolai oktatás 9. illetve 10. osztályig. Az oktatásra jellemző a jó tanári kar, aki megtanítja a gyerekeket önállóan és kritikusan gondolkodni. Ez néha nehézzé teszi a gyerekek kezelését, de kifejleszti az önállóságot és megtanítja a gyerekeket arra, hogy hozzanak döntéseket, de vállalják a felelőséget értük.
Mi köze van ennek a gazdasági és kereskedelmi szférához?
A kritikus hozzáállás, a képesség, hogy tudjanak mérlegelni és dönteni a felelősségvállalás tudatában, önállóbb és értékesebb munkaerőt tud biztosítani a munkaerő piacon a későbbiek során.
Ez azt jelenti, hogy a vállalatok egy "lapos" szervezeti felépítésben is tudnak működni: nincs szükség annyi középvezetőre. A vállalatok gyorsabban tudnak reagálni a piac változásaira és alkalmazkodni az új áramlatokhoz.
A Kereskedelmi és Gazdasági bizottság a munkáján keresztül egy értékes katalizátor tud lenni a thy-i vállalatoknak.
Példa: több vállalat gépek, előállításával foglalkozik, amelyek részei egy termelési folyamatnak. A vállalatok kisebb földrajzi területet fednek le. Sikeres össze fogás esetén a vállalatok nagyobb területeket tudnak fedni és több, valamint nagyobb gépeket tudnak előállítani.
Egy ilyen együttműködés emeli az egyedi vállalat bevételét, erősíti a vállalatot, és tapasztalatcserét biztosít. Ezzel könnyebb a megfelelő munkaerőt magához csalogatni.
Kihívások Thy régióra:
- Megállítani az elvándorlást, folyamatosan biztosítani a munkaerőt, biztosítani a munkahelyeket és a megélhetést
- Átirányítani az ipari fejlődést: ösztönözni az élelmiszer-feldolgozó ipart
- Munkahelyet teremteni a legmagasabb végzettségűeknek. Ezzel lehet távol tartani a külföldi konkurenciát
- Emelni a képzettek számát, ezzel lehet a képzetlen fiatalok számát csökkenteni
Majdnem minden harmadik 25 év alatti fiatalnak nincs szakképzettsége
- A nem népszerű szakágazatokat érdekesebbé tenni
- Az idősebb munkaerő politikája – ugyanis a munkaállomány öregedik. Ezért nagyon fontos, hogy az idősebb munkaerő munkában maradjon, amíg lehetséges és a megfelelő továbbképzés biztosítva legyen számára.
A kulturális és gazdasági élet: Kultúránk biztosítja az erkölcsi és etikai normákat. Ez kihat a munkaerkölcsre és egy erkölcsi felfogásra, hogy hogyan vezetjük a vállalatunkat.
A társadalom befolyása a vállalatokra: társadalmi követelmények, amelyeket a vállalatoknak be kell tartania kezdetben, akadályozhatja a vállalatot. Később, amikor a vállalat már hozzászokott a követelményekhez és ezeket a szomszédos országokban is bevezetik, nekünk már előnyt jelent.
Minden sikeres vállalkozás innovatív.
Ez azt jelenti, hogy képesek új technológiát, termékeket, szervezési struktúrát kidolgozni.
A sikeres vállalkozások egy ágazaton belül gyakran egy kisebb földrajzi területre koncentrálódnak
Földrajzi közelség könnyíti az információcserét az alvállalkozóval
Munka / feladat váltás új ötleteket és tapasztalatcserét tud biztosítani
A dán vállalatok lehetőségei a jövőre vonatkozóan: kihasználni a technológiai fejlődést, és ezt kihasználni a piacon
Ez egy rugalmas szervezeti felépítést követel:
- kiadni a felelőséget és hozzá tartozó jogokat
- biztosítani az ágazatok közös együttműködését
- önálló döntéshozó munkacsoportok létrehozása
- Ez többoldalú munkaerőt követel
- Szakmailag, gyakorlatilag képzett munkaerő, értse a szerszám használatát
- Személyi fejlettség, változások elfogadása, együttműködési készség, önállóság, kreativitás
- Általános műveltség, analízis, tervezés, kommunikáció, matematika
- Továbbtanulás, tovább képzés, az idősebb munkaerő minőségi fejlesztése
Az előadás után vitafórum kezdődött a Tanács szerepéről, mint egy privát szervezet önkormányzati támogatással és "önkormányzati" feladatokkal. Ebből fakadóan vitatva lett, a műszaki / kereskedelmi iskolák illeszkedése a gazdasági élet, és a társadalmi fejlődés folyamatos igényeihez.
Fleming Tilsted osztályvezető a Thy Takarékszövetkezettől a régió legnagyobb pénzintézet képviselőjeként mutatkozott be, 50 %-os piaci résszel a privát és 35 % -os piaci résszel a vállalati szférákban
Az osztályvezető elmagyarázta a különbséget a bankok és takarékszövetkezetek közt: 1976-ig a törvény külön szabályozta a bankok és külön a takarékszövetkezetek működését. A tulajdonviszonyok is különböznek: minden bank privát gazdasági társaság (Rt.), míg a takarékszövetkezetek saját tulajdonban vannak.
- A saját tulajdon fogalmát nehéz megmagyarázni. Nekünk nincs tulajdonosunk, eredetileg egy szövetkezet alapján alakultunk. Több ember közös garanciatőkét hozott létre és hitelnyújtási tevékenységbe kezdett. Esetleges csőd esetén a pénz a helyi társadalomban kell szétosztani, de erre sose került sor. 1976-ig nem volt szabad a törvény szerint hitelt nyújtani a kockázatos gazdasági életnek. Ez mégis megtörtént, úgy, hogy a takarékszövetkezetek közösen egy bankot alapítottak, amely tudta garantálni ezeket a hiteleket, - ezért nem volt kockázat. 1976-ban a törvény módosítva lett, így Thy Takarékszövetkezete a gazdasági élet 1/3 részét finanszírozza a Thy régióban
Fleming Tilsted egy statisztika alapján jellemezte a régió gazdasági és kereskedelmi életét:
Alkalmazottak száma különböző szakágazatokban Thy régióban
Halászat
356
Élelmiszer - feldolgozóipar
1.565
Mezőgazdaság, kertészet, erdészet
2.214
Bútor, - és egyéb ipar
877
Nagykereskedelem (gépkocsit kivéve)
1.544
Fa, papír és más grafikai előállítás
888
Fuvar és teherszállítás
1.032
Szállodai és éttermi ellátás
895
Kiskereskedelem és szerelő / javító szolgáltatás
1.702
Építkezés és földmunkák
1.476
Vas, - és fémipar
2.256
Gépkocsi: kereskedelem és műhelyszolgáltatás
650
Munkahelyek száma az alkalmazottak száma alapján
1 alkalmazott
1.448
2 - 19
1.901
20 - 49
163
50 - 99
47
100-nál több
29
Az adatokat a thy-i 47.000 lakos összességéből kell tekinteni.
A bérszint alacsonyabb az országos átlagnál, de ez vonatkozik a munkanélküliségi rátára is.
A fejlődés több kisebb vállalkozást mutat ugyanakkor nő a nagyobb vállalatok száma. Ennek a folyamatnak két oka van: részben a kis vállalatok növekednek és részben a legkisebbek közt többen, feladják a vállalkozást. Így látják a pénzintézetek. Nagyobb kapacitásra van szükség úgy a gyártási, mint adminisztrációs folyamatban, a kemény versenyben. Ezt nagyobb volumenű vállalatok jobban bírják.
Pillanatnyilag a foglalkoztatás csökken a mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozó-ipar területén, de emelkedik nevezetesen a bútor, - és a grafikai iparban.
Mivel a bérszint alacsonyabb, a középszintű munkaerő-állomány jól képzett, stabil és rugalmas, ezért az itteni munkavállalók többet nyújtanak a munkaadóknak, mint az ország más területén.
Jó továbbképzési lehetőségekkel, megfelelő szolgáltatással és valamivel alacsonyabb földárak alapján kifizetődő lehet egy vállalkozásnak ide költöznie. Ez azonban nem történik meg, mivel messze vagyunk a nagyobb városoktól és az infrastruktúra nincs az igények szerint kiépítve.
A helyi fuvarozó vállalatok fantasztikusan eredményesek és minden szállítási feladatot meg tudnak oldani, de drága az áruszállítás.
A mi Takarékszövetkezetünkben vannak ügyfeleink komoly szállítási költségekkel. Néhányan próbálkoztak olcsóbb, külföldi teherfuvarozókkal, de visszatértek a helyi drágább fuvarozókhoz a jobb minőség és a határidők betartása miatt.
Milyen problémák vannak?
A problémák visszavezethetőek a régió vezetőire, mivel a Thy régió kulturális ajánlata nem olyan széles palettát biztosít. Megrögzött városi embereket nehéz idecsalni. Több felmérés mutatja, hogy könnyebb vállalatokat idecsalni, ha már van hasonló vállalat a környezetben. A Takarékszövetkezetben is ezt tapasztaltuk, és ha rá kellene mutatnunk az erős területeinkre, akkor a fa feldolgozó, - vas, - és fémipart jelölnénk meg.
A mezőgazdaságnak megvan a saját feldolgozó üzeme és Thy az az egyik régió, amelynek van saját önálló vágóhídja, de ezen kívül említenem kell a hanstholmi halfeldolgozó ipart. A kutatási és információs technológiai vállalatok a nagy városok közelében találhatók.
A korábbiakkal ellentétben már nincs lehetőség régiófejlesztési támogatásra pályázni Thisteden és Hanstholmon. Sydthy területén ez még lehetséges, mivel ott nem volt olyan gazdasági fejlődés, mint nálunk. Szerencsére! Ez azt mutatja, hogy jobb módúak lettünk. Vannak más lehetőségeink: az önkormányzati tanácsadás, több EU program, és célirányú együttműködés a mi és Keleteuropai vállalataink közt. A Kézművestanács képviselője biztos többet tájékoztat erről a délután folyamán.
Dániában több lehetőség van saját tőke megszerzésére. Feltétele az, hogy az illető el tudja adni a termékét egy befektetőnek. A projekt realitása a döntő: tud-e szerezni saját tőkét, vagy pályázati úton szerzi be azt Több korábbi projektet sose kellett, volna beindítani, csak a pályázati lehetőség adta meg a szükséges tőkét.
A thy-i gazdasági élet jó helyzetben van. Mindig van olyan ágazat, amely nyomás alatt áll. Pillanatnyilag a halászat és a kiskereskedelem panaszkodik egy kicsit.
Dánia elutasította az Euro együttműködést, mint Görögország, Svédország és Anglia. Nagyobb jelentősége ennek nem lesz a gazdasági életre, legfeljebb kettős könyvelést jelent, amit minden számítógépes program tud kezelni.
A dán bankrendszer a leghatékonyabb és legolcsóbbak, közé tartozik a világon. Nem okoz gondot majd a számlázást Euro-ban végezni. Minden vállalkozásnak teljes informatikai hálózata van, csak a rendszert kell átállítani. Nincs ok arra, hogy az Euro-t nagydobra verjük, mert a dán valuta szilárdan helyezte el magát az Euroval szemben. Valószínű, a jövőben Dánia is részt fog venni az együttműködésben, amikor a projekt megmutatta a túlélőképességét.
Morten Thomsen HTX-osztályvezető tájékoztatást adott az iskolarendszer felépítéséről, amelynek alapja egy kilenc éves általános iskola. Az általános iskola elvégzése után több választási lehetőség van a tovább tanulásra. A legtöbb fiatal a gimnáziumi vonalat válassza. Négy gimnáziumi vonal van.
A legrövidebb a HF – két éves tanfolyam, de ehhez az általános iskola 10. osztályára is szükség van.
A hagyományos gimnázium a legrégibb gimnáziumi vonal.
Két speciális vonal a gazdasági élet felé irányul: a kereskedelmi gimnázium szaktantárgyakkal és a HTX műszaki gimnázium szaktantárgyakkal. Minden vonal jogot ad úgy rövidtávú, mint hosszú távú továbbtanulásra.
Végezetül van a szakiskola, amelynek a feladatát a Nordvestjysk Uddannelsescenter végzi el. Tipikusan az oktatás 3 – 4 éves és szakmunkás bizonyítványt ad. A HTX és a szakiskola együttműködik, úgy például, hogy a HTX diákjai használhatják a szakmunkás iskola műhelyeit. A megye felel a gimnáziumi oktatásért, az állam pedig a szakiskoláért.
Az állam megszabja a keretszabályokat minden oktatási szinten, a megyék ez alapján a gimnáziumi oktatás részletesebb kereteit szabják meg, az iskolák önállóan töltik ki a keretet.
A szakmunkásképzés területén több szakbizottságot alapítottak, akik részt vesznek a keretszabályok meghatározásában.
Ezek után Morten Thomsen felvázolt egy pár lehetőséget a magyar és dán iskolarendszer közötti együttműködésre:
" Először a tanárok között kell megteremteni az együttműködést, utána a tanulók közt. A finanszírozást hagyjuk egyelőre. Minden esetre én utánajárok az EU által támogatott lehetőségeknek, mely mind a két fél részére megfelelő.
A tanátok közötti cserelátogatás megoldható. Például vendégtanárként működhetnének. Én magam politikai és társdalom tudományt tanítok, és érdekes lenne elbeszélgetni arról, hogyan oldjuk ezt meg itt Thy területén. A tanári együttműködés tapasztalatcserét hozhat magával – úgy szakmailag, mint pedagógiailag. Egymásnál lehetne a szállást biztosítani, így a költségeket is lehetne csökkenteni.
Thomas Berntsen már említette a diákok közötti cserelátogatást. Az én tapasztalataim szerint nehéz kapcsolatokat teremteni, amelynek alapja a cserelátogatás. Tavaly Baján voltam és nekünk jó lett volna egy szoros kapcsolat anélkül, hogy egymásnál laktunk volna. Egy távegyüttműködést is meg lehet alapozni, például egy vízkörnyezeti projekt keretében a Limfjord körül. Ezzel kapcsolatban meg lehetne vizsgálni a vízkörnyezetet a Dunán. Tehát egy párhuzamos oktatási folyamat Thisted és Baja vízkörnyezetéről, ahol az Internet segítségével tapasztalatcserét lehet felhasználni. A magyarországi látogatásunk előtt, az én diákjaimnak szüksége volt egy pár kérdés tisztázására a fejlődéssel kapcsolatban. Milyen jó lett volna, ha lett volna egy osztály, aki tudott volna ebben segíteni.
Sok lehetőséget látok az Internetben. Tudunk vitafórumokat szervezni, csevegni stb.
Hogy lehet ezt megszervezni:
Kell választani egy központi kapcsolattartó tanárt Thisteden és Baján. Tegyük fel, hogy a német gimnáziumban egy osztály információt keres Dániáról. Az osztály felveszi a kapcsolatot a bajai kapcsolattartó tanárral, aki megkeresi a thistedi kapcsolattartó tanárt, aki talál egy megfelelő dán osztályt.
Elképzelhető, hogy egy műszaki iskola meg akarja látogatni Thistedet.
Az eljárás ugyanaz, a látogatás programját a thistediek megszervezik.
A két tanár egy fajta szaktanácsadást nyújt.
Októberben, amikor legközelebb találkozunk, szívesen találkoznék egy bajai tanárral, aki felvállalná ezt a szerepet.
A feltétel az, hogy idegen nyelven lehessen kommunikálni. A dán diákok angolul boldogulnak, sajnos nem tudunk magyarul "
Niels Thomsen bemutatkozott, mint a Viborg Megyei Közgyűlés tagja.
Kihangsúlyozta a fontosságát annak, hogy emberek különböző kulturális és egyéb háttérrel megismerkedjenek – és a közgyűlés elnökének Bent Hansen-nek az üdvözletét adta át. Bent Hansen a két megye közötti együttműködés „atya”. Tíz évvel ezelőtt kezdődött az együttműködés, ami ösztönözni tud új kezdeményezéseket.
Thomsen részletezte a projekt formális hátterét.
A testvérvárosi kapcsolatok átfogó arányban vannak. Megyei szemszögből nézve, Thistednek, Viborgnak, Fjendsnek és Kjellerupnak van saját testvérvárosa a testvérmegyénknél. Városok és faluk is képviselve vannak, de van még lehetőség: Skive, Nykøbing Mors, stb. Viborg Megye szervezetileg a kulturális intézethez kötődik, és éves szinten 100.000 koronát fizet egy munkatársnak. Ezen kívül a megyéhez kapcsolódik egy titkársági funkció, ami a testvérvárosi együttműködést segíti.
Az együttműködés tartalmáról, Niels Thomsen annyit mondott, hogy első sorban a főbb témák a politikai és demokratikus rendszerekről szóltak. Elismerve azt, hogy a politikai rendszerek határozzák meg, hogyan gondolkodunk egymás közt. Ahhoz, hogy megértsük egymást, ismernünk kell egymás politikai rendszerét.
Egy másik fontos téma volt, a kereskedelmi és gazdasági élet. Grundfoss alapított Magyarországon egy részleget, és ez köszönhető a különböző hálózati kapcsolatoknak. A másik részről: Dánia nagy mennyiségű nádat importál tetőfedésre. A legnagyobb terület a cserelátogatásoknál a szociális és egészségügyi szektor volt, amely bő tapasztalatokat biztosított.
Egy gondolat erejéig: Amikor öt – hat város az együttműködés terén ugyanazt bővíti, megvan a kockázata annak, hogy ugyanazok a tapasztalatok jönnek többszőr elő. " Ezt a kérdést a megyei jegyzővel megvitattam – és a megye felvállalta a koordinátor szerepét a testvérvárosi együttműködéssel kapcsolatban. "
Simon Poulsen, a Kézműiparosok Tanácsának Információs Központja: (Európai Információs Központ). Egy EU által támogatott információs központ. Összesen 275 ilyen és hasonló központ van Európában Magyarországon is.
A tevékenységek a következő területekre terjednek ki: EU információ a szabályokról, törvényekről, pályázati tanácsadásokra, és tanácsadás EU projektekre.
" Dán és magyar vállalatok, akik új partnereket keresnek, hozzánk fordulnak tanácsért. Mi megpróbáljuk összehangolni őket. A központ a helyi viszonyokról statisztikákat és információkat hoz nyilvánosságra. Azon kívül rendezvényeket szervez, pl. EURO-valutáról és más tematikáról.
Közzé teszi az EU törvényeket. Koncentráltan kezeli a gazdasági életre vonatkozó törvényeket az EU hivatalos kiadványaiból. Lásd sajtó, EU könyvtár
Pályázatok. Szemmel tartja a kiírt EU pályázatokat. Besegít a pályázatok megírásánál. Hogy lehet egy pályázatot megírni?
Projekt: KTI – Viborg segíteni tud projektfinanszírozásnál – dán, skandináv vagy EU – szervezeteknek vagy vállalatoknak. Mi megírjuk az előpályázatót: Internet marketing és profilbemutatás. Megtaláljuk a megfelelő alvállalkozókat dán, vagy pl. lengyel viszonylatban. Azon kívül lehetőségek vannak e-business export, vagy e-marketing-re a turizmuson belül.
Vállalatok összeillesztése: Naponta 20 – 30 jelentkező van akik egy partnert keresnek – kezelési idő 5 – 10 nap. Ez egy ingyenes szolgáltatás.
Egy példa Roslevből, ahol egy bútorgyár egy dánul beszélő képviselőt keresett Angliában. A tanácsadó központ segített.
Információkkal és statisztikákkal a központnak segítenie kell az érdeklődőket.
Dán – magyar együttműködés. Poulsen kihangsúlyozta a PHARE projektet, ahol egy magyar szervezetnek kell pályáznia. Itt lehetne szó összeillesztésről, technológiáról vagy más projektről, amely társadalmi illetve demokráciai viszonyokat kezel.
A PHARE projekt tartalmaz több programot, amire a testvérvárosi együttműködés kapcsán lehet pályázni.
Együttműködési lehetőség régiók közt – joint-venture projektek – Magyarországgal. A pályázat megnyeréséhez szükséges egy EU partner valamint egy partner a CEEC országokból.
A támogatás 10.000 Euro-nak felel meg. Ez ad lehetőséget marketing, - szállítási, és termelési tevékenységnek. A KTI szívesen áll viborgi és magyar vállalatok rendelkezésére.
Pályázati lehetőség van különböző skandináv alapítványoknál.
A KTI segíteni tud 4 – 5 finanszírozási pályázatra. A támogatást kockázat fedezeti hitelként lehet megkapni.
Pályázati lehetőség van rövid távú információs programokra. Lehetőséget ad a vállalatoknak Dániában az együttműködésre.
A KTI címe:
EIC Viborg
Håndværksrådet International A/S,
Lille Sct. Hans Gade 20,
8800 Viborg
Tlf.: 0045 86 62 77 11
Fax.:0045 86 61 49 21
www.hvri.dk
Az előadás után több kérdés merült fel a KTI szervezetéről, finanszírozásáról, a kapcsolatáról a társadalom felé és a kapcsolatról egy konkrét projekthez Baja és Thisted között.
Az első összegzés szerint a KTI-n keresztül egy olyan program lesz keresve, ahol a KTI biztosítja a kapcsolatot. Baja / Thisted közösen megfogalmazza az elképzelést – és a KTI segít egy konkrét projekt külső finanszírozásában.
Egy magyar kérdésre, amely stratégiai gazdasági tervre vonatkozik, Simon Poulsen a Viborg Megyei Közgyűlés gazdasági tanácshoz irányított.
John Olsen előadást tartott egy másik EU információs hálózatról, amely neve "Carrefour" és a tevékenységét a "lágyabb értékek" felé irányítja – régiók, iskolák, egyesületek és civil szervezetek felé.
Az előadó elmondta, hogy a thistedi irodájukban érdeklődtek náluk az EU tagságra pályázó országokból – különösen iskolákból. Az érdeklődés elsősorban partnerek keresésére irányult a régi EU tagoknál.
Érdekes módon nem volt érdeklődés Magyarországról. John Olsen azt tanácsolta, hogy magyar iskolák e-mailen keresztül vegyék fel a kapcsolatot a Carrefour szervezettel.
" – a felkérés után egy órán belül kiterjesztjük az érdeklődés anyagát a régi EU világban, és használható kapcsolatokat tudunk beszerezni. A következő pár hónapban, Nyugat Európában a nyári szünidő zajlik le, ezért augusztus után tudunk teljes gőzzel haladni előre."
Betty Boesen turisztikai főnök előadásában kitért a két legfontosabb feladatára: segíteni az ideutazó turistákat és segíteni a helyi turistákat, akik máshová akarnak utazni. Kihangsúlyozta, hogy Thy régiónak nincs nagyobb turisztikai attrakciója. A legnagyobb attrakció a természet, amit önmagában kell bemutatni. Thy tartalmazza a keményet is meg a lágyat is. Északi tenger és a Limfjord öböl. A turisztikai iroda több tevékenységet kezdeményezett a tengerre és az öbölre alapozva: horgászkirándulások és különleges kirándulások gyerekek számára a fjordon.
Betty Boesen elmagyarázta, hogy a marketing hogy van megszervezve más turistaszervezetekkel és a többi testvérvárossal. Biztos volt abban, hogy érdemes lenne egy turisztikai együttműködést megszervezni Bajával civil szervezetekre épülve, a néptáncosoktól kezdve a sportklubbok-ig.
Szombat, 2001. június 16.
Knud Holch Andersen beszélt az "európai fogalomról". Az előadásában a Coca Cola globális marketingjét vette alapul. Szerinte a Coca Cola vállalat nagyon professzionális a marketingjében és egy jó indikátor a mostani idők irányzatában.
" Mi köze van ennek Európához: Az európai fogalom pillanatnyilag elég laza, de egy konkrét képen, amely az 1500-as évekből származik, pontosan lehet látni. Magyarország éppen Európa közepén helyezkedik el.
A kép ábrázol egy gondolatot az európairól, ellentétben a nem európaival szemben. Mint egy ellenpólusa az ozmáni birodalomnak, és mint az egyházi érdekek egysége. Nagy kihívás a mi időnknek az európafogalom bővítése, mert a modern kultúra magába foglalja a muzulmán irányzatot is. A keresztes hadjárat után egy kulturális gyökér alakult ki. Éppen ezekben a napokban vitatkoznak Stockholmban egy nagy kulturális átalakításról. A jelöltek azok az országok, akik első vonalban vettek részt a keresztes hadjáratban. Ezért történelmi szempontból mély gyökerei vannak az európai fogalomnak. 150 éven keresztül kormányozta Dánia Észtországot, amely akkor lett integrálva Nyugat Európába. Az "európai fogalom" mindig az elitnek volt az elképzelése, sose az általános embereké, akik az értékeket termelték. Az identitásunk ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban nem sokat változott, de a gyakorlatban meg van ennek a szükséglete. Próbáljuk az "európai fogalmat" a valós világon keresztül megtekinteni.
Két valóságot ismerek – az egyik Thy – a másik Bosznia / Hercegovina – amit megismertem az elmúlt néhány évben. Miként néz ki az "európai fogalom" két távoli régióból, melyek között Magyarország elhelyezkedik.
Thy az utolsó 25 évben majdnem forradalmi változásokon ment keresztül. Thisted 25 évvel ezelőtt egy kisebb vidéki város volt erősen függve a fővárostól. Ez azonban radikálisan megváltozott. Egy új erős ipar alakult ki, amely természetesen illeszkedik a globalízációhoz. Néhány vállalat főközpontja a fővárosban van, de a legtöbb önmagában globális lett, és lányvállalatai vannak más országokban. Az hogy a főirodájuk a fővárosban van véletlennek és hagyománynak köszönhető. A mezőgazdaságunk teljesen megváltozott. Korábban jellemző volt Thy-re a kisebb, nagyobb gazdaságok, amelyek ma már csak kulisszák olyan régi filmekhez, amelyeket már rég levettek a műsorról. Az iparosodott mezőgazdaság kevesebb egységgel komolyan növelte a termelést az utolsó 25 évben. Mindezt kb. 700 ember biztosítja, az Ők hétköznapjaik is globalizálva vannak. A tejet nemzetközi piacra szállítják, a vágóhidak az egész világnak exportálnak.
Politikai szemszögből nézve, 25 évvel ezelőtt több kisebb önkormányzat volt. Most van egy nagy önkormányzatunk, ahol több, nagyobb önálló politikai döntéseket hozunk, mint a sok kisebb önkormányzatnál. A politikusok panaszkodnak ugyan, hogy kevesebb befolyásuk van Koppenhágához viszonyítva, de a döntéshozás decentralizálása már egy történelmi realitás. Thy az utolsó évtizedekben szakított a hagyományos nemzetállammal. Most már nem identitásról, hanem realitásról beszélünk. Korábban az emberek a faluval, ahol laktak, azonosították magukat – vagy a kereskedelmi várossal Thisteddel – ma a régióval azonosítják, és thyi-nek nevezik magukat.
Knud Holck Andersen az előadásában kitért a balkáni viszonyokra, amelyeket történelmileg szükségtelennek jellemzett. A nemzeti ébredés éles ellentétben van a gazdasági globalizációval, amely szükségesnek mutatkozott a gazdasági fejlődés érdekében. Ezen a folyamaton vett Thy részt minden dráma nélkül az utóbbi 25 éven át.
A Coca Cola marketing két fő irányelvet mutat be: az ember szélesebb körben azonosítja magát egy helyi társadalommal – ugyanakkor a helyi társadalmak gazdasági létkérdése kötődik a világpiachoz.
Az előadás nagyobb vitát nyitott, többek közt a nacionalizmus és szegénység összefüggéséről.
Értékelés
A konferencia általános információs jellegű formája lett megvitatva. Többek közt az is, hogy a csoportot több tematikai csoportra kellene felosztani, hogy több eredményt lehessen elérni.
Fábián Sándor szerint, a vita, hogy milyen témakörökkel kell mélyebben foglakozni még nincs lezárva. A vizet használta jelképként, amely közös Baja és Thisted között. Amikor egy patak folyik a medre lassan szélesebb és szélesebb lesz. Egy ilyen patak tudna képviselni egy témakört. Ahogy elkezd folyni szélesebb lesz. Említette az iskolai együttműködést, mint egy magától érthető téma, de látta a gazdasági és kereskedelmi együttműködés lehetőségét, amiről csak most kezdtünk el beszélni.
- Közös a két városra, hogy mind a kettő távol van a fővárostól. Kulturális és turisztikai szempontból nézve sok lehetőség van Baján, amire lehetne építeni. Sándor véleménye szerint a nyelvi nehézségek nem lesznek problémák. Felhívta a figyelmet arra, hogy sokan beszélnek angolul és németül Baján. Azt javasolta, hogy a konferencia bajai része legyen felosztva tematikára és még időben a thistediek nyilatkozzanak a program tartalmáról. Ezek alapján lehetne megtalálni a megfelelő bajai partnert közös vitafórumra. Őt személyesen nagyon érdekelné a továbbiakban a gazdasági kapcsolatok kialakítása.
Pazár László véleménye szerint a konferencia tökéletesen lett megszervezve. Az Ő felfogása szerint az egész munkacsoportnak kell egy általános tájékoztatás, mint Thisteden, és véleménye szerint a thyieknek is van szükségük egy általános bajai tájékoztatásról. Pazár László figyelmeztetett a specializálással szemben itt a kezdeti fázisban. Ezek után egy példával mutatott be egy együttműködési lehetőséget:
" Nagyon fontos, hogy megvitassuk egymás problémáit. Baján van egy lakótelep, amelyet dán elv alapján építettek. Az épületek lekopottak renoválni kellene, de erre, szakemberekre és pénzre van szükség. Hogyan lehet ezt megoldani leghatékonyabban, ti például, hogy csinálnátok. Tehát először tanulmányozni kell egymás problémáit és levonni a konzekvenciákat a vitákból."
Először az általános feltárása a tényeknek utána a specializálódás, ez volt Pazár László ajánlata.
Erik Hove Olesen kompromisszumként javasolta, hogy az általánosság legyen a fő téma, amit speciális témakörök kezelésével lehet kiegészíteni kisebb munkacsoportokban.
Morten Thomsen szerint szükség van a csoportmunka irányítására és az ehhez kapcsolódó koordinációra. Javasolta, hogy Thisted részéről legyen kidolgozva egy konkrét javaslat az októberi konferencia megszervezésére – ezt a javaslatot a résztvevők támogatták.
Hehn Gizella kérte konkrét személyekkel a kapcsolatot megteremtéséti. Több kulturális téma van "raktáron" ehhez kellenek partnerek, és az anyagi oldalát is szeretné megvilágítani.
Orla Poulsen javasolta és felajánlotta egy Internetes Web oldal működtetését a további vitafórumok érdekében. Első körben a hozzászólások magyarra illetve dánra lesznek lefordítva, de a jövőben angolul illetve németül kellene a hozzászólásokat megfogalmazni.
Fleming Toftdahl-Olesen konkrét turisztikai javaslatokat tett, amik, megvalósítását ki kellene vizsgálni. Véleménye szerint kézenfekvő lenne, pl. aktív lovaglónyaralást szervezni Magyarországon.
Esben Oddershede a további munkával kapcsolatban Knud Holch Andersens előadásából indult ki. A dán mezőgazdaságot nagyon foglalkoztatja a kutatás eredményeinek gyakorlati kihasználása az őstermelőnél. Ez most nagyon aktuális Magyarországon az EU tagsággal kapcsolatban, itt is érezhető lesz az elvándorlás a mezőgazdaságból. Morten Thomsen javasolta, hogy a helyi munkacsoportok tartsanak utóértekezletet. Ezeknek a beszámolóját a Web oldalon meg lehet jeleníteni.
Illés Ágnes kijelentette: " Nagy előny lenne számunkra, ha Esben tartana egy előadást magyar gazdák részére, amikor októberben ide látogat"
Általánosságban elégedett volt a vélemény a konferencia első feléről.
Megegyezés született arról, hogy az elkövetkező hónapokban konkrét javaslatok jelenjenek meg a web oldalon.
A titkársági funkciót a két város felváltva látja el a jövőben. Thisted kezd – konkréten azzal, hogy a Web oldal el lesz készítve, a KTI-val az anyagi lehetőségek lesznek kivizsgálva, és helyi kapcsolatok keretén konkrét javaslatok kerüljenek a Web oldalra a következő konferencia elött.
Végezetül egy nagy köszönet járt a konferencia két tolmácsának Elena Mateescunak és Óturai Tamásnak a kitűnő munkájukért.
Fordította: Óturai Tamás
www.oturai.subnet.dk
Testvérvárosi konferencia Baja / Thisted
Csütörtök, október 12.
A nap tervszerűen indul a program ismertetésével.
Téma: Baja, mint iskolaváros
Welchner Antal ismertette az oktatási rendszert.
Az óvoda 3 – 6 éves korig. Az általános iskolában oktatás és nevelés folyik: alsó tagozatban 1 – 4. osztályig és felső tagozatban 5 – 8. osztályig. Ezek után van lehetőség gimnáziumi irányzatot választani. A 12. tanév után van lehetőség egyetem elvégzésére, illetve más szakma elsajátítására. Egyes szakmák érettségi vizsgát követelnek.
„Szakiskolák”: Az első két év általános tantárgyakra épül, amely 9. és 10. osztálynak felel meg Dániában. Ez a rendszer gyenge pontja, mivel a diákok valamilyen gyakorlati feladatokkal akarnak foglalkozni. A 11. és 12. osztályban történik a praktikus tantárgyakkal való foglalkozás. Ez ízelítő a szakmákból, mely után lehet a valódi szakképzésre jelentkezni.
Általános oktatási kötelezettség van a 6 – 18 évesek számára.
Az általános gimnázium 9. – 12. tanévnek felel meg.
A szakiskolai rendszer
A 9. és 10. tanév az iskolában egy keverék az általános és szaktantárgyak között, ahol mindenből van egy ki „kóstoló”
A 11. – 12. tanév gimnáziumnak felel meg, de már specializálva van a választott szakmai irányzatra.
A további szakoktatásra vonatkozik, hogy egyes szakmák követelik az érettségit, mások nem.
A 12. tanév után a diákok kb. 80 % -a egy gyakorlati szakképesítést választ, 5 –6 % pedig tovább tanul.
Az összes műszaki szaktantárgy ebben a rendszerben van csoportosítva, függetlenül attól, hogy pékekről vagy ápolónőkről van szó.
A szakmunkásképzéshez nem szükséges az érettségi.
Gyakorlat
A gyakorló műhelyeket az állam üzemelteti, de vannak szerződés alapján megállapodások privát vállatokkal. A munkaadó bért fizet a tanulónak, ahelyett, hogy hozzájárulást fizessen egy központi oktatási alapítványnak.
Az oktatás ingyenes, de a tanulóknak kell állniuk a könyvek költségeit.
Baján hét iskola van középiskolai szinten, öt intézményt az önkormányzat, egyet az egyház és egyet egy alapítvány üzemeltet.
A gimnáziumok két részre vannak osztva: négy, illetve hat évfolyamos osztályokra. Az utóbbi esetben már az általános iskola hatodik osztályában kell váltani.
Az általános gimnáziumban két irányzat van: reál illetve humán.
A Német Intézet saját elvei alapján működik. Itt már van lehetőség olyan érettségi megszerzésére, amely jogot ad továbbtanulásra Németországban.
Az egyik szakgimnázium a kereskedelemhez és a postához kapcsolódik.
A tanároknak legtöbb esetben ugyanolyan képesítésük van függetlenül az iskola szakirányától.
Egy másik gimnázium olyan tantárgyakkal foglalkozik, amely a mezőgazdasági termeléshez és a feldolgozó iparhoz kapcsolódik.
Általában azt lehet mondani, hogy a középiskolai rendszerre a jellemző, hogy elvben az egyes iskolák specializálva vannak.
Morten Thomsen a nyelvoktatásra kérdezett rá, tapasztalata szerint szerénynek tartotta a magyar diákok nyelvtudását. A válasz szerint az oktatásban nagyobb hangsúlyt fektetnek a nyelvtanra, mint a nyelv gyakorlati használatára.
Államilag támogatott privát nyelvoktatás is folyik. A váltakozó kormányoknak különböző hozzáállása volt ehhez.
Az orosz nyelv oktatása korábban kötelező volt, mely az utóbbi években háttérbe szorult. Most megint előtérbe került, mivel Oroszország jelentős kereskedelmi partner. Pillanatnyilag egy jó orosz tolmács hiánycikk.
Általában a napi oktatási idő hat óra.
Egy osztályban 35 tanuló van, de az év folyamán ez a szám 25-re csökken.
Acsai János előadása a városi tömegsportról és az iskolai sportról szólt.
- János osztályvezető a bajai Önkormányzatnál.
Törvény szabályozza a sportot. Egy sporttörvény van megszavazva, amely meghatározza az önkormányzatok kötelezettségeit. A testület jóváhagyott egy tervezetet 2005-ig.
Három fő csoport van:
- Versenysport
- Ifjúsági és gyermeksport
- Szabadidős tevékenységek.
Versenysport.
A városnak 14 sportklubja van. Vannak hagyományos sportágak, és speciális ágak, pl. judo, triatlon, íjászat, stb.
Klubokra jellemző, hogy csak egy sportággal foglalkoznak.
Bajára jellemző, hogy az aktív sporttevékenysége élvonalbeli. A sporttevékenység nagy része kapcsolódik a város 9 ezer diákjához.
A kosárlabda csapat az ország egyik legjobbja.
Az úszó- és evezősport jó nemzeti eredményeket ért el.
A labdarúgás egy amatőr és egy profi osztályra van felosztva.
A birkózó- és judósport magas nemzeti színvonalat ért el.
Az önkormányzat támogatása a költségek 40 – 70 %-át fedezi.
A sport iskolai tantárgy is. Az iskolák szerveznek sport szakköröket.
A legjobb sportolók célirányos kiválasztása folyik városi megyei országos szintre. Országos szinten rendezik meg az ifjúsági olimpiát.
Baján, éves szinten kb. 80 tornát rendeznek. Hat-hétezer diák vesz részt ezeken a rendezvényeken.
A tömegsport nem foglalkozik a versenysporttal. Éves szinten 25 tömegsport rendezvényt szerveznek.
Ugyanúgy, mint Dániában, az úszást már a második osztálytól tanítják.
A hét gimnáziumból csak kettőnek van tornaterme, de azon dolgoznak, hogy többet építsenek.
Az iskolák sporttevékenysége klubokba van szervezve, amelyek hozzájárulást kapnak a tagdíj befizetésekből. A munkához szükséges pénz egy részét a tagdíjakból, a maradékot állami támogatásból fedezik.
Az éves közgyűlésen hoznak döntést a következő évről.
Tömegsport.
Baján három egyesület foglalkozik a tömegsporttal: természetjáró, kerékpáros, és teremlabdarúgás, ahol veterán játékosok is vannak.
A sportegyesületekre jellemző, hogy az anyagi helyzetük nem stabil. Az önkormányzatok nem kapnak elég pénzt az államtól. A költségek kiegészítésére a klubok pályázhatnak, ill. szponzorokat kereshetnek. Az állam a döntéshozó az új létesítmények felépítésében, ill. a meglévők felújításában.
A sport területén a dán kapcsolattartó Steen Stoltenberg, magyar részről Acsai János.
A szociális intézmények Baján.
Előadás Köteles Ilona a Szociális Bizottság elnöke részéről. 1998-ban lett választva az MSZP színeiben. Végzettsége élelmiszeripari mérnök.
Szociális területen Baja egy regionális központ. Szociális intézmények felügyeleti szerve ellenőrzi az intézmények anyagi elszámolásait és szakszerű működéseit.
Intézmények:
- Idősek otthona 80 férőhellyel, teljes ellátással, lakástérítéssel.
- Pszichiátriai intézmény 100 férőhellyel, teljes ellátással.
- Hajléktalanok átmeneti szállása a hozzátartozó népkonyhával.
- Idősek napközi otthona 160 férőhellyel, amit idősek klubjának is neveznek. Étkeztetési és fürdési lehetőség van, a szolgáltatásért fizetni kell, hajléktalanok számára melegedőhely.
- Három bölcsőde 170 férőhellyel.
Szociális szolgáltatások.
- Házi gondozás, riasztás
- Családsegítő tanácsadás, támogatás, átmeneti szálláskérelmezés a háziorvoson keresztül.
- A gyermekek kényszer kiemelése egy új szociális terület, amely növekvő tendenciát mutat.
A szociális törvény magába foglalja a feladatokat, az állam fizet a költségekért, de ez nem elég, az önkormányzat állja a fennmaradó összeget. Egy jóváhagyott szociális intézmény felépítése kötelezi az államot annak a folyamatos üzemeltetési támogatására.
A cigányok beillesztetése egy nagy probléma. Dolgoznak azon, hogy a viselkedési normákat módosítsák. A cigányok pozitívan vannak diszkriminálva lakásokra, oktatásra és egyébre vonatkozóan.
Kérdés: Hányan élnek támogatásból?
Húszan élnek átmeneti lakásban, negyvenen használják a népkonyhát. A munkanélküli ráta 11-12%-nak felel meg.
Az első kilenc hónapban az állam biztosítja a munkanélküli segélyt, ezután az önkormányzat biztosít támogatást 350 DKK- nak megfelelően. Ezen felül lehet lakbérre fűtésre támogatást igényelni.
Betegség esetén a munkaadó fizeti az első 15 napot, utána a bér 75% -nak megfelelő összeget az állam fizeti.
Éva az egészséges városokért mozgalomról beszélt. A célkitűzés jobb életminőség megteremtése. Magyarországon 1992-ben tíz város vett részt ebben a mozgalomban. Baja a kezdettől. Kezdetben egy önkormányzati tisztviselő, aki a feladatokat elvégezte, de 1999-óta Éva lett a koordinátor, és a praktikus feladatokat végzi. Az egyesület feladata, hogy biztosítsa a polgárok jövőjét és van egy tanácsadói funkciója a népegészségre vonatkozóan. Nagyon fontos, hogy az érintett szervezetek és hatóságok részt vesznek a döntéshozó folyamatban. Baján 2001-ben jött létre egy alapítvány, melynek feladata, hogy ezt a célkitűzést támogassa. Az alapítvány igazgatótanácsának tagjai olyan szervezetektől és intézményektől jönnek, melyek érintve vannak a népegészségügyben. Ők aktívan is részt vesznek az alapítvány munkájában. A célkitűzés megfelel az országos egyesület céltűzéseivel. A szervezetnek lehetnek helyi célkitűzései is pld: környezet és környezetvédelmi kérdések. Fontos a helyi lakosok tudatosítása.
Milyen eredményeket értünk el?
A drog probléma tudatosításában eredmények születtek. Az iskolákban felvilágosító kampányokat és szülői értekezleteket szerveztek a drog problémával kapcsolatban. Ez mind megelőző munka. Ezen kívül szerveztünk „Egészséges Napot” és „Egészséges Hónapot” ahol az egészséges étkezési szokásokról adtunk felvilágosítást. Részt vettünk környezetvédelmi rendezvényeken, mint az „Autómentes Nap”. Ezeket a rendezvényeket az önkormányzat, szponzorok és az országos szövetség támogatja.
Az egészség és a környezet szoros összefüggésben van, az önkormányzat biztosította a támogatást a rendezvényeinkre. A siker attól függ, hogy a polgárok hogyan viszonyulnak a rendezvényeinkhez.
Kérdés Morten Thomsen részéről a drog problémákra vonatkozóan.
Éva felvilágosított, hogy négy évvel ezelőtt ez nem volt elterjedve, de az óta ez probléma lett. A heroin a legérdekeltebb anyag. Beindították az iskola a rendőrség és a szociális hatóságok együttműködését.
Fábián Sándor hozzáfűzte, hogy jelenleg a törvényszegést keményen büntetik. Magyarországon a drog különlegesen drága a bevételekhez képest.
Az Egyháznak van anonim telefon tanácsadó szolgáltatása.
Az egészséges városokért mozgalom egy nemzetközi mozgalom az ENSZ keretein belül. Huszonegy magyar város vesz részt ebben a munkában.
Lars Toft Hansen kérdez: Hogyan terjesztik az ismereteket az egészséges város mozgalmáról?
Éva válaszol: Részben statisztikai adatokkal, részben rendezvényekkel, amelyek biztosítják a tájékoztatást.
Baja kulturális élete.
Gizella:
Amikor visszajöttem Thy-ről, egy dán estét szerveztem a családomnak. Thisteden olyan halat vásároltam, amilyet a családom még nem látott. Egy néptánc csoporttal volt találkozásom, tőlük kaptam egy kazettát, amit meghallgattunk, miközben ettük a halat. Az igazság az, hogy nagyon keveset tanultam Rólatok és a kultúrátokról. Megismerkedtem emberekkel, rajtuk keresztül tudtam egy kevés betekintést nyerni kultúrátokba. Ezért szeretném elmondani, hogy kik vagyunk mi itt Baján.
Feladaton az, hogy tájékoztatást adjak Baja különleges kulturális jellegéről, és javaslatokat adjak a további együttműködési lehetőségekről.
Baja városa többféle kultúrát foglal magába, történelmi szempontból különleges tája Magyarországnak. A térképet tanulmányozva láthatjuk, hogy Baja délen helyezkedik el, a népvándorlás ezen a tájon vonult keresztül. A kulturális életre jellemző, hogy különböző nemzetiségek lakták. Magyarokon kívül beszélhetünk németekről, szerbekről, horvátokról és zsidókról. Lényeg az, hogy ezek a népek békében tudtak egymással élni. Ennek a titka az, hogy megőrizhették saját kultúrájukat, és tiszteletben tartották egymást. Először a kultúrát a kisiparosok alakították, majd később a polgárság is csatlakozott. A város kultúrája két részből áll: a hagyományos és a polgári. Az utolsó tíz évben a külföldi kultúra befolyása is kihatott ránk – nem kevésbé az amerikai kultúra, amelyet a fiatalok sajátítottak el. A régió kapcsolódik a határtól délre fekvő jugoszláv területhez.
Konkrétan több egyesület is részt vesz a régió kulturális életében.
Jugoszlávia felbomlása megerősítette a régió kulturális identitását, szorosabb határmenti kapcsolatok alakultak ki.
Sándor: A státustörvény, ami most meg lett szavazva, állampolgári jogot ad a határon túli magyar kisebbségnek.
Jan Mortensen: Hogy van az, hogy itt meg lehetett oldani a kisebbségek integrációját, határon túl pedig nem lehetett megoldani?
Sándor: Azok, akik ide költöztek, önszántukból jöttek, a határon túliakra nem ez vonatkozik.
Gizella: Itt a régióban nagyon fontosnak tartjuk, hogy megőrizzük a hagyományainkat, amivel megőrizhetjük identitásunkat. Sok hagyomány legjobban a kis településeken él és itt tudunk aktívan tenni ezért valamit. Tizenöt különböző egyesület van, melynek az a célja, hogy megőrizze ezeket a hagyományos értékeket. Az egyesületek zenén és táncon keresztül őrzik a hagyományokat, melyeket néprajzkutatók összegyűjtöttek. Ez a gyűjtemény már iskolai anyag lett. Ezeknek az egyesületeknek meg van a tehetségük arra, hogy a generációkat összekapcsolják.
Nagyon fontos megőrizni azokat a kézműipari hagyományokat, amelyeknek nagy jelentősége volt a régió gazdasági életében. Sikerült nagymértékben visszaállítani ezeket a régi iparokat. Példaként említhetjük a szövést, fafaragást, kádárt, hangszerkészítést, fazekast és a mézeskalács készítőket. Nagyon fontos, hogy a gyerekeket is beavatjuk ezekbe a kulturális munkákba. Több néptánc egyesületnek van gyermekcsoportja. Sok rendezvényen bemutatkozik a régi kézműipar.
A hagyományos polgári kultúra egy nagyon élő zenei környezetet alakított ki, többek közt a szülők gyermekeiket zene – és tánciskolákba járatták.
Bajának több kórusa van. A Liszt Ferenc kórus 140 éves, és a 60 tagú énekkar bármit tud énekelni.
Az Ad Libitum kórus programja a könnyebb műfajhoz, tartozik. Majdnem minden templomnak és több iskolának van saját kórusa.
A Német Intézetnek van saját kamarazenekara széles palettával.
Ami a művészetet illeti, Baján legalább tíz aktív művész tevékenykedik.
Baja művelődési házában több vándorkiállítást mutatnak be.
Minden évben megrendezik a halfőző versenyt.
Egy másik hagyomány a keresztelő Szt. János megünneplése.
Minden évben egy kulturális hetet szerveznek, ahol a helyi művészet kerül bemutatásra. Minden harmadik évben egy folklór fesztivált szerveznek a Duna menti városok részvételével.
Az egyház munkája.
Bán Béla tiszteletes előadása.
A 150 éves török megszállás rányomta bélyegét Magyarországra. Ezután jött a római katolikus, majd a német befolyás. Az 1800 – as évek végéig ez a régió a nem református egyházhoz tartozott. A Lutherén és kálvinista irányzat előtérbe került és megjelent a zsidó vallás is. Az I. Világháború után eltűntek a szerbek, a II. Világháború után a zsidók. A lakosság 50% - a római katolikus. A római katolikus egyház a legjobban megszervezett egyház az óvodákra, iskolákra vonatkozóan. Van egy protestáns gyülekezet is és más nem megnevezett vallási irányzatok.
A különböző vallásközösségek közötti kapcsolat barátságra épül. A magyarok különösebben nem vallásosak.
A lélek ápolása a tiszteletes legfontosabb feladata, nem nagyon vesz részt a város általános életében. Hivatalos templomi szertartásokat nem tartja olyan fontosnak, mint a kapcsolatot és a törődést a hívőkkel. Az Ő templomának van testvérvárosi kapcsolata is, pld. Thy-ről egy kórus adott hangversenyt a templomában.
Morten: Hol volt az egyház, a szociális osztály a rendszerváltás nehéz időszakában?
Válasz: Az anyagi támogatás eltűnt a rendszerváltás után. Az érték, hatalom, pénz fogalma és ezek közötti kapcsolat megváltozott, új értékrendet teremtve. Korábban a fiatalok részére programokat szerveztek a drog, alkohol és a dohányzás ellen, ezek tervezésében és kivitelezésében részt vettek a fiatalok.
Erik Hove Olesen: Van e kapcsolat az állam és az egyház között?
Válasz: Az egyház független az államtól de támogatja az oktatási és szociális feladatok elvégzését. A templom a hitközösség támogatásából tartja fenn magát. Több ingatlanát már visszakapta, vagy kárpótlást kapott.
Az egyház több támogatást kap az iskoláihoz, mint az állami általános iskolák. Az egyház megpróbálja visszaállítani azt az oktatást, ami a 45 éves kommunista rendszer alatt eltűnt.
Oktatás
Előadás Nemes Gábortól a Gyermek és Kulturális Bizottságtól.
Az oktatási rendszer finanszírozása és tervei.
Egy új oktatási törvény született 1993.-ban amihez módosításokat csatoltak 1996.-ban. A törvény egy kerettörvény, amit helyi döntésekkel egészítenek ki.
Több új tantárgy jelent meg pld. IT, Tánc, zene és pszichológia.
A központi törvény az oktatás tartalmának 70%-át határozza meg, a maradékot pedig helyi döntések alapján.
Célkitűzés az, hogy 2005.-bena fiatalok 80%-a leérettségizzen. Rendszerváltás előtt ez a szám 50% volt. Ezt a célkitűzést véghez kell vinni annak ellenére, hogy a születési szám csökken. Az 1996.-os törvény meghatározza az önkormányzatok kötelességét többek között az osztály létszámot és biztosítja a támogatást a privát iskoláknak is.
A csökkenő diáklétszám minőségi problémákat okoz.
Az állam az oktatási költségek 80%.-át állja, 20%-ot az önkormányzat biztosít.
A csökkenő létszám több intézménynek problémát okoz mivel létszámarányos a hozzájárulás. Mivel az önkormányzat több olyan feladatot magára vállalt, amit a megyének kellett volna megoldania, ez még több anyagi gondot jelent. Ez vonatkozik a gimnáziumra és a speciális iskolákra.
A két jelszó: Minőség és Takarékosság. A 90.-es évek folyamán több intézményi összevonás történt.
Az oktatási rendszer követelménye, hogy gyorsan tudjon reagálni a felhasználók igényeire.
Követelmény a diákokkal szemben, hogy legyen általános ismeretségük a környezetükről.
Követelmény az iskolákkal szemben, hogy a sérült gyerekeket is az általános oktatásba integrálják, biztosítsák a speciális oktatást a legtehetségesebbek számára. Az iskolák sokat tesznek az információs technológia és nyelvoktatásért.
A törvény szerint a városban kell lennie egy művelődési háznak.
Baján A Múzeumot a megye üzemelteti.
Baján van mozi és színház.
Fiatalok foglalkoztatására van 5 kulturális „napközi”.
Péntek október 13.
Értekezlet a Polgármesteri Hivatalban
Fábián Sándor ismertette a délelőtti programot.
Baján 38.000 ember lakik, az önkormányzat segíti a környező kisebb települések munkáját is.
A költségvetés 230 millió dán koronának felel meg. Összehasonlítás képpen Thisted Önkormányzatának költségvetése 1600 millió korona.
Az önkormányzat egy kórházat üzemeltet. Ennek a költségei az összköltégek 32%-át teszi ki.
Az állam hozzájárul a kórház üzemeltetéséhez.
Az állam támogatást nyújt az önkormányzati feladatok elvégzéséhez. Az állam – nem az önkormányzat – aki beszedi az adót.
A súlyadó az önkormányzatokat illeti. Az állam által visszautalt összeg 5%-át az önkormányzat saját belátása szerint használhatja, a 95%-ot meghatározott feladatokra kell használnia. Az önkormányzatnak van joga vállalkozói adót kivetni.
A vállalkozói adó nagyobb politikai vitát okozott. Városok nagyobb vállalkozásaikkal nagyobb bevételekre tehetnek szert. A vállalkozási adó maximálva van. A legtöbb önkormányzat a maximális összeget veti ki. Ingatlan adó kivetésére is van lehetőség, nem minden önkormányzat él ezzel a lehetőséggel.
Vállalkozási adó = 580 millió Ft.
Ingatlan adó = 190 millió Ft.
Ezen kívül vannak egyéb bevételek is.
A legtöbb önkormányzat pályázik új beruházásokra az államnál. Általában az önrész 20%. Van lehetőség a megyénél is pályázni.
A vállalkozási adó miatt nő a különbség a szegény és gazdag önkormányzatok között.
Állami támogatást objektív megítélés alapján adják.
Az önkormányzat vállalkozási kezdeményezéseket támogathatja adókedvezménnyel. Az állam támogatja az ipari parkok létrehozását, ott, ahol fontosságát látja. Az államnak közvetve befolyása van a pályázatokon keresztül a fejlesztésekre.
Nagy probléma a városnak, hogy biztosítsa a saját tőkét a beruházásokra.
A tervezett idősek otthona 550 millió Ft. -ba kerül.
Szünet
Az értekezlet folytatódik a bajai gazdasági és kereskedelmi élet több képviselőinek részvételével.
A régió lehetőségei
Előadás Illés Ágnes részéről.
Baja központi szerepet játszik a térségben, ahová 38 kisebb település tartozik, lakósság csökkenő létszámával.
A régió természeti adottságai és a turisztikai területek be lettek mutatva. Baját az iskolák városának is nevezik, mert jó oktatási lehetőségei vannak.
A probléma az, hogy a térségek jobb gazdasági adottságokkal magukhoz csalogatják a jól képzett munkaerőt Baja térségéről. Szükség van az infrastruktúra fejlesztésére is. Egy új kelet – nyugat vasútvonal van tervezés alatt.
Egész Magyarországon tervezik a kikötők és logisztikai központok kiépítését. Baja előtérben van ezekben a tervekben.
A természet adta lehetőségek nagyon jók a mezőgazdaság fejlesztésére. A területen magas a napórák száma.
1990.-óta nagy szükség van a mezőgazdaság átszervezésére.
A térség másik adottsága a zöldterületek nagysága, amelyek lehetőséget adnak vadászatra, horgászatra, ill. vízi sportok űzésére.
Horváth Máté előadása:
Beszámolt az EU támogatási lehetőségekről. Két lehetőséget említett: PHARE és „ISBAD”. Ez utóbbi elsősorban környezetvédelmi programok pályáztatását segíti.
Helyi infrastrukturális feladatok megoldását nem lehet EU pályázatokon keresztül biztosítani.
Baja közelében EU támogatást sikerült szerezni egy újrahasznosító központ programjára, de jelenleg törvényi jogviták miatt szünetel.
Lehet pályázni Joint-Venture projektekre és technikai fejlesztésekre, de különböző feltételeket be kell tartani.
A jövő lehetőségei:
1. Interrekt – EU régiófejlesztési igazgatóság. A program próbálja elősegíteni a vállalkozások technológiai fejlesztését. Korábban kapott támogatást a túrizmus fejlesztésére.
2. A testvérvárosi alapítvány
3. A Grundtvig program oktatási projektek segítésére 2002.-ig
Horváth Máté felajánlotta segítségét az EU pályázatok megírásában.
Néhány vállalat vezetőjének bemutatása.
Gorics István mezőgazdász
Egy tízéves vállalkozás vezetője, ahol állattartással és kertészettel foglalkoznak. Sertéshízlalással kezdtek, ezt sajnos a sertésjárvány tönkretette. Ezután feladták a sertéstenyésztést, és a kertészetre szakosodtak. Nagyon odafigyelnek az EU tagságra, próbálnak olyan termékeket találni, amivel versenyképesek lehetnek. Fő termékük az ipari paradicsom ( nagyon jó öntözési lehetőségek vannak) Próbálják bevezetni a teljes automatizálási folyamatot a termelésben.
Koncepciójuk, hogy 100 – 150 gazda a vállalat rendelkezésére bocsátja a földjét, aki biztosítja a vetőmagot, gépeket stb. Eredmény éves szinten 25-30.000 tonna paradicsom, 5-600 millió Ft.-nak felel meg. A következő lépés a feldolgozás lesz, ezért vásároltak egy konzervgyárat. Sikerült szerezniük egy magyar minőségi bizonyítványt, jelenleg 32 országba exportálnak.
Nagymennyiségű sárgarépa termelés is folyik, ehhez Dániában vásároltak speciális gépet.
Zöldség termeléshez szükséges gépekkel kereskednek.
Angol nyelvű információs anyag cseréje lett megbeszélve F. Toftdahl- Olesennel.
Nagy a minőségi ellenőrzés, de a termék nem bió-termék. Csak nemzetközileg elismert permetszereket használnak.
Különböző típusú szerződések vannak a gazdákkal.
Van olyan gazda, aki segít a termelésben, van, aki semmit nem tesz A vállalat, biztosítja az új beruházásokat.
Esben Oddershede felkérte Őket, hogy látogassanak meg egy nagy sárga-répatermelőt Viborg megyében.
Hajnal Endre vállalkozó
A vállalkozása női ruhakészítés 350 alkalmazottal. Szeretnének exportálni, de ez még nem indult be.
A vállalat női blúzokat, szoknyákat és hasonlókat gyárt. Megrendelésük 95%-a beszállítói munka nyugati cégek részére. Két fontos paraméterük van: a minőség és a határidők betartása. Szívesen meghívna minket üzemlátogatásra a későbbiek folyamán, ha kedvünk tartja.
Lotch László a bajai kikötő vezetője.
A kikötő egy szolgáltató egység. Hagyományában Baja egy kereskedő város volt, ezt szeretnék a jövőben is figyelembe venni.
A rendszerváltás után a kikötő egy társaság lett a város és az állam tulajdonában.
A kikötő területe kb. 20 hektár, a föld az állam tulajdonában van. Kikötő fő feladata a gazdaságosság biztosítása. 14 vállalat található a kikötő területén. Sóder és homok, fa, silóberendezés a mezőgazdaságnak, raktár, rakodási felszerelések.
Egy millió tonna búzát értékesítenek éves szinten. Dolgoznak azon, hogy még több vállalat odatelepüljön, és a rakodási felszereléseket még hatékonyabbá tegyék.
A jugoszláv háború befolyásolta a kikötő működését, mivel a folyó forgalmát leállították a lebombázott hidak.
Az elvárások szerint a híd-roncsok eltűnnek jövő tavaszra. Bíznak a kikötő jelentőségében az EU csatlakozás során.
Sörös László fémipar
Alkatrészeket gyártanak mezőgazdasági gépekhez és sebességváltó szekrényt autókhoz. A cég egy családi vállalkozás 29 éve lett alapítva, 30 alkalmazottja van és megszerezte az ISO 9002 minőségi bizonyítványt. Több országba exportálnak.
Befejezésül a polgármester köszönetet mondott mindenkinek és kihangsúlyozta a befektetések fontosságát a délalföldi régió ipari övezetében.
Szünet – kirándulás és a vizitelep meglátogatása.
Báthori Ferenc a Kommunális Szolgáltató Kft igazgatójának előadása. A Kft az önkormányzat tulajdonában van, magába foglalja a központi konyhát, a szemét szállítást, ingatlankezelést, mint három részleg.
A cél az, hogy a három részleg önállóan dolgozik. 157 millió Ft saját tőkét fektettek be, az éves forgalom 1.1 milliárd Ft. 275 alkalmazottja van. Ez a modell hasonlít a dán modellre.
Előadás Baja legnagyobb textilvállalata a Danube-Knitwear igazgatója részéről.
Közép-Európa legnagyobb textilcége 1917.-ben alapítva, 100%-ig amerikai tulajdonban. Kezdetben felsőruhagyártással kezdtek. Vállalat államosítva lett, a 70.-es években műszaki fejlesztésen ment keresztül.
A mostani vállalat 1993.ban lett átalakítva, mint gazdasági társaság. Éves szinten 16 millió pólót gyártanak. A gyár 62 ezer m2 területen fekszik 43 amerikai kötőgépe és 12 tonna nyersanyagot használnak fel naponta.
Az amerikaiak 24 millió dollárt fektettek be a vállalkozásba. A gyárban 220 asztali számítógép található. Reklámfeliratú pólókat gyártanak ismert cégeknek.
Baján 900 alkalmazott van.
„Biztos vagyok benne, hogy legalább egy a családotokból már találkozott a termékünkkel”
A jövőben a „dry-fit” technikát kell alkalmazni.
Egy modell a jövőbeli testvérvárosi együttműködés megszervezésére.
Elsősorban arra kell törekedni, hogy a testvérvárosi kapcsolatok polgárok, szervezetek, intézmények és vállalatok között alakuljanak ki a tevékenységtől függetlenül,
A két önkormányzat elsősorban katalizátorként működik és ad-hoc feladatokat, kezdeményez szükség esetén.
A feladatot közös együttműködéssel nemzetközi munkacsoport látja el olyan széles szakmai részvétellel, amilyen csak lehetséges. A csoport rendszeresen ülésezik pld. évente, kétévente legalább egyszer.
Koordinációs partnereket kell találni a következő munkaterületeknek:
Iskolai együttműködés
Szabadidő / sport / kultúra
Önkormányzat
Gazdaság és kereskedelem
A kétkoordinációs partner információt gyűjt a weboldal számára, ami szerkesztés után megjelenik a weboldalon mint közös adatbázis.
Szombaton értekezlet a Polgármesteri Hivatalban.
A jelen helyzet és a perspektívák
Fábián Sándor ismertette a napi programot.
A polgármester mindenkit köszöntött. Néhány mondattal megemlékezett az utolsó dániai látogatásáról és a hasznos kapcsolatok kialakulásáról, amely a dán Demokráciaalapítványnak is köszönhető. Tapasztalatok szerint nagyon jó személyes kapcsolatok alakultak ki. Ezt a témát javasolta további megbeszélésre.
Említette Bajának a többi testvérvárosi kapcsolatait. Vajdaságban Szabadka, Németországban Weiblingen családi rokoni kapcsolatok révén jöttek létre a kapcsolatok. Ezeken kívül van egy francia testvérvárosi kapcsolat is. A Viborg megyei megállapodás alapozta meg a kapcsolatot Thisteddel. Ebben a Dán Intézet szerepe jelentős volt, különösen Óturai Tamás megalapozó, szervező munkája.
A mostani konferencia alapja a már aláírt megállapodás. A megállapodásnak kellene szorgalmaznia azt, hogy a polgárok egymáshoz közelebb kerüljenek, és katalizátor legyen a további együttműködésben.
Önök már Thisteden keresték a megfelelő személyeket a munkacsoport számára. A választások miatt mindkét városban ez a folyamat leállt, de mára már felgyorsult.
Több mezőgazdasági, szakmai és gasztronómiai cserelátogatás volt már.
Remélhetőleg a konferencia konkrét terveket eredményez. Következő területeken elképzelhető együttműködés: EU tagsági tapasztalatok – hogyan legyünk tagok és tartsuk meg a saját identitásunkat – segítség az EU pályázatok megírásának „tudományában”. A Schengen-i megállapodás jelentősége a magyar határokra vonatkozóan egy érdekes kérdés. A dán közigazgatás megszervezési módszere is tudna utat mutatni a magyar rendszer fejlesztéséhez. „Különbözőek vagyunk, és mégis sok közös van bennünk” Széll Péter reményét fejezte ki abban, hogy a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztése sikert hoz magával. Elképzelhető, hogy lehet találni olyan befektetőket, akik szívesen jönnek Magyarországra.
A közös weboldal megkönnyíti a kommunikációt a két város között. A távolságnak így kicsi a jelentősége.
Széll Péter megköszönte mindenkinek, aki hozzájárult mindkét menetben a konferenciához és meg volt győződve arról, hogy egymás kölcsönös megismerése szorosabbá fűzte a kapcsolatokat és szeretne konkrét terveket a további együttműködésre.
Fábián Sándor felvette a fonalat és javasolta a tényleges tervek megfogalmazását. Szeretné áttekinteni a témaköröket és a lehetőségeket. Szeretne hallani más javaslatokat is.
Pazár László szeretné írásban rögzíteni a kapcsolattartó személyek névsorát. Véleménye szerint sok mindent meg lehet beszélni a weboldalon keresztül.
Erik Hove Olesen egyetértett a polgármester véleményével. Ő is úgy gondolta, hogy eljött az ideje az együttműködés kiszélesítésére, szeretné áttekinteni az egyes területeket: mezőgazdaság, kultúra, oktatás, kereskedelem és sport. Thistednek már több mint 60 éves tapasztalata van a testvérvárosi együttműködésben. Talán a mostani testvérvárosi együttműködést át kell vizsgálni, hogy megfelel e az EU szabályainak. A nyelvi nehézségek nagyok, de a közös weboldal segít ezeknek az akadályoknak a leküzdésében.
Erik Hove szeretne konkrét példákat az együttműködésre és említette a skivei vállalat tevékenységét. Az önkormányzatok megteremtették a külső kereteket és most már a kapcsolattartó személyeknek, kell tovább lépni a különböző területeken.
Jan Mortensen felajánlotta két munkatárs segítségét, akik mint EU specialisták segítenek EU pályázatok megírásában. Egy fajta partnerséget is felajánlott az élelmiszer-feldolgozó ipar, minőség-ellenőrzés és hasonlók területén. Ez az ajánlat egyben oktatási ajánlat is az önkormányzat dolgozói részére így saját maguk tudnák megoldani a feladatokat nem kellene vásárolni drága tanácsadási szolgáltatást. Ezt az iskolák közötti kapcsolatok keretén belül meg lehetne oldani.
Szünet után Sándor kezdett.
„Lassan megismerkedtünk, kezdhetjük a konkrét dolgokat!”
Erik Hove Olesen szót kért és ismertetett egy diagramot (amelyet Morten Thomsen készített) a munkaterületek megszervezésére.
Fábiánnak tetszett az ötlet.
Morten Thomsen elmagyarázta, hogy a weboldal a diagram elvei alapján kell felépíteni.
A kapcsolattartó személyeknek kell anyagot gyűjteni a saját területükről.
A weboldal nyelvezete magyar, dán és angol.
Orla Poulsen javasolta, hogy gyorsan vázolják fel a weboldal arculatát.
A kapcsolattartó személyek fényképeivel, aktuális hírekkel, újdonságokkal stb. Felajánlotta segítségét, mint kapcsolattartó személy és kért egy magyar partnert. A magyar fél Pazár László lett Óturai Tamás segítségével.
Orla Poulsen elkészíti a weboldal kereteit.
Polgármester javasolta, hogy a konferencia résztvevői válasszák ki maguknak a területüket. Erik Hove közölte, hogy a dán delegáció már most meg tudja határozni a területek felelőseit.
Esben O. javasolt egy mérhető konkrét tematikát, hogy megmaradjon a lelkesedés. Említett példákat, mint a környezetvédelmi költségvetés a vegyszerek felhasználása stb., ami pillanatnyilag nagy figyelmet von magára Dániában. Jött egy javaslat, hogy a kérdést a két megfelelő kapcsolattartó személy vegye fel.
Erik Hove javasolta Fleminget a gazdasági és kereskedelmi területre és kérte a magyar partnerét. Ígéretet tettek, hogy találnak valakit. A polgármester Ágnest említette EU kérdésekkel kapcsolatban is. Az oktatási területet Morten kezeli és Jan az EU tanácsadást. Antal keres néhány tanár a különböző feladatokra.
A kulturális területet Orla Poulsen és magyar részről Éva kezeli.
A sport Steen Stoltenberg feladata lesz bajai részről Acsai Jánost javasolták.
Szociális és egészségügyi felelőst a szociális bizottság látogatása után választunk.
A turizmust Betty Boesen képviseli magyar részről Újvári Sándor.
Orla P. beszélt a kapcsolattartó személyek kötelezettségeiről.
Fábián Sándor megköszönte az anyagi támogatást Thisted részéről. Továbbiakban Baja természetesen magára vállalja anyagi kötelezettségeit, de szívesen venné, ha az EU-nál pályáznánk a további munkákra.
Erik Hove kifejezte bizalmát, hogy Jan ügyes munkatársai megtalálják a szükséges EU pénzeket.
Befejezésül általános köszönetnyilvánítás."
