www.apeh.hu/info.htm
(egyéb információk menüpont alatt)
A Pénzügyminisztérium és az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatója a gazdálkodó szervezetek részére a munkáltató által biztosított számítógép- és internethasználat, továbbá a legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzésével összefüggő adózási szabályokról
A korszerű informatikai eszközök széleskörű terjedésének elősegítése érdekében 2003. január 1 jétől adómentes a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján
a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internet-használat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá
az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése.
A személyi jövedelemadózási szempontból biztosított adómentesség értelmezéséhez a hatályba lépést követő időszak tapasztalatai, felmerült kérdései alapján az egységes értelmezés érdekében a következők foglalhatók össze.
I. Személyi jövedelemadó
A Szja tv. 1. sz. mellékletének 7.11 alpontjában felsorolt eseteteknek megfelelő, a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internet-használat, valamint az első üzembe helyezést követően legalább 2 évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése adómentes juttatásnak minősül.
Ha a juttatást bérként (jutalom címén) vagy bér helyett nyújtják, akkor az adóköteles jövedelemnek minősül és azután az általános szabályok szerint adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik.
I.1. A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internet-használat adómentességének feltételei
A Szja tv. 1. számú melléklet 7. 11 pontja egyéb indokkal adómentes kategóriába tartozó jövedelmet határoz meg, ezért az adómentességnek nem feltétele a természetbeni juttatási forma, de az nem is zárható ki.
Ennek megfelelően ide tartozhatnak a következő esetek:
a munkáltató engedélyezi a tulajdonában lévő számítógép vagy az általa előfizetett internet-hozzáférés ingyenes vagy kedvezményes (díj ellenében történő) használatát a munkavállaló számára;
a munkáltató a munkavállaló számára számítógépet vásárol vagy internet-hozzáférést fizet elő, modemet vásárol és azt ingyenesen vagy kedvezményesen a munkavállaló használatába adja;
· a munkáltató az internet-használat egyszeri, havi forgalmi díját a szolgáltató által a munkavállaló nevére kiállított számla alapján átvállalja, azaz a magánszemélynek megtéríti.
A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógéphasználat adómentességének nem feltétele, hogy a magánszemély a kapott számítógépet vagy az internetet a juttató (munkáltató) kizárólagos érdekében használja. Az adómentesség feltételei megvalósulnak akkor is, ha a számítógépet a munkavállaló részben vagy teljes mértékben személyes célokra használja.
A Szja tv. nem rendelkezik arról, hogy a használatnak helyileg hol kell megvalósulnia, azaz a munkavállaló a 7.11 pont alapján kapott számítógépet, internetet saját otthonában is használhatja.
A számítógép használatának biztosításába az alapgéphez szükséges minden tartozék beletartozik, amely a számítógép rendeltetésszerű, rendszerint szokásos használatához szükséges, így például:
monitor;
egér;
billentyűzet;
nyomtató;
bizonyos szoftver termékek (operációs rendszerek, irodai programcsomagok, vírusvédelem);
egyéb alkatrészek.
A munkáltató által biztosított számítógép-használat esetében az adómentesség feltétele, hogy a munkavállaló nem szerez rendelkezési jogot (tulajdonjogot) az eszköz felett. A használatba adás konstrukcióját a munkáltató egyébként szabadon választhatja meg, azaz megoldhatja lízingelt vagy bérelt eszköz útján is.
Az internet forgalmi díj számlázása különböző módon történhet, de az internet forgalmának a számlában meg kell jelennie. Amennyiben az internet szolgáltatás kábelhálózaton keresztül történik, úgy az adott szolgáltató számlájában (például a televíziós előfizetéstől) elkülönítetten feltűntetett, csak az internet igénybevétele érdekében fizetendő összeg („csomag", havi átalánydíj) átvállalása lehet adómentes.
Ha az internetezés vezetékes telefonon keresztül bonyolódik, a számlázott forgalmi díj magában foglalja a telefonszámla internet forgalmát is, amely jellemzően elkülönítetten szerepel, függetlenül attól, hogy a telefon normál, ISDN, ADSL vagy egyéb adatátvitellel működik. Az internet használati díjának a telefonszámlában való elkülönítése (nem hívásból eredő díj) kérhető a szolgáltatótól. Amennyiben a számlában nem szerepel elkülönítetten az internet-használat díja, annak térítése nem tekinthető adómentes juttatásnak.
Abban az esetben, amikor a munkáltató a munkavállaló internet használatának díját, illetve az ahhoz kapcsolódó telefonköltséget vállalja át, téríti meg, az ügylet bizonylatának hitelt érdemlően alá kell támasztani a juttatás adómentességének feltételeit.
I.2. Az első üzembe helyezést követően legalább 2 évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése
Az adómentesség megilleti a magánszemélyt minden olyan esetben, amikor a számítógép igazolhatóan két éven túli használata megvalósult, függetlenül attól, hogy ez a használat az ingyenes vagy kedvezményes megszerzést biztosító juttatónál, vagy másnál történt. A Szja tv. nem tartalmaz megkötést arra vonatkozóan, hogy az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatásakor a magánszemély és a juttató között valamilyen meghatározott jogviszony fennállására lenne szükség, továbbá arra sincs előírás, hogy az adott eszközt hol, illetve kinek kellett (2 évvel a juttatás előtt) üzembe helyeznie. Az adómentesség feltételét (a legalább 2 éves használatot) azonban a juttató köteles megfelelő bizonylattal alátámasztani.
II. Társadalombiztosítási járulékok
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontja alapján a Szja tv. 1. sz. mellékletének 7.11 pontja szerinti, adómentesnek minősülő juttatás – a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép és Internet-használat, valamint az első üzembe helyezést követően legalább 2 évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése – nem képez társadalombiztosítási járulékalapot.
III. Számviteli elszámolás
III.1. A munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított számítógép-használat elszámolása
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó munkáltató az érintett számítástechnikai eszközöket a számviteli törvény szerinti minősítésüknek megfelelően nyilvántartásba veszi. A számviteli törvény szerint tárgyi eszköznek minősülő ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított számítástechnikai eszközök után a munkáltató az általános szabályok szerint elszámolja a terv szerinti, illetve – szükség esetén – a terven felüli értékcsökkenést. A számítástechnikai eszközök a munkavállalónak történő használatba adással nem kerülnek ki a munkáltató könyveiből, illetve beszámolójából (a munkáltató nyilvántartásaiban azonban indokolt rögzíteni a használatba adás körülményeit). Amennyiben a munkáltató – megállapodás alapján – ezen eszközök üzemeltetésével összefüggésben meghatározott ellenszolgáltatást kap a munkavállalótól, akkor az ellenszolgáltatást annak megállapodás szerinti jogcímének megfelelően kell bevételként elszámolnia (jellemzően bérleti díjról lehet szó, azonban más tartalmú megállapodás is köthető).
III.2. Az internet-használattal összefüggő díjak átvállalásának elszámolása
A munkáltató a munkavállaló internet-használattal összefüggő díjai (belépési díjak, forgalmi díjak stb.) átvállalásának számviteli elszámolása során a munkavállalóval, illetve az internet-szolgáltatóval kötött megállapodás figyelembevételével jár el. Ennek keretében a következő elszámolások indokoltak (azzal, hogy az említettektől eltérő eljárás is szükségessé válhat egyes esetekben):
Ha az internetszolgáltatás tekintetében csak a munkáltató és az internetszolgáltató áll szerződéses jogviszonyban, és a munkáltató engedélyezi az általa előfizetett internet-hozzáférés ingyenes vagy kedvezményes (személyes célú) használatát a munkavállaló számára, a munkáltató az internetszolgáltatás igénybevételéhez szükséges egyszeri „belépési" díjat vagyoni értékű jogként aktiválja (az 50 ezer forint alatti „belépési" díjak bekerülési értéke a használatbavételkor egy összegben elszámolható terv szerinti értékcsökkenésként). A munkáltató az igénybe vett internethasználattal összefüggésben fizetendő – folyamatosan jelentkező havi (forgalmi) – díjakat igénybe vett szolgáltatások értékeként veszi figyelembe.
Ha az internetszolgáltatás tekintetében a munkavállaló, az internetszolgáltató és a munkáltató olyan módon áll szerződéses jogviszonyban, amely alapján a munkáltató a munkavállaló javára rendeli meg az internetszolgáltatást úgy, hogy a fizetésre kötelezett fél a munkáltató, illetve abban az esetben, ha az internetszolgáltatás tekintetében csak a munkavállaló és az internetszolgáltató áll szerződéses jogviszonyban és a munkáltató külön megállapodás alapján téríti meg részben vagy egészben a munkavállaló felmerült kiadásait, a munkáltató egységesen személyi jellegű egyéb kifizetésként számolja el az így megfizetett összegeket [az egyszeri „belépési" díjat és a folyamatosan jelentkező havi (forgalmi) díjakat is] függetlenül az internethasználat jellegétől.
Amennyiben a munkáltató – megállapodás alapján – a munkavállaló internethasználata során felmerült díjakkal összefüggésben meghatározott ellenszolgáltatást kap a munkavállalótól (internethasználat kedvezményes biztosítása), akkor az ellenszolgáltatást annak megállapodás szerinti jogcímének megfelelően kell bevételként elszámolnia [jellemzően a munkáltató által az internetszolgáltatónak megfizetett díjak (részbeni) áthárítására kerül sor, azonban más tartalmú megállapodás is köthető].
Ha a III.1. és a III.2. a. pontokban megjelölt költségelemeket a munkavállaló nem téríti meg a munkáltatónak, úgy a meg nem térített összeg az előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások közvetlen önköltségében nem vehető figyelembe.
III.3. Az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes átengedése
Az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes átengedésének számviteli elszámolása során az átengedésre vonatkozó megállapodás alapján kell eljárnia a számviteli törvény hatálya alá tartozó átengedőnek. Ennek keretében – feltételezve, hogy az átengedett számítógép az átengedőnél volt tulajdonban és használatban – leggyakrabban a következő elszámolásokra kerülhet sor (azzal, hogy az említettektől eltérő eljárás is indokolttá válhat egyes megállapodások esetében):
amennyiben az átengedés térítés nélküli átadással valósul meg, az átengedő az átengedett – tárgyi eszközként nyilvántartott – számítógép (számítástechnikai eszköz) elszámolt értékcsökkenésének és bruttó értékének összevezetése útján kapott nettó értékét (könyv szerinti értékét) személyi jellegű egyéb kifizetésként számolja el az átadáskor;
ha az átengedésre (kedvezményes áron történő) értékesítés keretében kerül sor, akkor az átengedő az átengedett – tárgyi eszközként nyilvántartott – számítógép (számítástechnikai eszköz) elszámolt értékcsökkenésének és bruttó értékének összevezetése útján kapott nettó értékét (könyv szerinti értékét) az egyéb ráfordítások között számolja el a szerződés szerinti teljesítés napjával, míg az átvevőtől kapott vételárat ugyanezen időponttal egyéb bevételként számolja el.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó, de e tájékoztatóban nem érintett gazdálkodók számviteli elszámolásai során figyelembe kell venni a vonatkozó sajátos számviteli előírásokat is (például a számviteli törvény és a számviteli kormányrendeletek különös szabályait).
IV.Társasági adó
IV.1. A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat
A munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított számítógép-használattal összefüggésben elszámolt költség a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) szerinti társasági adó megállapításakor elismert költségnek minősül. Ezek a költségek jellemzően a számítógép üzemeltetésével, használatával kapcsolatban felmerült költségek, ideértve a tervszerinti, terven felüli értékcsökkenést is. A munkáltató munkavállalója részére biztosíthat számítógép használatot úgy is, hogy a számítógépet egy bérbeadással foglalkozó adózótól bérbe veszi, és azt használja a munkavállaló. Ez esetben a bérleti díj elszámolása esik ugyanolyan megítélés alá, mint a számítógép üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költség.
IV.2. A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat
A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználattal összefüggésben elszámolt költség a költségelszámolás módjától függetlenül elismert költség a Tao tv. szempontjából.
IV.3. Az első üzembe helyezést követően legalább 2 évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes átengedése
A számítógép ingyenes átengedése esetén a magánszemély természetbeni juttatásban részesül. Az elszámolt költség a Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontja szerint akkor elismert, ha az ingyenes átadás az adózóval munkaviszonyban álló magánszemélynek, illetve vezető tisztségviselőjének, tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasának, továbbá a felsorolt személyek közeli hozzátartozójának történt.
Számítógép kedvezményes átengedése esetén a ráfordítások között elszámolt könyvszerinti érték a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben felmerülő költségnek minősül.
Amennyiben a számítógép ingyenes átengedése nem a Tao tv. 3. számú melléklet B) fejezet 3. pontja szerinti kedvezményezett részére történt, továbbá a számítógép kedvezményes átengedése esetén – a körülményektől függően – felmerülhet a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása.
V. Általános forgalmi adó
V.1.1. Ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján a munkáltató levonásba helyezheti a számítógép és tartozékai (a továbbiakban: számítógép) beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adót, amennyiben az a bevételszerző tevékenységét szolgálja.
Ha a bevételszerző tevékenység érdekében beszerzett számítógépet ingyenesen használatba adják, úgy az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése értelmében adófizetési kötelezettség keletkezik, mivel a számítógép beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó részben vagy egészben levonható volt. Az ingyenes használatba adás alapján az áfa adófizetési kötelezettség alapja a szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke.
Ha a munkáltató eredendően azért vásárol számítógépet, hogy azt a magánszemélynek ingyenesen használatba adja, úgy az ingyenes használatot nem terheli áfa, mert az áfa már a beszerzéskor sem volt levonható az Áfa tv. előzetesen felszámított adó levonhatóságát tiltó 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján. E szabály szerint ugyanis, ha csak részben is felmerül magánhasználat, úgy a beszerzés áfája teljes egészében nem levonható. Gazdasági tevékenységet és magáncélt egyaránt szolgáló beszerzések áfája esetében az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerint arányos megosztásra nem kerülhet sor.
Az ingyenes internet-szolgáltatásnyújtás megvalósulhat oly módon, hogy
a munkáltató a munkavállaló számára internet-hozzáférést fizet elő, modemet vásárol és azt ingyenesen a munkavállaló használatba adja,
vagy a munkáltató az internethasználat egyszeri, havi forgalmi díját a szolgáltató által a munkavállaló nevére kiállított számla alapján átvállalja, azaz a magánszemélynek megtéríti.
Az első esetben a munkáltató nevére szóló számlában feltüntetett szolgáltatás nem az adóalany munkáltató gazdasági tevékenységét szolgálja, így az az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontjának előírásai alapján nem levonható. A második esetben a munkáltatónál – a részére nyújtott szolgáltatás, illetve a nevére szóló számla hiányában – áfa nem merül fel, hiszen a munkáltató ez esetben a munkavállalója részére nyújtott, illetve a munkavállaló nevére kiállított számla alapján téríti meg a díjat.
V.1.2. Kedvezményes számítógép- és internethasználat biztosítása
Amennyiben a munkáltató azért szerez be számítógépet, hogy munkavállalójának azt kedvezményesen használatba adja, úgy a beszerzés áfája levonható, hiszen az ügyletből bevétele származik. Vizsgálandó azonban, hogy a kedvezmény érvényesítésével meghatározott ellenérték – mely gazdaságilag nem független felek között jön létre – nem aránytalanul alacsony-e. Amennyiben aránytalanul alacsonynak minősül, úgy az Áfa törvény 22. § (6) bekezdésének előírása értelmében a szolgáltatásnyújtás adóalapját az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes forgalmi értéken kell meghatározni. (A Polgári Törvénykönyvben szabályozott hasonló jogintézménynél, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékkülönbözetet a bírói gyakorlat a 40%-ot elérő, vagy meghaladó eltérés esetén tekinti feltűnően nagynak. Az Áfa tv. e szabálya alkalmazása során az ilyen nagyságú eltérést az adóhatóság is aránytalannak tekinti.)
A kedvezményesen biztosított internethasználatra is az előbbi előírások az irányadóak. Amennyiben a munkáltató saját nevében fizeti elő az internetszolgáltatást – melyet közvetített szolgáltatásként tovább fog számlázni –, úgy jogosult a nevére szóló számlában áthárított áfa levonására. A szolgáltatás továbbszámlázásakor adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adó alapja az Áfa törvény 22. § (6) bekezdésének előírása alapján az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes forgalmi érték, amennyiben a kedvezményes díj az előző bekezdésben kifejtettek szerint aránytalanul alacsonynak minősül.
V.2.1. Az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes átengedése
A számítógép és tartozékai (a továbbiakban: számítógép) beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonható, amennyiben a beszerzés az adóalany bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ha az e célból beszerzett számítógépet a későbbiekben ingyenesen a magánszemély tulajdonába adják, úgy az átadást áfa-fizetési kötelezettség terheli, mivel a számítógép beszerzéséhez, importálásához áfa-levonási jog kapcsolódott. Az adó alapja az Áfa törvény 18. § (1) bekezdésének és a 25. § (1) bekezdésének előírása értelmében a számítógépnek az átadás időpontjában érvényes adó nélküli forgalmi értéke.
V.2.2. Az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép kedvezményes értékesítése
Kedvezményes értékesítés esetében az áfát a számlában feltüntetett nettó ellenérték után kell megfizetni. Tekintve azonban, hogy gazdaságilag nem független felekről (munkáltató – alkalmazott) van szó, szükséges a kedvezményes ellenértéknek az Áfa törvény 22. § (6) bekezdése előírása szerinti vizsgálata. Amennyiben az ellenérték aránytalanul alacsonynak minősül, az adó alapját a teljesítés időpontjában érvényes forgalmi értéken kell meghatározni, illetve az adófizetési kötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni.
