Keresés

Szerintem nem annyira sejtekben, hanem szabványosított és újrahasznosítható alkatrészekben kéne gondolkodni. Ilyen kifejezetten LEGO-szerű dologra gondolok.

És nagyon jól lehetne haszonsítani az ilyet a Holdon vagy a Marson. Ha van egy ilyen alkatrész-gyár, ami képes ilyen elemeket gyártani, és maga is ilyen elemekből épül fel, onnantól már csak földi vezérlés és idő kérdése, hogy akármit felépítsen magának, és mindehhez csak földi vezérlés kell, ami tök olcsó, és alig tragédia, ha a kongresszus éppen csak 3 dollárt adna űrkutatásra. :-)

Valami ilyesmiről szól a nanotechnológia, persze nem pont a szélerőművek terén...

Ok, de előbb érdemes azon is elgondolkodni, hogy egy ilyen "szélerőmű falnak" van-e akkora hatásfoka mint egy ugyanakkora légáramot hasznosító szélkeréknek. Nekem az a gyanúm hogy az aerodinamikai (turbulens áramlatok a lapátok között), mechanikai(jóval több a tengelyek száma), és elektromos veszteségek miatt a hatásfoka kisebb lesz.
Talán más alkalmazásokon célszerűbb elgondolkodni.

Ez csak játék, de én olyasmin filóztam, hogy valaki csinálthatna olyan "LEGO"-t, ahol minden kis építőkockában kis programozható mikrokontroller van. Ezeket mechanikailag úgy kellene tervezni, hogy egymáson gördülhetnének, és sorosan kommunikálnának. Így rajintelligenciát használva, automatikusan felépülne az aktuálisan a PC-ből kiadott szobor, építmény.

Úgy érted, hogy csökkentsük a kínai kulik éhbérét?

Tehát akkor a korábbi kevésbé forradalmi állapot:
350 kuli esetén 350x150helyi egység = napi 500 dinamó. Önköltség: 105 helyi egység

Ám az új gazdasági modell szerint:
350 kuli + 350x50 helyi egység = napi 500 dinamó! Önköltség: 35 helyi egység

Nagyszerű ötlet! Kisebb fejadag, ugyanaz a termelékenység = A Nagy Dinamóerômű!

(a termelékenység szintentartására is vannak javaslataim:)))

igen, ezzel en is tisztaban vagyok, viszont a alacsony db/koltseg miatt szerintem talan meg kene probalni szamitasokat vegezni

Miért nem csinálunk tök pici kis dinamókból (szerintem Kínából marha olcsón lehetne venni) egy marha nagy falat, ami egy szélerőmű lenne, a sok kis dinamót megfelelően összekötve?

Azért, mert a gyártás és szerelés költségei függnek a mérettartománytól és a kisebb méretek felé haladva ezek nagysága meredeken (valamilyen exp. függvény szerint) növekszik. Az egy darabra jutó kinyert energia (haszon) viszont csökken.

Ha megnézem az élővilágot, minden pici gépekből épül fel. Pl. egy izom: icipici izomsejtek.
Az ember meg barbár, nagyban csinál 1 darab sejtet (pl. izom helyett hidraulika) és nagyon örül neki. :)

Na most ha eljutunk oda, hogy pici gépeket tudunk csinalni, nem kéne áttérni a természethez hasonló struktúrára, azaz a nagyot-is-picikből-építünk elvére?

Nevezzük ezt sejt-szerű gép elvnek.

Mindjárt itt egy konkrét ötlet: szélerőmű. Mi is a szélerőmű? Egy darab marha nagy dinamó.
Miért? Miért nem csinálunk tök pici kis dinamókból (szerintem Kínából marha olcsón lehetne venni) egy marha nagy falat, ami egy szélerőmű lenne, a sok kis dinamót megfelelően összekötve?
Akár pár centis kis széllapátokra gondolok, vagy még kisebbekre.