Egy újabb gyöngyszerm:
A súlyát veszt? giroszkóp
Index
2004. június 19., szombat 10:49
A brit királyi tudományos társaság tagjelöltje volt, de bemutatkozó el?adása után páriává vált Eric Laithwaite. Az 1970-es évek brit tudományos életének elismert szerepl?je, a Maglev mágnesvasút feltalálója nem a nadrágját húzta le a tiszteletre méltó hallgatóság el?tt, hanem kísérleti úton szemléltette, hogy valami nem stimmel a newtoni törvényekkel.
A furcsa találmányokat bemutató sorozatunk el?z? részében a 200 éves Stirling motor esetleges újjászületésér?l írtunk.
A mágnesvasút lényegét adó lineáris motor, amelyet Laithwaite "szétnyitott hagyományos villamos motorként" jellemzett, olyan mágneses teret gerjeszt, amelyen a teher egyrészt függeszkedik, és a légellenállást kivéve súrlódások nélkül haladhat el?re.
A lineáris mágnes elve régóta ismert volt, viszont Laithwaite volt az els?, aki megoldotta a kereskedelmi alkalmazást, ipari gépek és közlekedési eszközök mozgatására használva a Maglev különleges mágneses terét. Bár brit volt a találmány, mágnesvasút mind a mai napig csak Németországban, Japánban és Kínában épült.
Elismert kutató
Eric Roberts Laithwaite 1921. június 14-én, Lancashire grófságban született. Tanulmányait a Manchester egyetemen végezte. 1941 és 1946 között a királyi légier?nél szolgált, ebb?l három évig a Farnborough-i fejleszt?központban automata pilótarendszereken dolgozott.
A Manchester egyetemre visszatérve 1950-t?l tanárként alkalmazták. Az intézményben dolgozott 1964-ig, amikor a londoni Imperial College nehéz elektromos gépek tanszékének professzora lett.
A múlt század hetvenes éveiben ismeretterjeszt? rádió- és tévém?sorok gyakori szerepl?je volt. A közvéleményt már akkor is érdekelte a lineáris motor elve, Laithwaite pedig a hétköznapi ember számára is érthet?en tudott a témáról értekezni. Számos könyvet írt a laikus olvasóközönség számára.
Botrány a bemutatón
Akadémiai pályafutása akkor tört meg, amikor 1974-ben meghívást kapott, hogy tagjelöltként el?adást tartson a királyi tudományos társaság (Royal Society, RS) tiszteletreméltó tagjai el?tt. Az el?adás emlékezetes maradt, mert az intézmény 200 éves fennállása alatt ez volt az egyetlen Royal Institution Lecture, amelyet kihagytak az RS minden anyagából.
Laithwaite ugyanis úgy döntött, hogy el?adásában a giroszkopikus er?vel kapcsolatos megfigyeléseit fogja szemléletesen demonstrálni. A jelek szerint ugyanis a megfelel? elrendezés? forgó tömegek folyamatos húzóer?t fejtenek ki a bennfoglaló szerkezetre.
Létezhetetlen jelenség
A bemutatóhoz használt 50 fontos (22,68 kilogrammos) giroszkópot felpörgetés után hosszú nyél végén egy kézzel er?lködés nélkül emelgette, Look, it's lost weight (Nézzék, veszít a súlyából) felkiáltással. A jelenség akkora tudományos képtelenség volt, hogy Laithwaite azt gondolta: a kihívás felvillanyozza a kollégáit.
Ehelyett a helyszínen fagyos csönd fogadta a bemutatót, majd megkezd?dött a professzor diszkreditálása, mivel megkérd?jelezte Newton törvényeinek m?ködését, ez pedig elfogadhatatlan és képtelen gondolkodásmód.
Így visszavonták az RS-beli tagjelöltségét, és az "antigravitációs eszközr?l" beszámoló korabeli sajtócikkek ellenére semmilyen tudományos irat nem jelent meg a giroszkóp furcsa viselkedésér?l. A professzor korábbi eredményei ellenére kitagadott páriává lett.
Bogaras feltaláló
A sajtócikkekb?l tudható, hogy Laithwaite figyelmét a pörg? súlyok keltette er?hatásra egy amat?r feltaláló, Alex Jones hívta fel. A jóember a hetvenes évek elején kitartóan ostromolta a professzort, hogy meg szeretne neki valamit mutatni.
Jones azt állította, hogy figyelemreméltó új találmánya van, amelynek els? példányát már több kutatónak és mérnöknek meg akarta mutatni, de mindenki hülyének tartotta és lerázta. Laithwaite türelmesebbnek mutatkozott, és meghívta Jonest a laboratóriumába.
Elgurult a kocsi
Kés?bb kiderült, hogy a furcsa elrendezés? szerkezet álmában jelent meg, és Jones ez alapján tudta megépíteni. A bemutatónál használt eszköz egy kis fakocsi volt, amit az asztalon szabadon lehetett el?re és hátra gurítani.
A kocsi elejére azonban egy nehéz fémdarabot függesztettek, ami ingaként jobbra-balra tudott lengeni. A fémtárgy egy giroszkóp, magyarázta Jones. A professzor ekkor még mit sem sejtve figyelte az el?készületeket.
Jones felpörgette a giroszkópot, és hagyta szabadon lengeni. Bár a lendkerék semmilyen kapcsolatban nem állt a kerekekkel, a kocsi valamit?l folyamatosan gyorsuló mozgásba kezdett. A látszat szerint a giroszkóp er?t fejtett ki ellener? nélkül, ez pedig a fizika törvényei szerint nem történhetne meg, emlékezett vissza kés?bb Laithwaite.
A NASA adott munkát
A professzor ezt követ?en saját kísérletekbe kezdett, nagy pörgetty?ket építve, ahol a tömeg jó része a küls? peremnél kapott helyet. Megállapításai szerint megfelel?s forgási sebességnél a készülékek valóban olyan er?hatást keltenek, amelyet nem volna szabad.
A balul sikerült RS-bemutatót követ?en Laithwaite egy évtizedig bírta a mell?zést és 1986-ban vonult vissza az Imperial College-b?l. 1990-ig viszont nem kapott más kutatói posztot. Ekkor a Sussex egyetem meghívott el?adója lett.
A kilencvenes évek közepén a NASA felkérésére rakéták kilövésére használható mágneses pálya kifejlesztésébe kezdett. Ezen a projekten dolgozott a professzor, amikor 1997. december 27-én összeesett, és meghalt.
...és a kutató a végén összeesett és meghalt...
(sírba vitte...)
