((igazából nem tudom ide kell vagy oda. hát ideis.
kíváncsi is vagyok, hogy lesz-e sok izé. jelek. meg mimások. megláttyuk.))
talán az lenne a jó, ha olyan kutyák lennének, amik nem termelnek lelkiismeretfurdalást.
ha nem bírok (egyszerűen nem bírok, mert világmegváltó terveken dolgozok) hazamenni időben, akkor valamiféle látens állapotban áttelelik azt a túlpárórát amit létrehozok, mert megértik. azt hogy a közért. a szupermindenért. és mikor megérkezek végül, akkor automatikusan élednek, és van örömködve, és aktívan, és minden.
aztán kellenének olyan halak, amik maguktól kitalálják, hogy mennyien jók egy akváriumban. és feltartott táblákkal mutatják, ha van felesleg. és tesznek javaslatot a megoldásra. ami persze nem lehet az, hogy lehúzom a klozetban, de az se, hogy kiugrik, meg az se, hogy elkapja a darakórt. hanem csak azt mondják a táblák, hogy najó. ez az india üvegharcsa még belefér, meg a dominóharcsa, de aztán netovább.
húsállat nem kell. olyan szték az kell, ami beleharap abba, aki megeszi, és jól szembeköpi a zöldborsmártással, demeg olyan libamáj is, ami letol egy csövet annak a torkán, aki épp föléhajol, hogy megegye, csak úgy próbaképpen, és belenyom valami undorítót, amitől jól meghízik, és feldagad a mája. aztán röhög nagyot.
aztán olyan kutyát szeretnék még kidolgozni, ami whippet ugyan, de nem cukorbeteg, és nincsenek jóindulatú daganatai, és nem öregszik, nem hullik a szőre, és sose hal meg.
az önnyíró uszár is opció, csak lehessen fazont választani. és legyen köztük egy olyan is, hogy : hasonlít egy fekete kétcentis szőrű keverékhez. mera sütikutya ezt a fazont szereti.
aztán nem bánnék egy tanácsadó állatot, ami eligazítana. és eus pályázatokban is jó lenne.
persze lehetne még sok.