Röviden azt írja, hogy vannak régóta bejáratott szimbiózisok, ahol a növény és a rajta lévő állatok - élükön a hangyákkal - együttműködési szerződést kötöttek, és vannak bizony végzetes támadások is, ahol valamelyik félnek pusztulnia kell. Hosszabban pedig érdemes elolvasni, a képek pedig - mondani sem kell - nem nagyon rosszak ;-)
Én csak annyit tudok, hogy elobb jönnek a levéltetvek, mondjuk szél által, aztán jönnek a hangyák a tetvek okozta nedvekre. Valahogyan ráéreznek hogy hol van, ami nekik kell, s másznak kitartóan, aztán megjelennek a katicabogarak, ok is a növény nedveire, s végül a korompenész zárja a sort.
Nem hiszem hogy nullás marad. Egyébként lehet hogy a hangyák viszik fel a tetveket, mert hangya mindenhol van, és amelyik növényen rohangálnak, ott tetű is van. Na aztán lehet hogy most adtam a nagy semminek egy pofont. Múltkor láttam egy kertben a fák törzsén műanyag szalag volt, azt modták a hangyák nem tudnak miatta felmenni a fára. Nem volt kristálytiszta előttem hogy a hangya miért ne mehetne fel a fára, ha ott akar lennni, de lehet hogy ez a megoldás.
Ki mit szól ehhez
Hangyafa. Az ablakom alatt álló nyírfát nevezik így évek óta a gyerekek. Mára nem csak a nyírfa, de a szivarfa, a hárs és a sövények is hasonló hangyafákká váltak. A Dörzsasztalon nyitottam egy hasonló topikot, de ott a téma thriller oldalát gondolom megvitatni. Itt igazi, szakmai vélemények érdekelnének. A National Geographic májusi száma hoz egy cikket a 84. oldalon a témában, de nem a budapesti dzsungel a cikk terepe.
Vajon ez egy kialakuló új szimbiózis? Bele kell avatkozni vagy nem? Ezek a hangyák tisztítják a fát az élősködőktől vagy éppen ők tenyésztik az élősködőket a maguk hasznára? Árt ez a játék a fáinknak?
