Üdv Mindenkinek!
Meg tudná mondani valaki, hogy most éppen mi is a helyzet az árfolyamnyereség adójával? Ha adó-tőkeszámlára helyezi az ember a részvényeit, akkor most mennyi az adó, 0% vagy 20%? Szóval érdemes tőkeszámlát nyitni, vagy nem?
Köszi:
Sinya
A FIDESZ kormány idején a Tőzsde teljesen leértékelődött, azonban az MSZP sokat segíthet , többek között az árfolyamnyereségadó eltörlésével.
Idézek egy Tözsdei szakembert a témáról:
„JAKSITY GYÖRGY, A HAZAI TŐKEPIAC EGYIK MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉGE KIFEJTETTE, VAN MÉG REMÉNY ARRA, HOGY A MAGYAR TŐZSDÉRE ÚJBÓL ÉLET KÖLTÖZZÖN NÉGY ÉV STAGNÁLÁS, REÁLÉRTÉKBEN VISSZAESÉS ÉS DRASZTIKUS FORGALOMCSÖKKENÉST KÖVETŐEN.”
„KIFEJTETTE, HOGY AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN NEM LEHETETT PÉNZT KERESNI RÉSZVÉNYBEFEKTETÉSEKKEL”
„NEM JELENT ALAPVETŐ PROBLÉMÁT, HOGY MINDÖSSZE NÉGY PAPÍRRA KONCENTRÁLÓDIK A FORGALOM. ELÉG EGY RÖVID ÖSSZEHASONLÍTÁST TENNI A FINN TŐZSDÉVEL, AHOL HASONLÓ A HELYZET ÉS MÉGIS EGY PROSPERÁLÓ PIACRÓL BESZÉLHETÜNK.”
„TERMÉSZETESEN NEM ELHANYAGOLHATÓ A HAZAI MAGÁN BEFEKTETŐI RÉTEG SZEREPE SEM, MELY IDEÁLIS ESETBEN NÖVEKEDHETNE.”
Teljes cikk:
Jaksity György: "VAN REMÉNY"
2002.05.06 09:37
JAKSITY GYÖRGY, A HAZAI TŐKEPIAC EGYIK MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉGE a Magyar Hírlapnak adott interjújában KIFEJTETTE, VAN MÉG REMÉNY ARRA, HOGY A MAGYAR TŐZSDÉRE ÚJBÓL ÉLET KÖLTÖZZÖN NÉGY ÉV STAGNÁLÁS, REÁLÉRTÉKBEN VISSZAESÉS ÉS DRASZTIKUS FORGALOMCSÖKKENÉST KÖVETŐEN. Az első jelek szerint az új kormány vissza kíván térni a 4 éve feladott gazdaságpolitikához. A tőzsdei környezetet jelentősen javíthatja a hazai intézményi befektetők aktivizálódása és a jó minőségű állami cégek megjelenése.
Áttérve a tőzsdei kérdésekre, Jaksity György KIFEJTETTE, HOGY AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN NEM LEHETETT PÉNZT KERESNI RÉSZVÉNYBEFEKTETÉSEKKEL, hiszen a 1998 és 2002 áprilisában is 9,000 pont környékén volt a BUX és az inflációt figyelembe véve reálértéken jelentős veszteséget könyvelhettek el a befektetők, miközben a gazdaság 20%-kal nőtt.
JAKSITY SZERINT NEM JELENT ALAPVETŐ PROBLÉMÁT, HOGY MINDÖSSZE NÉGY PAPÍRRA KONCENTRÁLÓDIK A FORGALOM. ELÉG EGY RÖVID ÖSSZEHASONLÍTÁST TENNI A FINN TŐZSDÉVEL, AHOL HASONLÓ A HELYZET ÉS MÉGIS EGY PROSPERÁLÓ PIACRÓL BESZÉLHETÜNK. Sőt Magyarország még szerencsésnek is tartható ebből a szempontból, több regionális és európai mértékben is számottevő cégünk van és ezen felül több jó minőségű, közepes méretű cég papírjaival lehet spekulálni.
Nem érdemes a hazai tőzsdei fellendülést a külföldi befektetőktől várni, hiszen már most is felül vannak reprezentálva. Lényegesen kedvezőbb lenne a hazai intézményi befektetők, köztük a magán nyugdíjpénztárak és biztosítók aktivizálódása, melyek 5-15 évre fektetnek be. TERMÉSZETESEN NEM ELHANYAGOLHATÓ A HAZAI MAGÁN BEFEKTETŐI RÉTEG SZEREPE SEM, MELY IDEÁLIS ESETBEN NÖVEKEDHETNE.
A hazai tőzsde élénkülésben kiemelt szerepet kaphat az új koalíció által már megfogalmazott, állami vállalatok tőzsdére jutása. Minden jó minőségű új cég jó fényt vetne a BÉT-re.
<< előző cikk következő cikk >>
Optimizmusod határtalan… már-már az álomvilágba képzelem magam.
VALÓ IGAZ, HOGY MERNI KELL NAGY TERVEKET MEGFOGALMAZNI, és ahogy kedvenc Fideszed demagóg módon tálalja „álmodni”,
DE AZ IGAZI TETT!!! A TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA, a jelen kor realitásai mellett.
Vagyis az emberek és a Mol egymásra utalt. Egyik sem lenne meg a másik nélkül. Ugyanakkor a Mol munkatársainak sem lehetne azt mondani, hogy a fizetésüket 50% -kal csökkenteni kell, mert Orbán Viktor (Fidesz) piacellenes beavatkozásai miatt 300 milliárd Ft veszteség keletkezett, és ez a pénz hiányzik az akvizíciós terjeszkedés finanszírozásából.
Látom, hogy Orbán Viktor benned jó alanyra talált, amikor populista, demagóg, álmodozó beszédeit előadja.
Köszönöm, de én megmaradok a realitásoknál, és örülök hogy az MSZP egy tisztességes, piaci alapokon alapuló, szociálisan toleráns társadalom építését tartja fontosnak.
(további populista orbánviktoros megjegyzéseidre is szívesen reagálok)
Azért szavazok a FIDESZRE, mert mernek előre nézni, van merszük nagy terveket megfogalmazni, és azt mondják pl., hogy nem az emberek vannak a MOL Rt.-ért, hanem a MOL Rt. az emberekért.
Nem az emberek vannak az Európai Unióért, hanem az Európai Únió van egész Európa minden lakosáért.
Azt mondják, hogy Magyaroraszág nem KIS ország, a magyar emberek nem KIS emberek.
Ez végtelenül szimpatikus és optimizmust sugall.
Márpedig az elmúlt évszázadban is meghurcolt országnak pont erre az optimizmusra lenne szüksége.
amit a Fidesz ellenpropagandára használ fel, és ezzel az alacsony iskolázottságú embereket félre vezeti.
A BOKROS CSOMAG minden állampolgárt nagyon érzékenyen, és fájdalmasan érintett, de nem lehet elfelejteni, hogy akkor a megszorító intézkedések nélkül az üres államkasszát nem lehetett konszolidálni.
Az ország fizetőképessége veszélyben volt. Az állam, működésének finanszírozására, a belföldi és a külföldi hiteleket csak magas kamatfelárral tudta felvenni.
Ez a magas felár eredményezte az akkori magas inflációt.
De mára, a keserves megszorító intézkedések hatására, az állam eladósodottsága rendkívüli mértékben lecsökkent, ami most lehetőséget biztosít a SZÉCHENYI PROGRAM pénzkiutalásaihoz.
AZÉRT SZAVAZOK AZ MSZP-re, MERT a Fidesz a BOKROS CSOMAGOT a Széchenyi tervvel szembeállítja, holott a BOKROS CSOMAG nélkül ma nem beszélhetnénk Széchényi Tervről, és 6,9%-os éves inflációról.
AZÉRT SZAVAZOK AZ MSZP-re, MERT a Fidesz bántó hangnemben minősítette azokat, akik nem a Fideszre szavaznak.
Ezek szerint, aki nem rájuk szavaz az egy hazaellenes, idegenszívű, rosszat akaró, a gonosz erőkkel együttműködő, bársonyszékes kommunista, aki inkább egy kötélre akassza fel magát a pincében.
Na ez aztán már tényleg sok!!
NEM CSAK A FIDESZ LÉTEZIK ÉS EZT SOKAN MÁSOK IS TUDJÁK
AZÉRT SZAVAZOK AZ MSZP-re, MERT a Fidesz indokolatlan beavatkozásaival elzavarta a belföldi és külföldi befektetőket a Tőzsdéről, de AZ MSZP ELTŐRLI AZ ÁRFOLYAMNYERESÉG ADÓT, hogy a Tőzsde visszanyerje a bizalmat!
A FIDESZ SZÉGYENE Hogy Húsvét előtt a Matáv és a Mol napi forgalma 75 millió Ft volt.
Ez betudható az ünnep miatt távolmaradó külföldi befektetőknek és az árfolyamnyerseség adó által elriasztott belföldieknek. Persze, ha nem lenne ekkora érdektelenség a FIDESZ tőzsde ellenes politikája miatt, akkor még ünnepekkor is magasabb lenne a forgalom.
Azt gondolom, hogy ez a távolmaradás a FIDESZ gazdaságpolitikájának a legőszintébb értékelése, és nem a FIDESZ álomba merülő, öntömjénező, országimázsa, és az akrobatikus, lélegzetelállító GDP adatai. Az adatok ugyanis mindig megmaradtak a FIDESZ álomvilágában, és soha sem érték el a terveket…
Éppen ezért a Tőzsde élénkítésére szavazok, pontosabban arra, aki nyíltan felvállalja, hogy a forgalmat ösztönzően eltörli az árfolyamnyereség adót.
És EZT AZ MSZP VÁLLATA fel.
Néhány tanulságos vélemény a Tőzsde jelenlegi helyzetéről:
Idézet:
„Mennyivel csökkenhet 2002-ben a BÉT forgalma?
2002.01.04 09:04
A tegnap publikált 2001-es BÉT forgalmi adatok nyomán több brókercég vezetője/szakembere fejtette ki a véleményét a Magyar Hírlap mai számában a 2002-es év BÉT forgalmi kilátásairól.
A konklúzió alapvetően elég szomorú, de mindenképpen reálisnak tűnik: a BÉT forgalma idén várhatóan tovább csökken, melyet részben ellensúlyozhat a hazai befektetők nyitása a külföldi részvények felé.
Marosi Gábor, a Takarékbróker kereskedési igazgatója szerint a tengerentúli piacokról érkező esetleges jó hírek ha meg is emelhetik az itthoni árakat, friss tőkét még nem vonzanak a hazai börzére. Sőt, szerinte a nemzetközi papírok szárnyalása inkább elvonja a BÉT-ről a befektetőket. A külföldi részvények forgalma idén a szakember szerint akár a hazai forgalom 10-30 százalékát is elérheti. Ez mindenképpen nagyon magas számnak számít, hiszen tavaly a nem duplikált havi átlagos forgalom a BÉT-en 115 milliárd Ft volt, a havi külföldi ügyletek forgalmi nagysága viszont becsléseink szerint csupán pár (max. 3-4 mrd Ft) körülire volt tehető. Marosi szerint a tavalyi év eleji magas bázis forgalmi adatok és a választások miatt a BÉT forgalma 20-30%-kal csökkenhet, melyet egy jobb ősz-tél ellensúlyozhat, így éves szinten a BÉT forgalma mintegy 15-20%-kal csökkenhet 2002-ben. Ez nem duplikáltan 90-95 mrd Ft havi forgalmat jelentene, melyhez a szakember becslése alapján 9-25 mrd Ft-os nemzetközi részvény forgalom társulhat.
A Takarék szakemberéhez hasonlóan vélekedik Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója is, emlékeztetve, hogy a külföldi részvények iránti érdeklődés az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt, s előreláthatóan ez még jó ideig folytatódik. Másfelől a külföldi befektetéseknek korlátot szab, hogy hosszú távon nem egészséges, ha valaki Magyarországon él és keresi meg a pénzét, a tőkéjét viszont nagyrészt külföldön fekteti be.
Nagy Gábor, az Eastbrokers elemzője a negatív idei forgalmi kilátások indokául az árfolyamnyereség adó változatlan fennállását és a választásokat hozta fel. A SZAKEMBER SZERINT A MÁJUSBAN FELÁLLÓ ÚJ KORMÁNYNAK SZÁMOS HATÁROZOTT TŐKEPIACI DÖNTÉST (PL. A SOKAT EMLEGETETT ÁRFOLYAMNYERESÉG ADÓ ELTÖRLÉSÉT) KELLENE MEGHOZNIA, HOGY VISSZACSÁBÍTSA A BEFEKTETŐKET. „
Kapcsolódó cikkek:
· 01.03 Brókercégek ranglistája 2001-ben (2.)
MÁR CSAK NÉHÁNY NAP A VÁLASZTÁSOKIG… ÉS AZ MSZP ELTÖRLI AZ ÁRFOLYAMNYERESÉG ADÓT!
Érdekességek a FIDESZ elmúlt négy évéről…
Nem lehetnek rá büszkék…
A VÁLASZTÁSOK UTÁN AZ MSZP ELTÖRLI AZ ÁRFOLYAMNYERESÉG ADÓT
Érdekes idézet a cikkből:
"A korábban lassan autonómmá vált pénzügyi szektort az elmúlt négy évben egyre erőteljesebb állami beavatkozás alakította "
Teljes cikk:
„ AZ ÁLLAM ÁLTAL BEFOLYÁSOLT PÉNZÜGYI SZEKTOR – A korábban lassan autonómmá vált pénzügyi szektort az elmúlt négy évben egyre erőteljesebb állami beavatkozás alakította. A Postabank mellett annak idején szóba került az MFB, a Konzumbank, sőt a Magyar Posta privatizációja, esetleges tőzsdei értékesítése is. A lakáshitelezési támogatás jelenlegi rendszere a tartalom helyett inkább az intézkedések reklámértékét tartja szem előtt. Az alaposan megnövelt állami támogatás ugyanis elsősorban a leggazdagabb rétegeket, bizonyos körbe tartozó vállalkozásokat és a bankokat segíti. Az elmúlt évben a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) indulása után a folyamatokat erőteljes lobbizással igyekezett a maga javára fordítani az OTP Bank. Ettől persze aligha független, hogy a Fidesz-MPP pénzügyeit a háttérből szürke eminánciásként továbbra is irányító Simicska Lajost az OTP lakás-takarékpénztárának elnök-vezérigazgatójává fogadta. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) élére meglepetésre Szász Károlyt, az addig nem éppen fényes piaci szerepléséről ismert, állami tulajdonban lévő Konzumbank vezetőjét nevezték ki. Az elmúlt két évet kemény fellépések jellemezték, miközben új jogszabályok is napvilágot láttak. (Világgazdaság 9.o.)”
Még szerencse, hogy az MSZP eltörli az árfolyamnyereség adót!
Orbán Viktor és kormánya által bevezetett diszkriminatív árfolyamnyereség adó nem csak a magyar tőzsde ellehetetlenülésében segédkezett, de úgy tűnik, a külföldiek körében sem egyértelműen pozitív a FIDESZ megítélése. idézem: „A KÜLFÖLDI ÜZLETEMBEREKET ZAVARJA A KORMÁNYZATI BEAVATKOZÁS”
Néhány gondolat:
-„külföldi cégek vegyes érzelmekkel tekintenek a parlamenti választások elé.”
- „voltaképpen örülnünk kellene a konzervatív Fidesz-kormány győzelmének, mégis a lehető legkényelmetlenebb érzések fognak el bennünket.”
- „A Postabank állami kézbe vételét a cégek képviselői éppúgy a piacgazdasági elvek megsértésének tekintik, mint a kormány eltökéltségét a Mol gázüzletágának államosítására.”
Teljes cikk:
„ A KÜLFÖLDI ÜZLETEMBEREKET ZAVARJA A KORMÁNYZATI BEAVATKOZÁS – A Der Standard című liberális bécsi lap pénteken „A másodosztályú EU-tagság ellen” címmel közölte tudósítója, Gregor Mayer cikkét. A szerző először Orbán Viktor kormányfő és a külföldi tudósítók sajtóreggelijéről számolt be. Foglalkozott Magyarországgal a FrankfurterAllgemenine Zeitung (FAZ) is, azt írva, hogy a beruházó külföldi cégek vegyes érzelmekkel tekintenek a parlamenti választások elé. Carola Kaps, a német konzervatív újság gazdasági tudósítója egy angol menedzsert idézett, aki úgy fogalmazott: voltaképpen örülnünk kellene a konzervatív Fidesz-kormány győzelmének, mégis a lehető legkényelmetlenebb érzések fognak el bennünket. Ennek okát az utóbbi 15 hónapban tapasztalt zavaró kormányzati beavatkozások mellett a magyar társadalomnak a külföldi befektetőkkel szembeni, jelentősen megromlott hozzáállásában jelölte meg. A Postabank állami kézbe vételét a cégek képviselői éppúgy a piacgazdasági elvek megsértésének tekintik, mint a kormány eltökéltségét a Mol gázüzletágának államosítására. (február 2. Magyar Hírlap 4.o.)”
A FIDESZ tőzsdeellenes gazdaságpolitikájaként bevezette az árfolyamnyereség adót. A következményt mindenki ismeri. A kis és nagybefektetők elpártoltak, a befektetési szolgáltatók ellehetetlenültek és sokan bezártak, a forgalom minimálisra csökkent. Sok társaság a kivezetésen gondolkodik.
Ez a FIDESZ baklövése éppúgy, mint a borászatban bevezetett pincekönyv….stb, amit aztán módosítottak.
Úgy tűnik, ezt a kellemetlen és buta döntésüket presztízskérdésből nem merik megváltoztatni.
Még az a szerencse hogy az MSZP ígérete szerinte eltörli az árfolyamnyereség adót. De akkor a FIDESZ presztízse már senkit sem fog érdekelni.
Más:
Reagálás Orbán Viktor 7 százalékos növekedésre tett kijelentésére:
Idéztek egy kapcsolódó cikket:
„A tavalyi világgazdasági recesszió miatt viszont 2001-ben a növekedés visszaesett 3,9 százalékra, így a Pénzügyminisztérium a belső számításaiban az idei évre már csak 3,5 százalékos növekedéssel kalkulál, amely éppen a fele a miniszterelnök hétszázalékos prognózisának.”
„a Bankszövetség elemzője szerint Magyarország jelenlegi felzárkózó szakaszában, optimális külső körülmények mellett sem támasztja alá semmi, hogy a GDP éves fenntartható növekedési üteme meghaladhatná a 4,5-5 százalékot.”
Teljes cikk:
KÉPES-E A MAGYAR GAZDASÁG HÉTSZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉSRE? – Vezető gazdaságkutatók elsősorban politikai nyilatkozatként, semmint racionális gazdasági tervként értékelik Orbán Viktor miniszterelnök 7 százalékos növekedésre tett kijelentését. Voltak, akik nem kívánták kommentálni a miniszterelnöki prognózist, mások szűkszavúan reagáltak rá. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint az idei visszaesés után, 2003-ra nagyobb fellendülés várható a világgazdaságban, amely Magyarországon is érezteti majd hatását. A kormány hivatalos középtávú makrogazdasági programja az előttünk álló három esztendőre folyamatosan gyorsuló gazdasági növekedéssel kalkulált. A PM akkori elképzelése szerint 2001-es ötszázalékos növekedést követően 2004-re 5,5-6 százalékos tartományba kerülhetett volna a GDP bővülése. A tavalyi világgazdasági recesszió miatt viszont 2001-ben a növekedés visszaesett 3,9 százalékra, így a Pénzügyminisztérium a belső számításaiban az idei évre már csak 3,5 százalékos növekedéssel kalkulál, amely éppen a fele a miniszterelnök hétszázalékos prognózisának. A GKI Rt. munkatársai a 2001 áprilisában publikált „A magyar gazdaság jövőképének vizsgálata” című tanulmányukban arra a megállapításra jutottak, hogy az integrációs folyamat növekedésre gyakorolt hatása ellentmondásos. A számítások alátámasztják azt a jól ismert nézetet, hogy a növekvő export és a bővülő EU-források gyorsítják a fejlődést. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a hazai bérszínvonal és az agrárárak növekedése visszafoghatja a magyar exportot, így a lehetséges GDP-növekedés ütemét is. (január 26. Magyar Hírlap 13.o., Népszava 1+4.o. A GAZDASÁG LASSÚ…, Csillik Péter közgazdász, a Bankszövetség elemzője szerint Magyarország jelenlegi felzárkózó szakaszában, optimális külső körülmények mellett sem támasztja alá semmi, hogy a GDP éves fenntartható növekedési üteme meghaladhatná a 4,5-5 százalékot. Népszabadság 11.o. HÉT SZÁZALÉK…, Nem először hangzik el a Fidesz élenjáróitól, hogy a magyar gazdaság képes a 7 százalékos növekedésre. Az 1998-as kampányban Matolcsy György mint Fidesz-szakértő dobta fel az ötletet, amely aztán bekerült a párt választási téziseibe is. Magyar Hírlap 13.o. VOLUNTARISTA MEGOLDÁS…, Népszabadság 3.o. SZEMEZGETÉS…,)
A jelenlegi diszkriminatív árfolyamnyereség adó eltörlésének fontossága nem csak az én véleményem, hanem a tőzsdét és a pénzpiacot jól ismerők is ezzel értenek egyet.
A FIDESZ az elmúlt években, beavatkozásaival, és pl. az árfolyamnyereség adó diszkriminatív bevezetésével csak ártott a magyar tőzsdének.
A magyar befektetők érdekei jelenleg nem érvényesülnek.
Mindenféleképpen támogatandó, ha ezen a kialakult helyzeten az MSZP a lehetőségekhez képest segíteni próbál, úgy hogy ELTÖRLI az ÁRFOLYAMNYERESÉG ADÓT.
Igazad van. Kampány van! Itt az ideje, hogy a FIDESZ tőkepiaci baklövéseit az MSZP kijavítsa.
Az MSZP kormányra kerülésével, ígérete szerint ELTÖRLI AZ ÁRFOLYAMNYERESÉG ADÓT.
Ennek vélhetően pszichikai hatása lesz.
A jelenlegi rendkívül bürokratikus, a befektetők egy részének követhetetlen, a kereskedést és a tőkepiaci folyamatokat nagymértékben fékező, diszkriminatív adó eltörlése élénkülést fog eredményezni.
Az köztudott, hogy a FIDESZ nagymértékben járult hozzá a tőzsde mélyrepüléséhez, többek között azzal, hogy diszkriminatívan és esetlen technikával (amit idén megfoltozgatnak) vezette be kizárólagosan a részvénybefektetésekre az árfolyamnyereség adót.
Igaz hogy az MSZP megválasztása esetén eltörli, de így is nagy veszteségek keletkeztek a kisbefektetőknél.
„a hazai brókervilág talán legközismertebb személyisége” Jaksity György a következő véleményt fogalmazta meg:
„Az árfolyamnyereség megadóztatása….semmilyen bevételt nem hozott a költségvetésnek, s egyike volt az utolsó koporsószögeknek idén a pesti börze koporsójába”
Idézet:
Teljes cikk:
„Jaksity György a hazai részvénypiac kilátásairól
2002.01.02 09:20
A Magyar Hírlap mai számában Jaksity Györggyel, a hazai brókervilág talán legközismertebb személyiségével, a Concorde Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatójával készített interjút.
A riport elején Jaksity György leszögezte, hogy a BÉT az elmúlt három évben a magyar gazdaság és a vállalatok jó teljesítménye ellenére alulteljesített a hasonló helyzetű piacokhoz képest, a BUX zuhanását így kizárólag külső tényezőkre fogni nem lehet.
Árfolyamnyereség adó
Az árfolyamnyereség megadóztatása kapcsán Jaksity újra elmondta azt a már korábban is többször hangoztatott véleményét, mely szerint az árfolyamnyereség adóval a BÉT-ről elriasztott spekulánsok eltűnésével jelentősen lecsökkent a spekulánsok által biztosított likviditás a BÉT-en, a forgalom csökkenése pedig aztán elüldözte az intézményi befektetőket is a magyar tőzsdéről. "A törvény, amellett, hogy lényegében semmilyen bevételt nem hozott a költségvetésnek, s egyike volt az utolsó koporsószögeknek idén a pesti börze koporsójába, kifejezetten negatív makrogazdasági következményekkel is járt, hiszen nagyon rossz hatással volt a megtakarításokra, a nyugdíjpénztári befektetések alakulására." Az idei év adó könnyítéseit Jaksity a befektetők számára kicsit kedvezőbbnek, viszont lényegesen több adminisztrációval és költséggel járó változatnak tartja, szerinte helyette egyszerűbb és hatékonyabb lett volna eltörölni az egész törvényt s majd később újra elővenni.
Új tőkepiaci törvény
Az új törvényről Jaksity György alapvetően pozitívan vélekedett. A szakma által már öt éve megfogalmazott javaslatok javarészt a mostani törvénycsomagba kerültek be, így a törvény megszületését nagyon hosszú vajúdás előzte meg. A BÉT-ben való tulajdonszerzés korlátozásának Jaksity nem örült, hiszen szomorú és butaság lenne szerinte, ha éppen a tulajdonszerzési korlát gátolná a szorosabb együttműködés létrejöttét egy nagy tőzsdével.
A BÉT csatlakozása más tőzsdékhez
Jaksity György szerint a kelet-európai egyesült tőzsde gondolata azért értelmetlen, mert a régió tőzsdéi együtt sem érik el a gazdaságos üzemméretet, így felesleges a szegények és kicsik szövetségén gondolkozni. Tekintve, hogy hosszú távon Európában is csak két-három tőzsde lehet életképes, a BÉT-nek azon kellene igyekeznie, hogy egy erős európai tőzsdeszövetséghez tudjon csatlakozni. A lengyelek csatlakozása az Euronext-hez (Párizs-Amszterdam-Brüssz el) pl. már küszöbön áll, Varsó nem véletlenül használja már az Euronext kereskedési rendszerét is. A következő csatlakozónak valamilyen nagy külföldi tőzsdéhez (nem feltétlenül az Euronext-hez) Jaksity szerint a BÉT-nek kellene lennie.
Érdemes-e tőzsdézni Magyarországon?
Mint az egyik legnagyobb hazai brókercég vezetője és részben tulajdonosa is, Jaksity szerint a fenti problémák ellenére érdemes tőzsdézni ma Magyarországon. Szerinte közkeletű hülyeség az, hogy az EU csatlakozástól az ingatlanok ára felmegy, a vállalatok értéke viszont nem. Ráadásul az elmúlt öt évben a tőzsdén az őt ért csapások ellenére még mindig jobban lehetett keresni, mint bárhol máshol.
Választások és a tőzsde
Jaksity az új kormánytól mindössze kiszámítható és értelmesen alakított pénzügyi és gazdasági politikát vár, s miután megfelelő szabályok meghozatalával biztosította a piac működését, hagyja azt békén. "A piaci szereplők abban érdekeltek, ha 2002-től is olyan erők kormányoznának, amelyek támogatják a piacot. Az elmúlt időszakban ez nem mindig volt így."
Kapcsolódó cikkek:
· 2001.11.08 Jaksity György a tőzsdéről és a magyar gazdaságról
· 2001.12.19 Új tőkepiaci törvény (letölthető!)
<< előző cikk következő cikk >>
Hozzászólás a cikkhez
Nyomtatható verzió
A cikk elküldése e-mailben
Stanlex
Igazad van… az árfolyamnyereség adó eltörlése valóban csak az elő lépés lehet a tőkepiac felélesztésében, de ehhez egy olyan támogató kormányzati hozzáállás is szükséges, ami nem avatkozik be (kivétel a rendkívüli válsághelyzeteket) az önszerveződésen alapuló gazdaság működésébe.
A tények szerint azonban a jelenlegi FIDESZ kormány nagymértékben járult hozzá indokolatlan gazdasági döntéseivel, valamint éppen az árfolyamnyereség adó bevezetésével a kisbefektetők ezreinek kivonulásához, és több értékpapír kereskedő cég ellehetetlenüléséhez.
Így sajnos gondolatmeneted a milliós nyereségekről a tőzsde jelenleg ellehetetlenült helyzetében álom, a „mosolyogva kifizetendő 200 ezer” forint adóval együtt.
SZERENCSÉRE, AZ MSZP FELISMERTRE EZT, A FIDESZ ÁLTAL KIALAKULT HELYZETET ÉS IGÉRETE SZERINT, ELTÖRLI AZ ÁRFOLYAMNYERESÉG ADÓT.
Az árfolyamnyereség adó eltörlésének szükségességét, a jelenlegi helyzetben, nem csak én, hanem a piacot jól ismerő befektetők, pénzpiaci személyiségek és gazdasági szakemberek is indokoltnak tartják.
turorudi:
Ha az árfolyamnyereség adó megoldaná a gondokat - de jó is lenne...
De szerintem ez nem így van, ez csak másodrendű kérdés.
Ha sikerül 1 millió forintos nyereséget elérnem, mosolyogva fizetem ki a 200 ezer forintos adót.
Ez a helyzet.
És a tőzsde nem a kisbefektetők miatt olyan, amilyen volt. Láthatod, jönnek a külföldi vevők, rögtön felélénkül a piac.
Az Orbán Viktor vezette FIDESZ-kabinet tőkepiaci hozzáállásával és a diszkriminatívan , csak a részvénybefektetésekre bevezetett árfolyamnyereségadóval a tőzsdét , a befektetési szolgáltatókat, és kisbefektetőket szinte teljesen ellehetetlenítette.
Nos, olvassuk el egy Tőzsdei szakember véleményét a történtekről:
Néhány mondatot kiemelek:
„…a tőzsde "lezüllésének" okai…”; „…néhány átgondolatlan és érthetetlen kormányzati döntés…”; „…Az árfolyamnyereségadó pedig…gyakorlatilag nem hoz bevételt a költségvetésnek, viszont tönkretette a BÉT-et, hiszen elkergette onnan a piacnak likviditást adó, rövidtávon spekuláló magánbefektetőket, ami - kereslet hiányában - más befektetőket is elriasztott, akik pozícióikat Londonba tették át. A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐKET TEHÁT AZ ÁLLAM MAGA VONULTATTA KI AZZAL, HOGY ELSZÍVTA ELŐLÜK A LIKVIDITÁST.”
Azt hiszem, hogy ezúton is csak GRATULÁLNI (!?!) lehet az Orbán Viktor vezette FIDESZ-kabinet teljesítményéhez. Még szerencse hogy az MSZP megválasztása esetén eltörli az árfolyamnyereség adót.
A teljes cikk:
Jaksity György a tőzsdéről és a magyar gazdaságról
2001.11.08 11:16
Jaksity György, a magyar értékpapírpiac egyik legismertebb személyisége a Figyelő eheti számában adott interjút a magyar gazdaság és tőzsde állapotáról és lehetséges kilátásairól.
A beszélgetés első részében a tőzsde "lezüllésének" okait firtató kérdésre Jaksity leszögezte, hogy recesszió van a világban (szerinte ezt talán egyedül a magyar kormány nem fogta még föl), mely így elkerülhetetlenül negatívan érinti a BÉT-et is. Nálunk azonban néhány átgondolatlan és érthetetlen kormányzati döntés jelentősen felerősítette a negatív folyamatokat. Ezek közül pédaként említette Jaksity a pénzügyi közvetítő rendszer nem átgondolt kialakítását. Az univerzális bankok kizárólagossága drágává és nem hatékonnyá tette a pénzügyi közvetítőrendszer működését, ami senkinek sem jó. A kis- és közepes magyar vállalatok növekedéséhez szükséges forrásokat a magyar bankrendszer nem tudja biztosítani, a Széchenyi-tervnek pedig szerinte nem szabadna rendszerszerkezeti problémákat orvosolnia. A rossz megtakarítási szerkezet és drága közvetítő rendszer problémáit Jaksity szerint a Széchenyi-terv nem fogja orvosolni.
Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatban Jaksity szerint az államnak folytania kellene a kivonulást a gazdaságból, viszont erősítenie kellene szerepét ott, ahol a privátszféra jelenleg nem tud megjelenni. Ennek megfelelően jelentősen csökkenteni kellene az adókat (ÁFA, SZJA, iparűzési adó). Az árfolyamnyereségadó pedig a szakember szerint gyakorlatilag nem hoz bevételt a költségvetésnek, viszont tönkretette a BÉT-et, hiszen elkergette onnan a piacnak likviditást adó, rövidtávon spekuláló magánbefektetőket, ami - kereslet hiányában - más befektetőket is elriasztott, akik pozícióikat Londonba tették át. A külföldi befektetőket tehát az állam maga vonultatta ki azzal, hogy elszívta előlük a likviditást.
A "magyar gazdasági csodával" kapcsolatban Jaksity szerint a makrogazdasági trendekből egyértelműen látszik a magyar gazdaság csökkenő ütemű növekedése a közeljövőben. A fizetési mérleg szerinte ugyanis csak azért jó, mert lelassultak a beruházások, melyeknek nálunk magas az importtartalma.
A választásokig tartó időszak tőke- és pénzpiaci mozgásaira Jaksity ingadozó piacot prognosztizál. Ezt némileg tompíthatja szerinte azt az egyébként szomorú tényt, hogy mára a nemzetközi befektetők portfóliójában a magyar papírok súlytalanná váltak. A szélsőjobb előretörése ugyanakkor még ezen érdektelenség mellett is szélsőségesen negatívan hatna a piacra Jaksity György szerint.
<< előző cikk következő cikk >>
Hozzászólás a cikkhez
Nyomtatható verzió
A cikk elküldése e-mailben
Amiről te gondolkodsz, azt nem is tudom hirtelen hová tenni..., bár kétségtelen, hogy egyfajta adó a "vállalati nyereségadó”, de továbbra is az a véleményem, hogy a tőkepiacon a FIDESZ kormány alatt kialakult negatív hangulat egyértelműen az árfolyamnyereség adó bevezetésének és a FIDESZ kormány piacellenes beavatkozásainak tudható be.
A tőzsdén lehet hogy meglepő (a FIDESZNEK) de vállalati részesedésekkel, vagyis részvényekkel kellene minél nagyobb forgalom mellett kereskedni, ami egy egészséges gazdaság alapvető része.
Bár az Orbán Viktor már eddig is bizonygatta, hogy ők akár az országgyűlés nélkül is kormányoznának, és most legújabb, hogy ha az MSZP kivonul 02, 26-án akkor kétharmados törvényeket akar módosítani, ezt az 1950-es évek legsötétebb diktatúrájához tudnám hasonlítani és egyben a magyar választók meggyalázásának... De nem akarok politizálni...
Egyet mondhatok, az ilyen kormányoknak nem jósolok sok időt.
Még szerencse hogy az MSZP győzelme esetén eltörli az árfolyamnyereség adót, ami komoly lökést adhat a magyar tőzsdének, nem beszélve a külföldi befektetők nagyszámú visszatéréséről.
Mindenesetre ez lesz a legnagyobb kritika a FIDESZ Álomország építéséről.
Máshol sem minden tökéletes, már ami a részvénypiac és az adózás kapcsolatát illeti. Erre példa egy idézet R. J Shiller tőzsdei könyvéből, amely angolul Irrational exuberance címmel jelent meg, magyarul pedig valamikor márciusban jelenik meg "Határtalan lelkesedés" vagy "Megalapozatlan szárnyalás" címmel. A részlet nem a személyi jövedelemadó típusú adóról, hanem a társasági adóról szól, de ennek mértéke talán még inkább befolyásolja a részvénypiacot. Különösen elgondolkoztató az 1901-es adókulcs mértéke:
"A tőzsde szintjéről szóló viták ritkán érintik a profitok mértékét érintő kormányreakciók esélyeit, pedig a vállalatokkal kapcsolatos kormánypolitika drámaian megváltozott az idők során. Csak a vállalati nyereségadó rengetegszer változott; 1901-ben 0 százalék volt, 1911-ben 1 százalék, 1921-ben 10 százalék, 1931-ben 14 százalék, 1941-ben 31 százalék, 1951-ben 50,75 százalék, a 30 százalékos háborús jövedelmek megadóztatásával. Ma a vállalati nyereségadó 35 százalék. A tény ellenére, hogy az amerikai kormány 0 százalék-ról 50,75 százalék-ra emelte a nyereségadót – lényegében államosítva így a fél tőzsdét – az ebben az adófajtában bekövetkezhető potenciális változásokat ritkán említik a tőzsde kilátásairól szóló eszmecserékben."
Orbán Viktor és a FIDESZ kormány az árfolyamnyereség adó bevezetésével a magyar Tőketiacot lejtőre taszította, ez az elmúlt időszakban bebizonyosodott.
Most azt olvasom, hogy: „HOGY EZÚTTAL KÜLÖN NEM SPÁJZOLTAK BE ERRE AZ ÉVRE.”
Vagyis a sokakban felmerült gyanú beigazolódni látszik, hogy két évvel ezelőtt az infláció tudatos alultervezésével keletkezett 100mrdos többletbevétel, amit aztán a Parlament UTÓLAGOS beleegyezésével költöttek el, talán nem is volt véletlen….
NO COMMENT
Idézet:
„A KORMÁNY TUDJA, DE NEM MONDJA - Orbán Viktor kormányfő a 2001. évi utolsó kormányülést követő sajtótájékoztatón AZT ÁLLÍTOTTA, HOGY EZÚTTAL KÜLÖN NEM SPÁJZOLTAK BE ERRE AZ ÉVRE. Pedig 2001-ben még annál is több pénze lett a büdzsének, mint amire a kétéves állami költségvetésről szóló törvény tavalyi előirányzatainak novemberi módosításakor számítottak. Az állami költségvetés deficitje végül csak 413,2 milliárd forint a tervezett 481 milliárddal szemben. A tartalék így is szép summa, ami abból adódik, hogy miközben 2000 decemberében a 2001-2002. évi állami költségvetés keretében 2002-re számoltak 4070,6 milliárd forintnyi bevétellel, az állami költségvetés már a 2001-es esztendőt ennél többel, 4083,6 milliárd forinttal zárta. Az állam gazdasági pozíciója csupán a költségvetési adatokból nem ítélhető meg, ma már ugyanis számtalan, az Országgyűlés számára rejtve maradó kis büdzsé működik (például az ÁPV Rt.-é, az MFB-é, valamint a Postabanké). (HVG 99.o., Figyelő 13-14.o., Üzleti7 2.o. A Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvény 8,3 milliárdos tervezett állami garanciás kötvénykibocsátásból eddig 3,1 milliárd valósult meg, a maradékot államilag garantált hitel formájában fordítják a minőségi labdarúgás-utánpótlás színvonalának biztosítására. A legzsírosabb, 22,6 milliárdos kezességvállalással a kormány az MFB által a családi gazdálkodóknak nyújtandó kedvezményes hitelek mögé állt. Figyelő 14.o.)”
