Sokkal viccesebb megoldas is van.
Nem kell a brutalis mennyisegu informacio eltarolasaval bajlodni, csak az informacio pontos helyet es idejet* kell kozkincse tenni az alabbiakban olvashato infotarolasi modszerekkel.
*: A modszer maga: rendkivul nagy teljesitmenyu szamitogepekkel a leheto legpontosabban modellezzuk a rendelkezesre allo tudasunk alapjan a szukseges reszet a vilagegyetemnek.
Ez utan a leheto legtobb modon olyan utakat keresunk, ahol egy a mostani Foldrol inditott foton bizonyos (utankent valtozo) ido utan a kulonbozo nagy tomegu objektumok gravitacios tereben elhajlitott palyan vegul pontosan az akkori Foldre erkezik vissza.
Gyakorlatban: a szamitogep kilok parezer lehetseges utat a szimulacio lefutasa utan. Ezt kovetoen kell egy baromi eros lezer, nem kell hogy a fenyereje nagyobb legyen mint egy kozepes csillage, nagysagrendekkel kisebb lehet, hiszen a fenye nagjabol koncentraltan fog visszaerkezni, jol kiveheto lesz.
Igy a jovonek csak azt kell megirni hogy mikor sasoljak az eget.
Sajnos azonban ezzel is van par problema:
1. A szinte teljes fordulohoz bizony jopar fekete lyuk gravitacios terere szukseg lenne. Meg ha csak a Tejut kozepeben levo halmaz is eleg lenne, akkor is szazezer eves nagysagrendu a leghamarabbi oda-vissza ut a fenynek, mivel sargolyonk az Orion kar kulso regioiban fekszik.
2. Az adat egy bites, barmilyen parhuzamositas csak kockaztatja a kod seruleset a hosszu ut soran. Igy jol meg kell fontolni a lezer masodpercenkenti felvillanasat. ha egy XXIII. szazadi civilizacio ratalalna a menetrendunkre es jopar tudossal figyeltetne az eget, akkor is csak masodpercenkent 1 bit lenne amit teljes bizonyossaggal le tudnanak jegyezni. Ha nekem 64 fele jel elegendo, fix kodszohosszal az 6 bitesnek adodik. Igy az en hosszaszolasomat is jo harom oraig tartana lejegyezni.
Ha a civilizacio ket evszazaddal fejlettebben guvasztana a szemet, mar kepes lenne valamilyen elegansan az egen villogo pottyre allitott fotocellaval meg nehany millio lyukkartyaval lejegyezni akar 2-300 bitet masodpercenkent.
Meg ugrunk szaz evet, es a jovo civilizacioja szanalmasan lassunak fogja talani az altalunk kuldott adatfolyamot, akarmilyen gyorsan is stroboszkopizaljuk a data-t :)
Egyszer a TESCO-ban beleolvastam egy könyvbe, amiben a műszaki megoldások gyors elavulásáról volt szó, valamint arról, hogy egyre több információ keletkezik. (Amerikai szerző révén azt említette, hogy mennyi irat került az archivumba egy év alatt a Fehér házban, mondjuk 100 évvel ezelőtt és mennyi keletkezik ma, ugyanennyi idő alatt.) Visszatérve a műszaki megoldásokhoz a dolog lényege az volt, hogy egy régi eszközt, ma már nem biztos, hogy tudunk működtetni, mert nincsenek meg hozzá a műszaki feltételek, vagy az információk. Minél több idő telik el, annál inkább így lesz.
Ez az úriember említett egy hosszútávra szánt alkotást, ami egy digitális elven műköő óra lenne, de olyan technikával megépítve, hogy 1000 év múlva is működjön, értsenek hozzá, és javítani is tudják, ha esetleg elromlana. Ezenkívűl szélnek, esőnek, földrengésnek, ellenállna.
Ami a hosszútávú információtárolást illeti, valami finomszemcsés kerámiára szavaznék, ami mechanikailag és vegyileg is ellenálló, jól birja a magas hömérsékletet is (agyagtáblák - na ugye, hogy ugye).
Az infót a tárgy belsejében, több (sok) rétegben lehetne tárolni, tizedmikronos "lyukak" formájában. A rétegeket valami más, szintén ellenálló (és jól tapadó) vékonyréteg választaná el. Kivülröl a tárgy egynemü, lekerekitett kavicsnak látszana. Lényeges, hogy olcsón, automatikusan, sorozatgyártással legyen elkészithetö (lényegileg nyomdatechnikai probléma). Igy csinálhatnánk belöle pár millió identikus példányt, aztán szétszórnánk, ahol csak tetszik. Akár a Holdra, Marsra is küldhetnénk belöle.
Igy elegendö lenne késöbb (ezer, tizezer, millió év múlva) pár tucat példányt begyüjteni, s még ha az egyes példányok sérültek is, a redundancia miatt maga az információ rekonstruálható.
(Mennyivel jobban állnánk most, ha az ókorban pl. az Alexandriai Könyvtár anyagáról csináltak volna agyagra backupot... Nem is egy példányt, hanem sokat, aztán szétküldték volna öket mindenfelé a Birodalomban [nyilván szivesebben ásnánk Aquinqumban is, ha lenne rá remény, hogy esetleg hiányos klasszikus müvek még ismeretlen töredékeire bukkanhatunk]. Agyagra nyomtatni már akkor is tudtak, igaz, kicsit nagyobb betükkel, mint amit én javasolok)
Lehagytam, annak magyarázatát, hogy egy 10 éves kutatási program miért számít nagyon hosszútávunak.
(Mert visz magával az ürszonda egy CD-t.)És miután leszáll az üstökösre ott marad ...
A CD-ről bövebben itt: The Rosetta Project
Mindig vannak olyan emberek akiket kincskeresôknek tartanak, mert az öreg romok közt ásnak. Meg bolondnak, mert örömmel kiáltanak fel, ha egy szépen faragott töredéket találnak.
Művészeknek hívják ôket. Csak arra kell vigyázniuk, hogy ne helyezzék talált tárgyaikat múzeumba, mert onnan széthordják az elsô adandó alkalommal a kincskeresôk...
Vallast kell csinalni es a szent szovegek koze kell bekodolni az uzenetet.
Te ismersz olyan szent szöveget, amely tízezer év óta változatlan??? És ha az is, mi a garancia arra, hogy a szavak mögött rejlô tartalom nem változik meg? Sôt, ami valószínűbb, a nyelv amin írták már nem is lesz addigra. A szöveg legalább ezer évente egyszer átesik egy fordításon egy másik nyelvre. Az elsô fordítás után elveszik a kód.
Abból a szent szövegbôl a semminél alig valamivel több jönne át, ha egyáltalán fennmaradna egy vallás tízezer évig.
A Gergely-naptár 365.2425 napos évet használ, a pontos érték pedig 365.242189 nap. Ha bevezetnék, hogy a 2000-rel osztható évek mégsem szökőévek, az ötszörösére emelnél a pontosságot.
A maja naptár teljesen máshogy működik: ott két ciklus van, az egyik harmincvalahány (ha jól emlékszem 37), a másik ötvenvalahány (talán 55) napos. Egyiknek sincs köze semmiféle csillagászati dologhoz. Ugyanakkor vannak isten-éveik, amik többezer emberi évnek felelnek meg. Ezzel a trükkel elérték, hogy lényeges változás nélkül képesek legyenek akár milliárd éveket is címezni. De ettől nem lettek pontosabbak. A Gergely-naptár, kiegészítve az arab számok helyiértékes ábrázolásmódjával, pedig tetszőlegesen hosszú évhosszat is át tud fogni, legfeljebb sok számjegy kell hozzá. De tisztán praktikus okokból nem is igen van szükség ilyen dátumokra, mint például 1770728. július 28.
Igen, jól mondod.
A tizezeréves projektben tényleg felmerült, hogy egy egyház szerű képzödményként kellene müködni.
De felmerült a hely kiválasztásának kérdése is.
Ehhez kettős helyszínt választottak. Egyet távol mindentől, elhagyott helyen, a megörzés helyeként, egyet pedig a városokban, a kapcsolat helyeként.
(Talán az Alapítvány trilógiából merítették az ötletet ?!?)
Offtopic.
A naptárról.
Mindíg és mindenhol, kulturától és vallástól függetlenül, minden egyház szerette saját hatáskörébe vonni az idő számlálását. Mindig és mindenhol a saját képükre formálják, határozzák meg benne az ünnepeket.
(Az régi egyiptomban több naptár is használatban volt egy időben. Egy a civil életben, egy a pontos idöszámításhoz, a vallási életben.)
Nem mindenütt használják jelenleg sem a Gergely naptárat. Jellemzően az egyházak nem. Pl.: Mohamedán naptár, zsidó naptát, hindu naptár, perzsa és kinai naptár. De a keresztény egyházak között is van olyan amelyik sját naptárat használ: az ortodox egyházak, a koptok, a etiop keresztény egyház.
És ugy mellékesen megjegyzem, a gergely naptár nem a naptárkészítés csúcsa.
A régiek közöl a maja naptár sokkal pontosabb volt. A jelenleg is használtak közöl a perzsa naptár is pontosabb a Gergely naptárnál.
Létezik ilyen 'szerkezet', itt a Földön, immár 2000 éve, ugy hívják: Római Katolikus Egyház. Rengeteg információt megőrzött évezredeken keresztül, és nem csak számolta a napokat, de az ő módszerével (Gergely-naptár) számolják világszerte a napokat, ma is.
Jelentem a LongNow project keretében ujabb hosszútávú projekt indult.
TheALL Species Foundationis a non-profit organization dedicated to the complete inventory of all species of life on Earth within the next 25 years - a human generation.
To describe and classify all of the surviving species of the world deserves to be one of the great scientific goals of the new century.
In applied science, this completion of the Linnaean enterprise is needed for effective conservation practices, and for impact studies of environmental change.
In basic science, it is a key element in the maturing of ecology, including the grasp of ecosystem functioning and of evolutionary biology. It also offers an unsurpassable adventure: the exploration of a little-known planet.
Nem kell csinalni semmit, az elet ki fogja birni addig. De legalabbis barmilyen konkret eszkozt, adathordozot csinalsz, annak a tulelesi valoszinusege nem lesz nagyobb mint a foldi elete.
Teljességgel igazad van!
Egy ijennek léteznie kellene.
Az egész a hosszútávú gondolkodásról szól.
Miért is hosszútávú?
Ki az aki ma 25-30 évnél tovább tervez előre?
Szinte senki.
Egy politikus max. választási terminusokban gondolkodik (4 év)
Viszont szükség van olyan projektekre is amik csak 50-75-100-500 év szorgos és kitartó munkájával hozza meg a gyümölcsét.
egy példa :
Sokat beszélünk a globális felmelegedésről.
Bár adataink szerint az utóbbi 50 évben ténylegesen melegszik az időjárás, a rendelkezésre álló adatok mennyisége kevés ahhoz hogy megbízható következtetést vonjunk le a jövöre nézve.
(Ha a mai technikai civilizációnk már a jégkorszak alatt kialakult volna, akkor a jégkorszak végét az emberi tevékenységnek tulajdonítottuk volna ?)
A tizezer éves óra projek egyébként létezik, itt a honlapja: Longnow Alapitvány
Egyébként amiatt is szükség van egy ilyen alapítványra, mert akkor a tudásunk nem veszne el.
Az alapítvány legföbb célja szerintem a tudás megörzése.
Képzeljétek el, mennyivel könnyebb lenne meggyözni a piramisidiótákat arról, hogy nem az UFÓ-k építették a piramisokat, ha pontos dokumentációk állnának rendelkezésre az építésről, a tervezésről, az építés módjáról, a felhasználás céljáról.
De, ha végiggondoljátok, akkor már szinte az utolsó pillanatban vagyunk, hogy korunk digitális adatit elmentsük a jövönek. (ki tud elolvasni 35-40 éves, akkor csúcstechnológiás eszközön (lyukszalag) lévő adatot ?!)
Érdemes lenne erre is gondolni.
Saját magad mit tehesz a hosszútávú gondolkodásárt ?
Volt/van egy perzsa mondás:
Egy embernek 3 feladata van az életében:
Nemzzen gyereket, irjon egy könyvet, és ültessen fát.
ahogy idösebbektöl hallottam.-"minden mulandó csak a hülyeség állandó"-nos ezek után csak rá kell jönni,hogyan hasznosithatjuk ezt a rettenetes potenciált?
Szia LLLLLLL!
Irod:
"""A piramisok és Stonehenge ilyen szempontból nem jók. Nem számolják a napokat. A piramisok "szerkezetének" egyetlen olyan eleme sincs ami folyamatosan mutatná, hogy hány nap telt el az építésük óta. """
Valami nagyon rosz irodalmat olvashattál, mert a gizai piramisoknál ma már szinte percre pontosan kiszámítható a rögzített dátum.
Idei modellezési adatok: (az áprilisi kairói előadáson pontosított Bauvall annyiban, hogy nagyteljesítményű számítógépen is lefuttaták az "Orion elméletet"!)
Az eredmény egy fantasztikusan pontos dátum ie. 10,450! Ekkor képezte le az orionövet a gizai komplexum úgy, hogy a sphynx pontosan a napéjjegyenlőség irányában keletre nézett!
A tejútrendszert pedig a Nílus akkori vonala jelentette. Az Orion csillagkép többi csillagainak "földi vetületeinél is találtak archeológiailag érdekes leleteket.
A számítógépes modell továbbá tartalmazott annyi eltérést is, ahol megerősítő jelleggel kiderült, hogy az adott terület a tektonikai mozgásokanak köszönhetően mennyit mozdult el.
Persze ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem hagyható ki a célzott kor technikai színvonala sem. Kitalálhatunk ugyanis bármit, ha már vagy még nincs meg hozzá az eszközrendszer, akkor az bizony hiába lesz.
Vagyis nagyon egyszerű dolognak kellene lennie....
Igaza van LLLLLL-nek abban, hogy minél bonyolultabb szerkezetű a cuccunk, annál halandóbb. Pl. mozgó alkatrész semmiképp sem lehet benne, mert 10E év alatt porrá súrlódja magát.
Én a következőképpen képzelem a szerkentyűt: az ideális adathordozó hasonló a CD-hez, csak éppen egykristály gyémántból van (és nagyobb). Optikai módszerekkel nagyon egyszerűen kinyerhető egy ilyenből az információ (egy hologramot elég megvilágítani). Ez a diszk közvetlenül egy vastag gyémánt egykristály dobozban van elhelyezve, amit kívül jó vastag fémrétegek burkolnak funkció szerint differenciálva. Beljebb olyan (moderátor) anyagra van szükség, ami a neutronokat megállítja (lelassítja), kívül pedig olyan, ami jól ionizálható (ld. napszél, ha már pályára állítjuk). Az idő méréséhez pedig tényleg nem jöhet szóba semmi egyéb, csak a "rövid" felezési idejű magok. Ezekkel nagyon pontosan lehet időt mérni, ha elég sok van belőle.
Ez a konstrukció szerintem simán átvészel 10E évet, sőt, többet is (hacsak neki nem megy valami, ami nála is nagyobb).
A DNS- megoldással az a gond hogy hiába kodolod az üzenetet, mondjuk tizezer év alatt minimalis az esélye , de az idővel egyre nő a mutációnak és utána már nem lesz megfejthető mivel változik az eredeti kód.
MIvel nincs perpetum mobile, ezért mindenképpen kell energiaforrásának lennie egy ilyen tárgynak.
Szóval a kérdés az hogy mi lergyen az energia forrás.
Szerintem a nap tunik legoptimálisabbnak mivel elvileg még pár milliárd évig müködni fog, tehát mindenképpen napenergiát válasszünk, de ez már volt az ötletek között.
A cseppkövekről annyit, hogy függ ugye a "lecsepegő" víz, gyakorlatilag az esővíz mennyiségétől, savtartalmától. plussz ez a két dolog is csomó másmindentől függ, pl évszakok stb.
Mindeképpen izolált rendszerben kell gondolkodni, lehetőleg minél kevésbé kaotikus legyen...
Tipp1: Rádióaktivitás? Pl. a Technéciumnak igen hosszú a felezési ideje, vagy gondoljatok vmi gyakorlatiasabbra: 13C-ra, amivel az egykoron élt élőlények korát állapítják meg nem túl pontosan. De ha a kiindulási mennyiséget jelzed - mondjuk aranylapon:) - akkor, mindjárt pontosabb lesz a mérés.
Tipp2: szintén aranylapok... Lerajzolod egy pontból az eget (a csillagok állását), ez szintén mutatja az időt, legalábbis annak, aki vissza tudja számolni. (NEMCSAK évekre, ill, hanem évszakra, hónapra, napra akár percre pontosan is, ha van jó műszered)
Sajnos ezek a mikrometeoritok nem olyan ritkák. Ha jól tudom, a mostani űrállomások napelemei is gyorsan elrongyolódnak: néhány év, és úgy néznek ki, mint a szita.
Ilyen alapon nem lehet meg "elvileg" sem 10000 evig mukodo valamit epiteni, mert felrobban a nap, eljon a vilagvege, Jezus focilabdazik az aszteroidakkal.
Hm? :-)
Amugy meg korulnezek az egen, megszamolom az aszteroidakat meg meteoritokat, kiszamolom a palyajukat (technikai fejlettseg rulez :-) ), aztan ugy allitom be, hogy ne ussek el.
Sot, egy figyelo-egyseget is beleraknek, ha netan egy porszem arra jarna, akkor kerulje ki :-)
A muholdat elcsaphatja egy nagyobb meteorit, vagy a mikro meteorok szep lassan ledaralhatjak. Szerencsesebb lenne egy szeizmikusan nema aszteroida felszine ala helyezni a berendezest. Az aszteroida alakjat pedig szep szabalyos alakzatta (pl. ikozaeder) faragva felhivna magara a figyelmet.
Ha napokét nem is okvetlenül, bár szerintem az is mérhatő, de ezen ne vitatkozzunk, évekét mindenképp. Az aggteleki barlang sem millió éves, alig pár ezer év alatt lett olyan amilyen.
Azert nem tartosak a mai muszaki megoldasok, mert senkinek sem erdeke tartosra csinalni. Raadasul elhasznaljuk oket a szo szoros ertelmeben.
De itt egy megoldas:
Fold koruli palyara allitanek egy muholdat, megfelelo tavolsagra tole, hogy par ezer ev mulva ne csapodjon be a Foldbe, az energiaellatast napelemmel meg lehet oldani. A Nap az huzos dolog, de ossze lehet hozni, hogy ugy haladjon, hogy tudja szamolni a napokat (ez mar csillagaszat).
Kivalo, strapabiro orosz hadaszati celokra kifejlesztett integralt aramkoroket hasznalnek a szamolashoz.
Magatol nem fog tonkremenni sosem, karbantartas szuksegtelen.
