Annak idején gimibe engem sem vettek fel. Felvettek egy másikba.
Szerencsére egyetemre mindhárom szakra egyből sikerült.
A bánatos, fel nem vett tasztaltársaknak ezen a helyen ígérem, hogy aki komolyan gondolja, azt gondolkodás nélkül felvesszük az UTEFM tagjai közé. :)))
Jajjajjaj, nem is gondoltam volna, hhogy ennyien reagáltok a sirámaimra. Köszi.
A helyzet az, hogy mindenképpen próbálkozom jövôre is, ugyanoda. Ja, szóval ELTE pszichológia. Pótfelvételi vszínűleg nem fog játszani, mert 10x-es a túljelentkezés.
Vidékre meg nem akarok menni, Pesten dolgozom, itt van a lakásom, az uram, a kutyám, az egyéb állataim stb stb stb.
Egyébként elég felkészült voltam, többek szerint egyszerűen az ún. genyózás esete forgott fenn (az írásbelim is elég jó lett, pláne fellebbezéssel, találtam még 5-6 tuti plusz pontot).
Azzal vígasztaltak, hogy az adott tantónéni igen gyakran csinál ilyeneket. Szóval teljesen "szeszélyesen" bírál. Úgyhogy az esetet 90%-ban pechnek fogom fel (rossz bizottsághoz sorsoltak). Persze nagyon sz*r, hogy egész évi készülés és nagy hajrá meg jó kis írásbeli után egyszer csak annyi....
Persze lehettem volna felkészültebb is és akkor talán nem tudnak belezavarni még szándékosan sem.
Mindenesetre jövôre csakazértis megpróbálom újra. Úgy érzem, hogy ott a helyem.
Nekem nem a diploma kell, hane mtényleg a pszichológiáról szeretnék minéltöbbet megtudni. És ezt egy bizonyos határon túl már nem lehet autodidakta módon csinálni.... sajnos.
Mallory!
Ne bánkódj! Inkább keress egy állást, azon a területen ahol láthatod, szeretnéd-e csinálni vagy sem. Ha tényleg tetszik, jelentkezz jövöre is. És ne csak oda! A lényeg, hogy legyen egy diplomád! Én ismertem egy srácot, bánya mérnöki diplomával számitógépes lett. És nagyon jó! Engem sem vettek fel elöször. Aztán elmentem abba a szakmába dolgozni és láttam, hogy nem is erre gondoltam. Gyorsan otthagytam. Valaki mondta, hogy próbáljam ki a számitógépet. Egy év után is tetszett és úgy gondoltam, hogy szükségem van a továbbtanulásra. Tiz évvel az érettségi után elkezdtem. Igaz, hogy közben megnösültem, jött a gyerek és még épitkeztünk is. Szóval nem volt könnyü, az elején rezgett a léc. Késöbb azért belejöttem, a végére csupa jó jegyem volt. (és a feleségemnek is kellett volna kapnia egy diplomát!). Fel a fejjel!
Üdvöz,
Cowboy
Erettsegi utan evekig vacakoltam felvetelikkel : az Iparmuveszeti Foiskolatol kezdve az ELTE BTK-ig (5 kulonbozo szakra 4 kulonbozo suliban). Nagyon hatarozottan nem tudtam, mit is szeretnek tanulni:-)
Aztan felvettek az ELTE-re de 1 feltetellel, hogy a magyar szak melle valasztok egy B szakot (akkoriban ez meg kotelezo volt). A hollandot valasztottam, majd lepasszoltam a magyart, kulfoldre kerultem, neha hazaugrottam, megvan a diplomam ....
Persze szamitastechnikai teruletre keveredtem,tehat elvileg semmit sem er a diplomam. De orulok, hogy egyetemre jartam, es megjobban annak, hogy szeretem a mostani munkamat.
Félve jegyzem meg, hogy ha esetleg a törzsasztalozásra fordított időt tanulásra fordított idővé konvertáltad volna....
Egyébként amikor a felsőoktatás résztvevője voltam engem sem kíméltek, kivágtak nemkevés vizsgáról. Az elején mindíg dühöngtem (kb. két féléven keresztül), hogy az a szemét tanár, hogy "lepontozott", milyen rosssszinulatú volt, aztán rájöttem, hogy a legjobb felkészülve elmenni és akkor max. az múlik a tanáron, hogy kettes, vagy hármas. Az pedig már egy cseppet sem érdekelt.
Szerintem se kell elkenyődni! Inkább figyulni kell a pótfelvételiket, asszem júl. 20-a körül a főbb napilapok közlik, hol vannak még szabad helyek. Fő az, hogy az ember legyen benn egy felsőokt. intézményben, csinyájja meg az első évet, így lehet, hogy nem is kell felvételiznie, csak átjelentkezni + tárgyakat is elfogadhatnak.
Annak idején én is pótátjelentkezéssel kerültem be 1etemre, akkor még azt hittem, csak egy évre, aztán majd újra próbálom az eredetit. Nem így történt. Kijutottam pl. Svájcba és most már egy Ph.D. fokozat tövében állok.
Na, bumm! Én is kétszer szaladtam neki, aztán meg utána is feljebb kellett lebbezni, és amikor a mű velős minisztériumi mókus megnézte a vizsgalapomat, akkor csóválta a fejét és azt mondta "hm...nem értem, nem értem, pedig ide maximális pontszám van beírva..." (igaz, hogy "egyéni levelezőre" jelentkeztem, azt meg hol indítottak, hol meg beintettek, többnyire az utolsót). Aztán mi van? Idő volt, Sör volt és van, a Remiz Martin meg ott állt a helyén 3 év műlva is... :))))
Ej, aranyélet volt az kérem... (trallalla, trallala.. - nosztalgiázva el...)
Nem tudjátok hogy számolnak pontot akkor, ha az ember 92-ben érettségizett (tehát már nem számitják a hozott pontot) és levelezőre jelentkezett, ahol csak szóbeli van?
Mert 15 pont szokott lenni a max. De ebből hogy jön ki a 70, 80 vagy még több ponthatár?
Nem vettek fel? Na und? ELŐTTED AZ ÉLET!!!
Életem lexebb évei voltak, amikor nem vettek fel, meg amikor felvettek, de otthagytam fél év után. Aztán kitaláltam valami mást (JGyTF), ami sokkal-de-sokkal jobb volt, mit amit eredetileg szerttem volna. Jobban jártam, összehasonlíthatatlanul.
Ne csüggedj, következő alkalommal tuti, hogy
sikerülni fog.
Engem sem vettek fel elsőre, így utólag hatalmas mákom volt, hiszen ha felvettek volna, a szüleimmel kellene laknom még mindig.
Egy év múlva újra felvételiztem, ugyanarra a szakra, de már egy jó messzi városba és majdnem 100%-osat teljesítettem, annyira motivált a távolság.
Legalább mostmár tudod, hogy miről szól ez az egész. Tapasztalat.
No igen, a lepontozás, sajnos sokszor életbe lép. Ez ellen tenni, nem lehet.
Esetleg a következő egy év alatt próbáld növelni "kebelbarátaid" létszámát.
Fel a fejjel!
Engem pedig felvettek egy gimibe anno, de bár ne tették volna! Undorító, savanyú, unalmas társaságban szívtam 4 évet, ráadásul én voltam a leghülyébb az osztályban.
Látod, lehet hogy most te jól jártál.
Annak idején engem sem vettek fel egyetemre. Helyette "leraktak" Zalaegerszegre főiskolára, ahol fantasztikus embereket ismertem meg, többek között a leendő feleségemet (bár ez egyesek szerint negatívum :-), valamint ahhonan kijutottam Indiába...
ne szívd mellre.
Lehet, hogy egy év múlva inkább más mellett döntessz. Lehet nagyon hasznos is egy ilyen kudarc élmény. Engem például 3.-ban kirugtak a szakközépből, akkor teljesen meg voltam zuhanva, hogy itt állok 8 általánossal, most mi lesz. Ma pedig már úgy örülök, hogy kivágtak.
Hidd el tartogat az élet neked még jó meglepetéseket. Lehet, hogy jobb lennél másnak mint cihológusnak.
És ne feledd: Allways look on the bright side of life...
