Nálunk pille nem volt, de a tej/kakaó nálunk is megbőrösödött, sőt talán bőrös is lett, hú de nagyon utáltam (spenóton, pudingon, tejbegrízen viszont épp ellenkezőleg: azt nagyon szerettem), mindig gyorsan megszabadultam tőle. Persze ez bennem is úgy csapódott le, hogy az a tej bőre, jóval később tanultam meg, hogy azt a fölének mondják.
Én viszont kifejezetten imádtam, legjobb volt langyosan. De csak akkor hívtuk pillének, amikor még forró és nagyon laza, habosodó halmazállapotú volt. Később, ahogy kezdett hűlni, anyám úgy mondta: "bőrösödik" a tej/kakaó. Ebből nekem az következett, hogy amikor kihűlt akkor ez lett a "tej bőre" - ezt valószínűleg csak én neveztem el magamnak így, talán azért, mert még így is jóízűen elfogyasztottam.
Errefelé (gyanítom, máshol is) tockosnak azt a testi fenyítésnek alig is nevezhető hókon nyomást nevezik, ami hátulról-felülről éri az ember gyerekét. Lélektani hatása sokkal nagyobb, mint a testi kellemetlenség, amit okoz.
Van elképzelésed, hogy ezek az átlagemberek kötődnek-e egy bizonyos tájhoz? Abból kiindulva, hogy a magam és az általam ismert emberek így nem használják, arra kell következtetnem, hogy ez valamely regionális köznyelv része.
Kicsit csökkenti a bizonytalanságomat, hogy az ÉKSz is irod., táj. kiegélszítéssel közli a szőlőfürt jelentést.
A nagyszótári korpuszban elég nehéz tájékozódni, mindenestre úgy tűnik, a 19. sz. közepéig majdhogynem csak a szőlőfürt értelemben valamint a gerezd más, ma még ritkább jelentéseiben (kéve, gerendaféle) szerepel.
Az első "hagyma" 1896-ből van (A fog- és mogyoróhagyma gerezdjei dugdoztatnak el őszkor vagy kora tavaszkor, Lukácsy Sándor)
A későbbi jelentések tanúsága szerint a felszeletelt gyümölcs (alma, dinnye) cikkeit is gerezdnek mondják.
Kis Ádám
A gerezd jó példa a nyelvfejlődés különös útjaira.
Eredetileg a szőlőfürtöt vagy -szemet jelenthette, mint a szláv etimológiai forrás bizonyítja, a szláv nyelvekben ma is ezt jelenti.
A magar irodalomból sok a példa erre a használatra. A Madách is kiváló idézet, de Berzsenyi Közelítő tele talán még híresebb.
A mai köznyelvben azonban mégsincs meg ez a jelentés. Nemcsak te nem használod, hanem így van vele az átlagember.
A szőlőnek simán van gerezdje...én ugyan nem igazán használom, de sok embertől hallottam már. Meg valami mondókában is benne van úgy, hogy "szőlőgerezd", csak most nem ugrik be. :)
De ha a mondóka nem is, hát a Tragédia (Második szín):
"Amott piroslik a szőlőgerezd,
Ott enyhe árnyék kínál nyúgalommal,
Ragyogó délnek tikkasztó hevében."
Másrészt, négy félév botanika után elég sok helyzetben előjön ez a szó. :)
Különbség az is, hogy vérsavó van, véríró nincs.
Khm...na igen. A savó az gyakorlatilag a fehérjéktől megszabadított trutyi. Ily módon mind a tejsavó, mind pedig az író savó. (Bár író még Kosztolányi is, de ő nem savó =) )
De ha már itt tartunk akkor azt is mondhatnánk, hogy van vérsavó meg vérszérum.
A pille meg a melegítéskor kicsapódott fehérjék + zsírok, amelyek a tej felszínén úszkálnak összeállva egyetlen lepedővé, mindaddig, amíg a kiskölyök a kanalával szét nem szakítja. (Ekkor kap viszont egy tockost az anyjától, mert már megint az étellel játszik...többet nem is kísérletezik majd, és népünk egy újabb potenciális Szentgyörgyivel lesz szegényebb. :) )
A szerveskémia jegyzetemben is szerepel a pille szó...
Másrészt ez az a szó, amit, ha meghallunk mellünket kell dagasztani a fenenagy büszkeségtől: A Pille annak idején egy igen sikeres magyar tervezésű repcsi volt (nem merem megkockáztatni, hogy Rubik tervezte volna).
És még mielőtt ma, a Boingek idejében, homályba merülne a név, gyorsan el is nevezte a KFKI a Farkas Bercinek tervezett dózismérőjét Pillének. (Akkor a ketyere nem jutott fel, később viszont már ott csipogott a Nemzetközi Űrállomáson.)
Nem tudom, a miskolci űrkemence fent van-e már.
Bár annak is kéne adni valami jó nevet...legyen mondjuk Tejsavó! :))))))))))
Jelentem a pille ilyen jelentését az MTESz is ismeri:
2. 1759. 'hártyaszerű képződmény valamely folyadék felszínén ... | forralt tej föle Haut auf der Milch
A gerezdről olévastam, hogy a délszláv grezd, grozgy származéka, amely szőlőfürtöt jelent. Akkor Berzsenyi közelebb lehetett az eredethez.
Szeretném megjegyezni, hogy Bulgáriában néha megkínáltak egy grozgyovij nevű szbnzációs pálinkával. Mielőtt marni kezdte volna a torkomat, úgy érezhettem, mintha egy szem muskotályszőlőt forgatnék a számban.
Kis Ádám
szerintem az író és a savó nem egészen ugyanaz. Az MTESz-t olvasva az derül ki, hogy
- a savó az aludttej leszűrése után maradó folyadék,
- az író a vaj köpülésekor visszamaradó folyadék.
Különbség az is, hogy vérsavó van, véríró nincs.
Amit pillének nevezel, azt én úgy ismerem, hogy a tej föle. Mindenképpen birtokjellel, ez is érdekes benne.
Akkor mondok egyet:
pille - Ez számomra a tej tetején forraláskor keletkezö hártyaszerü "börréteget" jelenti. Nem tudom, más is használja-e ezt a szót, vagy teljesen parciális használatú.
Megfigyeltem, hogy a terminológia vitákat vát kiés érzelmeket is felkorbácsol. Ezúttal azonban nem a tudományok, elfoglaltságok elnevezéseivel szeretnék foglalkozni, hanem a köznyelv(ek) bizonyos jelenségeivel, amelyek lénytegében ide tartoznak. Például a növények részeinek elnevezése.
Eléggé különleges példa a gerezd
A Pallas Nagylexikon erről ezt írja:
Gerezd
a növények gyümölcsének, magvának vagy hagymájának stb. hosszaságban kiemelkedő, vagy ebben az irányba szétszedhető része, p. a sárga dinnye, dió és foghagyma G.-je, ezért a carpellum, azaz termőlevelek (melyek hosszában való összenövéséből a gyümölcs alakul) jelölésére ajánlatos. Brassai és mások a fürtöt nevezik G.-nek. A carpellumot vagy a gyümölcsrészt nevezni G.-nek, a megfelelőbb jelentményen kivül, annál tanácsosabb, mert e fogalomnak más magyar szava nincs, ellenben a G. fürt értelemmel csak szinonim vén, tehát fölösleges.
Berzsenyi írta:
A hegy boltozatin néma homály borong.
Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.
Számomra a gerezd ma kizárólag a fokhagyma, esetleg a kisgyerek feneke.
