Pannónia hadtörténetében jártas szakembert ha keresel, tudnám javasoloni Lőrincz Barnabást, aki régebben a bélyeges téglákkal foglalkozott, s ezáltal a különböző csapatok mozgását, datálását, építő tevékenységét kutatta. Ha jól sejtem az ELTE Ókortörténeti Tanszékén okít.
A régészeti terepmunkát tekintve az általad kevésbé dícsért Kocsis Laci volt régebben a környéken a legjobb, bár vele akkor találkoztam utoljára, amikor a Flórián téren ásta a tábort, s ha jól emlékszem benne egy mithreumot. Az utóbbi évtized ezirányú kutatását és kutatóit nem ismerem.
Egyébbiránt ha nem olvastál bele a másik topicba amiről írtam,ide is leírom.A póczy féle könyvben írnak egy cohorsról ami Camponában állomásozott(gondoltam ez az, ez lesz a csapatom neve)erre beszéltem(most már elmondom a nevet)a Kocsis úrral,mire ő azt mondta ez nem igaz.Nem volt ilyen nevű cohors,csak ala ezen a néven(cohors I. tungrorum frontoniniana-vagy ala,vagy mindkét féle egység volt ezen a néven?).Na most tégy igazságot.Hiszen ezek nem következtetések hanem tények kellene,hogy legyenek(felavatási táblák,cserepek,stb.-kről)még sem így van.
A Pannonia Antiqua Hungariae I. szerint is egy ala lovascsapat castelluma volt Camponában.
Nem véletlen hát, hogy a PAH bibliográfiájából vhogy hiányoznak Póczy munkái.. :)
Nos ami a régészeket illeti.. az egyik évfolyamtársam az egyetemen régészhallgató is volt, történetesen római koros.
Mesélte, hogy a kerámia-meghatározást úgy tanulták, hogy a félév elején egyszer, az index aláiráskor látták a tanárt, aztán pauza, mert az elment ásni. Aztán a vizsga előtti héten visszajött a tanerő, és fénymásolatokon kiosztotta a kerámiatipusok képeit, amit egy hét alatt be kellett vágni.
Aztán az ifjú régészjelöltek a vizsgán végre láttak is valódi római kerámiákat.... :)
Még mielőtt valaki letámad,földszinti (mondjuk)tabernasor,majd négy szint lakóhelységek.Lentről felfele,egyre szegényesebbek és kisebbek.Folyóvíz,villany, gáz,wc,konyha none.Fűtés esetleg hordozható faszenes,fém serpenyőkben.(a nevét hirtelen nem tudnám megmondani,de valahol megvan).Kaja a lacikonyhákban(esetleg becsomagolva hazavíve),világítás olajmécsesekben(van egy-két másolatom),wc a közös utcaikban(esetleg ágytálban amit kiöntenek alkalomadtán az utcára más szennylével együtt),víz a közkutakban.(milyen jó,hogy volt egyes embereknek rabszolgája)Annyit nem lustálkodhattak ezek az ottlakók mint mi most!
A Gellérthegyi oppidumról tudok az áttelepítéssel együtt csak ezt nem részleteztem.Egyébbiránt ha nem olvastál bele a másik topicba amiről írtam,ide is leírom.A póczy féle könyvben írnak egy cohorsról ami Camponában állomásozott(gondoltam ez az, ez lesz a csapatom neve)erre beszéltem(most már elmondom a nevet)a Kocsis úrral,mire ő azt mondta ez nem igaz.Nem volt ilyen nevű cohors,csak ala ezen a néven(cohors I. tungrorum frontoniniana-vagy ala,vagy mindkét féle egység volt ezen a néven?).Na most tégy igazságot.Hiszen ezek nem következtetések hanem tények kellene,hogy legyenek(felavatási táblák,cserepek,stb.-kről)még sem így van.És van még pár ilyen tapasztalatom a különböző kollégákról.Miért van ez?Erre írtam,hogy Angliában nem hinném ekkora különbséggel kezelnének tárgyi emlékeket(hovatovább jobban értenek a témához).És még egy :egyszer egy budai ásatáson a rendőrséggel szemben(III.ker),beszélgettem egy régésznővel,és csak úgy megkérdeztem igaz-e ,hogy Rómában voltak tízemeletes insulák?Erre csak a vállát vonogatta és nem tudott válaszolni.Mikor látta megdöbbent arcomat,hozzátette ő a pannoniai területet kutatja.De azért legalább a fővárosról ennyit illene tudni,nem?Egy tanult főnek?Ez olyan mintha egy vidéki tudomisén mérnök nem tudná hogy,az országház hol van.Ennyire szakosodni nem kellene.Nem egy kis provinciális városról kérdeztem.Egyébként azóta tudom,hogy 5 emeletesek voltak leginkább.Ezt csak a hazai állapotok miatt írtam le illusztrációnak.
Meddig terjed egy város határa, van-e és milyen hatáskörű fennhatósága lehet a nem városi jog településekre, amelyekkel szomszédos, ill. egy civitas peregrinába tartozik - ha egyáltalán beletartozik a más jogállása miatt - , ill. egy provinciában vannak.
A római közigazgatásban a város - colonia - határa akkora volt, mint ma egy megye (territorium). Igy a város irányitása alá tartozott minden egyéb, alacsonyabb rangú település, az utolsó tanyáig bezárólag.
Igy pl. egy távoli faluban is élhetett egy teljesjogú pl. savariai polgár, a polgárjog minden előnyével együtt, és élhetett Savariában egy falusi is, polgárjog nélkül.
Ill. továbbá azt is tudjuk, hogy a katonai közigazgatás és a polgári közigazgatás nem azonos, noha átfedések egyértelműen vannak, a táborok területe településtől független katonai irányítás alatt állt-e, vagy sem. A tartományi adminisztrációban is ott vannak a katonai ranggal bíró, de nem csak katonai feladatokazt ellátó emberek, a polgári adminisztrációról (önkormányzat) a vezető tisztségviselőkön kívül pedig semmit sem tudunk - én legalábbis -, lehet persze, hogy akkor nem kellett adóellenőrnek vagy egy közmunka-főelőadónak titkárnő és lótifuti segéd.
A polgári közigazghatrás a katonai UTÁN következett, rangsorban a katonai helytartó, a procurator megelőzte a polgári helytartót. Igy katonai helyzet esetén felülbirálhatta a polgári helytartót, de amúgy nem folyt bele aktivan a polgári közélketbe.
Itt Pannoniábanm, aquincumban meg különösen, a polgári önkormi egy disz volt, aedilisi meg más római tisztségeket gyakran latinul nem is beszélő kelta notabilitások töltöttek be. Általábanaz ilyen távoli, barbár provinciákban a közigazgatzás legjelentősebb embere a scriba, az irnok volt, aki nem csak latinul tudott, de még irni-olvasni is! :)
Ha nem baj válaszolnék én is.Ami a legio köré épült vicus militarist illeti,beszélhetünk tervszerű utcahálózatról.Nem tudom jártál-e óbudán,de sok mai utca is a valamikori utcavonalakat követi.Ezek pedíg(ha nem is tökéletes négyzethálósak)szabályos egyenes utcák.A legio annak idelyi idehelyezése,és a tábor felavatása jellegénél fogva nagy esemény volt(még a Domitianus császár is részt vett rajta)Így az én véleményem szerint a városi rész gyorsan,és így tervszerűen épülhetett ki.
SAJNA NEM.. Már leirtam előző hsz-ban, úgyhogy nem pötyögöm le még1xer..
polgárváros(kb.:1,5 km-re)egy már előtte is meglévő segédcsapattábor területén jött létre,az egység elvezénylése után.Először leginkább a helyi kelta lakosság élhetett ott,mint kiszolgálója a rómaiaknak(kézművesek,stb.).A mai romokból ítélve azonban itt is tervszerűség látszik és nem egymásra össze-vissza épült házak tömege.
A municipium valószinűleg a gellérthegyi kelta oppidum lakóinak kényszerű áttelepülésével jött létre. Többi stimmel.
Melyik Aquincum-ról van szó ? A katonai táborról és az aköré telepedett kiszolgáló népek városáról, vagy a tőle kb. 4-5 km-re lévő polgárvárosról ? Mert szerintem nem mindegy. ( Lévén szombathelyiként Savaria alapítása és továbbélése elsőrendő kérdés számomra, így a vele egykorú pannóniai erődítések, katonai telepek, illetve a kimondottan KOLÓNIÁS városok is az érdeklődési körömbe tartoznak).
Kedves najahuha!
Póczy kontinuitás elmélete a Katonavárosra vonatkozik, tekintve h ott találtak néhány kunyhómaradványt - az egykori római temető helyén......
Ismereteim szerint Aquincumban csak a katonai tábor volt római mintára tervezett. A köréje épült város, illetve a tőle távolabbra elhelyezkedő város utólag kapta meg a tartományi székhelyi státust, így a város alapítása és elrendezése sem követi a standard római mérnöki terveket.
Úgy van, az erődiotmény köré épült Cannabae - mint neve is mutatja - eredetileg barakkváros volt, ami idővel normál, kőből épitett településsé vált.
A katonai tábor kiürítése után feltételezhetően a körötte nyüzsgő város élete is átalakult, megtorpant, hovatovább lakosai közül aki tehette átköltözött a polgárvárosba, amíg még lehetett.
Ez viszont téves. A polgárváros már bizonyosan elpusztult, lakatlan volt már a későrómai korban. Ha elképzelhető bármiféle továbbélő lakosság, az csak a római erőd falai között, esetleg.......
Mint valahol olvastam, a vele szemben lévő dunai túlparton is volt egy kisebb (mint általában minden nagyobb római határerődítménnyel szemben) barbár (értsd ezalatt most a NEM RÓMAI BIRODALOMHOZ TARTOZÓ) erődítményszerűség, illetve tábor, ahonnan egyezményes napokon átjártak üzletelni Aquincumba..
Pesti oldalon két tábor volt, az Árpád-hid helyén lévő révet biztositó TRANSAQUINCUM, és a pest révet biztositó CONTRA AQUINCUM a mai Március 15. téren.
Az erődök a Barbaricumban voltak, de a helyőrségük természetesen római volt. A szarmaták az áéllataikat a Cannabae közepén, a légióstábor falai tövében kiépitett vásártéren értékesitették a rómaiaknak.
A Birodalom széthullásával a fenti városok jelentősége is megszünt, az elit és a nívósabb kereskedő és iparosréteg időben elköltözött, a középszintű kereskedők és iparosok pedig a külterületekről beszivárgó idegen és jobbára nincstelen "újtelepesek" , illetve a HUN presszióban begyűrűző barbár támadások miatt kénytelenek menekülni. Ezt Savaria példáján tudnám érzékeltetni: a római alapítású kolonia jobb napokat megélt 40 ezres lakossága a Kr.u. 380-390-es évektől folyamatosan csökken, majd a 400-as évek elején már 2-4 ezres lakossággal lehet csak számolni egy 600-500 méteres , fallal körülvett városban.. Vagyis a folyamatos pusztulás és enyészeté a város még az avarok idejéig is.
Jól összefoglalod a dolgot, de Aquincum azért nem maradhatott fenn még annyira sem, mint Savaria, mert határváros is volt, és 425-ben kiűritették a rómaiak.
A későrómai korban egyébként Aquincum már az egykori Alsó-Pannonia Drávától északra fekvő területeiből kialakitott Valeria provincia KATONAI székhelye volt. A tartomány POLGÁRI közigazgatása ekkor Pécsett volt.
Hirtelen túl sok minden kavarog a szivacsos agyvelőmben, muszáj lesz utánna nézzek a rég olvasott irodalomban a dolgoknak, mert nem szeretnék felelőtlenül hülyeségeket beszélni. A hadtörténet amúgy nem igazán az erősségem, mondhatni pacifista vagyok.
Panónai fennállásának ideje több korszakot is átfog, ezért nem szerencsés általánosságokban beszélni olyan dolgokról, amelyek bizony az egyes periódusokban igen sokat változtak, s jellemzőjük más-más volt a különböző időszakokban. Pl. milyen státusza volt a harcosnak. Ezzel kapcsolatban van egy nagy adósságom magammal és a "tudománnyal" szemben, mert lusta voltam utánnajárni egy problémának, ami hajdan megoldatlan volt. Nem tudom jutottak-e már ez ügyben valamire a kutatásban illetékes urak-hölgyek azóta, nem kísértem figyelemmel a szakirodalmat. A probléma lényege az, hogy miért állítanak ki diplomát (olyan okiratot, amelyben a segédcsapatban szolgált katona végkielégítésként megkapja a római polgárjogot) a szolgálatát letöltött harcosnak azután, hogy a const. antininianaval a birodalom összes nem cR, de szabad, helyi polgárjoggal rendelkező lakosa (peregrini) már megkapta azt. Kb. 15-20 ilyen diploma (diplomata militaris) ismert a több száz, 212 előtt kiadott, ismert funkciójú diploma mellett.
Úgy gondolom, szintén nem egészen tisztázott kérdés a közigazgatás területi és hierachikus rendszere. Meddig terjed egy város határa, van-e és milyen hatáskörű fennhatósága lehet a nem városi jog településekre, amelyekkel szomszédos, ill. egy civitas peregrinába tartozik - ha egyáltalán beletartozik a más jogállása miatt - , ill. egy provinciában vannak. Ez azért vetődött fel bennem, hogy a különböző, egymáshoz közeli táborok egy közigazgatási helyhez tartozhattak (mint ahogy Aquincum is számos, névvel ismert, táborral rendelkező település szomszéfja), vagy teljes önállósággal bírtak. Ill. továbbá azt is tudjuk, hogy a katonai közigazgatás és a polgári közigazgatás nem azonos, noha átfedések egyértelműen vannak, a táborok területe településtől független katonai irányítás alatt állt-e, vagy sem. A tartományi adminisztrációban is ott vannak a katonai ranggal bíró, de nem csak katonai feladatokazt ellátó emberek, a polgári adminisztrációról (önkormányzat) a vezető tisztségviselőkön kívül pedig semmit sem tudunk - én legalábbis -, lehet persze, hogy akkor nem kellett adóellenőrnek vagy egy közmunka-főelőadónak titkárnő és lótifuti segéd.
Megválaszolatlan kérdésem van még, de azt hiszem egyszerre ez is bőven elég.
Sajálatos módon Póczy legutóbbi könyvét nem olvastam, bár már régen is fenntartásokkal kezeltük egyik-másik kijelentését, ill. publikációját, bár az is megeshet, hogy csak nekem nem tetszett a stílusa. Azért nem akarom kétségbe vonni munkásságát és írásainak megalapozottságát, hoszen lényegesen kevesebb az ismeretem a tárgyalt területről, valószínűleg ez egy részkérdésre visszamenő előítélet a részemről.
A Póczy féle könyvről a vitaindítódban annyi negatívumot írtál,hogy ezután megkérdezem, mely részére gondoltál ami jólsikerült?
A könyv történeti-régészeti részével - 85%-a - nincs bajom. Az utolsó fejezetekben viszont elszáll a szerző.
Görcsösen igyekszik egy romanofil-keresztény kontinuitást bizonyitani. Ez nem új, már a 30-as években elsütötte ezt Nagy Lajos, aki minő véletlen, Póczy tanitómestere volt.. :)
A kései kor - 5. század - eseményeire TALÁN még ráhúzható a kontinuitás. Erős jóakarattal még elmehetünk 568-ig is.
De ekkor egy lényegi törés következett be Aquincum történetében, az avarok.
Mig 568-ig talán-talán kikövetkeztethető egyféle kontinuitás a galliai, rajna-menti, vagy brit példák nyomán, 568 után a SEMMI van.
De már itt is sántit a dolog, mert a későrómai korig pl. Galliában fennmaradtak a lassan romanizálódó kelták - Pannoniában viszont a 4.századi háborúkban ez a réteg kihalt, elmenekült. A helyükre pl. szarmatákat költöztettek. EZEK A SZARTMATÁK ÁZSIAI KULTÚRÁJUKAT TOVÁBB ŐRIZTÉK RÓMAI TERÜLETEN IS! Nyilvánvaló. hogy semmiféle római örökséget nem hordozhattak.
Egyébként nagyon jól értesültnek tünsz az Aquincum témában(ezt nem gúnynak szántam).Netán régész vagy,aki a Póczy Klára ellenlábasa?
Történész, főleg helytörténettel foglalkozom. És igen, nem értek egyet Póczy álláspontjával....
Nekem is megvan a könyv,és szerintem jelenleg nem találsz jobb összefoglaló művet Aquincum témában.
A történeti részélvel nincs bajom, mint irtam, csak azzal nem vagyok kibékülve, ahogy továbbélteti a romanizált bennszületteit... mintha a dákoromán elmélet budapesti verziója lenne... :)
Egyébként nem tudnál segíteni,hogy Visi Zsolttól a Pannoniai Limes című könyvét,hol tudnám beszerezni?
Budán a Balassinál nézd meg, vagy a V. ker Magyar utcában a Magister könyvesboltban.
Én egy másik topicba szoktam írni,ami a fegyverek ,emberek,félelmek-nél van.Ott a római hagyományőrzésről,és a római hadseregről van szó.Ha a hagyományőrzés érdekel,(az első római pesti csapatban)jelentkezz!
Azt a fórumcsoportot én is látogatom, csak éppen én a hadtörténetben az 1848 utáni dolgokra vagyok vevő... de köszi a meghivást!
Ave,a jellemző lassú térhódítás hosszabb folyamat volt(kb 40 év)először kereskedelmi kapcs.,majd laza csapatmozgások(segédcsapat leginkább lévén mobilisabbak és kevéssé kár értük).Pannoniánál is előszőr a segédcsapatok vonultak fel a a duna mentén,a legiokat később helyezték ide.Aquincum közelében az auxos táborok mind az 50-es évekkörül épültek,míg a legiotábort 89.-ben adták át.Tehát akkor már az auxos csapatok itt voltak.Előkészítették a terepet a legionak.Egyébiránt a katonai helyzet is megkívánta,hogy minőségi csapatokkal erősítsék a leendő határt(lévén a duna túlpartján mozgolódtak a barbárok).Italikust jellemzően az Itáliai népek fiaira értem. Nekik mind megadták a polgárjogot a szövetséges háborúban még időszámításunk előtt.A legiokban előszőr valóban csak római polgárok lehettek,de ez később megváltozott.Barbár népek,és más államok katonái is lehettek legiosok ekkor megkapták a római polgárjogot,sőt még az utódaik is.Természetesen a harmadik század során mikor az egész római fennhatóság alatt élők mind római polgárjogot kaptak ez evidens lett.Római legiok állomáshelyei a környéken:Vindobona,Carnuntum,Brigetio,Aquincum.A következő legio állomáshely messze az al-Duna térségében volt legközelebb.Ezek a kialakult és megszilárdult limes állomáshelyei a Duna mentén.De természetesen ennél is több segédcsapat táborozott a környéken.
Sajnos már igen halványak az emlékeim, vén vagyok és szenilis, régen nem olvastam ebben a témában. De ha köszvényes agysejteim nem csalnak a foglalás elején (6 körül) a hds érdemi részét a legiók tették ki. Az italikusokat milyen értelemben használod? Jogállás, népség, származási hely? Tudtommal a legiókban a császárkorban mindvégig (egy vagy két húzós évtől eltekintve) csak római polgárjoggal rendelkezők nyerhettek felvételt. Bár hogy magamat is cáfoljam, a korai sztéléken ha a katonák origóját is feltüntették néha, ezek valóban főleg É-itáliai városok.
A táborok közvetlen közelében pedig semmiképp nem építkezhettek civilek 1 MP távolságon belül, már csak ezért sem tekinthető rendező elvnek a tábor pozíciója.
A szabályosság fogalma urbanizációs téren azért igen tág, de mivel a colonizáció és a táborépítés esetén igencsak alkalmaztak gromaticusokat, ott nemcsak néha vagy gyakran merőlegesek az utcák, hanem szinte mindig, s a telkek, parcellák is egységes méretűek [mivel náluk is demokrácia volt, ezért a jobbsorsúaknak több is jutott, amit nem kellett keresztülmenő szolgalmi úttal terhelni]. Ha megnézzük Aqu. térképét, azon nem látszik ilyen "zöldmezős beruházás", inkább az általános praktikusság csak (pl. könnyebb a vízvezetéket egyenes vonalban szintezni, mint kígyó mentén).
Most villant fel a sűrű homályból a felvételim példaként, minthogy ezt a mentő keresztkérdést szegezték nekem annakidején, s én is belesétáltam a csapdába. De szerencsére a következő évben már sikerrel vettem az akadályt.
A hagyományőrzésről most még nem nyilatkoznék. Időm mint kiszáradt tengerben a víz. Veteránokat is soroztok? A Pest pár kilómétert hibádzik.
A másik topic címe alapján másra asszociáltam. Majd megnézem, még nem jártam arra.
Szia!Na végre valaki.Érdekel a hagyományörzés,belépve egy csapatba?Az ide érkező csapatokról:Az elsőként felvonuló csapatok valóban auxos egységek voltak,a szokásos standard eljárás keretében egy uj terület meghódításakor(ez kb fokozatosan 40 év).De a legio idehelyezésével,italikusok vonultak a területre és a hozzájuk kapcsolódó(slep)emberek is nagyrész arról a tájékról jöttek.Mindenképpen a civilizáltabb részekről.Ebben az időben(89')még csak római polgárjogos emberek lehettek legiosok.Ezek pedíg leginkább itáliából származtak.Azt te is írtad,hogy területrendezéssel építkeztek a II.-ik században.Szerintem ez Már az elején így történhetett többé-kevésbé.A legio idehejezésének jellegéből adódóan mindez gyorsabban mehetett végbe és épp ezért eleve szabályosabb elrendezést igényelt.(persze nem napról napra gondolom én sem).Van egy másik topic is a Fegyverek ,Emberek ,Félelmek alforumban a római hadseregről azt is megnézhetnéd,és írhatnál oda is.A hagyományörzésről meg annyit,ha Pesti vagy (lévén itt alakul)szeretettel várunk!
Még kezdő vagyok, úgyhogy elnézést az esetleges bénázásért...
Sajnos kimaradt az utóbbi időszak szakirodalmom-követése az életemből, de egy-két észrevételt tennék.
A Pannóniába érkező katonaság jelentős része nem Itáliából származott, ez idő tájt dívott az a szokás, hogy a nyugtalan, frissen hódított népek férfiait besoroztás a segédcsapatokba,s vezényelték el őket a lehető legmesszebbre.
A legiotábor melletti civil település a canabae sem közvetlen a táborfal tövénél kezdődött, főleg nem a táborverés idején. A fő településszerkezeti meghatározó tényező az út (amely a táboron is áthaladt), valamint a terep adottságai, persze egy sík, füves réten sok akadályozó, befolyásoló tényezővel nem kell számolni. A gakorlatban a legritkább esetben fordul elő szabályos elrendezés a spontán fejlődő településeken. Attól, hogy az utcák többé-kevésbé merőlegesen találkoznak, még nem feltétlen szabályos rendezettségű a település. A városi jog elnyeréshez a politikai feltételeken túl természetesen szükséges volt némi megfelelő városi kinézet is, amit a II. századi építkezések a városközpontban úgy biztosítanak, hogy az új, nagyobb kőépületek építésekor a területet rendezik, a telkeket összevonják, és a középületekhez, főutcákhoz tájolják. Azért a savariai városalapítás eredményével nem igazán dicsekedhet ezen a téren Aquincum.
A továbbéléssel kapcsolatban: a katona az utolsó, akit megkérdeznek, akar-e tovább is ott élni, ahol szolgál. Ha már veterán és rokkant is, meg jobb esetben van egy nagyobb kertje, ahol a zöldséget meg egyebet megtermelhet, lehet hogy helyben marad, amikor a többiek - élükön a vezérkarral és módosabbakkal - jobbnak látják békésebb helyre menekíteni magukat. Ha a véletlen folytán időről-időre marad is egy-két család a településen, kicsi a valószínűsége, hogy ugyanaz a familia, akiknek a tagjai évszázadok alatt mindig így döntöttek. Bár békésebb helyeken volt rá példa: az egyik dalmáciai senatori család utolsó tagja valamikor az 1800-as évek végén halt meg közeli rokon nélkül.
Amúgy szívesen látnám a kérdéskor további folyamát.
Egyébként,megpróbálva logikusan gondolkodni az a véleményem az eredeti fórumtémáról,hogy ha nincs egy központi kormányzat mely az irányvonalat megszabja,akkor elég hamar visszasüllyed a kultúrális színvonal egy adott területen.A területet elözönlő barbároknak pedíg kétlem,hogy megfelelő ismereteik lettek volna az előző itt lévő kultúráról.A helyben maradt lakosok pedíg nem lehettek elegen egy' kultúrális forradalomhoz' már ami a barbárok megtérítését illeti.
Ha nem baj válaszolnék én is.Ami a legio köré épült vicus militarist illeti,beszélhetünk tervszerű utcahálózatról.Nem tudom jártál-e óbudán,de sok mai utca is a valamikori utcavonalakat követi.Ezek pedíg(ha nem is tökéletes négyzethálósak)szabályos egyenes utcák.A legio annak idelyi idehelyezése,és a tábor felavatása jellegénél fogva nagy esemény volt(még a Domitianus császár is részt vett rajta)Így az én véleményem szerint a városi rész gyorsan,és így tervszerűen épülhetett ki.A polgárváros(kb.:1,5 km-re)egy már előtte is meglévő segédcsapattábor területén jött létre,az egység elvezénylése után.Először leginkább a helyi kelta lakosság élhetett ott,mint kiszolgálója a rómaiaknak(kézművesek,stb.).A mai romokból ítélve azonban itt is tervszerűség látszik és nem egymásra össze-vissza épült házak tömege.Egyébként az én véleményem,hogy ha egyszer katonai tábor helyén éltek akkor eleve volt egy bizonyos szabályossági kényszer ami a házaik elhelyezkedésén is látszódhatott.Egyébként a polgárváros előbb elnéptelenedett a katonavárosnál.Legvégül egy hatalmas későrómai erőd állt Aquincumban,mely a valamikori virágzó városra nézett le.Ja ha nem lettem volna világos(bocsi),a legioval ideérkező népek leginkább az akkori italikus katonák rokonai,és más itáliai(lévén a helyi mesterek még nem működtek kielégítően)mesterek,emberek lehettek.Ezért a magukkal hozott kultúra részeként, már az elején tervszerű építkezéseket folytathattak.Hisz a legio egyik szerepe épp ez volt ,terjeszteni a római kultúrát.
Melyik Aquincum-ról van szó ? A katonai táborról és az aköré telepedett kiszolgáló népek városáról, vagy a tőle kb. 4-5 km-re lévő polgárvárosról ? Mert szerintem nem mindegy. ( Lévén szombathelyiként Savaria alapítása és továbbélése elsőrendő kérdés számomra, így a vele egykorú pannóniai erődítések, katonai telepek, illetve a kimondottan KOLÓNIÁS városok is az érdeklődési körömbe tartoznak).
Ismereteim szerint Aquincumban csak a katonai tábor volt római mintára tervezett. A köréje épült város, illetve a tőle távolabbra elhelyezkedő város utólag kapta meg a tartományi székhelyi státust, így a város alapítása és elrendezése sem követi a standard római mérnöki terveket.
A katonai tábor kiürítése után feltételezhetően a körötte nyüzsgő város élete is átalakult, megtorpant, hovatovább lakosai közül aki tehette átköltözött a polgárvárosba, amíg még lehetett.
Mint valahol olvastam, a vele szemben lévő dunai túlparton is volt egy kisebb (mint általában minden nagyobb római határerődítménnyel szemben) barbár (értsd ezalatt most a NEM RÓMAI BIRODALOMHOZ TARTOZÓ) erődítményszerűség, illetve tábor, ahonnan egyezményes napokon átjártak üzletelni Aquincumba..
A Birodalom széthullásával a fenti városok jelentősége is megszünt, az elit és a nívósabb kereskedő és iparosréteg időben elköltözött, a középszintű kereskedők és iparosok pedig a külterületekről beszivárgó idegen és jobbára nincstelen "újtelepesek" , illetve a HUN presszióban begyűrűző barbár támadások miatt kénytelenek menekülni. Ezt Savaria példáján tudnám érzékeltetni: a római alapítású kolonia jobb napokat megélt 40 ezres lakossága a Kr.u. 380-390-es évektől folyamatosan csökken, majd a 400-as évek elején már 2-4 ezres lakossággal lehet csak számolni egy 600-500 méteres , fallal körülvett városban.. Vagyis a folyamatos pusztulás és enyészeté a város még az avarok idejéig is.
Egyébként,mielőtt megkérdezed én csak egy lelkes amatőr vagyok aki inkább a gyakorlati végét fogja a dolgoknak,és nem a filozófusit.De mint azt te is tudod, a lelkes amatőrök nélkül nem tartana itt a mai régészet,ami a tudásanyagot illeti.Én a hadseregről szeretek tájékozódni,lévén ez a téma érdekel a legjobban a római történelemből.Bár a római hadtörténet alapvetően,egy és ugyanaz,mint a rómaiak története.
