Érdekelne, hogy vannak e nyomós érvek amellet, hogy az egyébként is vitatott rokonsági viszonyokkal rendelkező altáji nyelvcsaládba besorolható -e a japán és koreai nyelv?
Köszi
Amint látom elég nagy a tájékozatlanság a japánról egy kicsit segítek.
És nyugodtan lehet dönteni, hogy mennyiben rokon.
Egy keveset foglalkoztam vele szörmentén és azért van érdekessége. Ha ennyit tudsz szinte elég is.
A japán nyelvben a mondatokon belül szigorú szósorrend érvényesül: alany, határozó, tárgy, állítmány.
A főnevek használata a japán nyelvben egyszerű, nincs többes számuk nincsenek névelők, illetve bizonyos esetben a főnevek elé egy udvarias jelet illesztenek (írásnál), toldalékkal jelöli a birtokos esetet, szintén ragozó nyelv. Az igeragozás nagyon bonyolult. Az igéknek nincs többesszáma de minden igének van egy udvarias és közvetlen alakja., van jelen múlt ideje, jövő ideje nincs, és minden formának(udvarias jelen, udvarias múlt, közvetlen jelen közvetlen múlt) van egy állító és egy tagadó alakja. Az igék ragozásához a szótári alakból a szótövet kell meghatározni. Természetesen van rendhagyó ige is. Vannak az icsidan igék, godan igék, rendhagyó igék, A melléknevek ragozódnak, többesszámuk nincs, van közvetlen jelenidejű állító, közvetlen jelenidejű tagadó, közvetlen múltidejű állító, közvetlen múltidejű tagadó udvarias jelenidejű állító udvarias jelenidejű tagadó udvarias múltidejű állító udvarias múltidejű tagadó
és kétféle végződésű melléknévre vonatkoznak ezek. Egyetlen rendhagyó melléknév van a jó= gu, ka, sasuga, tame, yoi,yoroshii,
yoshi, zen a fenti forma szerint.
Írásrendszer.
Három írásfajtát használ. Ezek a hiragana, katagana és a kandzsi.
A hiragana szótagírás amely 48 alapjelből, valamint 61 ezekből származtatott összetett és ékezetes jelből áll, összesen 109 jel. Ezt az írást a középkori japánban fejlesztették ki a japán nyelv kiejtés szerinti írására. Ez is hangjelölő írás, csak nem betüket hanem szótagokat jelöl.
A katagana.
Szintén szótagírás Az idegen szavak a japán nyelvbe került jövevényszó leírására használják.
Minden hiragana jelnek van egy katagana megfelelője így a két írás jelkészlete azonos.
A kandzsi Kínából átvett fogalomjelölő írás, így itt egy jel általában egy szót jelöl.
Ez avval jár, hogy a kandzsi jeleinek száma magyas, a diákoknak az érettségin 2000 kandzsit kell ismerniük, de a teljes jelkészlet több mint 50.000.
A japán szövegekben általában a szótöveket kandzsival, a toldalékot, segédigéket és a gyakori szavakat hiraganával és az idegen szavakat kataganával írják.
Így egyetlen mondatban mindhárom írásmód előfordulhat.
Hozzáállásod nem kevésbé erősíti a tudomány szavahihetőségét, mint a sumerológusok állításai. Csak Te a ló túloldalára estél. :o)
Ha azt írtad volna: amennyiben van is rokonság, az annyira távoli, hogy kideríthetetlen. Ez így korrekt lenne, de ex catedra leseperni, mondván hogy "ne essünk olcsó butaságok csapdájába." Ez ugyanannyira ártalmas a tudománynak, mint a tényleg tudománytalan sumér-magyar rokoknságot fennen hírdetni.
Ha tagadod bármiféle rokonság vagy kapcsolat lehetőségét az említett nyelvek között, azt tételesen a matematikai logika szabályai szerint tedd meg, azaz szabályosan cáfolj, zárj ki lehetőséget; vagy hagyd függőbe a kérdés eldöntését.
Ne feledd, hogy a ma "divatos" nyelvrokonság is csak egy elmélet. Nincs bizonyítva, hogy ez az egyedüli tökéletes leírása a nyelvek egymás közötti viszonyának. Jelenleg tudományos igénnyel valóban nincs jobb elmélet kidolgozva, ez tény. De mi van, ha az ilyen "féltudományos" kutatások eredményeképpen idővel összeáll egy tisztább kép? Akkor mit mondanál az "olcsó butaságokról'?
S kérlek, félre ne értsél, nem kötözködni szeretnék. :o)
"szóegyezéseket valami netes forráson, és egy meglehetősen gazdag listát láttam, szóval nem csak a .... személyes névmás egyes szám első személyű alakját."
Ani medaber ivrit. aní=én
Sőt, ata medaber ivrit. ata=te
Utána meg az angolra hezd hasonlítani, hí, hu...és így tovább.
A klassszikus elvek szerint nem altáji nyelvek, az azonban valószínű, hogy az altáji nyelvekkel együtt egy phylumot (nagycsaládot) alkotnak. Hogy ez genetikus-e, szupersztrátum jellegű-e, az ma még vita trágya.
Mindesetre érdeklődők már a szókészleti rekonstrukcióval megismerkedhetnek <itt>.
A nyelv szerkezetét, tipológiáját tekintve a magyar (és általában a finnugor nyelvek) jobban hasonlítanak a szintén ragozó, és több kevesebb magánhangzó harmóniával, ill. magánhangzó illeszkedéssel rendelkező altáji (főleg török) valamint a japán és koreai nyelvekhez, mint az általában hajlító indoeurópai nyelvekhez.
Ellenben mindezek a fent említettek nagyon különböznek a szuperizoláló kelet-ázsiai nyelvektől (elsősorban kínai, burmai, vietnami, valamint thai nyelvek).
De ez még mindig nem árul el sokat a nyelv eredetéről.
Mindazonáltal szerintem nem tekinthető túlzásnak -legalábbis areális hatásokkal- magyarázni az urali, az altáji, valamint a korábban elszigeteltnek tekintett japán és koreai nyelvek kapcsolatát.
De ezek a kapcsolatok (ha vannak), biztosan nagyon régiek, és ma már nehéz felgöngyölíteni.
És hát az is bonyolítja a képet, hogy a kínai évezredeken át masszívan hatott a japánra és a koreaira, kulturális okok miatt.
A japan meg a koreai kozott?
Valszeg van jelentos egyezes. Engem elsosorban a magyar es a japan/koreai viszonyai erdekelt.
Majdnem egy eve jartam Szoulban. Ahazigazdaval beszelgettunk a nyelv kerdesekrol, azt mondta, hogy a koreaiak ugy gondoljak a japan nyelv valamennyi rokon es a torokokrol hallottak meg, hogy rokonsagban vannak. A magyarokrol is hallott valamit halvanyan. Felsorolt nekem egy csomo peldat arrol, hogy milyen kozos szavak vannak a japanban, koreaiban, kinaiban. Elegge alap szavak voltak, pl. hegy. Viszont a kinai teljesen mas, mint a japan vagy a koreai szoval ez nem egyszeru tema.
Régebben nézegettem a szóegyezéseket valami netes forráson, és egy meglehetősen gazdag listát láttam, szóval nem csak a kemény és az idő szót, valamint a személyes névmás egyes szám első személyű alakját.
En utananeztem az interneten nem is olyan regen, allitolag ez egy kb 19 szazadban divatos elmelet, hogy van egy ugynevezett indo-altaji nyelvcsalad, amibe beletartoznak a finnugorok, a torok nyelvek, koreaiak, japanok meg egy par apro kozep azsiai nep.
De ma mar nem igazan fogadjak el ezt az elmeletet, mert noha kiejtesben, logikaban egy kicsit kozel allnak egymashoz ezek a nyelvek, de a kozos szokincs gyakorlitilag 0, ezert ha van valamifele rokosag az nagyon-nagyon tavoli, es lehet, hogy veletlenszeru.
A japanokat, koreaiakat language isolate-kent kezelik, azaz olyan nyelveknek, amelyeknek abszolut semmi rokonuk nincs.
