Dr. Larry Crabb Összetört álmok c. könyve pl. Van még a Mélybenéző, meg a Közelebb Istenhez.
Most főleg az Összetört álmok c. könyvét olvasgatjuk, és mélyen megérintett bennünket.
Csak egy idézet: " Ha álmaink összetörnek, szenvedünk, és a fájdalom nem akar szűnni. El lehet azonban fojtani. Segíthet, ha keményen dolgozunk, habzsoljuk a filmeket, esetleg valamilyen szigorú önfegyelmező módszert alkalmazunk. Gyakran titkos örömök is megteszik..."
Ehelyett ajánl jobb utat a szenvedéshez való viszonyulásra.
A Közelebb Istenhez c. könyv alcíme: "-Fogyasztói szemlélettel?"
Joni Eareckson Tada szemelyes vallomasai ram is hatassal voltak, es nagyon rokonszenves holgy. Csak ez a predikalos maszlag resze taszitott mar akkor is (kamaszkoromban kerult a kezembe). Amikor irtad ezt a hozzaszolasod, rakerestem a honlapjara, es beleolvastam, haaaat, nem igazan az en vilagom, a tarsai kozott sok a kifejezetten ellenszenves figura (pl Chuck Colson - remlett a neve, rakerestem, aztan mar tudtam, mert nem szeretem). Meg amit a vegrendeletrol irt (nem vegrendelet, csak nem tudom, magyarul hogy hivjak - angolul living will - mikor az ember olyan allapotba kerul, hogy nem tud donteni magarol, akkor hagy utasitasokat, meg, hogy ki dontson a sorsarol), a Teresa Schiavo mian. O maga sem akar mindenaron elni, de utoljara meg kihangsulyozza, (kvazi megfenyegeti az olvasoit), hogyha vki nem akarja, hogy etetocsovon tartsak eletben, akkor ezert felelnie kell majd Isten elott. Nem tudom, o ezt komolyan gondolta-e, vagy csak az aktualis politikai hangulatnak hodolt be.
Annak idején abba a házicsoportba, ahová én is jártam, T. Feri meg pozitívan beszélt róla, kb. 89 végén. Az viszont tény, hogy az "aztmondtaasándor" hatás már akkoriban is sokkal erősebb volt, mint a szuverén gondolkodásra való hajlandóság.
Cillit sem azt mondta, hogy tiltott volt, hanem hogy "szinte tiltott" volt. S ez bizony igaz. Ha nem is könyve kapcsán, de kifejezetten rossz példaként emlegetve igenis megjelent ez Sándor prédikációjában is, pl. mikor Billy Grahammel összefüggésben említette. (ti. Billy Grahammel rendszeresen együtt jár evangélizálni.)
Hogy ebben igaza van-e Sándornak 1 dolog. De az biztos, hogy ha Sándornak valamiről, valakiről rossz véleménye van, az felér azzal, hogy indexre kerül a HGY-ben az illető és munkássága. Ezért Cillitnek igaza van.
Lehet, hogy a központ nem terjesztette, de a mi házicsoportunkban annak idején megvolt a polcon, olvastuk is, ahogy az Evangéliumi Kiadó más könyveit is. Friss keresztényként nemigen tudtam különbséget tenni ezen irányzat és a karizmatikus kiadók között. (Míg aztán kezembe nem akadt Watchman Nee Négy könyve. De azt is kihevertem, mindentudó dogmatizmusával és belterjes zsargonjával együtt.) Joni beszámolóján nagyon megindultunk, és a köztünk lévő ilyen-olyan súlyosságú betegek erőt merítettek belőle.
Lehet, hogy megköveztek, de az én egyik nagy példaképem Joni Eareckson Tada, aki 17 éves korában nyaktól lefele megbénult és úgy is maradt, az "Istennek sem" gyógyult meg, és több könyvet is írt az életéről és Istenhez való viszonyáról. Úgy tudom, a hgy-ben szinte tiltott olvasmányok voltak az ő könyvei.
Bonhöffer nem a hatalmi játszmák áldozata volt. Következetesen fellépett a nácizmus ellen és ezért ölték meg. Ő pontosan tudta, mit vállal, amikor erre az útra lépett.
(érdekesség: az első magyar link az Evangélikus Egyház, a második linkje a szegedi piarista gimnázium honlapjára mutat - Bonhöffer egyetemes keresztény volt, és mint ember a hatalmi játszák áldozata)
Corrie Ten Boomnak meg otthon olvastam az oneletrajzi konyvet, es a mai napig is kedvencem, mikor itt meglattam egy konyvesboltban, megvettem es ujraolvastam. Tobb konyvet kotottek ossze, rovidke buzdito irasaival, amik engem igazabol nem nagyon erintenek meg, de nem ez a fontos. Hanem az oneletrajza. Nagyon olvasmanyos. A gyerekkorarol, a nemet megszallasrol, a holland ellenallasrol, a deportaciorol ir, meg arrol, mihez fogott a haboru utan. (Nem talalta a helyet, es vegul utazni kezdett, lelket verni az emberekbe, evangelizalni.)
És javaslom: ne beszéljünk régi terminológiában, vagy ne csak abban! A hírszerzésnek ma is van létjogosultsága, nem csak a kommunista időben volt. Ma a Magyar Köztársaság Információs Hivataláról beszélhetünk. No de szerintem erről ennyit.
Kétféleképpen írta/írták, de valóban nem reveláns. A sorsa és a pályafutása mindenképpen figyelemreméltó, mert az akkori ún. "hitvalló egyház" mozgalomhoz tartozott az evangélikus felekezeten belül, ami egyfajta karizmatikus irányzat volt. Az Abwehr (a német titkosszolgálat) Amt Ausland munkatársa volt 1939-től kezdve. Ez a külföld felé irányuló hírszerzést koordináló hivatal volt, aminek a magyar III/II-es felel meg. Főnöke, Hans Oster ezredes Canaris helyettese volt és elkötelezett antináci. Az ő segítségével főleg Svájcon és Svédországon keresztül kapcsolatokat létesített brit egyházi vezetőkkel, akik Churchill felé továbbították a német vezérkaron működő ellenállási mozgalom üzeneteit.
A sors fintora, hogy a szövetségesek nem voltak érdekeltek a német ellenállási mozgalom győzelmében, mert a háború idő előtti befejezése és egy békekötés egy erős Németországot eredményezett volna, ami hosszabb távon nem tette volna lehetővé Európa újrarendezését, ami az oroszoknak és az angolszászoknak egyformán érdeke volt.
Egyébként akár szervezkedhetett is a rendszer ellen. Amennyire elítélte Hitlert és minimum erkölcsileg támogatta a Hitler elleni merényletet, akár szervezkedhetett is.
Azon lépjünk csak túl! Egy külön topikot lenne érdemes arra létrehozni, hogy egy keresztény dolgozhat-e a titkosszolgálatoknak. Szilárd véleményem: nagyon is. De itt nem fejtem ki.
A név írásmódját pedig a honlapján láttam. Tulajdon kézírása is ott van, ő is így írta. Nem mintha nekem nem lenne mindegy.
Ja. És Bonhöffer (sic!) a mai posztkommunista hazai gondolkodásmód alapján még az üdvösségre se lehetne méltó, mert az Abwehr, azaz a náci rendszer hírszerzőszolgálatának volt az ügynöke, és azért tartóztatták le, mert valószínűsítették, de nem bizonyították, hogy a rendszer ellen szervezkedett.....
„Ha ma a zsinagógák égnek, akkor holnap a templomokat fogják felgyújtani!”
Tudod mondta?
Egy topikkal arrébb Cillit berakott egy verset. Gondoltam felkutatom szerzőjét. Sikerült. S meg kellett lepődnöm, mert nagyon figyelemre méltó embert találtam. Nem mondom, hogy mindenben követendő. Ki olyan? Teológus, akinek teológiáját nem ismerem (még). De vannak a teológiánál messze fontosabb dolgok is.
De ahogy az a bizonyos Zoli bácsi fogalmazott. Ez az ember valamit tudott.
Dietrich Bonhoeffer a náci rezsim áldozata lett. Ezekkel a szavakkal búcsúzott fogolytársaitól 1945. április 9-én, amikor a flossenburgi internáló táborban a kivégzôhelyre vitték: "Itt a vég, s ez számomra az élet kezdete".
